Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Intézményszámlálás Kecskemét 2008. november 20..

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Intézményszámlálás Kecskemét 2008. november 20.."— Előadás másolata:

1 1 Intézményszámlálás Kecskemét november 20.

2 2 MIT? MIÉRT? •Az adatgyűjtés célja: A közművelődésben és a közkultúra terén a településeken működő –összes közművelődési, ill. közkulturális intézmény számbavétele, –valamint intézményi, szervezeti struktúrájuk feltérképezése. • Egy-egy településen hányféle intézmény van, ahol kulturális szolgáltatásokhoz hozzá lehet férni? Melyek a kultúra közvetítés és a közösségi együttlét fő színterei? Kell egy hely – Egy hely kell? Van egy hely? • Művelődési házak a leglátogatottabbak a kulturális intézmények közül (54 % vs. könyvtár, mozi, színház, múzeum csak százalék ban), mégsem tudjuk hány van. • Mennyire differenciált ill. integrált az intézményrendszer? FONTOS volt, hogy a településekre összesített adatok is legyenek!

3 3 - törvény szerint kötelező, de valójában önkéntes - az adatszolgáltató alapegység – alapfeladatként közművelődési tev.- t folytató szervezetek, - sok egyesület (pályázatok miatt kötelező adatszolgáltatás), nemcsak intézmény fenntartók - NEM derül ki a művházak/közösségi színterek száma!!!! OKM MMIKL - egy-egy település teljes kínálatát adja a helyszínekről - intézmény(egység), épület/telephely - csak színteret, intézményt fenntartó egyesületek - NEM vizsgáltuk a programokat és a közönség nagyságát Azonosságok is vannak és a két adatbázisból együtt teljesebb képet kapunk

4 4 Módszer •30 ezer fő alatti településeken (3113 db.), települések 99%-át, de a népességnek csak 60%- át jelenti •Adatlapokkal •Nem önkitöltős!, személyes/telefonos, hólabda •Megyei „instruktorok” vezetésével, régiós munkatársak segítségével •Összesen kb. 60 szakemberrel (KÖSZÖNET!) •MMIKL + NKA forrásból

5 A vizsgálatban részt vett megyei instruktorok: • Béres Béla (Bács-Kiskun)• Kolostori Gábor (Borsod-Abaúj-Zemplén) • Bisteiné Tóth Enikő (Szabolcs-Szatmár- Bereg) • Máhr Zoltán (Fejér) • Bodó Katalin (Tolna)• Monori Gyula (Csongrád) • Császiné Csáti Réka (Jász-Nagykun- Szolnok) • Pap István (Békés) • Gábor Klára, Balogh Attila (Komárom- Esztergom) • Popella Szilvia, Sági Ferenc (Vas) • Horváth Viola, Székely Gabriella (Veszprém)• Szalay Lilla (Somogy) • Jantyik Zsolt, Angyal László (Hajdú-Bihar)• Szolnoki Ildikó (Nógrád) • Kakuk János (Győr-Sopron-Moson)• Tóthné Fajta Anita, Kovács Liza (Pest) • Kálmánné Bodó Edit (Zala)• Váradi Judit (Baranya) • Kary József (Heves)

6 6 Művelődési ház- hungarikum? Nemzetközi kitekintés • A fogyasztásról vannak könnyen elérhető, összehasonlító adatok. • Nincs egységes név, sem definíció műv. házakra (színház, könyvtár mindenütt uaz) cultural centres, cultural houses, art centres, clubs and art rooms, multifunctional cultural centre, community houses, szociokulturális központok, stb. • Jövőre nemzetközi kutatást tervezünk, egyelőre: Ausztria: 350 cultural centres Németo. Népfőiskola (Volkshochschulen), sokszor szociokulturális centrumok: 435 bejegyzett, foglalkoztatottal, a lakosság 54%-a fordult meg bennük 2001-ben. Egy részük művelődési központként működik. 460 „art and cultural houses”. Svédo.: 692 community centres (folkets hus, kulturhuset) Belgium: 244 cultural centres Minden nagyobb városban “cultural centre”, kisebb városokban és falvakban “community centres”. Spanyolo.: 4731 multifunctional cultural centre, ezek 53%-a "houses of culture" Bulgária: több mint 600 „Chitalishte” Litvánia: 140 cultural centres, 4000 feletti szakemberrel és több mint 70 ezer önkéntessel! Letto. : 554 kultúrház, 6000 alkalmazottal Észto.: majdnem minden településen van, kb. 300 USA, Illinois: 2800, Vitányi Dél Afrika: 54 multi-purpose community centres tartományonként. Cél, további 60, minimum egy per district/metropolitan municipality, by 2005.

7 7 Témakörök – csak a „hardware”-t vizsgáltuk: 14 féle funkció ellátottságát vizsgáltuk: • közművelődési • internetes közösségi tér • e-Magyarország pont • nyilvános könyvtár • galéria, kiállító terem • mozi(terem) • táborhely üzemeltetése • (ifjúsági) információs és tanácsadó iroda • tourinform iroda • tájház, helytörténeti gyűjtemény • alkotó ház • múzeum • művészeti iskola • egyéb kulturális tevékenység (közoktatás nem!!!)

8 8 Témakörök (folyt.) •Fenntartó, működtető (a tevékenységet ellátó), gazdálkodási mód •Munkaerő helyzet (szakalkalmazottak száma) •Szervezeti átalakulások 2005 óta •Beruházások, felújítások (500 ezer Ft+)

9 9 Az adatfelvétel tapasztalatai: Pozitívumok: Minden településről elkészült, kevés időbeni csúszással Sokaknak sok új információt adott „Kénytelenek” voltak minden településsel „megismerkedni” a szakemberek További munkához muníciót ad

10 10 Az adatfelvétel tapasztalatai: Problémák: Változó színvonal Sokszor nehéz volt a megbízható informátort megtalálni Valószínűleg ez sem teljes, de majdnem Jogi szabályozás és a valóság inkongruens: melyiket rögzítsük? (pl. alapító okirat szerinti állapotot kellene (?) vizsgálni. Ez egyrészt lehetetlen, másrészt a valóság és az okiratok egyezése kérdéses) Definíciós problémák

11 11 Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény. Közösségi színtér: „A helyi lakosság közművelődési tevékenységének biztosítása érdekében - önkormányzati fenntartásban vagy közművelődési megállapodás alapján – működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő létesítmény (helyiség együttes épület).” Kérdések: (A közművelődési megállapodás mikor elfogadható? És mi van, ha megállapodás nélkül ugyan, de működik „valami”?) Mi számít - működőnek, - rendszeresnek, - alkalmas létesítménynek? Működő-e, - ha van épület, de nincs folyamatos működés? (kulcsos házak, nyitvatartási idő, csak az ünnepi kultúra gondozása és/vagy helyet ad a civileknek, próbaterem. Ez is jó, lehet elég.) - ha van épület(rész), de nincs ezt a területet ellátó szakember? - ha épület(rész) is szakember is van, de a „ szakember ” csak kvázi szakértelmű, nem erre képesített (pl. pedagógus, lelkes önkéntes, polgármester)?

12 12 Elemzési szintek •Intézmények, intézményegységek (6.189) •A működés fizikai helye szerint (5.689 épületben) •A települések (3.113) •Egy gazdálkodóhoz való tartozás, azaz intézmény csoportok szerint (4.248) •Excel, ábrák, egyedi elemzések MMIKL-től + a megyék visszakapják

13 13 A különböző tevékenységek megléte a településeken (N=3113)

14 14 A különböző funkciókat ellátó intézmény(egység)ek száma (N=6189)

15 15 A különböző számú intézménnyel rendelkező települések száma (N=3113) (40%) (30%)

16 16 TÖBBFUNKCIÓ/INTEGRÁCIÓ/ KOMBINÁCIÓK

17 17 Hány funkciósak az intézmény(egység)ek? (N=6189)

18 18 Az egy funkciós intézmény(egységek) funkciói (N=2500)

19 19 A két funkciós intézmény(egységek) funkciói (N=1510)

20 20 A települések aránya aszerint, hogy hány funkciót szolgáltat % 3+: 50%

21 21 Fenntartók, működtetők, gazdálkodási mód

22 22 Fenntartók (N=6189)

23 23 Gazdálkodási mód (N=6189)

24 Legjobb helyzet: Csongrád (79%), legrosszabb: Zala (33%)

25 25 Milyen szervezeti átalakulás történt az intézményrendszerben a településen időszakban?

26 26 Ellátatlan települések - Nincs intézmény - Van, de nem működik - Van, de nem „eléggé”, nem rendszeresen működik - Nincs intézmény, és más település sem szolgáltat

27 Legrosszabb helyzet: Szabolcs-Szatmár (15%) és BAZ (14%)

28

29 29 Települések száma, ahol nincs közművelődési vagy könyvtári szolgáltatás

30 30 A települések hány %-ában érzik ellátatlannak a közművelődési ill. a könyvtári funkciót és ez hány embert érint? 685 településen 500 ezer fő 263 településen 200 ezer ember

31 31 A települések hány %-ában nincs egyetlen (közművelődési vagy közgyűjteményi) szakember se? Átlag: 20%

32 Hány közművelődési vagy közgyűjteményi feladatot ellátó munkatársat foglalkoztatnak (teljes v. rész munkaidőben) az egyes településeken?

33 33 Foglalkoztatott szakemberek (közművelődési és közgyűjteményi) száma

34 34 Van egy hely? Teljesül-e a (köz)művelődéshez való jog? • A települések 20%-ban, 500 ezer ember számára nem biztosított, mert nincs intézmény vagy szolgáltatás • Ahol nincs, mi az ok? – Hanyag és/vagy szegény önkormányzat? – Nincs igény rá? • Nem szükséglet • Más formában elégítik ki a szükségletet (otthon, más településen) • Meg kell-e menteni a „ kulcsos házakat ” ? Elfogadható, vagy diszfunkcionális ?

35 35 Mi várható, kérdések, trendek: • Mi lesz az egyfunkciós közművelődési intézményekkel és könyvtárakkal ami az összes intézmény 20%-a (11+9 %) • Erősödik-e a többfunkciós intézmények súlya? Mi lesz az eredménye az ikszt pályázatoknak? Ezekben milyen típusú szakember(ek)re lesz szükség? Kellenek-e újak? Hány? • A közművelődési feladatok, intézmények és a szakemberek feladatainak újragondolása szükséges. Milyen tudás szükséges komplex intézményekben? Internet, nyelv, könyvtár, program szervező, ifjúság segítő, drog megelőző stb.? • Hálózatosodás a könyvtárakban magától értődő, lesz-e a közművelődésben is? Milyen területen? Milyen feladatai lehetnek a kistérségi közművelődési szolgáltatásnak? (pl. műsorszolgált, képzés)

36 36 demokrácia+szolgáltatás ok+közösségi élet színterei kis települések nagyobb települések művelődés, tanulás színterei integráltság differenciáltság, fa. megosztás

37 37 Használhatóság •A közművelődés ügye, nyilvánosság, köztudat formálása •Stratégiák készítéséhez (régiós, megyei, kistérségi) •Törvény előkészítéshez, hatástanulmányokhoz •Indikátorok képzése Már használtuk: –Háttéranyag előadásokhoz, beszélgetésekhez (pl. Borbáth Napközben, Halmai miskolci előadás) –Pályázatokhoz (pl:1000 fő alatti települések ellátottsága, kistérségi központok helyzete) –Címlisták készítéséhez (pl. civilkonferencia) Lesz, legyen: •Nyilvános hozzáférés Erikanet és helyi honlapokon

38 38 Tervek •A hiányzó 39 településre is •Adatbázis karbantartás •Adatbázis bővítése (infrastruktúra, programok, látogatók) •Kiadvány készítése •Felhasználó barát szolgáltatás •OKM statisztikával összehangolni

39 39 Köszönöm a figyelmet!

40 40 IKSZT • az 5000 fő vagy 100 fő/km2 alatti, kivétel a városi rangú települések és a kistérségi központok • épület vagy épületrész, amelyben a fejlesztést követően egy helyen elérhetővé válnak a helyi lakosság számára fontos szolgáltatások • Kötelező szolgáltatások: – a) helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) tájékoztatási valamint ügyfélszolgálati pont működtetéséhez; – b) ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és folyamatkövetése, ifjúsági információs pont működtetése; – c) a lakosság és a vállalkozások számára az információhoz való hozzájutás elősegítése (közösségi térben); – d) közösségi internet hozzáférés biztosítása az önállóan vagy teleházban működő eMagyarország ponton az e-Közszolgáltatások, eTartalmak használatát segítő humán szolgáltatás (eTanácsadó) alkalmazását is beleértve – e) könyvtári és információs szolgáltatások biztosítása; – f) közművelődési programok szervezése.


Letölteni ppt "1 Intézményszámlálás Kecskemét 2008. november 20.."

Hasonló előadás


Google Hirdetések