A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkeáramlás

Az előadások a következő témára: "A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkeáramlás"— Előadás másolata:

1 A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkeáramlás
Andrási Zsolt ELTE-TTK Geográfus, II. évf. 2006

2 I. A nemzetközi pénzügyi rendszer
Aranystandard-rendszer (19 szd. vége, 20 szd. eleje) Az aranydeviza-standard rendszer II. vh. végétől az 1970-es évek elejéig Világpénz: az arany és megfelelő stabil valuta, nemzeti pénz, kulcsvaluta. (Jelentős világgazdasági szerep, fejlett bankhálózat, fizetési mérleg passzívuma, nagy mennyiségű arany- és valutatartalék, árfolyam stabilitás) 1944-Breton Woods: kulcsvaluta a dollár Arany közvetett szerepe, kulcsvalután keresztül, közvetlen pénzfunkció nincs Dollár beválthatósága aranyra, valuták árfolyama dollárban és aranyban

3 Árfolyamok rögzítése (+/- 0,5-2,25%-os eltérés)
Jegybanki intervenció: jegybanki beavatkozás a valuta árfolyamának alakulásába Kulcsvalutából jelentős mennyiség a világgazdaságba áramlik – több áramlik ki mint be  krónikus deficit – feltétele a rendszernek, de a valuta iránti bizalom megrendüléséhez vezet  aranyfelvásárlási láz 1971 – USA felfüggesztette a dollár aranyra való beválthatóságát Aranydeviza-standard rendszer összeomlása

4 3. A dollárstandard-rendszer
Nincs meghatározott kulcsvaluta Dollár dominanciája (USA gazdasági súlya, technikai fölénye, tőkeerő, pénzpiac mérete, politikai-, katonai hatalma) Több kulcsvaluta: dollár, euró, angol font, jen  hárompólusú világgazdaság Struktúrált valutarendszer: Egyes valuták árfolyama szabadon lebeg (dollár, jen, euró) Euró bevezetéséig a Közös Piac valutái egymás között rögzítettek, együttes lebegtetés (ECU) Többi valuta árfolyama valamely más valuta mozgásához, vagy valutakosárhoz, gazdasági mutatóhoz kötött USA meghatározó szerepe a nemzetközi piacokon Belső pénz és tőkepiaci súly Ha egy valuta árfolyama nő, csökken a kereslet iránta, gyengül a valuta Dollárra ez nem igaz, dollár kereslete jórészt független az árfolyamától (hitelek, világkereskedelmi forgalom, tartalékok)

5 II. A nemzetközi tőkeáramlás
A tőkeáramlások elmélete és az FDI Tőkeáramlások formái a. Pénzügyi átutalások - értékpapír kereskedelem - banki hitelezések - spekulációs ügyletek b. Külföldi működőtőke beruházás (FDI-Foreign Direct Investment) - termelésbe való befektetés - tulajdonossá válás - vállalati felvásárlás vagy fúzió (Mergers and Acquisitions) - zöldmezős beruházás

6 b. OLI-paradigma ( 1988, J. H. Dunning)
Működőtőke beruházás előnyei a.Vernon termékciklus-elmélet (1966, R. Vernon) Kezdeti szakasz - K+F előny (termékspecifikus technológia) Növekedési szakasz Érettségi szakasz - Árelőny (költségminimalizálás) Visszaesési szakasz Elavulási szakasz b. OLI-paradigma ( 1988, J. H. Dunning) Tulajdonspecifikus előnyök (Ownership advantages) Lokalizációs előnyök (Locational advantages) Internalizációs előnyök (Internalization advantages) Beruházások típusai Erőforrás orientált Piac orientált Hatékonyság növelő Stratégiai

7 2. A nemzetközi tökeáramlás folyamatai
Új korszak a Breton Woods-i rendszer szétesésével Árfolyamok szabad alakulása Pénzügyi áramlások szabályainak liberalizálása Tőkeáramlás új formái Tőkeforgalom technikai fejlesztése, olcsóbbodása Új pénzügyi központok Tőkeáramlás térszerkezeti módosulása Származékos (derivatíva) ügyletek rohamos térnyerése Komputerizálás

8 A tőkeáramlás különböző formáinak alakulása
1.Működőtőke beruházás: 1970-es években jelentős csökkenés milliárd USD milliárd USD, évtized elején recesszió milliárd USD A TNC- k összeolvadása, kivásárlása (M&A) 1994-ben az FDI 50%-a, 1999-ben 83%-a 2. Bankhitelezés állománya: 1970-ben 200 milliárd USD, 1994-ben 6 billió USD, 1999-ben 10 billió USD 3. Nemzetközi kötvénykibocsátás: 1994-ben 427 milliárd USD, 1999-ben 1778 milliárd USD 4. Új formák: Eurodollár: Európai bankok által kibocsátott, dollárra szóló értékpapír  Ma már nem olyan jelentős 5. Származékos pénzügyi piac: A befektetők a nemzetközi kamat-, árfolyam- és adózási különbségeket, mozgásokat használják ki – rövid távú befektetések Azonnali (spot) ügyletek, későbbi vásárlásra szóló üzletek, árfolyamokhoz kötött, késöbb realizálódó csereügyletek Ügylet tárgya: valutaárfolyam, kamat, részvényhozam, tőzsde index 1990-ben 6 billió USD, 1997-ben 27 billió USD, 2001-ben NAPI 1,8-1,9 billió USD

9 A modern tőkés nemzetközi pénzügyi rendszer
Kialakulásakor (1820-as évek) a tőkeforgalom a világexporthoz, a közvetlen beruházásokhoz, bankhitelekhez igazodtak A kihelyezett tőke arányos volt a világkereskedelemmel Pénzügyi liberalizáció  a különböző pénzek egymásba szabadon átmehetnek  nem adhatók össze Napjainkban a világexport 70%-a FDI Valutapiacok évi forgalma ~ 250 billió USD, a nemzetközi reáláramlások (árú, szolgáltatás) 36-szorosa Túlfejlődés – nemzetközi reálfolyamatoktól való elszakadás Reálgazdasági tőke profitrátája csökkent az elmúlt 2 évtizedben Reálgazdasági tőke – 5-15% Pénzügyi befektetés – 10-20% Pénzügyi luftballon: Olyan tőkének hoz jövedelmet, amely mögött nincs valós értéktermelés Forgalom mértéke  központi bankok nem tudják befolyásolni saját valutájuk árfolyamát

10 3. A nemzetközi tőkeáramlások térbeli szerveződése
Rendkívüli koncentráltság Világ pénzügyi forgalmának legnagyobb hányada 25 pénzügyi központhoz köthető  koncentráció alapja a New York-London-Tokió tengely New York – kötvény-, részvényforgalom, bankok London – valutaforgalom, európai pénzügyi tranzakciók Tokió – nemzetgazdasági jelentőség Többi központ: Montreal, Chicago, San Francisco, Mexikóváros, Rio de Janeiro, Sao Paolo, Bombay, Hongkong, Szingapúr, Sydney, Amszterdam, Párizs, Madrid, Basel, Zürich, Frankfurt, Róma stb.

11 A külföldi működőtőke–befektetések legfontosabb irányai, 1999, milliárd USD /Forrás: Bernek Á. (szerk.) - A globális világ politikai földrajza. Bp.,2002/

12 Városok: pénzügyi központok, TNC székhelyek vagy regionális központok
A pénzügyi tevékenységekre a dekoncentráció jellemző Legfontosabb tevékenységek a pénzpiaci központokban – front office Rutinszerű adatfeldolgozás térbelileg elszort kisebb irodákban – back office Pénzügyi áramlások Forrás: 90% fejlett országok, 10% fejlődő országok (de a tulajdonlás alapján csak 2%) Irány: 70-80% fejlett országok, 10% adóparadicsomok, 10-20% fejlődő országok

13 Milliárd USD Forrás: www.unctad.org 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004
USA FDI inflows 16.918 48.422 71.331 56.834 - FDI inward stock 83.046 1,256,867 1,343,987 1,340,011 1,378,001 FDI outflows 19.23 30.982 FDI outward stock 1,316,247 1,460,352 1,601,414 1,788,911 EU 25 21.485 97.759 382.62 216.44 2,174,834 2,379,225 2,811,543 3,606,924 4,023,935 23.875 372.4 279.83 3,046,301 3,245,550 3,715,099 4,726,873 5,189,738 Japan 278 1.753 8.323 6.241 9.239 6.324 7.816 3.27 9.85 50.322 50.319 78.14 89.729 96.984 2.385 48.024 31.558 38.333 32.281 28.8 30.951 19.61 335.5 World 55.108 1,396,539 1,768,589 5,786,029 6,197,711 6,703,607 7,987,077 8,902,153 53.743 1,239,149 1,785,264 6,148,284 6,564,217 7,288,417 8,731,240 9,732,233

14 Milliárd USD 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: www.unctad.org
1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 Developed economies FDI inflows 46.629 1,134,293 FDI inward stock 398.2 1,404,411 3,976,356 4,265,471 4,810,641 5,816,292 6,469,832 FDI outflows 50.407 1,092,747 637.36 FDI outward stock 1,637,760 5,257,261 5,673,530 6,368,560 7,727,178 8,610,146 Developing economies 8.455 35.736 1,739,726 1,831,112 1,764,474 2,007,962 2,232,868 3.336 12.701 78.571 47.775 29.016 83.19 73.927 868.92 856.23 1,035,676 Forrás:

15 Milliárd USD 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: www.unctad.org
South-East Europe and CIS FDI inflows 24 75 9.067 11.775 12.821 24.106 34.897 FDI inward stock .. 121 69.947 FDI outflows 15 3.176 2.695 4.511 10.584 9.707 FDI outward stock 191 22.103 34.457 58.289 76.62 86.41 LDCs 536 579 3.758 6.828 6.327 10.351 10.702 4.614 9.444 38.384 45.002 51.338 61.668 71.953 228 -4 790 -253 488 123 110 86 729 3.099 2.845 3.355 3.486 3.601 China 57 3.487 40.715 46.878 52.743 53.505 60.63 1.074 20.691 830 916 6.885 2.518 -152 1.805 4.455 27.768 34.654 37.172 37.02 38.825 Forrás:

16 Milliárd USD 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: www.unctad.org
EU 15 FDI inflows 21.362 96.709 FDI inward stock 2,077,108 2,261,471 2,657,380 3,416,864 3,794,201 FDI outflows 23.854 812.37 276.33 FDI outward stock 212.26 3,040,879 3,238,648 3,705,674 4,712,965 5,171,384 New EU members 10 123 1.05 21.81 19.569 23.288 12.067 20.341 *** 2.451 97.726 21 46 1.043 1.12 1.478 3.301 3.5 312 871 5.422 6.902 9.425 13.909 18.354 Forrás:

17 Milliárd USD 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: www.unctad.org
Hungary FDI inflows 1 623 2.764 3.936 2.994 2.162 4.167 FDI inward stock .. 569 22.87 27.407 36.224 48.32 60.328 Czech Republic _ 4.986 5.641 8.483 2.101 4.463 21.644 27.092 38.669 45.287 56.415 FDI outflows 43 165 207 206 546 FDI outward stock 738 1.136 1.473 2.284 3.061 Poland 10 89 9.343 5.714 4.131 4.123 6.159 109 34.227 41.247 55.268 61.427 21 5 16 -90 230 196 806 312 408 1.018 1.156 1.457 1.855 2.661 Slovakia 1.925 1.584 4.094 669 1.122 3.733 4.836 8.53 11.864 14.501 35 22 -155 Forrás:

18 4. A nemzetközi pénzügyi rendszer értékelése
Bizonytalanabb, áttekinthetetlenebb Rövid távú befektetések destabilizáló hatása Adósságprobléma Legfejlettebb országok jelentős fizetési mérleg hiánya, állami adósságok A New York-i tőzsdén nyilvántartott érték között 3-szorosra nőtt,97-99 között megduplázódott Évi reálgazdaság növekedése 3-4% Ingadozó tőzsdei indexek Pénzügyi válságok: es évek fordulóján Japán 1995 Mexikó 1997 Ázsiai újonnan iparosodó országok 2001 Törökország, Argentína Világgazdaság növekedési ütemének csökkenése

19 Breton Woods-i rendszer
Tőke szabad áramlása Valutaárfolyamok stabilitása Fizetési mérleg egyensúlya Nemzeti – nemzetközi monetáris politikák egyeztetése Mai rendszer

20 III. Az adósságválság A kialakulás gyökerei
Elmaradottabb országok az as években fejlesztési hiteleket vettek fel 1973: kőolajár robbanás  kőolaj termelő országok bevételei megnőttek  hatalmas pénzmennyiség a nemzetközi hitelpiacon Fejlődő országok rendkívül kedvező feltételekkel kaptak hitelt IMF, Világbank támogatta a hitelfelvételt, iparosítási tervek, stb. Második olajárrobbanás: újra hitelbőség, de ennek felvevője elsősorban USA

21 2. Világgazdasági fejlemények (1970-80-as évek fordulója
Megemelkedett nemzetközi kamatszint Dollár árfolyamának megemelkedése Külkereskedelmi cserearány mutató romlása Világkereskedelem csökkenése Hitelszűke Tőkemenekülés

22 3. A válság Adósságcsapda kialakulása
1982 – a válság kirobbanása, Mexikó Hitelfelvevő országok felelősségének kérdése Világgazdasági hatások kiemelkedő szerepe A nemzetközi pénzügyi rendszert is veszélyeztette a válság Hitelező bankoknál a hitelek nagy súlya alakult ki Normál piaci körülmények között az adósságok elértéktelenedtek volna, de ez bankcsődökkel fenyegetett Hitelező országoknak is lemondással járt volna az elértéktelenítés – nem vállalták be Eladósodott országok feladata: Belső fogyasztás visszafogása Export fokozása Növekedés fékezése „Strukturális alkalmazkodás” Együttműködés az IMF-el, Világbankkal Eredmény: a válság továbbgörgetése, mesterséges fenntartása

23 Irodalom Bernek Á. (szerk.)(2002) A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kurtán Lajos (2003) Közgazdaságtan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Tóth József (szerk.)(2001) Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs