Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkeáramlás Andrási Zsolt ELTE-TTK Geográfus, II. évf. 2006.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkeáramlás Andrási Zsolt ELTE-TTK Geográfus, II. évf. 2006."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkeáramlás Andrási Zsolt ELTE-TTK Geográfus, II. évf. 2006

2 I. A nemzetközi pénzügyi rendszer 1.Aranystandard-rendszer (19 szd. vége, 20 szd. eleje) 2.Az aranydeviza-standard rendszer II. vh. végétől az 1970-es évek elejéig Világpénz: az arany és megfelelő stabil valuta, nemzeti pénz, kulcsvaluta. (Jelentős világgazdasági szerep, fejlett bankhálózat, fizetési mérleg passzívuma, nagy mennyiségű arany- és valutatartalék, árfolyam stabilitás) 1944-Breton Woods: kulcsvaluta a dollár Arany közvetett szerepe, kulcsvalután keresztül, közvetlen pénzfunkció nincs Dollár beválthatósága aranyra, valuták árfolyama dollárban és aranyban

3 Árfolyamok rögzítése (+/- 0,5-2,25%-os eltérés) Jegybanki intervenció: jegybanki beavatkozás a valuta árfolyamának alakulásába Kulcsvalutából jelentős mennyiség a világgazdaságba áramlik – több áramlik ki mint be  krónikus deficit – feltétele a rendszernek, de a valuta iránti bizalom megrendüléséhez vezet  aranyfelvásárlási láz 1971 – USA felfüggesztette a dollár aranyra való beválthatóságát Aranydeviza-standard rendszer összeomlása

4 3. A dollárstandard-rendszer Nincs meghatározott kulcsvaluta Dollár dominanciája (USA gazdasági súlya, technikai fölénye, tőkeerő, pénzpiac mérete, politikai-, katonai hatalma) Több kulcsvaluta: dollár, euró, angol font, jen  hárompólusú világgazdaság Struktúrált valutarendszer : –Egyes valuták árfolyama szabadon lebeg (dollár, jen, euró) –Euró bevezetéséig a Közös Piac valutái egymás között rögzítettek, együttes lebegtetés (ECU) –Többi valuta árfolyama valamely más valuta mozgásához, vagy valutakosárhoz, gazdasági mutatóhoz kötött USA meghatározó szerepe a nemzetközi piacokon –Belső pénz és tőkepiaci súly –Ha egy valuta árfolyama nő, csökken a kereslet iránta, gyengül a valuta –Dollárra ez nem igaz, dollár kereslete jórészt független az árfolyamától (hitelek, világkereskedelmi forgalom, tartalékok)

5 II. A nemzetközi tőkeáramlás 1.A tőkeáramlások elmélete és az FDI Tőkeáramlások formái a. Pénzügyi átutalások - értékpapír kereskedelem - banki hitelezések - spekulációs ügyletek b. Külföldi működőtőke beruházás (FDI-Foreign Direct Investment) - termelésbe való befektetés - tulajdonossá válás - vállalati felvásárlás vagy fúzió (Mergers and Acquisitions) - zöldmezős beruházás

6 Működőtőke beruházás előnyei a.Vernon termékciklus-elmélet (1966, R. Vernon) –Kezdeti szakasz - K+F előny (termékspecifikus technológia) –Növekedési szakasz –Érettségi szakasz - Árelőny (költségminimalizálás) –Visszaesési szakasz –Elavulási szakasz b. OLI-paradigma ( 1988, J. H. Dunning) –Tulajdonspecifikus előnyök (Ownership advantages) –Lokalizációs előnyök (Locational advantages) –Internalizációs előnyök (Internalization advantages) Beruházások típusai –Erőforrás orientált –Piac orientált –Hatékonyság növelő –Stratégiai

7 2. A nemzetközi tökeáramlás folyamatai Új korszak a Breton Woods-i rendszer szétesésével –Árfolyamok szabad alakulása –Pénzügyi áramlások szabályainak liberalizálása –Tőkeáramlás új formái –Tőkeforgalom technikai fejlesztése, olcsóbbodása –Új pénzügyi központok –Tőkeáramlás térszerkezeti módosulása –Származékos (derivatíva) ügyletek rohamos térnyerése –Komputerizálás

8 A tőkeáramlás különböző formáinak alakulása 1.Működőtőke beruházás: –1970-es években jelentős csökkenés –1980- 55 milliárd USD –1990- 240 milliárd USD, évtized elején recesszió –1999- 865 milliárd USD –A TNC- k összeolvadása, kivásárlása (M&A) 1994-ben az FDI 50%-a, 1999-ben 83%-a 2. Bankhitelezés állománya: –1970-ben 200 milliárd USD, 1994-ben 6 billió USD, 1999-ben 10 billió USD 3. Nemzetközi kötvénykibocsátás: -1994-ben 427 milliárd USD, 1999-ben 1778 milliárd USD 4. Új formák: -Eurodollár: Európai bankok által kibocsátott, dollárra szóló értékpapír  Ma már nem olyan jelentős 5. Származékos pénzügyi piac: -A befektetők a nemzetközi kamat-, árfolyam- és adózási különbségeket, mozgásokat használják ki – rövid távú befektetések -Azonnali (spot) ügyletek, későbbi vásárlásra szóló üzletek, árfolyamokhoz kötött, késöbb realizálódó csereügyletek -Ügylet tárgya: valutaárfolyam, kamat, részvényhozam, tőzsde index -1990-ben 6 billió USD, 1997-ben 27 billió USD, 2001-ben NAPI 1,8-1,9 billió USD

9 A modern tőkés nemzetközi pénzügyi rendszer –Kialakulásakor (1820-as évek) a tőkeforgalom a világexporthoz, a közvetlen beruházásokhoz, bankhitelekhez igazodtak –A kihelyezett tőke arányos volt a világkereskedelemmel –Pénzügyi liberalizáció  a különböző pénzek egymásba szabadon átmehetnek  nem adhatók össze –Napjainkban a világexport 70%-a FDI –Valutapiacok évi forgalma ~ 250 billió USD, a nemzetközi reáláramlások (árú, szolgáltatás) 36-szorosa –Túlfejlődés – nemzetközi reálfolyamatoktól való elszakadás –Reálgazdasági tőke profitrátája csökkent az elmúlt 2 évtizedben Reálgazdasági tőke – 5-15% Pénzügyi befektetés – 10-20% –Pénzügyi luftballon: Olyan tőkének hoz jövedelmet, amely mögött nincs valós értéktermelés Forgalom mértéke  központi bankok nem tudják befolyásolni saját valutájuk árfolyamát

10 3. A nemzetközi tőkeáramlások térbeli szerveződése Rendkívüli koncentráltság Világ pénzügyi forgalmának legnagyobb hányada 25 pénzügyi központhoz köthető  koncentráció alapja a New York-London-Tokió tengely –New York – kötvény-, részvényforgalom, bankok –London – valutaforgalom, európai pénzügyi tranzakciók –Tokió – nemzetgazdasági jelentőség –Többi központ: Montreal, Chicago, San Francisco, Mexikóváros, Rio de Janeiro, Sao Paolo, Bombay, Hongkong, Szingapúr, Sydney, Amszterdam, Párizs, Madrid, Basel, Zürich, Frankfurt, Róma stb.

11 A külföldi működőtőke–befektetések legfontosabb irányai, 1999, milliárd USD /Forrás: Bernek Á. (szerk.) - A globális világ politikai földrajza. Bp.,2002/

12 Városok: pénzügyi központok, TNC székhelyek vagy regionális központok A pénzügyi tevékenységekre a dekoncentráció jellemző –Legfontosabb tevékenységek a pénzpiaci központokban – front office –Rutinszerű adatfeldolgozás térbelileg elszort kisebb irodákban – back office Pénzügyi áramlások –Forrás: 90% fejlett országok, 10% fejlődő országok (de a tulajdonlás alapján csak 2%) –Irány: 70-80% fejlett országok, 10% adóparadicsomok, 10-20% fejlődő országok

13 Milliárd USD 1980199020002001200220032004 USA FDI inflows 16.91848.422314.007159.46171.33156.834 - FDI inward stock 83.046394.9111,256,8671,343,9871,340,0111,378,001 - FDI outflows 19.2330.982142.626124.873134.946119.406 - FDI outward stock 215.375430.5211,316,2471,460,3521,601,4141,788,911 - EU 25 FDI inflows 21.48597.759696.295382.62420.433338.678216.44 FDI inward stock 223.942753.7072,174,8342,379,2252,811,5433,606,9244,023,935 FDI outflows 23.875130.747813.413433.927384.549372.4279.83 FDI outward stock 212.572805.8513,046,3013,245,5503,715,0994,726,8735,189,738 Japan FDI inflows 2781.7538.3236.2419.2396.3247.816 FDI inward stock 3.279.8550.32250.31978.1489.72996.984 FDI outflows 2.38548.02431.55838.33332.28128.830.951 FDI outward stock 19.61201.441278.442300.114304.237335.5370.544 World FDI inflows 55.108207.8781,396,539825.925716.128632.599648.146 FDI inward stock 530.2441,768,5895,786,0296,197,7116,703,6077,987,0778,902,153 FDI outflows 53.743238.6811,239,149743.465652.181616.923730.257 FDI outward stock 570.1251,785,2646,148,2846,564,2177,288,4178,731,2409,732,233 Forrás: www.unctad.org

14 Milliárd USD 1980199020002001200220032004 Develope d econ omie s FDI inflows 46.629172.0671,134,293596.305547.778442.157380.022 FDI inward stock 398.21,404,4113,976,3564,265,4714,810,6415,816,2926,469,832 FDI outflows 50.407225.9651,092,747662.199599.895577.323637.36 FDI outward stock 496.1971,637,7605,257,2615,673,5306,368,5607,727,1788,610,146 Developin g econ omie s FDI inflows 8.45535.736253.179217.845155.528166.337233.227 FDI inward stock 132.044364.0571,739,7261,831,1121,764,4742,007,9622,232,868 FDI outflows 3.33612.701143.22678.57147.77529.01683.19 FDI outward stock 73.927147.313868.92856.23861.568927.4421,035,676 Forrás: www.unctad.org

15 Milliárd USD 1980199020002001200220032004 South- East Euro pe and CIS FDI inflows 24759.06711.77512.82124.10634.897 FDI inward stock..12169.947101.128128.491162.822199.453 FDI outflows..153.1762.6954.51110.5849.707 FDI outward stock..19122.10334.45758.28976.6286.41 LDCs FDI inflows 5365793.7586.8286.32710.35110.702 FDI inward stock 4.6149.44438.38445.00251.33861.66871.953 FDI outflows 228-4790-253488123110 FDI outward stock 867293.0992.8453.3553.4863.601 China FDI inflows 573.48740.71546.87852.74353.50560.63 FDI inward stock 1.07420.691193.348203.142216.503228.371245.467 FDI outflows..8309166.8852.518-1521.805 FDI outward stock..4.45527.76834.65437.17237.0238.825 Forrás: www.unctad.org

16 Milliárd USD 1980199020002001200220032004 EU 15 FDI inflows 21.36296.709674.485363.051397.145326.611196.099 FDI inward stock 225.273751.2562,077,1082,261,4712,657,3803,416,8643,794,201 FDI outflows 23.854130.701812.37432.807383.072369.099276.33 FDI outward stock 212.26804.9813,040,8793,238,6483,705,6744,712,9655,171,384 New EU mem bers 10 FDI inflows 1231.0521.8119.56923.28812.06720.341 FDI inward stock ***2.45197.726117.754154.163190.059229.734 FDI outflows 21461.0431.121.4783.3013.5 FDI outward stock 3128715.4226.9029.42513.90918.354 Forrás: www.unctad.org

17 Milliárd USD 1980199020002001200220032004 Hungary FDI inflows 16232.7643.9362.9942.1624.167 FDI inward stock..56922.8727.40736.22448.3260.328 Czech Rep ublic FDI inflows __4.9865.6418.4832.1014.463 FDI inward stock __21.64427.09238.66945.28756.415 FDI outflows __43165207206546 FDI outward stock __7381.1361.4732.2843.061 Poland FDI inflows 10899.3435.7144.1314.1236.159 FDI inward stock..10934.22741.24748.3255.26861.427 FDI outflows 21516-90230196806 FDI outward stock 3124081.0181.1561.4571.8552.661 Slovakia FDI inflows __1.9251.5844.0946691.122 FDI inward stock __3.7334.8368.5311.86414.501 FDI outflows __2135522-155 Forrás: www.unctad.org

18 4. A nemzetközi pénzügyi rendszer értékelése Bizonytalanabb, áttekinthetetlenebb –Rövid távú befektetések destabilizáló hatása Adósságprobléma –Legfejlettebb országok jelentős fizetési mérleg hiánya, állami adósságok A New York-i tőzsdén nyilvántartott érték 1991-96 között 3-szorosra nőtt,97-99 között megduplázódott –Évi reálgazdaság növekedése 3-4% Ingadozó tőzsdei indexek Pénzügyi válságok: –1980-90-es évek fordulóján Japán –1995 Mexikó –1997 Ázsiai újonnan iparosodó országok – 2001 Törökország, Argentína Világgazdaság növekedési ütemének csökkenése

19 Breton Woods-i rendszer –Tőke szabad áramlása –Valutaárfolyamok stabilitása –Fizetési mérleg egyensúlya –Nemzeti – nemzetközi monetáris politikák egyeztetése Mai rendszer –Tőke szabad áramlása –Valutaárfolyamok stabilitása –Fizetési mérleg egyensúlya –Nemzeti – nemzetközi monetáris politikák egyeztetése

20 III. Az adósságválság 1.A kialakulás gyökerei Elmaradottabb országok az 1950-60-as években fejlesztési hiteleket vettek fel 1973: kőolajár robbanás  kőolaj termelő országok bevételei megnőttek  hatalmas pénzmennyiség a nemzetközi hitelpiacon Fejlődő országok rendkívül kedvező feltételekkel kaptak hitelt IMF, Világbank támogatta a hitelfelvételt, iparosítási tervek, stb. Második olajárrobbanás: újra hitelbőség, de ennek felvevője elsősorban USA

21 2. Világgazdasági fejlemények (1970-80-as évek fordulója Megemelkedett nemzetközi kamatszint Dollár árfolyamának megemelkedése Külkereskedelmi cserearány mutató romlása Világkereskedelem csökkenése Hitelszűke Tőkemenekülés

22 3. A válság Adósságcsapda kialakulása 1982 – a válság kirobbanása, Mexikó Hitelfelvevő országok felelősségének kérdése Világgazdasági hatások kiemelkedő szerepe A nemzetközi pénzügyi rendszert is veszélyeztette a válság –Hitelező bankoknál a hitelek nagy súlya alakult ki –Normál piaci körülmények között az adósságok elértéktelenedtek volna, de ez bankcsődökkel fenyegetett –Hitelező országoknak is lemondással járt volna az elértéktelenítés – nem vállalták be Eladósodott országok feladata: –Belső fogyasztás visszafogása –Export fokozása –Növekedés fékezése –„Strukturális alkalmazkodás” –Együttműködés az IMF-el, Világbankkal Eredmény: a válság továbbgörgetése, mesterséges fenntartása

23 Irodalom Bernek Á. (szerk.)(2002) A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kurtán Lajos (2003) Közgazdaságtan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Tóth József (szerk.)(2001) Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs


Letölteni ppt "A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkeáramlás Andrási Zsolt ELTE-TTK Geográfus, II. évf. 2006."

Hasonló előadás


Google Hirdetések