Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„A magyarországi szélenergia hasznosítás tapasztalatai és jövője” INDUSTRIA 2006.05.17. A szélenergia hasznosítás helyzete az EU-ban és Magyarországon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„A magyarországi szélenergia hasznosítás tapasztalatai és jövője” INDUSTRIA 2006.05.17. A szélenergia hasznosítás helyzete az EU-ban és Magyarországon."— Előadás másolata:

1 „A magyarországi szélenergia hasznosítás tapasztalatai és jövője” INDUSTRIA A szélenergia hasznosítás helyzete az EU-ban és Magyarországon Dr. Tóth Péter egyetemi docens MSZET elnök Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék

2 „ A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára…” / Szent-Györgyi Albert /

3 A világ energiaellátása a XXI. század elején • Az energia ma már nem elsősorban közgazdasági kérdés, hanem a civilizált élet feltétele. A XXI. század elején közel két milliárd ember nem jut hozzá az energiaszolgáltatáshoz. • Az emberiség fennmaradásának, a túlélésnek még ma is az egyik legnagyobb veszélye a pazarló energiafelhasználás és az ennek következtében várhatóan bekövetkező klímaváltozás. • A „Megújuló Energiák” címmel június 1-től 4-ig Bonnban megtartott konferencián a résztvevők újra világosan megfogalmazták, hogy választanunk kell • Vagy tovább haladunk a „hagyományos” fosszilis energiák és az ezekhez kapcsolódó részben már elavult XX. századi energiatechnológiák felhasználásának útján, • Vagy tényleg megkezdjük a fenntartható új energiaipar fejlesztését, ezzel együtt a klímaváltozás megakadályozását és milliók számára munkahelyek teremtését

4

5 A szélenergia hasznosítás helyzete a világban és Európában • 2005 elejére a világszerte létesített szélerőművek teljesítménye elérte az MW-ot. Ez a teljesítmény elegendő 19 millió átlagos európai háztartás, 47 millió ember villamosenergia igényének fedezésére. • 2006 elejére Európában MW szélerőmű teljesítmény volt üzemben. • A szélenergia iparban foglalkoztatottak létszáma – főre becsülhető, csak a németországi szélenergia iparban foglalkoztatottak száma 2005 végére meghaladta a főt. • Mialatt a szélenergia ipar piaca jelentősen nőtt, addig a szélerőművek fajlagos beruházási költsége jelentősen csökkent. • A szélerőművekkel előállított villamosenergia termelési költségei az utóbbi 15 évben 50 %-al csökkentek.

6

7

8

9 A szélenergia hasznosítás célkitűzései • Az EU-15-ök 2003-ban célul tűzték ki, hogy a villamosenergia igényük 22 %-át megújuló energiaforrásokból fedezik (1997-ben ez célkitűzés 14 %-volt). • Az EU 10 új tagországa célul tűzte ki, hogy a villamosenergia igényük 11 %-át megújuló energiaforrásokból fedezik (A 2000.évi vállalás 5,6 % volt.). • 2010-ig az EU Fehér Könyv előírásai szerint MW szélerőmű teljesítményt kell megvalósítani • A szélenergia hozzájárulása az egyes országok energiaellátásában 2020-ig folyamatosan nőni fog. Dániában meghaladja a 20 %-ot, Németországban és Spanyolországban pedig eléri az 5 %-ot. • Az Offshore-piac növekedésével kielégítő szélenergia forrás áll rendelkezésre a növekvő EU villamosenergia igények fedezésére. • A létesülő modern szélerőmű parkok – ugyanúgy mint a hagyományos erőművek – az alapterhelés vitelében is komoly szerepet jelenthetnek.

10 A szélenergia hasznosítás célkitűzései • A szélerőművek optimális létesítési feltételek melletti fajlagos beruházási költsége 2003-ban 804 Euro/kW-ra, míg a villamosenergia termelés költsége 3,79 Cent/kWh- ra csökkent re a fajlagos beruházási költségekre 644 Euro/kW míg a villamosenergia termelés költségére 3,03 Cent/kWh az elvárás ra ezeket a költségeket 512 Euro/kW és 2,45 Cent /kWh értékre tervezik. • 2020-ra a tervezett kumulált szén-dioxid csökkenés millió tonna, míg 2040-re millió tonna. A fajlagos szén-dioxid megtakarítás tervezett értéke 600 tonna/GWh.

11

12

13

14 A szélenergia hasznosítás Magyarországon Magyarországon 2005-ben 16 szélerőmű volt üzemben, és a villamosenergia-termelésük alapján a kihasználásuk jónak mondható ben 9 új szélerőmű létesült, felépült az első 10 MW teljesítményű szélerőmű park Mosonmagyaróváron.

15 2005-ben üzemelő szélerőművek Magyarországon ÜzemeltetőErőmű helye Beépített telj., MWCsatlakozás Hálózati eng.Kereskedelmi üzemTípus Bakonyi Erőmű Rt.Inota0,250 ÉDÁSZ2000. NordexN2 9/250 Első Magyar Szélerőmű Kft.Kulcs0,60020 kVDÉDÁSZ2001. május 23.E-40 Netpoint Bt.Mosonmagyaróvár0,60020 kVÉDÁSZ2003.E-40 Thera Bt.Mosonmagyaróvár0,60020 kVÉDÁSZ2003.E-40 E-ON. EÜT Kft.Mosonszolnok0,60020 kVÉDÁSZ2002. december 19.E-40 E-ON. EÜT Kft.Mosonszolnok0,60020 kVÉDÁSZ2002. december 19.E-40 Pacziga Kft.Erk0,800 ÉMÁSZ2005. május 1.E-48 LÉG-ÁRAM ALAPÍTVÁNYÚjrónafő0,80020 kVÉDÁSZ2005. júniusE-48 PRECÍZ Kft.Szápár1,80020 kVÉDÁSZ2005. augusztus 9.V90NH80 Szélerő Vép Kht.Vép0,60020 kVÉDÁSZ2005. július 10.E-40 Nagy-Ferenczi Kft.Bükkaranyos0,225 ÉMÁSZ2005. decemberVestasV27 Thera Bt.Mosonmagyaróvár2,000 ÉDÁSZ2005. decemberE70 Hoffer Kft.Mosonmagyaróvár2,000 ÉDÁSZ2005. decemberE70 Lenteam Kft.Mosonmagyaróvár2,000 ÉDÁSZ2005. decemberE70 Harsányi Kft.Mosonmagyaróvár2,000 ÉDÁSZ2005. decemberE70 Netpoint Bt.Mosonmagyaróvár2,000 ÉDÁSZ2005. decemberE70 Összesen 17,475

16

17 Inotai szélerőmű • A szélerőmű típusa: NORDEX N 29/250 • A szélerőmű teljesítménye: 250 kW • • A szélerőmű a i üzembehelyezése óta kWh villamosenergiát termelt • • Az elkerült károsanyag kibocsátás CO tonna NOx5833 kg SOx21873 kg

18 Kulcsi szélerőmű • • A szélerőmű típusa: ENERCON E40 • • A szélerőmű teljesítménye: 600 kW • • A szélerőmű májusi üzembehelyezése óta kWh villamos energiát termelt • Az elkerült károsanyag kibocsátás: CO tonna NOx kg SOx kg

19 Mosonszolnoki szélerőmű park • A szélerőmű típusa: ENERCON E40 • A szélerőmű teljesítménye: 2x600 kW • A szélerőmű villamosenergia termelése tól augusztus 10-ig: –1.szélerőmű: kWh (üzemóra: 16848) –2.szélerőmű: kWh (üzemóra: 16722) • • Az elkerült károsanyag kibocsátás: CO tonna NOx21955 kg SOx82329 kg

20

21 Mosonmagyaróvári szélerőmű park I. • • A szélerőmű típusa: ENERCON E40 • • A szélerőmű teljesítménye: 2x600 kW • • A szélerőmű villamosenergia termelése július 01-től július 25-ig: – –1.szélerőmű: kWh (üzemóra: 14325) – –2.szélerőmű: kWh (üzemóra: 14386) • • Az elkerült károsanyag kibocsátás: CO tonna NOx16645 kg SOx62419 kg

22

23 Mosonmagyaróvári szélerőmű park II. • Típus: Enercon E70 • Teljesítmény: 5x2MW • Rotorátmérő: 71 m • Toronymagasság: 113 m • Tervezett villamosenergia-termelés: kWh

24 Újrónafői szélerőmű • A szélerőmű típusa: Enercon E-48 • A szélerőmű teljesítménye: 800 kW • Termelt villamos energia ( átadás óta): kWh

25 Vépi szélerőmű • A szélerőmű típusa: Enercon E-40 • A szélerőmű teljesítménye: 600 kW • Termelt villamos energia ( óta): kWh

26 Erki szélerőmű • A szélerőmű típusa: Enercon E-48 • A szélerőmű teljesítménye: 800 kW • Termelt villamos energia: kWh

27 Bükkaranyosi szélerőmű • A szélerőmű típusa: Vestas V27 • A szélerőmű teljesítménye: 250 kW

28 Szápári szélerőmű • Típus: Vestas V90 1,8 MW • Rotorátmérő: 90 m • Toronymagasság: 80 m • Tervezett villamosnergia- termelés: kWh

29 A szélerőművek létesítési lehetőségei Magyarországon • Megfelelő támogatás (23 Ft/kWh átvételi ár és beruházási támogatás) esetén 2010-re elérhetőnek látszik a 330 MW. Hosszabb távon a MW sem látszik lehetetlennek, a villamosenergia termelési részarány ekkor megközelítheti az 1,5%-ot. • A „megfelelő” támogatást jól mutatja az Újrónafői Szélerőmű beruházása: € (~220 M Ft), amiből 67,5% EU-pályázatból, 22,5% állami támogatásból, és csak 10% saját forrásból. A fajlagos beruházási költség (>1100 €/kW) egyébként itt jóval nagyobb volt, mint a korszerű, szárazföldi szélerőműveké. • Nagy távlatban, huszonöt évre előre gondolkodva, az is előfordulhat – például jelentős olajár-emelkedés és hatásai miatt –, hogy 1000 MW-ot ( MW-ot) is eléri a szélerőmű-park teljesítőképessége hazánkban, így már a 2%-ot is meghaladhatja az összes villamosenergia- felhasználásban a szélerőműves termelés. Még ilyen nagy növekedés esetén sem szabad azonban 3%-nál jóval nagyobb részarányra gondolni. • Később a szélerőművek egység-teljesítőképessége kW-ról 2000 kW-ra növekedhet, sőt 2015 után még nagyobb is lehet. Távlatilag tehát akár több száz szélerőmű is működhet hazánkban. • Ezt igazolják az MVM Rt-hez július 8-ig beérkezett szélerőmű létesítési felajánlások adatai, mely szerint 1687MW szélerőmű teljesítmény beruházása áll előkészítés alatt. Ebből évi tervezett üzembehelyezéssel 1446MW, az E.ON ÉDASZ működési területén 954MW(500MW létesítésére csatlakozási szerződés van!?).

30 Szélerőmű létesítési tervek Magyarországon Összesen 1687 MW új szélerőmű – másfél év alatt

31

32 A szélerőművek létesítését akadályozó problémák: A Magyar Szélenergia Társaság i ülésén megvitatta az új magyar energiapolitika tézisei a évek közötti időszak „Szélenergia” című fejezetét. A szakmai vita alapján az alábbi jobbító szándékú megjegyzéseket tesszük: 1. A „tézisek” nem tartalmazzák Magyarország szélenergia potenciálját. Ennek rögzítése azért lenne fontos, mert más megújuló energiaforrások hazai potenciálja nagyon is véges, míg a gazdaságosan kiaknázható szélenergia potenciál hozzámérhető az ország energiaszükségletéhez. 2. A hazai széltérkép a 2002 és között lezajlott NKFP-3A/0038/2002. számú „Magyarország légköri eredetű megújuló energiaforrásainak vizsgálata, a meglévő potenciálok feltérképezése és felhasználásuk elősegítése meteorológiai mérésekkel és előrejelzésekkel” című projekt keretében elkészült. A konzorcium vezetője: Prof. Dr. Major György az MTA rendes tagja, az OMSZ Tudományos Tanácsának elnöki. A kutatási projektet készítő konzorcium tagjai: • Országos Meteorológia Szolgálat, mint koordinátor • Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar • Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék • BOREAS Magyarország Kft. • MEGAWILL-MIX Kft.

33 A szélerőművek létesítését akadályozó problémák: 3. Bár a tézisek tartalmazzák a jelen pillanatban várható megtérülési időket azonban hiányoznak belőle az energiaárak trendjei és ezek hatásai. Pl. a biomassza erőművek energiahordozóinak szállítása, előzetes feldolgozása jelentős szénhidrogén felhasználást tételez fel, amelyek áraiban folyamatos növekedés várható. Ezért a szélerőművek (relativ) gazdaságossága kedvezőbb lesz a jelenleginél, amit a döntéshozóknak szintén értékelni kell. Hiányzik annak megállapítása is, hogy a szélerőművek egy kiforrott technikát/technológiát képviselnek, míg a biomassza erőművek egyes megoldásainál ez nem mondható el. 4. A nagyon helyesen szükségesnek tartott szivattyús tározók esetében hiányoznak az erőművek teljesítményére, üzembe helyezésének időpontjára és földrajzi elhelyezésére vonatkozó konkrét javaslatok. Hiába lenne a kérdést úgy interpretálni, hogy azt csak a szélerőművek megjelenése teszi szükségessé. Ugyanis az ingadozó fogyasztói terhelés, és a Paksi Atomerőmű célszerű állandó teljesítménye (esetleg kapacitás bővítése) már korábban is igényelte volna, illetve igényelni fogja ezt a kiegészítést.

34 A szélerőművek létesítését akadályozó problémák: 5. Nagyon gyenge hangsúlyt kapott a határokon átnyúló hálózati kapacitások és együttműködések bővítése, pedig ez lehetne a hazai építésű szivattyús tározó egyik alternatívája. Ilyen jellegű együttműködés elképzelhető Szlovákiával illetve Ausztriával (BEWAG-EON ÉDASZ), ahol kellő számú és kapacitású tározós erőmű van, és ezek az országok földrajzi értelemben közel esnek az épülő északnyugat magyarországi szélerőmű parkokhoz. A nemzetközi szerződések által előírt kényszer menetrendet rugalmasabbá kell tenni. 6. A szélerőműveket be lehet és be is kell vonni a rendszerszabályozási feladatokban (a kötelező átvételi szabályok kismértékű módosításával). Ezek a modern erőművek gyorsan és kiválóan szabályozhatók, így a kritikus hajnali órákban más (pl. szénhidrogén) blokkokat lehet leállítani, melyektől a szélerőművek vennék át a szabályozási feladatokat, kellő nagyságú szélsebesség előrejelzése esetén. 7. Az elmondott 4./ 5./ 6./ pontokban vázolt megoldásokat – részletesebb jellemzőkkel – alternatívákként kellene bemutatni és összehasonlítani (esetleg javaslatot tenni ilyen tanulmány írására).

35 A szélerőművek létesítését akadályozó problémák: 8. A tézisek nem tartalmaznak olyan jogi, gazdaságpolitikai, szervezési és szabályozási javaslatokat, amelyek megkönnyítenék a szélerőművek telepítését, rendszerbe illesztését, és amelyek az egyéni beruházásokat nemzetgazdasági szinten is ésszerű mederbe terelnék. Pl.: –Meteorológiai előrejelzések rendszerének kidolgozása, költségeinek megosztása. –Minimális kapacitástényező (éves kihasználás) szintjének előírása (Kp>20%). Ez tervezési ill. gazdaságossági kérdés, tehát ez megfelelő ösztönzéssel befolyásolható. –Előkészíteni a piackonform működést. –Hálózatbővítési költések megosztása. 9. Mivel indokolható a nagyobb szélerőmű parkok (40-50 MW) szétbontása kisebb pl. 15~MW-os részekre és előnyben részesítése? Ezek tulajdoni, vagy szabályozási egységeket jelentenek? Ez nem derül ki a tanulmányból. 10. Célszerű lenne az észak-nyugat magyarországi régió hosszú távú szélerőmű terveinek elkészítése. Ez alapján az áramszolgáltató olyan gerincvezetéket építhetne ki, amelyet nem kellene 1~2 évenként változtatni az új igények alapján.

36 A szélerőművek létesítését akadályozó problémák: 11. A tanulmány szerzői egyetlen az MSZET által évben kiadott a szélenergia hasznosítással kapcsolatos hazai publikációt sem vettek figyelembe, pedig legalább öt az MSZET által szervezett szélenergia hasznosítással kapcsolatos konferencia volt a múlt évben. A szélenergia potenciál meghatározásánál nem vették figyelembe az MTA Műszaki Tudományok Osztálya, Energetikai Bizottság, Megújuló Energetikai Albizottság tagjai által készített az Energiagazdálkodás című periodika 2004/6 és 2005/1. számában közölt „Magyarország szélenergia potenciálja” című publikációkat. 12. A hidrogén technológiára nem fordít elég figyelmet a tanulmány, amely pedig középtávon biztosan nagyobb jelentőségre fog szert enni. 13. Az éves 1,9 %-os várható energiaigény növekedés miért nem jelenik meg kellő súllyal a rendszerbe illeszthető szélerőmű teljesítményben (kb. 100MW/év)? 14. A tanulmány nem foglalkozik kellő részletességgel a kis teljesítményű (1-10 KW) szélerőgépekkel és szélerőművekkel.

37

38 Köszönöm a figyelmüket! Dr. Tóth Péter


Letölteni ppt "„A magyarországi szélenergia hasznosítás tapasztalatai és jövője” INDUSTRIA 2006.05.17. A szélenergia hasznosítás helyzete az EU-ban és Magyarországon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések