Advent 4. vasárnapja Advent két szálon fut: várakozunk a Messiás születésének a minden évben való megünneplésére, és próbálunk felkészülni a lelkünkben.

Az előadások a következő témára: "Advent 4. vasárnapja Advent két szálon fut: várakozunk a Messiás születésének a minden évben való megünneplésére, és próbálunk felkészülni a lelkünkben."— Előadás másolata:

1

2 Advent 4. vasárnapja

3 Advent két szálon fut: várakozunk a Messiás születésének a minden évben való megünneplésére, és próbálunk felkészülni a lelkünkben megszület ő Isten kapcsolat ajándékára.

4 Szeretnénk megérteni azt, ami felfoghatatlan: az Isten, emberi testet vett fel, hogy egy lehessen közülünk.

5 Mivel az emberi értelem egy ponton cs ő döt mond ennek az igazságnak a megértésében, azért olyan könny ű, és tetszet ő s divat a karácsonyt elbagatellizálni. Miszerint: a szeretet ünnepe, a család ünnepe, az ajándékozás ünnepe stb.

6 Nem elégedhetünk meg ezekkel a magyarázatokkal, melyek egyetlen nap hangulatára silányítják az életünk értelmét meghatározó eseményt.

7 Jézus emberként akart közénk jönni, felhasználva a mi világunk teljes valóságát, annak lehet ő ségeit, és korlátait.

8 Édesanyát választott, egy egyszer ű lányt, akir ő l a környezetén kívül senki sem tudott. Azt mondhatnánk, ismeretlen volt.

9 Mária el volt jegyezve egy szintén ismeretlen emberrel, Józseffel. Semmi rendkívüli nem volt az életükben. Az Isten nem szereti a rendkívüli dolgokat.

10 József nem érti a születend ő gyermek eredetét. Másnak természetes, hogy József az apja, hiszen a jegyesek már együtt élhettek a törvény szerint.

11 „József igaz ember volt,” - mondja a Szentírás. Ő alkalmas arra, hogy befogadja az isteni titkot.

12 Isten akkor, és annak nyilatkoztatja ki magát, aki felkészült az isteni dimenzió befogadására.

13 József nem érti a helyzetet, de megmarad igaz embernek, aki nem a törvény szigorát, hanem az embert, Máriát nézi, ő t menti. Titokban akarja elbocsátani.

14 És ekkor megérti, hogy a gyermek Istent ő l van, az ő si ígéret most teljesedik be. „Íme a sz ű z fogan, és fiút szül, és a nevét Emmánuelnek fogják hívni. Iz 7,14

15 Emmánuel, azt jelenti: velünk az Isten. Velünk van az Isten fizikailag, mert emberré lett, de azt is jelenti, hogy velünk van, nekünk szurkol, a mi pártunkon áll.

16 Végtelenül nehéz ezt elhinni a hétköznapokban, különösen a határhelyzetekben, amikor minden ellene szól ennek az igazságnak: a szegénység, a betegség, a csalódottság, a gyász stb.

17 Ő nem csodát akart tenni, hogy életünk varázsütésre gondtalan legyen, hanem egy akart lenni velünk.

18 Végig járta az élet útját, a mi utunkat, hogy belülr ő l alakítsa át a gondolkodásunkat, hogy benne legyen minden döntésünkben, és velünk legyen a legnehezebb pillanatokban.

19 Nem megváltoztatni jött az életünket, hanem megszentelni!

20 A Szentírás tanulsága szerint mindazok, akik beengedték az életükbe Jézust, megváltozott az életük: az apostolok, a tanítványok, a megtér ő b ű nösök.

21 Az élet igazi csodái állnak el ő ttünk: Péter, Zakeus, Máté, Magdolna, a szamariai asszony stb.

22 Hús-vér emberek voltak, vaskos hibákkal, olykor komoly b ű nökkel, egy dologban különböztek az átlag embert ő l, nem érezték jól magukat a b ő rükben.

23 Rátalálni az Istenre, csak elégtelenségünk elfogadása után lehetséges. Ha felismerjük, hogy rászorulunk a megváltásra.

24 Ezért a pásztorok az els ő tanúi az Istengyermek születésének, mert hitetlenkedés és értelmetlen eszmefuttatások helyett, leborulnak a gyermek el ő tt. Nem botránkoznak meg, hanem imádják.

25 A Gyermek megszületik az én hitemt ő l függetlenül, dehogy nekem megszületik-e, az t ő lem függ.

26 Az ég kitárul karácsony éjjel, és az Újszülött felém is kinyújtja a kezét, hív és vár, mert meg akar ajándékozni önmagával.

27 Az ajándék maga az élet. Az élet amely el nem múlik, és ami örökre megmarad. Minden elmúlhat, de a karácsonykor világunkba lép ő életet semmi nem tudja kioltani.