Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkeáramlás Andrási Zsolt ELTE-TTK Geográfus, II. évf. 2006.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkeáramlás Andrási Zsolt ELTE-TTK Geográfus, II. évf. 2006."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkeáramlás Andrási Zsolt ELTE-TTK Geográfus, II. évf. 2006

2 I. A nemzetközi pénzügyi rendszer 1.Aranystandard-rendszer (19 szd. vége, 20 szd. eleje) 2.Az aranydeviza-standard rendszer II. vh. végétől az 1970-es évek elejéig Világpénz: az arany és megfelelő stabil valuta, nemzeti pénz, kulcsvaluta. (Jelentős világgazdasági szerep, fejlett bankhálózat, fizetési mérleg passzívuma, nagy mennyiségű arany- és valutatartalék, árfolyam stabilitás) 1944-Breton Woods: kulcsvaluta a dollár Arany közvetett szerepe, kulcsvalután keresztül, közvetlen pénzfunkció nincs Dollár beválthatósága aranyra, valuták árfolyama dollárban és aranyban

3 Árfolyamok rögzítése (+/- 0,5-2,25%-os eltérés) Jegybanki intervenció: jegybanki beavatkozás a valuta árfolyamának alakulásába Kulcsvalutából jelentős mennyiség a világgazdaságba áramlik – több áramlik ki mint be  krónikus deficit – feltétele a rendszernek, de a valuta iránti bizalom megrendüléséhez vezet  aranyfelvásárlási láz 1971 – USA felfüggesztette a dollár aranyra való beválthatóságát Aranydeviza-standard rendszer összeomlása

4 3. A dollárstandard-rendszer Nincs meghatározott kulcsvaluta Dollár dominanciája (USA gazdasági súlya, technikai fölénye, tőkeerő, pénzpiac mérete, politikai-, katonai hatalma) Több kulcsvaluta: dollár, euró, angol font, jen  hárompólusú világgazdaság Struktúrált valutarendszer : –Egyes valuták árfolyama szabadon lebeg (dollár, jen, euró) –Euró bevezetéséig a Közös Piac valutái egymás között rögzítettek, együttes lebegtetés (ECU) –Többi valuta árfolyama valamely más valuta mozgásához, vagy valutakosárhoz, gazdasági mutatóhoz kötött USA meghatározó szerepe a nemzetközi piacokon –Belső pénz és tőkepiaci súly –Ha egy valuta árfolyama nő, csökken a kereslet iránta, gyengül a valuta –Dollárra ez nem igaz, dollár kereslete jórészt független az árfolyamától (hitelek, világkereskedelmi forgalom, tartalékok)

5 II. A nemzetközi tőkeáramlás 1.A tőkeáramlások elmélete és az FDI Tőkeáramlások formái a. Pénzügyi átutalások - értékpapír kereskedelem - banki hitelezések - spekulációs ügyletek b. Külföldi működőtőke beruházás (FDI-Foreign Direct Investment) - termelésbe való befektetés - tulajdonossá válás - vállalati felvásárlás vagy fúzió (Mergers and Acquisitions) - zöldmezős beruházás

6 Működőtőke beruházás előnyei a.Vernon termékciklus-elmélet (1966, R. Vernon) –Kezdeti szakasz - K+F előny (termékspecifikus technológia) –Növekedési szakasz –Érettségi szakasz - Árelőny (költségminimalizálás) –Visszaesési szakasz –Elavulási szakasz b. OLI-paradigma ( 1988, J. H. Dunning) –Tulajdonspecifikus előnyök (Ownership advantages) –Lokalizációs előnyök (Locational advantages) –Internalizációs előnyök (Internalization advantages) Beruházások típusai –Erőforrás orientált –Piac orientált –Hatékonyság növelő –Stratégiai

7 2. A nemzetközi tökeáramlás folyamatai Új korszak a Breton Woods-i rendszer szétesésével –Árfolyamok szabad alakulása –Pénzügyi áramlások szabályainak liberalizálása –Tőkeáramlás új formái –Tőkeforgalom technikai fejlesztése, olcsóbbodása –Új pénzügyi központok –Tőkeáramlás térszerkezeti módosulása –Származékos (derivatíva) ügyletek rohamos térnyerése –Komputerizálás

8 A tőkeáramlás különböző formáinak alakulása 1.Működőtőke beruházás: –1970-es években jelentős csökkenés – milliárd USD – milliárd USD, évtized elején recesszió – milliárd USD –A TNC- k összeolvadása, kivásárlása (M&A) 1994-ben az FDI 50%-a, 1999-ben 83%-a 2. Bankhitelezés állománya: –1970-ben 200 milliárd USD, 1994-ben 6 billió USD, 1999-ben 10 billió USD 3. Nemzetközi kötvénykibocsátás: ben 427 milliárd USD, 1999-ben 1778 milliárd USD 4. Új formák: -Eurodollár: Európai bankok által kibocsátott, dollárra szóló értékpapír  Ma már nem olyan jelentős 5. Származékos pénzügyi piac: -A befektetők a nemzetközi kamat-, árfolyam- és adózási különbségeket, mozgásokat használják ki – rövid távú befektetések -Azonnali (spot) ügyletek, későbbi vásárlásra szóló üzletek, árfolyamokhoz kötött, késöbb realizálódó csereügyletek -Ügylet tárgya: valutaárfolyam, kamat, részvényhozam, tőzsde index ben 6 billió USD, 1997-ben 27 billió USD, 2001-ben NAPI 1,8-1,9 billió USD

9 A modern tőkés nemzetközi pénzügyi rendszer –Kialakulásakor (1820-as évek) a tőkeforgalom a világexporthoz, a közvetlen beruházásokhoz, bankhitelekhez igazodtak –A kihelyezett tőke arányos volt a világkereskedelemmel –Pénzügyi liberalizáció  a különböző pénzek egymásba szabadon átmehetnek  nem adhatók össze –Napjainkban a világexport 70%-a FDI –Valutapiacok évi forgalma ~ 250 billió USD, a nemzetközi reáláramlások (árú, szolgáltatás) 36-szorosa –Túlfejlődés – nemzetközi reálfolyamatoktól való elszakadás –Reálgazdasági tőke profitrátája csökkent az elmúlt 2 évtizedben Reálgazdasági tőke – 5-15% Pénzügyi befektetés – 10-20% –Pénzügyi luftballon: Olyan tőkének hoz jövedelmet, amely mögött nincs valós értéktermelés Forgalom mértéke  központi bankok nem tudják befolyásolni saját valutájuk árfolyamát

10 3. A nemzetközi tőkeáramlások térbeli szerveződése Rendkívüli koncentráltság Világ pénzügyi forgalmának legnagyobb hányada 25 pénzügyi központhoz köthető  koncentráció alapja a New York-London-Tokió tengely –New York – kötvény-, részvényforgalom, bankok –London – valutaforgalom, európai pénzügyi tranzakciók –Tokió – nemzetgazdasági jelentőség –Többi központ: Montreal, Chicago, San Francisco, Mexikóváros, Rio de Janeiro, Sao Paolo, Bombay, Hongkong, Szingapúr, Sydney, Amszterdam, Párizs, Madrid, Basel, Zürich, Frankfurt, Róma stb.

11 A külföldi működőtőke–befektetések legfontosabb irányai, 1999, milliárd USD /Forrás: Bernek Á. (szerk.) - A globális világ politikai földrajza. Bp.,2002/

12 Városok: pénzügyi központok, TNC székhelyek vagy regionális központok A pénzügyi tevékenységekre a dekoncentráció jellemző –Legfontosabb tevékenységek a pénzpiaci központokban – front office –Rutinszerű adatfeldolgozás térbelileg elszort kisebb irodákban – back office Pénzügyi áramlások –Forrás: 90% fejlett országok, 10% fejlődő országok (de a tulajdonlás alapján csak 2%) –Irány: 70-80% fejlett országok, 10% adóparadicsomok, 10-20% fejlődő országok

13 Milliárd USD USA FDI inflows FDI inward stock ,256,8671,343,9871,340,0111,378,001 - FDI outflows FDI outward stock ,316,2471,460,3521,601,4141,788,911 - EU 25 FDI inflows FDI inward stock ,174,8342,379,2252,811,5433,606,9244,023,935 FDI outflows FDI outward stock ,046,3013,245,5503,715,0994,726,8735,189,738 Japan FDI inflows FDI inward stock FDI outflows FDI outward stock World FDI inflows ,396, FDI inward stock ,768,5895,786,0296,197,7116,703,6077,987,0778,902,153 FDI outflows ,239, FDI outward stock ,785,2646,148,2846,564,2177,288,4178,731,2409,732,233 Forrás:

14 Milliárd USD Develope d econ omie s FDI inflows ,134, FDI inward stock ,404,4113,976,3564,265,4714,810,6415,816,2926,469,832 FDI outflows ,092, FDI outward stock ,637,7605,257,2615,673,5306,368,5607,727,1788,610,146 Developin g econ omie s FDI inflows FDI inward stock ,739,7261,831,1121,764,4742,007,9622,232,868 FDI outflows FDI outward stock ,035,676 Forrás:

15 Milliárd USD South- East Euro pe and CIS FDI inflows FDI inward stock FDI outflows FDI outward stock LDCs FDI inflows FDI inward stock FDI outflows FDI outward stock China FDI inflows FDI inward stock FDI outflows FDI outward stock Forrás:

16 Milliárd USD EU 15 FDI inflows FDI inward stock ,077,1082,261,4712,657,3803,416,8643,794,201 FDI outflows FDI outward stock ,040,8793,238,6483,705,6744,712,9655,171,384 New EU mem bers 10 FDI inflows FDI inward stock *** FDI outflows FDI outward stock Forrás:

17 Milliárd USD Hungary FDI inflows FDI inward stock Czech Rep ublic FDI inflows __ FDI inward stock __ FDI outflows __ FDI outward stock __ Poland FDI inflows FDI inward stock FDI outflows FDI outward stock Slovakia FDI inflows __ FDI inward stock __ FDI outflows __ Forrás:

18 4. A nemzetközi pénzügyi rendszer értékelése Bizonytalanabb, áttekinthetetlenebb –Rövid távú befektetések destabilizáló hatása Adósságprobléma –Legfejlettebb országok jelentős fizetési mérleg hiánya, állami adósságok A New York-i tőzsdén nyilvántartott érték között 3-szorosra nőtt,97-99 között megduplázódott –Évi reálgazdaság növekedése 3-4% Ingadozó tőzsdei indexek Pénzügyi válságok: – es évek fordulóján Japán –1995 Mexikó –1997 Ázsiai újonnan iparosodó országok – 2001 Törökország, Argentína Világgazdaság növekedési ütemének csökkenése

19 Breton Woods-i rendszer –Tőke szabad áramlása –Valutaárfolyamok stabilitása –Fizetési mérleg egyensúlya –Nemzeti – nemzetközi monetáris politikák egyeztetése Mai rendszer –Tőke szabad áramlása –Valutaárfolyamok stabilitása –Fizetési mérleg egyensúlya –Nemzeti – nemzetközi monetáris politikák egyeztetése

20 III. Az adósságválság 1.A kialakulás gyökerei Elmaradottabb országok az as években fejlesztési hiteleket vettek fel 1973: kőolajár robbanás  kőolaj termelő országok bevételei megnőttek  hatalmas pénzmennyiség a nemzetközi hitelpiacon Fejlődő országok rendkívül kedvező feltételekkel kaptak hitelt IMF, Világbank támogatta a hitelfelvételt, iparosítási tervek, stb. Második olajárrobbanás: újra hitelbőség, de ennek felvevője elsősorban USA

21 2. Világgazdasági fejlemények ( as évek fordulója Megemelkedett nemzetközi kamatszint Dollár árfolyamának megemelkedése Külkereskedelmi cserearány mutató romlása Világkereskedelem csökkenése Hitelszűke Tőkemenekülés

22 3. A válság Adósságcsapda kialakulása 1982 – a válság kirobbanása, Mexikó Hitelfelvevő országok felelősségének kérdése Világgazdasági hatások kiemelkedő szerepe A nemzetközi pénzügyi rendszert is veszélyeztette a válság –Hitelező bankoknál a hitelek nagy súlya alakult ki –Normál piaci körülmények között az adósságok elértéktelenedtek volna, de ez bankcsődökkel fenyegetett –Hitelező országoknak is lemondással járt volna az elértéktelenítés – nem vállalták be Eladósodott országok feladata: –Belső fogyasztás visszafogása –Export fokozása –Növekedés fékezése –„Strukturális alkalmazkodás” –Együttműködés az IMF-el, Világbankkal Eredmény: a válság továbbgörgetése, mesterséges fenntartása

23 Irodalom Bernek Á. (szerk.)(2002) A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kurtán Lajos (2003) Közgazdaságtan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Tóth József (szerk.)(2001) Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs


Letölteni ppt "A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkeáramlás Andrási Zsolt ELTE-TTK Geográfus, II. évf. 2006."

Hasonló előadás


Google Hirdetések