Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel tanulságai dr.ElekLászló energia elemző Energia Központ Kft. Előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel tanulságai dr.ElekLászló energia elemző Energia Központ Kft. Előadás."— Előadás másolata:

1

2 Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel tanulságai dr.ElekLászló energia elemző Energia Központ Kft. Előadás az MTA Statisztikai Bizottsága részére Budapest, 2011.június 15.

3 A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői I. Az 1997-es IEA-csatlakozás és a 2004-es EU-csatlakozás új követelményeket jelentett az energiastatisztika számára Az energiastatisztika fejlesztéséhez az Energia Központ jogelődje egy PHARE-projekt keretében között EU- segítséget kapott Az energia szektor és az ipari szektor kategóriái teljes mértékben IEA/EUROSTAT konformak A statisztikai módszertan is harmonizált a vonatkozó IEA/EUROSTAT módszertanokkal

4 A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői II. Az energiastatisztikai adatgyűjtések az OSAP részei Az energiastatisztikai adatgyűjtések az OSAP Iparstatisztikai fejezetében találhatóak Az OSAP-ot évről évre felülvizsgálják, az új statisztikai követelményeket beépítik

5 A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői III. Az energiastatisztika fontosabb területei: Az energiaellátás kormányzati feladatai (termelés, import, készletezés) Az energiahatékonyság monitorozása országos, ágazati szinten és végfelhasználói célonként A megújuló energiák monitorozása megújuló fajtánként Forrás és elosztási mérlegek kidolgozása a vezetékes energiahordozókra Információk biztosítása az energiamegtakarítások számbavételéhez Nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek Havi szintű energiahordozó mérlegek Éves szintű energiahordozó mérlegek Üzemanyagok áraira vonatkozó adatgyűjtés Nemzetközi energiastatisztikai projektekben való részvétel

6 Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői IV. A legfontosabb adatszolgáltatói csoportok: Energiatermelők (szénbányák, olajkitermelők, gázkitermelők) Energiaátalakítók (erőművek, kenőanyaggyártók, kokszgyártók, brikettgyártók) Energiahordozók kül- és belkereskedelme (import, export, belföldi értékesítés) Energiaszolgáltatók Készletező Szövetség a kőolaj és másodlagos olajtermékek készletezésére

7 Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői V. Az energiastatisztika legfontosabb területei: Energiaellátás Szénbányászat, szénhidrogének kitermelése, villamosenergiatermelés, hőtermelés, energiahordozók export-importja, Az energiatermelők készleteinek monitoringja, a legfontosabb fogyasztói csoportok készleteinek monitoringja Az olajtermelés legfontosabb termékeinek monitoringja Havi olajstatisztika (MOS, JODI) Éves olajstatisztika

8 Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői VI. Ágazati végső energiafelhasználások Ipar Közlekedés Háztartások Tercier szektor Mezőgazdaság Az energiahatékonyság monitoringja Az ODYSSEE-adatbázis felhasználása A megújulókra vonatkozó célkitűzések monitoringja Biomassza, települési szilárd hulladék, biogáz, folyékony bioüzemanyagok, szél-, nap-, vízienergia

9 Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői VII. Az éves energiamérleg feldolgozása Az országos primerenergia felhasználás feldolgozása A végső felhasználások feldolgozása A fontosabb felhasználói csoportok feldolgozása Az energiahordozónkénti mérlegek kidolgozása Energiahatékonysági indikátorok kifejlesztése az energiahatékonyság monitorozására Direkt és indirekt CO2-emissziók kalkulációja Adatbányászati lehetőségek a SAS-adatbázisban speciális energiafelhasználási csoportok energiafelhasználásának lekérdezésére

10 A közös IEA/EUROSTAT/UNECE energiakérdőívek rendszere Az IEA/EUROSTAT/UNECE minden évben begyűjti az éves energiastatisztikákat az öt közös energiakérdőívet felhasználva (harmonizált energetikai termékdefiníciókkal, harmonizált mértékegységekkel, harmonizált statisztikai módszertannal) Közös olajkérdőív Közös szénkérdőív Közös földgázkérdőív Közös villamosenergia- és hőre vonatkozó kérdőív Közös megújuló energiákra vonatkozó kérdőív A közös energiakérdőívekre vonatkozó az IEA által kidolgozott Energiastatisztikai Kézikönyv hasznos háttérmagyarázatokat tartalmaz a kérdőívek kitöltésére vonatkozóan, mélyebb műszaki háttérinformációkat is közöl, segít a különböző statisztikai kategóriák értelmezésében

11 Energiastatisztikai alapok I. Fosszilis és megújuló energiák: Primer nem megújuló energiák: atomenergia, szén, kőolaj, földgáz, NGL, olajpala Nem megújuló másodlagos energiák: olajtermékek, feldolgozott szilárd energiahordozók, feldolgozott gázok, villamosenergia és hő Primer megújuló energiák: megújulóból termelt villamosenergia és hő, bioüzemanyagok Másodlagos nem megújuló energiák: megújulókból származó üzemanyagok, villamosenergia és hő A fosszilis energiák természeti erőforrásokból származnak, amelyek biomasszából alakultak át a geológiai múltban A megújuló energiák direkten vagy indirekten folyó áramokból származnak

12 Energiastatisztikai alapok II. Az energiaellátások sémája az egyes energiahordozókra: Termelés (hazai termelés és a másodlagos energiahordozók feldolgozása) Egyéb források (felhasznált hulladékok) Import Export Nemzetközi raktárak Termékek közötti átsorolások és bekeverések =Hazai ellátás

13 Energiastatisztikai alapok II. folyt. Energiaátalakításba bevitt Kizárólag villamosenergiát termelő üzemek CHP üzemek Kizárólag hőt termelő üzemek Szilárd energiahordozók és feldolgozott gázok Koksz Kohógáz Brikett Olajfinomítók Egyéb energiaátalakítások Elosztási veszteségek Nem energetikai felhasználás Végső felhasználás

14 Energiastatisztikai alapok III. Ipari osztályozás Bányászat Fém alapanyagok gyártása Vegyipar és petrolkémiai ipar Nem vasfém fémek gyártása Nemfémes ásványi anyagok gyártása Közlekedési eszközök gyártása Gépek és berendezések gyártása Élelmiszer, ital dohánytermék gyártása Papír és nyomdaipar Faipar Textil és bőripar Építőipar Egyéb (máshol nem specifikált)

15 Energiastatisztikai alapok IV. A közlekedési energiafelhasználások felosztása: Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Légiközlekedés Belvízi hajózás A fenti kategóriák csak a közlekedési eszközök hajtására felhasznált energiát tartalmazzák. A közlekedési vállalatok ettől eltérő energiafelhasználásait a Tercier szektor energiafelhasználásainál kell elszámolni.

16 Energiastatisztikai alapok V. Egyéb szektorok Háztartási szektor (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási eszközök és világítás) Tercier szektor Mezőgazdaság Egyéb

17 A háztartási szektor energiafelhasználása

18 A háztartási energiafelvételekre vonatkozó EUROSTAT-ajánlások Háztartási energiafogyasztás felmérése (földgáz, szén, tüzelőolaj, PB-gáz, biomassza, villamosenergia, távhő, napenergia, hőszivattyú) Végfelhasználói célok szerinti fogyasztások felmérése (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási gépek + világítás) Energiahatékony technológiák (kompakt izzók, energiahatékony kazánok, A/A+ háztartási gépek) behatolásának felmérése Lakóépületek típusának és jellegének a felmérése A háztartási energiafogyasztás felmérése A folyamatosan lakott lakások állományának felmérése

19 A 2009-es Háztartási Energiafelvétel blokkjai A háztartásban felhasznált energiafajták mennyiségi jellemzői Távfűtés, épület több lakását biztosító fűtés jellemzői Földgázfogyasztás Villamosenergiafogyasztás Egyéb energiahordozók (többek között tüzifa) fogyasztása Kazánok felmérése Kiegészítő fűtések felmérése Világítástechnikai eszközök felmérése Elektromos háztartási készülékek legfontosabb jellemzőinek felmérése Személygépkocsik energiafogyasztásának néhány kiemelt jellemzője

20 A 2009-es Háztartási Energiafelvétel legfontosabb outputjai

21 A háztartások megoszlása a fűtési energiahordozók szerint 2008

22 A 2009-es Háztartási Energiafelvétel és a ra vonatkozó energiamérleg outputjainak összehasonlítása A villamosenergia felhasználásában 2% az eltérés (a számbavételi rendszerek különbözősége miatt megengedhető) A földgáz felhasználásában 1,4% az eltérés (a számbavételi rendszerek különbözősége miatt megengedhető) A PB-gáz felhasználásában 79% eltérés (az energiamérleg valószínűsíthetően ipari fogyasztást vesz számba háztartási fogyasztásként) A távhőfogyasztásban 26,1% eltérés (az épületfűtések 6-8%-os többletfogyasztást indokolnak, az eltérés fennmaradó része tisztázatlan eredetű) A biomasszafelhasználás jelentős különbözőségének módszertani okai vannak, az energiamérleg csak a kereskedelmi forgalomba kerülő tüzifát veszi figyelembe, míg a HEF2009 felméri a saját termelésű és a gyüjtött tüzifát is (adatellenőrzéssel kontrollált adatfelvételre lenne szükség)

23 A háztartási végfelhasználói célonkénti fogyasztások dekompozíciója Az energiapolitika számára releváns indikátorok képzéséhez a teljes háztartási fogyasztást a végfelhasználói célok szerint (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási gépek + világítás) Az említett végfelhasználói célok szerinti felbontáshoz az ENERDATA dekompozíciós modelljét használtuk, amely az EUROSTAT által megadott energiahordozónkénti fűtési részarányok, a vízmelegítő készülékekre vonatkozó egységfogyasztások, a tűzhelyekre vonatkozó egységfogyasztások alapján kalkulálja a végfelhasználói célonkénti egységfogyasztásokat A fenti felbontással kalkulálhatóak a DG-ENER által ajánlott háztartásokra vonatkozó preferált energiahatékonysági indikátorok is

24 A háztartási energiahatékonysági indikátorok

25 Az energiapolitika számára releváns indikátorok a háztartási szektorban Az energiahatékonyság monitorozására szolgáló indikátorok: Műszaki-gazdasági arányszámok: egységfogyasztások (fogyasztás/lakás, fogyasztás/m2, kWh/háztartási eszköz) Az ODEX-index az energiahatékonyság fejlődési rátája (%/év) (a ráta inverze alapján kalkulálhatóak az elért megtakarítások) Összehasonlító indikátorok: az energiahatékonyság nemzetközi összehasonlítására (hozzáigazított egységfogyasztások) Diffúziós indikátorok: az energiahatékony technológiák és gyakorlatok behatolásának felmérésére (kompakt izzók, kondenzációs kazánok, hőszivattyúk)

26 Az egy lakásra jutó hazai helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval

27 Az 1 m2-re jutó hazai helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval

28 Az egy lakásra jutó helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval európai összehasonlításban (2008)

29 Az 1 m2-re vetített helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval európai összehasonlításban (2008)

30 A központi fűtések előnyei Központi fűtés Lakásonként telepített központi fűtést megvalósító kazánt jelent, ami gondoskodik a lakás fűtéséről és jelentős részben a használati melegvíz ellátásáról is. Alkalmazása igen gyakori családi házaknál és társasházi lakásoknál. A központi fűtések energiahatékonyabbak az egyedi helyiségfűtéseknél, másrészt magasabb komfortot is biztosítanak. A központi fűtések sokkal jobban szabályozhatóak az egyedi fűtéseknél, ami önmagában is energiamegtakarítást jelent a szóbajöhető alternatívákhoz képest.

31 A központi fűtések részaránya az összes fűtésen belül

32 A fűtési módok típusai A fűtési módok típusai: Távfűtés (távoli fűtőműből távhővezetéken keresztül biztosított kollektív fűtés) Épület egyedi kazánfűtése (az épület egy közös kazánja biztosítja az lakások fűtését és a használati melegvízellátást) Lakás egyedi kazánfűtése (lakásonként telepített kazán biztosítja a fűtést és a használati melegvízellátást) Korszerű helyiségfűtés (helyiségenkénti konvektoros fűtés) Hagyományos helyiségfűtés (helyiségenkénti egyedi fűtés (cserépkályha, kandalló, olajkályha, villanykályha))

33 Épülettípusonkénti fajlagos éves fűtési költségek 2008-ban

34 A háztartási végfelhasználói célok Helyiségfűtés Vízmelegítés Főzés Háztartási készülékek + világítás Az energiapolitika releváns energiahatékonysági indikátorokat igényel, amelyek képesek bemutatni a kijelölt végfelhasználói célok energiafogyasztásának alakulását, s a háttérben meghúzódó mozgatórugókat

35 A háztartási energiafelhasználás végfelhasználási célok szerinti arányai 2000-ben és 2009-ben

36 A háztartási energiafelhasználás tényezői Lakásállomány A lakásállomány lakástípusonként A lakások kora A lakások alapterülete A háztartások átlagos nagysága A lakások lakottsága Helyiségfűtés A központi fűtések aránya A belső és külső hőmérsékletek A felhasznált tüzelőanyagok Az építési szabályok Gazdasági tényezők Háztartási energiaárak Az energiaköltségek a lakásfenntartási kiadások százalékában

37 A háztartások energiafelhasználása Mo-on

38 A háztartási ODEX tényezői 8 kiemelt kategória energiahatékonyságát kalkulálja Fűtés Vízmelegítés Főzés Háztartási hűtők Háztartási mélyhűtők Háztartási mosógépek Háztartási mosogatógépek Háztartási TV-k

39 A háztartási ODEX-index Mo-on

40 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel tanulságai dr.ElekLászló energia elemző Energia Központ Kft. Előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések