Hasilló László.  1960-ban jelentek meg az első scannerek vagy lapolvasók. Többnyire térképek digitalizálására használták fel.  1970-ben már nagy teljesítményű.

Az előadások a következő témára: "Hasilló László.  1960-ban jelentek meg az első scannerek vagy lapolvasók. Többnyire térképek digitalizálására használták fel.  1970-ben már nagy teljesítményű."— Előadás másolata:

1 Hasilló László

2  1960-ban jelentek meg az első scannerek vagy lapolvasók. Többnyire térképek digitalizálására használták fel.  1970-ben már nagy teljesítményű scannerek jelentek meg. A színek scannelését 3 fajta szenzorral oldották meg.  Az OSZK-ban jelentek meg legelőször ezek a scannerek.

3  1970-ben már nagy teljesítményű scannerek jelentek meg. A színek scannelését 3 fajta szenzorral oldották meg. A beolvasás folyamata úgy történt hogy a térképet dobra erősítették, és és a dob tengelyével párhuzamos mozgást végzett a leolvasó eszköz.

4  A térképscannereknek nagy hasznát vették a könyvtárak, mivel a könyvtárak a lehető legkisebb méretben és a legjobb formában akarják tárolni ezeket. Mivel a könyvtáraknak nem mindig áll lehetőségük mindent helyben tárolni ezért a legjobb megoldás a digitalizálás, amivel kis helyen akármennyi térképet, könyvet tudnak tárolni.

5  1980-as években kezdett elterjedni a síkágyas (plotteres) lapolvasó amely már sokkal fejlettebb technológián alapult. A mozgó hidakra szerelt színes vagy sima megvilágító eszköz pásztázta végig a beolvasandó lapot.

6  Ezekkel a scannerekkel már könyvet, képeslapot, és egyéb kisebb méretű dolgot be tudtak scannelni, így ezek nagy segítséget tettek a könyvtárnak. Ezeknek a scannereknek még nagy hibájuk volt viszont hogy nagy hő és fénymennyiséggel dolgoztak, így károsították a könyvek lapjait, és nem utolsó sorban a könyvek gerincét is meg kellett hajtani hogy a lehető legjobb képet kapjuk a könyvről.

7  1990-től pedig a mai beolvasó eszközök kerültek előtérbe. Ezek már az internet és a fényképek egyik nélkülözhetetlen kelléke volt, így minden háztartás elengedhetetlen kelléke lett.

8 • Működése: Az olvasófejet a léptetőmotor bordásszíj segítségével mozgatja fémsíneken az üveglap alatt. A fejegység fénycsöve alulról megvilágítja a beolvasandó anyagot, majd a visszavert fényt a tükör (vagy tükrök) segítségével egy lencsén keresztül (amely a kép kicsinyítését végzi) a szkenner belsejében található, fix pontra rögzített CCD érzékelőre fókuszálja; majd az érzékelő digitális képpé alakítja a beérkező fényt.

9  A könyvtár gyűjtőkörében többek között beletartozik a mikrofilm és a könyvek, térképek gyűjtése és tárolása is, így a legcélratörőbb ha azt minél kisebb és a lehető legjobb minőségben tárolni.

10 • Ezért a legcélratörőbb, ha azt digitális formában tároljuk számítógépen, vagy valamilyen adathordozón. • Ezt a könyvtár úgy tudja megvalósítani ha, valamilyen eszközzel, ezeket be tudja digitalizálni. • Ezért jöttek létre a scannerek, de mivel több fajta dokumentumtípust kell tárolnia a könyvtáraknak ezért erre megfelelő eszközt kellett kitalálni. Ezért többfajta scanner is létezik, mint pl.: a mikrofilm scanner vagy csak a sima lapscanner. lapátscanner stb.

11  A képen látható egy dia scanner ami szintén fontos a könyvtárban mivel, beletartozik diák gyűjtése is a könyvtár gyűjtőkörébe. Hasonlóképpen működik mint egy átlagos scanner, bár itt a scanner kinagyítja a dián látottakat.

12 A képen látható scanner, különböző újságcikekk, rövid szövegrészletek bescannelésére alkalmas. Nagyon jól alkalmazható, hibája viszont az hogy az emberi kéz remeg így nem biztos a tökéletes scannelés.

13  1993. Magyarországon az első !!! COM: Comp uter Output Microfilm - működése: lézerrel írja a mikrofilmet digitális adatokból  mesterfilm/archív, másolati mikrofilmet készít napi használatra.  1994. Magyarországon az első !!! mikrofilm szkenner Anacomp DS300 működése: 300 dpi /fekete-fehér/A4-es méret  Országos Széchenyi Könyvtárban alkalmazták először ezeket a scannereket.

14  Kezdetben ezek voltak a legfejlettebb techonlógiák a könyvtárban, digitalizálás szempontjából. Majd megjelentek a könyvgerinc kímélő scannerek a „face-up” vagyis olyan scanner amibe nem kellet megfordítani a könyvet. Ezek 1996-97 tájékán jelentek meg a fővárosi könyvtárakban, és több jelentősebb intézmény könyvtárában.

15 • Majd megjelentek az egyre fejlettebb egyre könyvkímélőbb scannerek amik nem terhelték a lapokat nagy fényerővel, ami a régebbi modelleknél szükséges volt a CCD érzékelők miatt. A napjainkban használt scannerek, mára már hihetetlen magas dpi-vel képes scannelni ami lehet akár 1200-1600 dpi is. Itt még meg lehet említeni az OCR scannelési folyamatot is ami nem képként scanneli be az anyagot hanem pl.: egy szerkeszthető szöveges állományként.

16  Egy osztrák cég, kifejlesztett egy bizonyos ScanRobot névre hallgató lapolvasót. Ennek a berendezésnek az egyik legnagyobb eredménye hogy saját maga lapozza a könyvet, és egy lapnál mind a két oldalt be tudja scannelni. Így mintegy 2400 oldalas könyvet akár 1 óra alatt is képes bescannelni. Említésre méltó még az is, hogy ez a scanner nem folyamatosan világítja meg az oldalakat, így a régi dokumentumok nem szenvednek károsodást a scanner által kibocsátott hő miatt. http://www.youtube.com/watch?v=hlOQuuLYavY&f eature=player_embedded

17

18  http://webcache.googleusercontent.com/searc h?q=cache:nvdCBLz5sa0J:www.dmslabor.hu/ Ashx/Letoltes.ashx%3Fid%3D143+szkenner+f ejl%C5%91d%C3%A9se&cd=9&hl=hu&ct=clnk &gl=hu&client=firefox-a http://webcache.googleusercontent.com/searc h?q=cache:nvdCBLz5sa0J:www.dmslabor.hu/ Ashx/Letoltes.ashx%3Fid%3D143+szkenner+f ejl%C5%91d%C3%A9se&cd=9&hl=hu&ct=clnk &gl=hu&client=firefox-a  http://www.mult- kor.hu/20080909_automatizalt_konyvszkenner _olvassa_a_kodexeket http://www.mult- kor.hu/20080909_automatizalt_konyvszkenner _olvassa_a_kodexeket  http://www.ki.oszk.hu/old/pulman/dg/digi talizacio.html http://www.ki.oszk.hu/old/pulman/dg/digi talizacio.html