Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A jóléti célú nonprofit szervezetek lehetséges szerepe a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatottságának növelésében Soós Zsolt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A jóléti célú nonprofit szervezetek lehetséges szerepe a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatottságának növelésében Soós Zsolt."— Előadás másolata:

1 A jóléti célú nonprofit szervezetek lehetséges szerepe a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatottságának növelésében Soós Zsolt

2 Foglalkoztatottság Kedvezőtlen foglalkoztatottsági mutatók: -Magyarország: %-pont között ingadozó aktivitási ráta (KSH). -EU 15, 2008-ban: 65,2 %-pont, -EU 27, 2008-ban: 63,4, %-pont (Ecostat). Az uniós foglalkoztatottsági arányok az USA-hoz vagy a skandináv országokhoz viszonyítva szintén alacsonyak → „Liszaboni megállapodás”.

3 Foglalkoztatottság -kedvezőtlen foglalkoztatottsági mutatók -gyorsuló elöregedés → a jelenlegi helyzet hosszútávon fenntarthatatlan!

4 Az alacsony foglalkoztatottság lehetséges okai -A munkát terhelő járulékok és adók nemzetközi viszonylatban, s még inkább regionális viszonylatban, meglehetősen magasak. -A jelenlegi segélyezési rendszerünkben kevéssé, esetenként pedig nem érvényesül az egyik legfontosabb szociálpolitikai alapelv, a „kevésbé választhatóság elve”.

5 Diszfunkcionális segélyezési elemek -A munkaerőpiacról tartósan kiszoruló emberek részére nyújtott rendszeres szociális segély összegét 2006-tól a gyermekszám arányában állapítják meg. → A három, vagy többgyermekes családok segélye 2006-ban több mint tízezer forinttal haladta meg az akkor érvényben lévő minimálbér összegét! → A segélyezettek jelentős része alacsonyan képzett, így alacsony bérű betanított vagy segédmunka végzése lenne számára a reális munkavállalási alternatíva.

6 Diszfunkcionális segélyezési elemek január 1-vel életbe lépő módosítás: „Az egy családnak kifizethető segély összegének felső határa a nettó minimálbér […]” (SZMM 2006) → A kevésbé választhatóság elve továbbra sem érvényesül bizonyos esetekben!

7 Diszfunkcionális segélyezési elemek → -Kedvezőtlen makro-társadalmi és makrogazdasági hatások (ideértve az értékromboló hatást!). -A tartós munkanélküliség romboló hatásai miatt (pl.: Jahoda és mts) kedvezőtlen a segélyezettekre nézve is!

8 Kezelési kísérletek -A rendszeres szociális segélyezettek és a családsegítő szolgálatok kötelező együttműködése (1000 családgondozó alkalmazásával) → kevés eredmény (Csoba 2008): Okok: -makrogazdasági környezet, -(szociális) szakmai problémák: a szakemberek jelentős része nincs tisztában teendőivel (!), vagy tevékenysége jórészt „segítő beszélgetésre”, rosszabb esetben csupán adminisztratív kontrollra korlátozódik (Csoba 2008).

9 A szakmai problémák okai •A szakemberek jelentős része csak az ún. „direkt” szociális munka eszközöket ismeri és alkalmazza, ami viszont a szociális segítségnyújtás fő célja vonatkozásában - ahogyan e program esetében sem - nem eredményez kellő hatékonyságot.

10 Rövid és hosszú távú célok a szociális munkában - Prevenció, -a problémamegoldás elősegítése, -„képessé tétel” (!) („produktív szociálpolitika”).

11 Direkt és indirekt beavatkozás - Direkt szociális munka: közvetlen, rendszeres és tartós kapcsolat. -Indirekt szociális munka: projektmunka → lehetőség adás (pl.: müncheni projekt). → Eltérő szerepeket követel a szociális szakemberektől: -„menedzser” ill. „segítő” szerep -TEAM munkát követel meg, rendszerint tartós, célirányos TEAM-ek működtetését.

12 A szociális munka új kihívásai – nemzetközi trendek A szociális munka funkció váltásai: Kontroll → segítségnyújtás → kontroll és segítségnyújtás. Évszázados vitakérdés, de a jóléti államok kiépítésekor, még inkább válságakor újra felerősödött („új jobboldali” paradigmák pl.: Hayek, Segelmann, Marschland stb.). → Reagan és Theatcher hatalomra kerülésével ezen elvek egy részét a gyakorlatba is átültették → az aktív korúak esetében erősítették a kevésbé választhatóság elvének érvényesülését → gazdasági sikerek → szélesebb körben elfogadottabbá váltak ezen eszközök.

13 A szociális munka új kihívásai – nemzetközi trendek -Blair féle „harmadik út”→ tovább fokozták a szakemberek kontroll funkcióját, tovább hangsúlyozták a helyi közösségek önsegítésének erősítését, az állami szerepvállalás bizonyos mértékű csökkentését és a munkára ösztönzést. -Szociálpolitikai jelmondat: „Nincsenek jogok kötelezettségek nélkül.” Ez gyakorlatilag úgy értelmezhető, hogy nincs támogatás munka nélkül (Jordan 2003; Lorencz 2003).

14 A szociális munka új kihívásai – nemzetközi trendek -A lakosság mind nagyobb hányadát igyekeznek bevonni a foglalkoztatás rendszerébe, aminek a gazdaságpolitikai célok mellett társadalompolitikai céljai is vannak. -Az „új” jelmondat az „empowered”: célként jelenik meg az állampolgárok, különösen a kirekesztett helyzetűek, saját sorsuk irányítása kapcsán, tényleges hatalommal való felruházása. Ennek érdekében csökkenteni kell az állampolgárok segélyektől, vagyis az államtól való függőségét, cél, hogy a segély helyett saját erejükből boldoguljanak.

15 A szociális munka új kihívásai – nemzetközi trendek •„A munkanélkülieknek szóló ellátások fizetésének folyamatosságát egyre inkább olyan feltételekhez kötik, melyeknek célja a kedvezményezettek erőfeszítéseinek fenntartása, feltételezett passzivitásuk és dependenciájuk leküzdése” (Lorenz 2003:9).

16 A szociális munka új kihívásai – nemzetközi trendek: fő célok •A „››javítani az emberek megbirkózási képességét‹‹ és az ››önsegítés támogatása a közösségben‹‹” elvek (Lorencz 2003:10) → egyeznek a szociális munka fő céljaival ↔ a szociális szakma erősen támadta a kezdeményezést, főként emberi jogi aggályok, a kontrollfunkció erősítése, valamint a társadalmi szerkezetre gyakorolt hatásai miatt.

17 A program gyakorlati hatásai A beavatkozások révén számos hátrányos helyzetű állampolgárt helyeztek el olyan segítői állásokban (pl. házi gondozói feladatok stb.), melyekben jobb helyzetű, idősebb állampolgárok szükséglet-kielégítésében vesznek részt. A szociális szakemberek úgy vélik, mindez hozzájárul egy hierarchikus és egyenlőtlen társadalmi rend fenntartásához. (Lehetséges okként felmerül a saját érdekérvényesítés is.)

18 A program gyakorlati hatásai - A foglalkoztatásban, különösen a fiatalabb korosztályok körében elért eredmények valóban jelentősek; „A kormány legnyilvánvalóbb politikai sikere fiatal munkába állítása és további nak munkatapasztalatok, illetve oktatás nyújtása, ami azt jelenti, hogy 1997 májusa óta a fiatalkorúak munkanélküliségét 70 százalékkal csökkentette” (HM Treasury 2000, 4.18–19, idézi Jordan 2003:6).

19 Hazai hatások - A fenti elvek és beavatkozások egy részét a jelenlegi magyar kormányzat is – igaz, részben csak verbálisan - zászlajára tűzte. - A segélyezési rendszer a fentiekkel ellentétes irányú átalakítása, a RSZS-ben részesülőkkel együttműködő szakemberek többsége által alkalmazott inadekvát módszerek használata, s az adekvátabb eszközök ismeretének hiánya, a piaci szektorba közvetlenül visszaintegrálhatatlan emberek számára kevés átmeneti (köz)foglalkoztatási lehetőség a szigetországival ellentétes hatásokat generál.

20 A nonprofit szektor lehetséges szerepe a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővítésében A nonprofit szervezetek szervezeti előnyei: -nagyobb rugalmasság, - rendszerint kisebb munkavállalói biztonság → forrásteremtési kényszer → program kidolgozási és működtetési kényszer. → -Az Európai Unió foglalkoztatás bővítést elősegítő forrásai, egyes, nagyobbrészt nonprofit szolgáltatók esetében új típusú reagálást, a Nyugat-Európában már elterjedt indirekt szociális munka eszközök – igaz, esetenként még(?) kis hatékonyságú - alkalmazását eredményezték.

21 A Vocational Academy Alapítvány Téti Kirendeltségének gyakorlata -A mintegy 80 főt alkalmazó alapítványnak a Téti Kirendeltségén 2005-ben még 10 fő dolgozott, a kirendeltséget egy szociálpedagógus képzettségű szakember vezette (mára az alkalmazottak létszáma jelentősen lecsökkent). -A kirendeltség döntően szociális szolgáltatási feladatok ellátását végezte. -Az elmúlt években – igazodva a kormányzati és uniós igényekhez és támogatásokhoz - kitüntetett célként jelent meg a hátrányos helyzetű munkanélküliek, kiemelten a romák munkaerő-piaci reintegrációja.

22 Megvalósított foglalkoztatási programok Alapvetően két, a létező problémákhoz és szükségletekhez igazodó programtípus különíthető el: -Közvetlenül a munkanélküliekre irányuló. -A szociális szakemberekre irányuló – új ismeretek megtanítása és új képességekkel való felvértezés.

23 Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltató Centrum kialakítása és működtetése - A projekt és decembere között működött. - Célja: „Az elavult, nem piacképes-, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, tartós munkanélküliek, romák […] foglalkoztatásának elősegítése volt” (Székely 2008:1).

24 Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltató Centrum kialakítása és működtetése -Kialakítási szükséglet: A program elindítását és későbbi továbbfejlesztését az indokolta, hogy a munkanélküliséggel jelentősen sújtott (a megyei átlagot 1,5% ponttal meghaladó), hátrányos helyzetű kistérségben megszűnt a munkaügyi kirendeltség, így az Alapítvány részint annak néhány korábbi funkcióját is átvette (Beszámoló 2005).

25 Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltató Centrum kialakítása és működtetése - Eredmények: A működés egy éve alatt 400 főt sikerült elérniük, közülük 140 fő (35%) munkába állását, továbbá 20 fő (5%) képzésbe helyezését segítették elő. - Költségek: A kis költségvetésű (16,36 M Ft) program hatékonysága még akkor is kedvezőnek tekinthető, ha a költségeket csupán a ténylegesen elhelyezkedőkre vetítjük ki ( Ft/fő).

26 A projekt továbbfejlesztése •A továbbfejlesztés lehetőségét egy 79,3 M Ft összértékű ESZA pályázat tette lehetővé, melynek segítségével a korábbi centrumot „Eu-kompatibilis Foglalkoztatási és Humánerőforrás-fejlesztési Centrummá” alakították, amely központ azóta folyamatosan ellátja a fenti feladatokat (Projekt terv 2005).

27 A projekt továbbfejlesztése (Bár az eredményességről konkrét számadatokkal nem rendelkeznek, a jelenlegi kirendeltség vezető arról tájékoztatott, hogy az elmúlt évtől jelentősen csökkent a programokon részt vevők száma, s a kirendeltség – erőfeszítéseik ellenére – újabban „pang az ürességtől”. Mindennek eredményeképpen nyarára a téti munkacsoport létszáma is a felére (!) csökkent.)

28 „ Komplex támogató program a Téti kistérségben élő nők foglalkoztathatóságának javítása és munkába helyezése érdekében” -Alapvető célként jelent meg a munkanélküli nők elhelyezkedésének elősegítése, valamint a közintézmények munkaerő igényének kielégítése. -A programban 20 nő szociális ápoló és gondozó képzését, valamint 10 nő TB ügyintéző képzését indították el. A projekthez kapcsolódott 35 fő mentori támogatása. -Eredményesség: A segített 65 nő közül 13 fő tudott a tanácsadás vagy a szerzett új képesítés segítségével állást találni.

29 Komplex támogató program a Téti kistérségben élő nők foglalkoztathatóságának javítása és munkába helyezése érdekében” -Költségek: Ha a költségeket csupán a sikeresen elhelyezkedőkre vetítjük ki (2,35 M Ft/fő), a rövid képzési időt igénylő, alacsony státuszú foglalkozásokhoz mérten, a gazdasági hatékonyság alacsony fokúnak tűnik. Jóval kedvezőbb eredményt kapunk, ha a költségeket a résztvevők egészére vetítjük ( Ft/fő) – bár joggal feltételezhető, hogy nem mindenki tud majd profitálni az itt szerzett információkból.

30 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen A 2005-ben megvalósított, kizárólag hátrányos helyzetűeket, jelentős részben roma etnikumúakat megcélzó legjelentősebb, az Európai Közösség Regionális Alapjának „Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem” tárgyköréhez tartozó foglakoztatási programja 49 tartósan munkanélküli ember munkaerő- piaci integrációját szolgálta.

31 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen Képzés: -30 parkgondozó, 12 varrónő, 4 kulturális szervező és egy gyermekfelügyelő kiképzése. Foglalkoztatás: -A képzést teljesítőket egy éven keresztül foglalkoztatta közösen a Téti Kistérség Térségfejlesztési Társulása és az Alapítvány, ennek keretében: -Hat település közterületeit tartották rendben ill. -Varrtak a közintézmények számára.

32 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen Hosszú távú integráció? - Bár a településeknél lenne igény a közterületek rendben tartására, ám a programban nyújtott, az uniós források által lehetővé tett kedvező béreket nem tudják biztosítani. (A kirendeltség vezető arról is beszámolt, hogy az Alapítvány ingatlanjainak rendben tartásához két emberre lenne szükségük, ám a program korábbi résztvevői közül, a jelenlegi bérezési lehetőség és a segélyezési sajátosságok miatt egyetlen ember sem vállalta e feladatok végzését.)

33 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen Költségek: - Az Alapítvány a program megvalósítására hozzávetőlegesen 200 M Ft (!) uniós pályázati forrást nyert el, az egy főre vetített, 4 M forintot elérő költségek a képzés és a foglalkozás jellegéhez, s az eredmények tartósságához mérten, magyarországi viszonylatban kiemelkedően magasnak tűnnek.

34 „Gondoskodunk a gondoskodásról” – képzési program a Téti és a Csornai kistérség szociális szakemberei számára „A VA célja a téti és csornai kistérségben 40 fő szociális szakember komplex képzési programjának megvalósítása. A képzés célja: olyan ismeretek átadása, mellyel a résztvevők a szociális gondoskodáson túl segíteni tudnak a munkanélkülieknek az újrakezdésben, elhelyezkedésben; a projekttervezés által a munkaerőpiaci programok indikálására, a támogatási források hatékonyabb felhasználására lesznek képesek (Beszámoló 2008/b).”

35 Gondoskodunk a gondoskodásról” – képzési program a Téti és a Csornai kistérség szociális szakemberei számára A csupán néhány hónapja lezárult, 40 szociális segítőt elérő, 20 M Ft összköltségű program hatásai ma még nem mérhetőek.

36 Következtetések -A jelentős mértékű uniós pályázati források hatására ma már a magyar szociális szektorban is vannak olyan kezdeményezések, melyek indirekt szociális munka módszerek alkalmazásával halmozottan hátrányos helyzetű, a piaci szektorba közvetlenül kevéssé visszaintegrálható emberek „közcélú” foglalkoztatását tűzték ki célul, mely foglalkoztatást elviekben a piaci szférába való integrálás követne.

37 Következtetések - A megfogalmazott célok ellenére, az általam vizsgált Alapítvány kizárólag legrosszabb helyzetűeket megcélzó programja a kiemelkedő mértékű ráfordítások ellenére sem hozott hosszú távú eredményeket. - Ennek okai valószínűsíthetően elsődlegesen a jelenlegi diszfunkcionális segélyezési rendszerben keresendők, s kizárólag akkor orvosolhatók, ha a kormányzat felvállalja e rendszernek a kevésbé választhatóság elvét jobban érvényesítő, radikális átalakítását.

38 Következtetések Pozitívumok: - A részt vevő kliensekre gyakorolt vélelmezhető pozitív hatások. -E programok hozzájárulhatnak a szociális szakma hazai fejlődéséhez.

39 Remények (Az ilyen programokban részt vállaló szervezetek, valamint a források odaítélésében részt vevők tapasztalatainak növekedése, a program szintű költségvetési hatékonyság növekedéséhez (s ezáltal az esetenkénti pazarlások elkerüléséhez) is hozzájárulhat, hiszen a fenti példák többsége alapján ebben is jelentős még a fejlődési potenciál.)

40 . Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "A jóléti célú nonprofit szervezetek lehetséges szerepe a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatottságának növelésében Soós Zsolt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések