Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens

Az előadások a következő témára: "Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 Hazai programok, ösztönzők és támogatási lehetőségek a megújuló energiák területén
Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2009. június 4.

2 Hazai stratégiák, programok
Az Európai Unió: direktívákkal, jogszabályokkal, stratégiákkal ösztönzi az energiatakarékosság, hatékonyság növelését. Keretdokumentum: „ Magyarország energiapolitikája ”-című stratégia (Korm. által 2007/11/28-án, OGY által 2008/04/17-én elfogadva) Meghatározta a vonatkozó részstratégiák főbb irányait és célértékeit ún. energiapolitikai indikátorokkal: - Összmegújuló energia növelés: PJ/év (15 %) - Zöld villamosenergia: GWh - Energiamegtakarítás en.hat.-i intézkedésekkel: PJ/év (9 %) Részstratégiák, programok: Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv ( ) (Korm. által elfogadva 2008/02/13.-án) Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája, (Korm által 2008/09/03.-án elfogadva) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (OGY által án elfogadva) A keretfeltételeket a hatályos hazai és európai uniós jogszabályok, stratégiák és az ezek alapján kitűzött célszámok szabják meg. Részstratégia: A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv direktíván alapul. Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló direktíva célja, hogy a tagállamok biztosítsák azokat az intézményi, pénzügyi és jogi ösztönzőket, amelyekkel csökkenthetik a hatékony energiafelhasználás előtt álló akadályokat és elősegíthetik az energetikai szolgáltatások piacának erősödését. A direktíva előírja a tagállamok számára akciótervek készítését, középtávú energiahatékonysági akciók intézkedések bemutatásával. Az elkészült hazai cselekvési terv célja: 2008-tól 2016-ig évi 1%-kal kell csökkenteni Magyarország végső energiafelhasználását. A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv egyik fő beavatkozási területe a lakossági szektor épületállományának energiakorszerűsítése (a lakosság mint szektor az energiafelhasználás több mint 40%-áért felelős) A megújuló energiák alkalmazását a közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is támogatja.

3 A stratégia célkitűzésen belül:
Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére Legfőbb stratégiai cél, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló energiaforrások felhasználása érje el a 186,3 PJ/év mértéket (ez 2006-ban 55 PJ/év volt ) A stratégia célkitűzésen belül: - a zöldáram termelés a évi 1630 GWh-hoz képest 2020-ban érje el a 9470 GWh-t (79,6PJ), - a hőtermelésen belül a megújuló energiaforrások felhasználása a évi 36 PJ-hez képest érje el a 87,1 PJ-t, - az üzemanyag-fogyasztáson belül a bioüzemanyagok energiaértéke – figyelembe véve az egyéb, megújuló energiahordozó bázisú üzemanyagokat –a évi mintegy 1 PJ-hez képest 2020-ra növekedjen 19,6 PJ-ra. A megújuló stratégia célkitűzése egy olyan jövőket vázol fel, amivel 15%-ot meghaladó mértékűre lehet felvinni a hazai megújuló energiahordozó részarányt 2020-ra. Az Európai Tanács márciusi ülésén határozott arról, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 2020-ra EU szinten érje el a 20%-ot és 10%-ban határozta meg az elérendő bioüzemanyag hányadot. Ezt az elvárást a tagállamok szintjére bontja le az Európai Parlament és Tanács január 30-án megjelent, a megújuló energiahordozók támogatásáról szóló irányelv javaslata. Magyarország felé elvárás ez alapján, hogy 2020-ra a megújuló energiahordozók részaránya 13%-ot érje el. A Kormány által elfogadott megújuló energiahordozó stratégia elősegíti Magyarország EU elvárásokhoz való közelítését, úgy hogy feszített, de megfelelő támogatások mellett elérhető célkitűzéseket határoz meg. Legfőbb stratégiai cél, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló energiaforrások felhasználása érje el a 186,3 PJ/év mértéket (ez 2006-ban 55 PJ/év volt). A stratégia célkitűzésen belül (lásd dián) A megújuló stratégia célja egyrészt, hogy Magyarország megfeleljen az EU tagállami elvárásnak, másrészt pedig – figyelembe véve a hazai megújuló energiahordozó potenciált –minél jobban érvényesítse a megújuló energiahordozók részén elérhető nemzetgazdasági előnyöket (importfüggőség mérséklés, környezeti állapot javulást, a foglalkoztatottság növelése).

4 Jogszabályi előírások
VET (2007. évi LXXXVI. tv. a villamos energiáról) 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról törvény 1996. évi LIII. tv. a természetvédelemről 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről 2003. évi CXXVII tv. a jövedéki adóról Magyarországon nincs érvényben különálló megújulóenergia-törvény, a megújuló energiaforrásokkal történő energiatermelést különböző jogszabályok szabályozzák. A villamosenergia törvény és rendeletei rögzítik a megújuló villamosenergia-termelés és támogatás szabályait, a gáztörvény lehetőséget a biogáz gázhálózatba történő betáplálására, a vízgazdálkodásról szóló törvény részben szabályozza a geotermikus energiafelhasználást, de ugyanilyen fontos még a biomassza felhasználás szempontjából a természetvédelmi és erdőtörvény, vagy a bioüzemanyagok tekintetében a jövedéki adó törvény. Magyarországon a közcélú hálózatra termelt zöldáram számára garantált átvétel és kiemelt átvételi ár van érvényben. Az átvételi árak különböző szempontok szerint differenciáltak, mégsem képesek biztosítani a megfelelő feltételeket a megújuló energia-technológiák széles spektruma számára. A jelenlegi árak a szélenergia és szilárd biomassza-égetés számára kedvezőek, így ezen technológiák mutattak komoly fejlődést az elmúlt években.

5 A zöldenergia elterjesztésének feltételei
Elhatározás – világos politikai szándék Stratégiák, tervek, programok – EU-s és hazai szintű célok, konkrét célértékek meghatározása, a feladatok leosztása Anyagi eszközök – Az uniós és hazai támogatási források biztosítása Technológia – a hasznosítás technikai lehetőségeinek biztosítása Kutatás-fejlesztés – a hasznosítás környezeti szempontjainak kutatása, a hazai viszonyoknak megfelelő technológiák kifejlesztése

6 A jelenlegi támogatási lehetőségek
Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (KEOP) Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA) Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) Regionális Operatív Programok (ROP) Normatív területalapú támogatások Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

7 A Zöld Beruházási Rendszer szakmai tervezete
Nemzetközi CO2-kereskedelemből befolyó bevételekre épül Igazodik: az 2002/91/EK irányelvhez, a 7/2006 (V.24.) TNM rendelethez, illetve részben az energiatanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) korm. rendelethez A KVVM kezeli Támogatható beruházások: CO2 kibocsátást csökkentik A legnagyobb hazai CO2 megtakarítási potenciál az épületszektorban van Épületeket érintő energiahatékonysági beruházásokat kíván támogatni a ZBR Ez még kérdéses. Csaba!!!

8 Energiatakarékossági Hitel Alap
Létrejött: 1991-ben 1,2 Mrd kerettel( jelenleg 2,5 Mrd Ft ) Felvehető kedvezményes hitel: 100 MFt Saját forrás elvárás: 20% Kamatszint: jegybanki alapkamat 1/3-a + 2,5 % Futamidő: max. 6 év Gazdaságossági elvárások: fejlesztésre számítva 50 GJ/év/MFt belső megtérülési ráta: jegybanki alapkamat x 0,8 megújuló energiánál: jegybanki alapkamat x 0,4 Kezelője: Energiaközpont Nonprofit Kft. Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Jelenleg is működik Németország kormánya a magyar gazdaság számára évben célzottan szénbeszerzésre 50 millió márka segélyt ajánlott fel. A segélyből befolyt forint összeg 60%-a az energiatakarékossági, az energiaigényesség mérséklését szolgáló beruházások kedvezményes hitellel történő támogatására szolgál. Az Alap olyan energia-megtakarítást eredményező fejlesztések megvalósítását finanszírozza, amelyek az energia-megtakarítások révén hatékonyan járulnak hozzá a nemzetgazdaság energiaigényességének mérsékléséhez, az energiaköltségek csökkentéséhez, a környezetszennyezés mérsékléséhez, valamint az importfüggőség csökkentéséhez. Pályázók köre: a pályázaton részt vehetnek természetes vagy jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az EK-hoz kell benyújtani a pályázatot, a K&H dönt.

9 Környezet és Energia Operatív Program
közötti időszakra energiás fejlesztésekre: 100 milliárd Ft

10 KEOP 4 – Megújuló energiafelhasználás növelése
Kedvezményezettek: Kp-i ktgvetési szervek és intézményeik, önkormányzatok, oktatási szervek, vállalkozások, nonprofit szervezetek Konstrukció Keret ( , billió HUF) Támogatás intenzitás (%) Támogatás összege (millió HUF) Eljárás 4.2. A helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal 6 10-70% 1-1000 Aut/ egyfordulós 4.3. Megújuló energia alapú térségfejlesztés* 10-80% 50-500 Egyfordulós 4.4. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés 10 4.6. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása* 5 2-30% Az idén márciusban indultak el a 4.2, illetve a 4.4-es konstrukciók. A 4.3, illetve a 4.6 később (várhatóan legkésőbb szeptemberre) kerülnek kiírásra. * Később kerülnek meghirdetésre

11 KEOP 5 – Energiahatékonyság fokozása
Kedvezményezettek: KKV-k, kp-i ktgvetési szervek és intézményeik, oktatási intézmények, önkormányzatok, non-profit szervezetek Konstrukció Keret ( , milliárd HUF) Támogatás intenzitás (%) Támogatás összege (millió HUF) Eljárás 5.2 Harmadik feles finanszírozás 4 20-35% 1-500 A: Automatikus B: Egyfordulós 5.3 Épületenergetikai fejlesztések 6 10-70% Egyfordulós 5.4 Távhő szektor energetikai korszerűsítése 8 10-50% 10-500 Mindhárom konstrukció elérhető az NFÜ honlapján. 5.2-es konstrukció: Tekintettel az intézményekre általában jellemző gyenge önrész-finanszírozási képességre és beruházási hajlandóságra, a pályázati konstrukció kedvezményezettje nem közvetlenül az intézmény, hanem a beruházás lebonyolítását közbeszerzési eljáráson elnyerő vállalkozás (3. fél – ESCO –energy service company cég) A korszerűsítést végrehajtó vállalkozás és a fenntartó között határozott idejű (5-15 év) éves bérleti jogviszony jön létre, melynek keretében a vállalkozás saját forrásból a fenntartó intézményeiben megvalósítja a korszerűsítést. A beépítésre került eszközök az ESCO tulajdonát képezik. A bérleti időszak végén a tulajdonos az eszközök sorsáról szabadon dönthet, azonban értékesítésük esetén a fenntartó részére elővásárlási jogot köteles biztosítani. 5.3-as konstrukció: Támogatható tevékenységek jórészt megegyeznekaz 5.2-es konstrukcióval, azzal a különbséggel, h itt már a közvilágítás is támogatható – 5.2-nél ez nem elérhető. Valamint a vállalkozások üzemi és irodaépületeire is külön definiálja az elérhető fejlesztéseket – jórész azért, mert a technológiai jellegű energiahatékonysági fejlesztések más forrásból már elérhetők, ezért KEOP ezt nem támogatja. 5.4 távhő szektor A távhő rendszerek korszerűsítése révén a távhő-termelés és szolgáltatás energetikai veszteségei csökkennek, a szolgáltatás költségei mérséklődnek, a kapcsolódó ÜHG kibocsátás csökken. Hatására a távhő-szolgáltatásból történő kilépések száma várhatóan csökken.

12 KEOP 4 – es pályázatok: Mi támogatható?
KEOP /B: hő- és hűtési igény megújuló energiaforrásból Napenergia hasznosítás Biomassza felhasználás Biogáz Geotermikus energia Hőszivattyús rendszerek Hűtési igény megújulóból Megújulók kombinálása KEOP : megújuló energia alapú villamosenergia, kapcsolt hő- és villamosenergia, biometán termelés Napenergia alapú villamosenergia termelés Biomassza felhasználás villamosenergia, vagy kapcsolt hő és villamosenergia termelésre, Vízenergia hasznosítás (5MW korlát) Biogáz termelés és felhasználás Geotermikus energia hasznosítása Szélenergia hasznosítása Megújuló energiaforrások kombinálása

13 KEOP 5-ös pályázatok támogatható tevékenységei
KEOP /A és B: harmadik feles finanszírozás Hő- és villamosenergia-termelő, - szállító és –átalakító berendezések korszerűsítése, cseréje, hatásfokának javítása, szabályozhatóvá tétele Elektronos rendszer és világításkorszerűsítés Villamos energia és gáz felhasználás távfelügyeleti rendszerének és távleolvasási lehetőségének támogatása (kizárólag az első 2 támogatási lehetőséggel együtt) B komponens: megújulókkal kombinált KEOP /A és B: energiahatékonyságokat növelő beruházások, illetve megújulóval kombinált energiahatékonysági fejlesztések 1) Energiafelhasználás csökkentése: az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése, világítási rendszerek korszerűsítése, a közvilágítás energiafelhasználásának csökkentése, illetve komplex, több energiahatékonyság-növelési tevékenységet magában foglaló beruházások 2) A közösségi jog értelmében vállalkozásnak minősülő szervezetek üzemi és irodaépületeiben megvalósítandó épületenergetikai fejlesztések: az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, a kis- és középvállalkozások nem termelési célú fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése, világítási rendszerek korszerűsítése, illetve komplex, több energiahatékonyság-növelési tevékenységet magába foglaló beruházások. A B komponensre az energiahatékonyság javításra és ezzel egyidejűleg megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek támogathatóak. KEOP : távhő szektor energetikai korszerűsítése 1)Hulladékhő hasznosítás 2)Primer hőtávvezetékek cseréje, és föld feletti távhő vezeték szigetelése 3)Szolgáltatói hőközpontok szétválasztása, felhasználói hőközpontok korszerűsítése 4)Változó tömegáramú rendszer kialakítása 5)Hőhordozó közeg váltása (gőzrendszer átalakítása forróvizes rendszerre) Fenti tevékenységek egymással kombináltan is alkalmazhatók

14 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 06 40  Pályázatkezeléssel kapcsolatos speciális információk Energia Központ Nonprofit Kft. 1134 Budapest, Váci út 45. A. ép. 6. em. Tel.: Fax:

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!