Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Hálózat-semlegesség, üzleti modellek, beruházási ösztönzők Pápai Zoltán 2009. január 29.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Hálózat-semlegesség, üzleti modellek, beruházási ösztönzők Pápai Zoltán 2009. január 29."— Előadás másolata:

1 1 Hálózat-semlegesség, üzleti modellek, beruházási ösztönzők Pápai Zoltán január 29.

2 2 Hálózat-semlegesség Fejlett konvergens hálózatok Szolgáltatás minőség: lehetőségek és piaci igények Kihívások a jelenlegi üzleti modellek számára Az ösztönzők kérdése: versenyellenes praktikák, innováció, beruházás Tartalom

3 3 Hálózat-semlegesség

4 4 A hálózaton haladó forgalom forrásától, tartalmától függetlenül diszkrimináció mentesen kerül továbbításra végponttól-végpontig A végponthoz a felhasználók (fogyasztók és szolgáltatás nyújtók) korlátozás nélkül csatlakozhatnak, alkalmazásokat fejleszthetnek, szolgáltatást nyújthatnak

5 5 Mi minősülhet a hálózat-semlegesség megsértésének? Egyes felhasználók /alkalmazások / site-ok adatforgalmának degradálása vagy blokkolása Diszkriminatív felár kérése egyes felhasználók /alkalmazások / site-ok adatforgalmának viteléért Felár ellenében extra szolgáltatás nyújtása egyes felhasználóknak / alkalmazásoknak /tartalomszolgáltatóknak?

6 6 Hálózat-semlegesség - kérdések Mire értelmezzük? csak az internet hálózatra? vagy minden IP hálózatra? vagy minden hálózatra? Lehetőség vagy korlátozás? Hogyan hat? társadalmi jólétre a versenyre innovációra hálózati beruházásokra

7 7 Fejlett konvergens hálózatok

8 8 Fejlett konvergens hálózatok: újgenerációs internet, újgenerációs hálózatok NGN a telekom világ fejlődési forgatókönyve NGI az internet világ fejlődési forgatókönyve

9 9 NGN Szélessávú hozzáférés (NGA) Csomagkapcsolt (többnyire IP alapú) átvitel Egységes IP átviteli maghálózat (IP core); A szolgáltatások/alkalmazások és a hálózatok elválasztása Nyílt protokollok (ITU, ETSI, IETF) alkalmazása Végponttól-végpontig garantált szolgáltatásminőség (end-to-end QoS) Általános mobilitás?

10 10 NGN és konvergencia hang PSTN/ GSM videó kábelTV adat Vezetékes /vezetéknél küli adathálózat hang, videó, adat… optika, DSL, kábelTV, 3G, WiFi… TCP/IP (Internet Protokoll) specializált hálózatok hálózatfüggő alkalmazások különféle hálózatok, homogén vezérlés, különféle hálózat- független alkalmazások

11 11 NGN maghálózat egységes csomagkapcsolt hálózat, a specializált párhuzamos hálózatok (PSTN, bérelt vonal, adathálózat, stb.) helyett hang, adat, videó egy hálózaton megy - megvalósul a régóta jósolt/várt konvergencia? lehetőség a differenciált szolgáltatásminőségre (QoS)

12 12 Hozzáférési kérdések az NGN esetén

13 13 Az NGN és az intelligencia eloszlása a hálózatban az eredeti NGN idea szerint az intelligencia decentralizált, azaz a hálózat belseje helyett annak szélén jelenik meg ez lehetővé teszi, hogy a szolgáltatást nyújtó (service provider) szereplők – így akár maguk a felhasználók - önállóan és függetlenül alakítsák ki a tényleges szolgáltatást és kontrollálják annak minőségét a berendezésgyártók elvileg nyílt rendszereket ígérnek az NGN-t telepítő hálózati szolgáltatók azonban szeretnének minél nagyobb ellenőrzést szerezni a szolgáltatások és a QoS felett valójában az a kérdés, hogy ki milyen arányban részesül a a fogyasztók által igényelt szolgáltatások (tartalom) hasznából

14 14 NGI – az internet világ válasza a jelenlegi internet IPv6 protokollra való átállítása, nagysebességű, QoS képes, megbízható kommunikációs szolgáltatások nyújtása érdekében evolutív megközelítés

15 15 Szolgáltatási szinthez való hozzáférés A szolgáltatási szinthez (service layer) való diszkriminációmentes hozzáférés elengedhetetlen ahhoz, hogy a hálózatot üzemeltetőn kívül más szereplők is egyenlő eséllyel versenyezzenek új alkalmazások, szolgáltatások kifejlesztésével és piaci megjelenésével

16 16 Szolgáltatás minőség

17 17 Hálózat és szolgáltatás minőség (QoS) PSTN: keskenysávú, nagy megbízhatóságú szolgáltatás Hagyományos internet: best effort szolgáltatás Újgenerációs hálózatok: nagy sávszélességű, differenciált szolgáltatásminőséget támogató szolgáltatás

18 18 Piaci kereslet – QoS követelmények A piaci kereslet konkrét szolgáltatások iránt jelentkezik – ezt kell a hálózatokon megvalósítani Hangátvitel: PSTN, PLMN, VoB, VoIn kis látencia és jitter tűrés, kis átviteli kapacitás Videó streaming: CaTV, földi és műholdas műsorszórás, IPTV nagy átviteli kapacitás, folyamatos jel Adatátvitel: www, ftp, , sms, mms változó átviteli kapacitás igény, nagy látencia és jitter tűrés

19 19 Újgenerációs hálózat és a QoS A hagyományos, szeparált hálózatok épp a QoS szerint specializálódtak Az újgenerációs hálózatnak mindegyik minőségi igénynek meg kell felelnie, erre megoldás lehet a: a)túlméretezett kapacitás a hálózat minden potenciális szűk keresztmetszetet jelentő pontján b)szolgáltatás szerint differenciált QoS támogatása

20 20 A fogyasztók és a szolgáltatásminőség A fogyasztók nem QoS-ben mérnek, hanem gyorsan folyamatosan (kimaradás, zökkenő nélkül) hibátlanul (érthetően, élvezhetően) kényelmesen olcsón szeretnék használni az általuk aktuálisan igényelt szolgáltatást Ezek a minőségi kritériumok szolgáltatásonként mást és mást jelentenek, ezért az elvárt műszaki QoS követelmények is mások lesznek, de… … a fogyasztók számára is gyakran elfogadható a kritériumok között valamilyen átváltás (trade off)!

21 21 Szolgáltatásminőség és hálózat- semlegesség A különböző szolgáltatásoknak különböző minőségi elvárásoknak kell megfelelniük A különböző fogyasztók ugyanarra az igényre különböző minőség (pl. ár-minőség) kombinációkat tartanak elfogadhatónak, azaz a hasonló szolgáltatások különböző minőségi változatai létezhetnek egymás mellett a piacon (lásd PSTN és VoIP) Akkor miért várjuk, hogy a hálózatok minden alkalmazás számára azonos minőséget nyújtsanak? a homogén minőség lehet túl alacsony vagy túl magas a differenciált minőség jólét növelő lehet (ha nem piaci erővel való visszaélés következménye) Ez sérti a hálózat-semlegesség követelményét….de sérti-e vajon a fogyasztókat? A fogyasztók kinyilvánították például, hogy a PSTN minőségénél gyengébb hangszolgáltatást is elfogadhatónak tartanak, ha lényegesen kedvezőbb áron telefonálhatnak

22 22 Üzleti modell kihívások

23 23 PSTN, mobil hang (Európa) előfizetés (hozzáférés) forgalom (perc) esetleg flat rate (hozzáférés + napszakban/irányban/összidőtartamban korlátos forgalom) hívó fél fizet (CPP) összekapcsolás: a hívó fél hálózata fizet (CPNP) → végződtetési díj kétoldalú piac jellemzők többnyire az alkalmazás szolgáltató és a hálózati szolgáltató azonos (kivétel a „virtuális” szolgáltató)

24 24 KábelTV előfizetési díj a szolgáltató által összeállított kínálatból kiválasztott műsorcsomagért esetleg egyedi csatorna díj (ol. HBO) esetleg VoD műsordíjfizetés a műsorszolgáltatók felé must carry egyes csatornákra, ezen felül szabadság a programcsomag összeállításában a hálózati és a műsorjel szolgáltató rendszerint azonos

25 25 Internet szolgáltatás rendszerint flat rate előfizetési díj a differenciált hozzáférésért (átviteli kapacitásért) és az azon bonyolítható korlátos vagy korlátlan forgalomért esetleg forgalmi díj a kereten felül a fogyasztó csak a hozzáférhető (rendszerint ingyenes, néha fizetős) tartalmak elérése érdekében, közvetett módon keresi az internet szolgáltatást ingyenes tartalom vagy a fogyasztó fizet a tartalomszolgáltatónak összekapcsolás: peering és vagy tranzit az internet szolgáltató gyakran nem azonos a hálózati szolgáltatóval (többféle hálózaton nyújtható) az alkalmazás vagy tartalomszolgáltató rendszerint nem azonos az internet szolgáltatóval és a hálózati szolgáltatóval

26 26 Tartalomszolgáltatás egyoldalú piac ingyenes tartalom prosumer, virtuális közösségek nem mindig egyoldalú: pl. sztárrá lett blogolók, nem biztos, hogy örökké ingyenes: pl. hozzászoktatás, majd fizetőssé tétel fizetős tartalom (pl. Economist, FT, WSJ, …) kétoldalú piac hagyományos „ingyenes” média modell – a hirdetőket és a médiafogyasztókat a műsorszolgáltató által működtetett csatorna, portál hozza össze

27 27 Újgenerációs hálózatok költségjellemzői Az új hálózatra a PSTN-re jellemzőnél még magasabb a fix költség/változó költség arány a forgalom költsége elhanyagolható mértékű a forgalom típusa könnyen azonosítható a forgalom értékének mérése nehézségekbe ütközik

28 28 Internet szolgáltatás (jövő) rendszerint flat rate előfizetési díj a sebesség szerint differenciált hozzáférésért és az azon bonyolítható korlátlan forgalomért részben ingyenes tartalom,de gyakran kétoldalú piac, ahol az ISP az intermedier szereplő ha nem a kétoldalú piaci üzleti modell érvényesül az ISP tartalomszolgáltató relációban, a fogyasztó gyakran fizet a tartalomszolgáltatónak (a fizetős tartalom mennyisége és fogyasztása nő) a tartalomszolgáltató általában nem azonos az internet, illetve a hálózati szolgáltatóval,

29 29 Az ISP közvetítő szerepe az internet szolgáltatás, mint kétoldalú piac, az internetszolgáltató, mint közvetítő: az elérhető előfizetői bázis értékes a tartalomszolgáltatónak (akkor is ha fizetős, akkor is ha kétoldalú üzleti modell szerint működik) a megfelelő minőségben és mennyiségben elérhető tartalomszolgáltatások értékesek az előfizető számára műszaki fogyasztási paraméterek elérhető választék

30 30 Az üzleti modellek drasztikus változása A konvergencia következményeként a régi szeparált és specializált hálózatokra épülő üzleti modellek összeomlanak a korábbi szolgáltatások ingyenes vagy olcsó helyettesítőinek elterjedése (VoIP, chat) a prosumer jelenség, önmegvalósításként előállított ingyen elérhetővé tett tartalom peer-to-peer alkalmazások elterjedése mérési lehetőségek szofisztikáltabbá válnak érték és mérték közti viszony ellenben porózusabbá válik forgalom helyett flat rate összekapcsolási díj helyett bill & keep?

31 31 Átalakuló üzleti modellek A hálózati és átviteli szolgáltatók (hálózat és ISP) bevételi modellje átalakul hozzáférés + forgalmi díj helyett kapacitásért flat rate CPNP helyett bill & keep? Gerinchálózatok versenye Hozzáférési hálózatok versenye fix telekom (VDSL, FTTx) mobil (3G, 4G, WiFi, WiMAX) kábelTV (HFC Docsis 3.0) Ha kétoldalú a piac akkor rendszerint nem optimális, ha csak az egyik oldal fizet Fizessenek a tartalomszolgáltatók is? – ez növelheti is a jólétet, de sérti a hálózat-semlegesség elvét piaci probléma lenne az árdiszkrimináció? – nem egyértelmű

32 32 Az ösztönzők kérdése: versenyellenes praktikák, innováció, beruházás

33 33 Piaci erőviszonyok A piaci erő visszaélésre csábít vagy legalábbis lehetőséget ad rá ki szerzi inkább az ügyfelet a másiknak? milyen a verseny az egyes piacokon? hálózat, ISP tartalom milyen az egymáshoz viszonyított alkuerő? hogy vannak leosztva a szabályozás alapján a tulajdonjogok? (pl. van-e, s ha igen milyen tartalmú hálózat-semlegességi előírás?) milyen versenyjogi standardok léteznek erőfölénnyel való visszaélés bizonyítására?

34 34 Ki fizeti a révészt? A fix költségeket és a fejlesztéseket milyen bevételekből lehet/kell megtéríteni? előfizetői kapacitás-hozzáférés + tartalom/alkalmazás szolgáltatói hozzáférés? A piaci erő visszaélésre csábít vagy legalábbis lehetőséget ad rá

35 35 Versenyellenes praktikák szolgáltatás megtagadása túlzó ár minőségi diszkrimináció vertikális integráció esetén árdiszkrimináció - árprés minőségi diszkrimináció A jelenlegi ágazati szabályozás az EU-ban ezeket kezeli

36 36 Innováció Innováció – dinamikus hatékonyság Melyik hatékonyabb: innováció a széleken vagy innováció a hálózat belsejében? A széleken több az innovátor, erre analóg példa lehet : innováció az engedély nélkül/ingyenesen használható spektrumban: WiFi internet telefon instant message szolgáltatások peer-to-peer alkalmazások open source szoftver

37 37 Beruházás Ki finanszírozza meg a nagykapacitású hálózatokat? Miből térül meg a beruházás? a hálózatért a használóknak kell fizetniük mindkét oldalról? hálózati monopólium esetén a hálózat-semlegesség érvényesítése mellett nagy az esély arra, hogy nem lesz elég a hálózat kapacitása ha a hálózatért csak a felhasználó fizet, akkor a hálózat kapacitása a pozitív externália miatt csak akkor nem lesz szuboptimális, ha a kétoldalú piac optimális mérete úgy áll elő, hogy csak a felhasználók fizetnek – ennek kicsi az esélye hálózati verseny esetén nagyobb az ösztönzés egy-egy hálózat számára a pozitív diszkriminációra, azaz a hálózat-semlegesség megsértésére, de összességében túlzott kapacitás is létrejöhet

38 38 Ki mint veti ágyát… A hálózat-semlegesség kezelésének tétje a jövőbeli szolgáltatások: választéka minősége innovatív jellege ára? az ebből származó társadalmi jólét nagysága a nettó hasznok elosztása

39 39 Források Economides, Nicholas: „Net Neutrality”, Non- Discrimination and Digital Distribution of Content Through the Internet (2007) Kahn, Alfred E.: Network Neutrality Lessig, Lawrence: testimony on the „Future of Internet” (2008) Vogelsang, Ingo: The Economic Issues of Network Neutrality (2007) Convergence and Net Neutrality (2008)

40 40 Köszönöm a figyelmet.


Letölteni ppt "1 Hálózat-semlegesség, üzleti modellek, beruházási ösztönzők Pápai Zoltán 2009. január 29."

Hasonló előadás


Google Hirdetések