Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az éghajlatváltozás okozta komplex természeti, társadalmi, gazdasági sérülékenység regionális dimenziói ügyvezető igazgató Env-in-Cent Környezetvédelmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az éghajlatváltozás okozta komplex természeti, társadalmi, gazdasági sérülékenység regionális dimenziói ügyvezető igazgató Env-in-Cent Környezetvédelmi."— Előadás másolata:

1 Az éghajlatváltozás okozta komplex természeti, társadalmi, gazdasági sérülékenység regionális dimenziói ügyvezető igazgató Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kormányzati Fórum a MEH-MTA Stratégiai Kutatások keretében „A klímaváltozás és a hazai környezetállapot összefüggéseinek vizsgálata” május 28. Dr. Pálvölgyi Tamás

2 I. Reginális sérülékenység- vizsgálat módszertani háttere

3 1. Kapcsolódó kutatások Intergovernmental Panel on Climate Change Az EU FP6 projektben 6 ország 19 kutatóhelye vesz részt, magyar részről OMSZ, BME, VITUKI, Env-in-Cent Kft. Climate Change and Variability: Impact in Central and Eastern Europe IPCC A 4. Értékelő Jelentés (AR4) keretében kidolgozták az éghajlati hatásvizsgálatokhoz a kitettség  érzékenység  várható hatás  alkalmazkodó képesség  sérülékenység koncepcióját CLAVIER Finom térbeli felbontású éghajlati előrebecslések készítése a lokális és regionális hatásvizsgálatok céljából. Esettanulmányok készülnek többek között az éghajlatváltozás építményekre, utakra gyakorolt hatása, a Balaton vízszintje és a hazai folyók árvízkockázata témaköreiben.

4 2. Éghajlati hatás-lánc regionális és helyi szinteken változás az éghajlati paraméterekben: TT PP ww ... lev.minőségerózióárvízerdőtűz aszályhőhullámbio-degradáció... komplex természeti következmények: természeti, társadalmi gazdasági hatások emberi egészség NATURAGRO ökoszisz- témák makro- gazdaság világnemzetg. mikro szint INFRA RÉGIÓ Vállalat  ?

5 3. CIVAS modell: a sérülékenység vizsgálat általános sémája POTENTIAL IMPACT EXPOSURE i.e. temp., precip., wind from RCM outputs i.e. heatwaves, dry-spells, intensive rain i. e. floods, droughts, storms, wildfires etc. Climate variables Natural hazards Weath. phenomena SENSITIVITY i.e. plant’s reaction to wet, temperature dependency of road damages Weather dependency P „Pressures” S „State” Economic implications VULNERABILITY Social implications ADAPTIVE CAPACITY NON CLIMATE FACTORS i.e. land use, welfare, state of roads. e. reproductive capacity of plants, soil type etc. i.e. nature protection, change of road’s material, better building’s envelope etc. Adapt. strategies Natural factors Socio-econ. drivers D „Drivers” I „Impacts” R „Responses” CIVAS: CIVAS CIVAS: Climate Impact and Vulnerability Assessment Scheme Pálvölgyi, T. and Hunyady, A., Common methodological framework of CLAVIER Impact Case Studies (in: Database on the statistical-empirical interrelations between the high resolution climate indicators and the parameters of impact issues). CLAVIER Report, )www.clavier-eu.org Forrás:

6 4. Érzékenység, kitettség, alkalmaz- kodóképesség, sérülékenység I. érzékenység: a vizsgált rendszer időjárás-függő viselkedése. Csak a rendszerre jellemző, az éghajlatra nem.. kitettség: klímaváltozás, modelloutputok. Csak a klímára jellemző, a rendszerre nem.. alkalmazkodóképesség: a rendszer spontán vagy „kényszerített” viselkedése az változó környezetre (pl. ökológiai, társadalmi-gazdasági adaptáció) high weak highlow potential impacts strong adaptive capacity robustfragile VULNERABLEendangered : system’s objects : vulnerable objects : most vulnerable objects Legends: low highlow exposure sensitivity high impact low impact

7 5. A CIVAS modell alkalmazásának lépései I. Hatásviselő rendszerek milyen - a társadalmi, gazdasági, környezeti térben egyaránt jelentkező - komplex éghajlati problémákkal írjuk le a regionális éghajlatváltozást és milyen rendszerek a hatásviselők. Alkalmazkodó képesség Érzékenység (sensitivity): Sérülé- kenység Kitettség (exposure): a hatásviselő (pl. mezőgazdaság, emberi egészség, építmények állapota) időjárás-függő viselkedése (pl. aszályhajlam, mortalitás-érzékenység, épület állékonyság). Csak a hatásviselőre jellemző, az éghajlatra nem.. regionális éghajlatváltozás (pl.modell eredmények); eltérően az érzékenységtől (mely a hatásviselőt jellemzi), a kitettség csak földrajzi helyre jellemző regionális társadalmi-gazdasági válaszok „ereje” a klímaváltozásra (Például a mobilitás, mely egy lehetséges válasz a városi hőhullámokra) komplex mutató, mely figyelembe veszi, hogy ugyanaz a várható hatás egy gyengébb alkalmazkodó képességű kistérségben súlyosabb következményekkel járhat. 1. Komplex éghajlati problémák meghatározása 3. Sérülékenység (vulnerability) meghatározása 2. Indikátorok meghatározása

8 6. CIVAS modell alkalmazásának lépései II. Helyi term.-társ.-gazd. rendszerek reakciója a meteorológiai paraméterekre ÉRZÉKENYSÉG (sensitivity) A helyi társ.-gazd. rendszerek alkalmaz- kodó, felkészülési képessége ADAPTIVITÁS (adaptive capacity) KLIMATIKUS FAKTOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI FAKTOROK TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI FAKTOROK A térség komplex környezeti- társadalmi-gazdasági sérülékenysége a várható éghajlatváltozásra. Forrás : számítás, szakértői becslés TÉRSÉGI SÉRÜLÉKENYSÉG (vulnerability) A klíma várható lo- kális megváltozása KITETTSÉG (exposure) Változások a helyi term.-társ.-gazd. rendszerekben (nem a klímában). VÁRHATÓ HATÁS (impact)

9 7. A CIVAS modell célkitűzései, korlátai és hasznosíthatósága az klíma modell outputok és leskálázott változók térbeni és időbeni felbontása általában nem elegendő. Nehezen állíthatók elő azok a klímaparaméterek (pl. talajnedvesség, széllökések gyakorisága, mértéke stb.), amelyekre a hatásvizsgálatban szükség van Korlátok: számszerűsített, a bizonytalanság becslésére alkalmas, a vizsgált rendszerek széles körére alkalmazható módszertanra van szükség a vizsgált rendszerről nincs elég adat, információ. Nincs idősor, aminek alapján „statisztikázni” lehetne a meteorológiai paraméterektől való függést (Pl. épületkárok, utak kátyúsodása, idegenforgalom stb.) Nem helyettesíti a modellezést (pl. légkör-növény-talaj modell, vagy épületszerkezet modellezés), hanem döntéselőkészítéshez biztosít kvázi-objektív információt (pl. adaptációs intézkedések kidolgozásához) Cél: Hasznosíthatóság:

10 II. Az éghajlati sérülékenység vizsgálata a kistérségekre

11 8. Kapcsolódó kutatások ESPON CLIMATE - Climate Change and Territorial Effects on Regions and Local Economies Kistérségi szintű klíma sérülékenység vizsgálat (területi folyamatokról szóló OGY jelentés megalapozása keretében) RegClim VÁTI Kht. – ELTE Meteorológiai Tanszék – Env-in-Cent Kft. Az éghajlatváltozás várható kistérségi szintű hatásait értékelő módszertannak a Területfejlesztési Megfigyelő és Értékelő Rendszer (T-MER) rendszerbe való beépítése BME ESPON Az EU projektben 11 ország 12 kutatóhelye vesz részt, magyar részről BME, VÁTI BME Környezetgazdaságtan Tanszék Rideg Adrienn diplomamunkája: „Az éghajlatváltozás értékelésének területfejlesztési lehetőségei”

12 9. Komplex éghajlati problémák azonosítása kistérségek szintjén Aszály és szárazodás okozta mezőgazdasági és vidékfejlesztési kockázatok A CIVAS modell lehetővé teszi a további problémákkal, kérdéskörökkel való rugalmas bővítést ! Szélsőséges vízjárás: árvíz, belvíz kockázatok az épített környezetben Biológiai sokféleség csökkenése, különösen a védett erdők, gyepek, vizes élőhelyek veszélyeztetettsége Erdők állapota - erdőtűz veszély Emberi egészség - városi hőhullámok közegészségügyi kockázatai Milyen komplex kérdéskörökkel kívánjuk leírni a regionális éghajlatváltozás természeti, társadalmi-gazdasági megnyilvánulásait?

13 10. Indikátorok azonosítása kistérségek szintjén I. Ángyán-féle aszályindex (tenyészidőszak hőösszege/éves csapadékösszeg) Kitettség: Talajok aszályérzékenysége (Várallyay Gy., 2008) Érzékenység: Mezőgazdaságból élők aránya (KSH) Adaptivitás: Aszály Lefolyás Kitettség: Kistérségek árvíz és belvíz érzékenysége (VÁTI) Érzékenység: Árterületeken élők aránya a lakosságból (KSH) Adaptivitás: Árvíz Meteorológiai vízmérleg (P-E) Kitettség: Vizes élőhelyek, a gyep és az erdők veszélyeztetettségi térk (FÖMI Érzékenység: Természetvédelmi oltalom alatt álló területek támogatása (VÁTI/KSH) Adaptivitás: Biológiai sokféleség Milyen indikátorokkal kívánjuk leírni a regionális éghajlatváltozás előbb azonosított kérdésköreit?

14 11. Indikátorok azonosítása kistérségek szintjén II. 4x30-as szabály: tűzveszélyes napok száma évenként, amikor a napi maximum hőmérséklet 30 C fölé emelkedik, a relatív nedvesség nem éri el a 30%-ot és a megelőző 30 napban a csapadékösszeg nem éri el a 30 mm-t. Kitettség: Kistérségek erdőtűz-veszélyességi besorolása (VÁTI) Érzékenység: Tűzoltóság átlagos vonulási ideje (KSH) Adaptivitás: Erdőtűz veszély Hőségnapok száma évenként, amikor a napi maximum hőmérséklet 30 °C fölé emelkedik Kitettség: Kistérségek belterületi lakósűrűsége (TeIR) Érzékenység: Egy lakosra jutó jövedelem (KSH) Adaptivitás: Hőhullámok A CIVAS modell lehetővé teszi a az indikátorok cseréjét, rugalmas megválasztását!

15 12. Esetvizsgálat: erdőtűz veszély

16 Köszönöm a figyelmet! Az előadó személyesen ellenőrzi: a gleccserek tényleg olvadnak, az éghajlatváltozás változás kézzel fogható! 


Letölteni ppt "Az éghajlatváltozás okozta komplex természeti, társadalmi, gazdasági sérülékenység regionális dimenziói ügyvezető igazgató Env-in-Cent Környezetvédelmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések