Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

9. A szovjet tábor „szétfejlődése” II. rész (Független országok és „álbehódolók”) A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "9. A szovjet tábor „szétfejlődése” II. rész (Független országok és „álbehódolók”) A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­"— Előadás másolata:

1 9. A szovjet tábor „szétfejlődése” II. rész (Független országok és „álbehódolók”) A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­ története

2 Jugoszlávia 1. •1948-ban kizárták, ezért sztálinizmusa fellazult –1950-ig még terror-rendszer, 17e főt internáltak (Goli otok) –külső támogató nélkül nem építhetett sem radikális komm.-t, sem demokráciát •Titoizmus: reform-marxizmus, önigazgatási modell 1950/53-tól –valójában Edvard Kardelj és Milovan Đilas dolgozta ki az elméletét –a kommunista állam célja nem a nemzetközi osztályharc, csak az önvédelem –a párt és az állam elhalása egy államon belül is megkezdődhet (a JKP nevét is JKSZ-re módosították, párt helyett szövetség) –vegyes tulajdoni rendszer, az állami tulajdon „társadalmasítása” (elvileg a munkástanácsok irányítása alatt); a mezőgazdaságban 10 ha-os birtokok –vegyes piaci rendszer (szabad vállalkozás, haszonelv, de állami ellenőrzés) –erős önkormányzatok, autonóm nemzetiségek (évtizedenként bővülő jogok) –Nyugati segélyek és gazdasági kapcsolat, szabad utazás, információ, kultúra stb. –1965/66-tól végleg győznek a gazdasági reform hívei; ekkor túl hirtelen szabadítják a világpiacot az országra; eladósodás, munkanélküliség, vendégmunkások Ny-on; később (1971 után) recentralizálás/„normalizáció” •De: látszat-demokrácia: párt, rendőrség irányít, álparlamentarizmus –formális a munkástanácsok irányító–ellenőrző szerepe is –állami- és pártfunkciók szétválasztása, rotációs elv bevezetése (kivéve: Tito) –kettős jelölés 1963-tól, folyamatos parlamenti reformok

3 Jugoszlávia 2. •Óriási regionális eltérések –(sikertelen) erőfeszítések ezek csökkentésére (Szlovénia és Koszovó közti különbség 1955–88 közt 4×-ről 9×-re nőtt). 1974: szinte konföderálódás –fejlesztési állammá alakul át, de emiatt: etnikai feszültségek –a GNP 3%-t fordítja fejlettség-kiegyenlítésre, 1965-től önálló kormányhivatal –az országos átlag elmaradott, de hátránya nem nőtt a Nyugathoz képest –1973 után súlyosan eladósodik (1989: 22 md $ hitel) •Külpolitika: a semlegesség rögös útján –kapcsolat az NSZK-val, Balkán-paktum (1954, Gro. és Tro. részvételével) –a trieszti vita rendezése Olaszországgal (1954) –1955 kibékül a SzU-val, de 1957–61 közt újra feszültség, később rendeződik –az tömbönkívüliség kezdeményezője (1955 Bandung, 1956 Brioni), 1961 után az „el nem kötelezett” országok első csúcstalálkozója Belgrádban –aktív enyhülési és antikolonialista politika –erőteljes szerepvállalás a helsinki folyamatban (belgrádi utótalálkozó 1978) •1980: Tito halála: megszűnik a tagállamok közti összekötő kapocs –kormányzati káosz, éves rotációs vezetés –a koszovói feszültség éleződése (albán, muzulmán népességrobbanás) –» nagy- szerb törekvések (szerbek csak 60%-a élt Szerbiában, ottani arányuk csökken) – a szerbek célja az újracentralizálás, minden szerb Szerbiában éljen

4 Albánia •Jug.-val való szakítása után újabb függő viszonyokat létesít: –szovjet 1960–61-ig, ekkor kilépett, mert keményen sztálinista akart maradni (1953/56-tól is csak formálisan ítélte el a személyi kultuszt) (a VSZ-ből csak a csehszlovák intervenció után lépett ki; egyedül Romániával ápolt kapcsolatokat; nem vett részt a Helsinki értekezleten sem) –kínai 1976–78-ig; ekkor szakít és a világ „egyetlen igazi kommunista” állama (Mao-t követve jelentős társadalmi–kulturális forradalmi kampányok) •Enver Hodzsa radikális terrorja –folyamatos tisztogatási kampány, az aktuális külpol. iránynak megfelelően; utolsóként Mehmet Shehu állítólagos öngyilkossága említhető (1981): ő a külpolitikai nyitást, az elszigeteltség oldását javasolta –hagyomány-ellenesség, rombolás, éles vallásellenesség (deklarált ateizmus) –nem volt nacionalista jellegű, Koszovóval sem törődött –nem szűnt meg a társadalom megosztottsága (klánok) –fejlődő, de igen elmaradott gazdaság; egyenlősítő bér- és szociálpolitika –hatalmas hadikiadások •Hodzsa halála (1985) után Ramiz Alia alig enyhít az elzárkózáson

5 Románia és a nemzeti út •A nemzeti kommunizmus útja –Gheorghiu-Dej érzékeli, hogy a kommunizmus népszerűtlenségének oka az, hogy Oroszországgal kapcsolatos, ezért lép nemzeti útra –Sztálin halála után Gheorghiu-Dej átmenetileg meggyengült, átadta a vezető szerepet Gheorghe Apostolnak (1954–55), majd visszatért –rávette Hruscsovot a szovjet csapatok kivonására (1958) –kimarad a KGST specializálódásából (ez Ro.-t agrárállammá degradálná) –utóda Ceauşescu (1965): kiszélesíti a nemzeti utat: a párt román karaktert kap –megszünteti a székelyek autonómiáját (1968) –felszámolják az orosz könyvkiadót, kiiktatják a SzU-ra való hivatkozást az alkotmányból és a himnuszból, az ország nevét (vissza)románosítják –a 60-as évektől Kínával szövetkezik, 1972-től mini kulturális forradalom •Nemzeti politikájával Ceauşescu jó pontokat szerez a Nyugat előtt –szovjet engedély nélkül jó kapcsolatokat ápol a Nyugattal, még az NSZK-val is –nem szakít 1967-ben Izraellel, nem vonul be Csehszlovákiába 1968-ban –de részt vesz az 1984-es olimpián (Los Angeles) –Nixon amerikai (1969) és Heinemann német elnök (1971) látogatása –időnként az ENSZ-ben a Szovjetunió ellen szavaz, felveti Besszarábia kérdését –feltűnő védelmi előkészületeket tett egy szovjet támadás kivédése érdekében –bár nem szakít teljesen a Szovjetunióval, de egyre inkább a függetlenség felé tart –1984-től elveszti nyugati támogatottságát, de Gorbacsov reformjait is elutasítja

6 Románia Ceauşescu idején (1965–89) •Hatalmi küzdelmek, a román diktatúra sajátosságai –fő riválisai a reformszocialisták (Ion Gheorghe Maurer), szintén nemzeti iránnyal, de ők gazdasági reformokat, életszínvonal-emelést is akartak –1965. júl. IX. kongr.: a párt neve ismét RKP, az országé RSzK (új alkotmány) –1967-től a főtitkár az Államtanács elnöke lett, 1968-ra győzi le vetélytársait (Dej emberét, Chivu Stoicát, Ion Draghici Securitate-vezetőt) re egyeduralkodó –1974: köztársasági elnök is, eü.-i okokból leváltja Maurert; fontos posztokon 300 rokonát helyezte el. Felesége „akadémikus” és első min.eln.-helyettes is. –vezérkultusz: az önfeláldozó vezérnek hódolnak az emberek, született lángelme –rendőrállam, terror, Securitate-rémuralom •Exportfejlesztő, de egyre túlcentralizáltabb gazdaság –1972: „fejlődő szoc. ország” koncepció szerint ugrásszerű fejlődést hirdettek –hadiipar helyett más nehézipari ágak (petrolkémia, bányászat, gépgyártás) –cél az exportfejlesztés és a fogyasztás-növelés is, de sztálinista módon –a húszéves program elején valóban 10–13% növekedés volt (hitelből is) –később: túlmunka, fogyasztás drasztikus visszafogása, hitelek visszafizetése (jegyrendszer; eü-i ellátás, közművek, közlekedés összeomlása) •Nemzetállam-terv, kisebbségek kiárusítása, ill. elnyomása –a „szocialista nemzet” kiformálódása, a románok ősisége, felsőbbrendűsége –Maros–Magyar Autonóm Tartomány felszámolása, falurombolási terv –zsidó, szász, sváb lakosság emigrálása izraeli és nyugatnémet valutáért cserébe –a románok aránya 88–89%-ra emelkedett

7 Magyarország •Piaci szocializmus, liberalizáció: a legvidámabb barakk, gulyáskomm. –életszínvonal-alku: a társadalom lemond a politizálás, ellenállás jogáról –támogatott mezőgazdaság; 1968: új gazdasági mechanizmus –fridzsider-szocializmus, 1973-tól eladósodás, 1980 után újabb piaci reformok •Pragmatikus és paternalista vezetés –ideológiamentesítés; csak az 1956-os követelések tekinthetők tabunak –a centrista Kádár atyafigurává nemesült; a döntő szó az övé –vonakodó csatlós szerep: Kádár nemtetszését fejezte ki Hruscsov leváltásának módja miatt; sokáig ellenáll a Csehszlov. elleni intervenció tervének. Emiatt Brezsnyev fontolgatta, hogy megbuktatja Kádárt is, puccsistákat készített fel –1966–78 között többfelvonásos frakcióharc reformerek és dogmatisták között: 1972-ig a reformerek erősebbek, akkortól a „munkásellenzék” (küzdelmük egyben az agrár- és az ipari lobbi harca is volt) •Szocialista fogyasztói társadalom és jóléti állam épül ki –sajátos polgárodás, gazdagodás, de erősödő morális válságjegyek •Politikai reformok és az ellenzéki mozgalom felerősödése –népi és urbánus ellenzéki csoportok a 70-es évektől –az állambiztonság nem sújt le rájuk a nyugati „adósságcsapda” miatt –kötelező kettős jelölés (1983), alapján félig ellenzéki képviselők is (1985) –Alkotmányjogi Tanács (1984), jogalkotásról szóló törvény (1987)

8 Lengyelország •A blokk legszovjetellenesebb állama, állandó lázongások –kiváltó okuk mindig a gazdasági válság, ezért a LEMP célja a technokrata gazdaságirányítás révén a válságok megelőzése, életszínvonal-emelés •A válságok megelőzésének kísérletei viszont állandóan sikertelenek –Gomułka visszatért a sztálini nehéziparosítás útjára –a mezőgazdaság kisparaszti jellege miatt alig fejlődik, lassú a foglalkozás- szerkezet modernizálódása, 1972-ig fennmarad a beszolgáltatás –a gyors népességnövekedés állandó munkahelyteremtést (extenzív fejl.-t) kíván –Gierek terve: jobb fizetést kell adni, mert kevés bérért nem hajlandók teljesíteni –mindezt csak óriási külföldi kölcsönökkel lehetett biztosítani –a munkások azonban a jobb fizetések ellenére sem növelték a termelékenységet –a kibontakozó olajválság (1973) tovább rontotta a feltételeket: adósságválság •A nyolcvanas évek újabb reformkísérletei –1982-től igen óvatos piaci reformok, de 1985–86-ra kifulladtak –új „társadalmi szervezetek”, a szakszervezeti mozgalom átszervezése is –az 1988-as reform még bevezetése előtt megbukott egy népszavazáson –általános áruhiány, jegyrendszer, több millió lengyel „piacozik” Kö-Eu.-szerte –az illegális Szolidaritás célja a hatalom kompromisszumra kényszerítése (állami szervek és intézmények bojkottja, szamizdatok terjesztése)


Letölteni ppt "9. A szovjet tábor „szétfejlődése” II. rész (Független országok és „álbehódolók”) A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­"

Hasonló előadás


Google Hirdetések