Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kínálati értékláncok és a klaszter politika tervezés-módszertani kérdései „Vállalatok közötti együttműködés fejlesztése” Konferencia Kecskemét, 2006. november.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kínálati értékláncok és a klaszter politika tervezés-módszertani kérdései „Vállalatok közötti együttműködés fejlesztése” Konferencia Kecskemét, 2006. november."— Előadás másolata:

1 Kínálati értékláncok és a klaszter politika tervezés-módszertani kérdései „Vállalatok közötti együttműködés fejlesztése” Konferencia Kecskemét, november 28.

2 A hálózatok/klaszterek az EU-ban Forest cluster (all over) ICT Base metals Transport Energy technology Technology centres Main mills and plants Main ports, shipyar ds, plants

3 A klaszterfejlesztési politikák alapelvei •a klaszter-politika kevésbé a globális cégek, hanem inkább a KKV-k helyi tömörüléseire és a régión belüli endogén növekedési (pre-kompetitív előnyök a tagok számára) folyamatokra koncentrál; magán gazdaság erősítése, dominanciája •A gazdaságfejlesztési politika fókusza megváltozott: a vállalatok helyi/regionális rendszereit támogatja és törekszik a vállalatok „hozzáadott érték növelő környezetének” javítására; •A tipikus horizontális (porteri)klaszter szerveződést felváltja a szektorális- vertikális kínálati értéklánc modell (supply chain model) •a sikeres iparágakat/üzletágakat támogatja, mégpedig a helyi önkormányzatok és az iparág vezetői által generált, „alulról építkező” folyamatokat; •a társadalmi folyamatok ösztönzése áll az előtérben: a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködéseké a tudás elterjesztésében; •a klaszteresedés rámutat a közszereplők fontosságára: a cégek és a tudást generáló-közvetítő intézmények között.

4 A klaszter támogatási politika célja a gyakorlatban •Információ és hálózatépítés •érdekképviselet •Oktatás és képzés •Innováció és műszaki fejlesztés (Pl. a cégekhez technológiai információk közvetítése, technológiai transzfer) •a közszféra és az intézmények, ügynökségek brókerként való működése a vállalati hálózatok segítésében és támogatási projektek kidolgozásában; •az innovációs kapacitás, a tudásmenedzsment javítása interaktív tanulási folyamatok során; •a tartós versenyelőnyöket nyújtó speciális tudás létrehozása. •a cégek közötti együttműködés és az üzleti hálózatok fejlesztése

5 Hálózat/klaszter támogatás központi/helyi, regionális feladatai •A hagyományos makroszintű eszközökkel szemben a klaszter támogatás középpontjában a vállalati működés közvetlen környezetének a fejlesztése áll. (mikrogazdasági beállítottságú •központi (kormányzati) támogatás a közös, szinte mindegyik iparág fejlődéséhez szükséges infrastruktúra és az intézményi háttér megteremtésére irányul, közlekedési hálózat, környezetvédelem, közép- felsőfokú oktatás, üzleti környezet fejlesztése (egyablakos rendszer, ld. olasz példa stb., •a versenypolitika kidolgozásával, a pull (keresleti oldalon) a jogszabályok és szabványok előírásával adhat ösztönzést a klaszterek létrehozásának; versenyeztetés a támogatásban, (push oldalon)működési célú és az induló tőke biztosítását szolgáló pénzügyi támogatás, •.a helyi/regionális feladatok: a speciális feladatokhoz kapcsolódva a klaszterek egyedi igényeinek megfelelően: speciális kutatóintézetek, szakképzések, vásárokon, kiállításokon megjelenés, stb. (decentralizált és helyi forrásokat igényelnek)

6 HálózatokKlaszterek Tagság Együttműködés alapja Kapcsolat jellege Kohézió Résztvevők Meghatározott (zárt) tagság Viszonylag nyílt szerveződés Szerződéses kapcsolatok Együttműködésen alapul Közös üzleti célok Vállalatok Társadalmi értékek, közös célok Együttműködésen és bizonyos rivalizáláson alapul Kollektív vízió Vállalatok, intézmények, szakmai szervezetek

7 Alapvető klaszter típusok •Iparági (regionális) klaszter: fő cél az iparágak közötti szinergia erősítés az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek erősítésével; •Intézményre-épülő (intézmény-orientált) klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ, vagy szakmai szervezet áll a központban és elősegíti a vállalkozók közötti együttműködést, a politikák integrációját; •Hálózatra épülő klaszter: általában zárkörű, hosszabb távú kapcsolatokat jelentő együttműködés, a résztvevők köre a kapcsolódó és támogató iparágakban működő, egymást kiegészítő tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll; •Tudás-orientált klaszter: egy nyitott, az információk és tapasztalatok cseréjét lehetővé tevő együttműködés, a középpontban gyakran egy mentor vállalkozás áll, amely a tudástranszfer szerepet tölti be a résztvevő vállalkozások között. •Együttműködési szinergiákon alapuló dinamikus klaszterek (intenzív kooperáció, informális kapcsolatok, specializált fejlett termelési tényezokhöz, K+F eredményekhez való hozzáférés,szoros kutatóhelyi, egyetemi kapcsolatok, alaptevékenységhez tartozó iparágak cégeivel müszakiés üzleti tapasztalatok és tudás megosztása

8 Az együttműködés szempontjai •Földrajzi kiterjedés, méret (telephely, település, kis, - és nagytérség) •Iparági specializáció (feldolgozó ipar, csúcstechnológia, szolgáltatás) •Az együttműködés fő tartalma –Egyszerű agglomerációs hatások kiaknázása –Beszállítói kapcsolat –K+F együttműködés –KKV együttműködés (közös beszerzés, szövetkezeti együttműködés) •Az együttműködő partnerek (TNC, KKV, kutatóhelyek, egyetemek) •Kooperációs tevékenység hatóköre (helyi, regionális, országos, globális) •Kormányzati, önkormányzati támogatás fő tartalma •Az együttműködés jogi keretei –Jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás –Egyesületi, konzorciumi forma

9 Klaszter funkciók •Hagyományos,statikus, agglomerációs előnyök –Nagyobb piacméret (beszerzés, értékesítés) –Üzleti partnerek széles választéka, szakosodás egy-egy üzletág cégeinek vonzása a klaszter tömörülésben –Nagyobb munkaerő választék (képzés, munkaerő vonzás) –Kapcsolódó kiegészítő intézmények (kamarák, oktatás, infra) •Dinamikus, externális hatások –Intézményesített nyílt információáramlás, tudás megosztás –Hálózatépítési tevékenység (fórumok, kerete biztosítása) –Együttműködés és verseny a szereplők között (vállalati imázs) –Innovációs együttműködés az üzleti világ, a kutatóhelyek és a helyi gazdaságszervező-fejlesztő intézmények között –Igényes, fizetőképes piac közelsége –A klaszternek formális, a tevékenységek egészét átfogó koordináló kerete van –Nyitott, több irányban is expanzív

10 Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Pannon Elektronikai Klaszter Pannon Gyümölcs Klaszter Pannon Termál Klaszter Pannon Autóipari Klaszter Közép-magyarországi Autóipari Klaszter Közép-dunántúli Fa- és Bútoripari Klaszter Közép-dunántúli Elektronikai Klaszter Pápai Hús- és Élelmiszeripari Klaszter Dél-dunántúli Regionális Geotermikus Energihasznosítási Klaszter Egyetemi Klaszter Magyar Építőipari Klaszter Minőség-fejlesztési Klaszter Dél-alföldi Textilipari Klaszter Dél-alföldi Útépítési Klaszter Dél-alföldi Kézműves Klaszter Dél-alföldi Turisztikai Klaszter Alföldi Termál Klaszter AGKlaszter Mátészalka Optomechatronikai Klaszter Saxon Export Klaszter Divat Klaszter Magyarországi klaszterek központjai

11 Klaszterek szerepe a különböző politikákban ] Iparpolitika ] Átmeneti válságban lévő iparágakban az érintett vállalkozások körében meginduló együttműködést segítheti elő ] Hazai gyakorlat: beszállítói integrátor hálózat, regionális klaszterek ] Innováció-politika ] A klaszter-fejlesztési politika a klaszterektől az innovációs rendszerekig terjedő fejlődési pályán történő elmozdításra való kormányzati törekvésnek is tekinthető ] Regionális politika ] a klaszterek szerepe régiók újjáélesztésében, élénkítésében, az iparszerkezet átalakításában, új tevékenységek kereteinek megteremtésében ] EU-s országok gyakorlata szerint a klaszter-fejlesztési politikának a régió gazdasági fejlődésének egészét helyezi a fókuszba

12 Az emelt szintű KKV szolgáltatási folyamat kínálati értéklánc modellje Specializált szakmai tanácsadó Közvetítő intézmény hálózat Tőkealapok, pénzügyi szolgáltatások (pl. RFH stratégia) Az egyetemek, kutatóintézetek és a KKV-k közötti interface erősítése Tudatosság Üzleti körny. kultúra Audit és értékelés (a kkv igények felmérése) Beruházás az emberi tőkébe A szolgáltatások Infra. fejlesztése Piac Ipar és tevékenység specifikus innovációs és technológiai központok (Pre)inkubatorok Technológiai parkok

13 Innovációs szolgáltató központ modellje Ipari háttér

14 A Pólus program GOP támogatásra vonatkozó forrásigényei A pólusok hozzávetőleges GOP támogatásigénye az NFÜ előzetes összesítése alapján: Mrd Ft ebből: GOP 1. priori. •Debrecen 121,784,5 •Győr kb. 3814,3 •Miskolc 93,755,6 •Pécs 24,414,7 •Szeged197,268,8 •Székesfehérvár-Veszprém 5,1+28,9 3,7+22,0 •Összesen ,6

15 Gazdaságfejlesztési Operatív Program prioritásai 1.K+F és innováció a versenyképességért 2.A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítésért 3.Az információs társadalom és a modern üzleti környezet megerősítéséért 4.Pénzügyi eszközök technikai prioritása (Jeremie)

16 GOP 1. prioritás intézkedései •Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése •Az innovációs technológiai parkok és hídképző intézmények fejlesztése •A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése Terv: a GOP-ra 651 Mrd Ft, ennek 35 %-a az 1. prioritásra (230 Mrd Ft 7 évre)

17 GOP K+F és innováció prioritás intézkedéseinek tervezett forrásai Adatok milliárd forintban Mrd HUF 1K+F és innováció 35,38% Piacorientált K+F együttműködések K+F központok Innovációs és technológia parkok Vállalati innováció Vállalati K+F divízió Technológiaintenzív startup-ok 10 Nem végleges tervezet!

18 1.1.1 Piacorientált K+F és technológiai együttműködés Cél: magas értéket képviselő piacképes termék, eljárás és szolgáltatás (vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek közötti együttműködés) Közvetlen célcsoport: KKV-k Támogatott tevékenységek: alkalmazott K+F, K+F beruházás, kutatási szolgáltatás vásárlás, kutatók foglalkoztatása Várható indulás: I. negyedév Nem végleges tervezet!

19 1.1.2 K+F központok fejlesztése, megerősítése Cél: pólus programokhoz kötődő tudásbázisok erősítése (KKK) Közvetlen célcsoport: gazdasági társasággá átalakult KKK-k a pólusokban Támogatható tevékenység: alkalmazott K+F, K+F beruházás, IPR tanácsadás, kutatók foglalkoztatása Várható indulás: II. negyedév Nem végleges tervezet!

20 1.2.1 Innovációs és technológiai parkok Cél: innovációs szolgáltatások, inkubáció, ötletek generálása, szűrése, piaci bevezetése Közvetlen célcsoport: gazdasági társasági formában működő innovációs szolgáltató központok és technológiai parkok a pólusokban Támogatható tevékenységek: K+F és infrastruktúra beruházás, IPR tanácsadás, technológia transzfer iroda létrehozása és működtetése, technológiai inkubáció, kutatók és tanácsadók foglalkoztatása Várható indulás: II. negyedév Nem végleges tervezet!

21 Az és a lehetséges érintkezési pontjai A célja:Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése Kedvezményezett: Ipari Parkot működtető gazdasági társaság Támogatási kritériumok: •minimális működési idő: min.: 5 év •betelepült vállalatok száma min.: 20 db; •betelepült vállalatok 25%-nál az éves nettó árbevétel meghaladja a 200 mFt-ot; •Ipari parkba betelepült vállalkozások által foglalkoztatottak száma (GKM adatbázis): min. 500 fő •A 4-ből 3 kritérium teljesülése esetén támogatható a GOP-ból, egyébként ROP! Innovációs központ, technológiai inkubáció az ipari parkon belül (szakmai tapasztalat, kritikus tömeg) Nem végleges tervezet!

22 1.3.1 Vállalati K+F és innováció Cél: innovatív vállalkozások növekedése, új termékek piaci bevezetése Közvetlen célcsoport: KKV-k Támogatható tevékenységek: kísérleti fejlesztés, K+F beruházás, kutatási szolgáltatásvásárlás, IPR, kutatók foglalkoztatása, termékek piaci bevezetése Várható indulás: I. negyedév Nem végleges tervezet!

23 1.3.2 Vállalati K+F tevékenység, divízió kialakítása Cél: olyan vállalati K+F egységek létrehozása, amelyek alkalmasak a főhivatású kutatóhelyekkel folytatott K+F és innovációs együttműködésre Közvetlen célcsoport: vállalkozások Támogatható tevékenységek: K+F infrastruktúra beruházások, kutatók foglalkoztatása, tanácsadási szolgáltatás vásárlása Várható indulás: I. negyedév Nem végleges tervezet!

24 1.3.3 Technológia-intenzív start-up segítése Cél: kezdő, innovatív vállalkozások támogatása, hogy alkalmassá váljanak a magvető tőke finanszírozásra Közvetlen célcsoport: egyének, induló MKV-k Támogatható tevékenységek: kísérleti fejlesztés, kutatók foglalkoztatása, tanácsadási szolgáltatás, IPR Várható indulás: I. negyedév Nem végleges tervezet!

25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Nikodémus Antal


Letölteni ppt "Kínálati értékláncok és a klaszter politika tervezés-módszertani kérdései „Vállalatok közötti együttműködés fejlesztése” Konferencia Kecskemét, 2006. november."

Hasonló előadás


Google Hirdetések