Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10.3 A.) Az ötvenes évek jellemzői a rendszer működése a Rákosi korszakban B.) Életmód minden napok Az elnyomás formái és „gépezete” Tk (Sz)-Történelem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10.3 A.) Az ötvenes évek jellemzői a rendszer működése a Rákosi korszakban B.) Életmód minden napok Az elnyomás formái és „gépezete” Tk (Sz)-Történelem."— Előadás másolata:

1 10.3 A.) Az ötvenes évek jellemzői a rendszer működése a Rákosi korszakban B.) Életmód minden napok Az elnyomás formái és „gépezete” Tk (Sz)-Történelem IV- 178/179.old, 189/190.old

2 RÁKOSI MÁTYÁS

3

4

5 Budapest, április 21. Készítik Rákosi Mátyás óriási, kétméteres portréját a közelgő május elsejére a Mezőkémia Rt.-ben MAFIRT: Rév Miklós RÁKOSI MÁTYÁS

6 Ünnepség Rákosi Mátyás 60. születésnapján az Operaházban. Balról a harmadik: Révai József, Gerő Ernő, Dobi István, Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Rónai Sándor, Dajka Margit. Jobbszélen: Kovács István és Kodály Zoltán március 8. Legújabbkori Történeti Múzeum RÁKOSI MÁTYÁS

7 Újpest, április 3. A Magyar Kommunista Párt aktivistái teherautón haladnak a Deák utcán az MKP újpesti székháza felé, a Szabad Nép napilap első széleskörű kultúrnapján. (MAFIRT: Kovács Géza) Szabad Nép

8 Rajk László

9 Budapest, szeptember 6. Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára beszédet mond a párt nagygyűlésén, a Hősök terén, ahol százezres tömeg követeli a "kék cédulás" választások nyomán kialakult kormányválság megoldását. Mellette a párt vezetőségének tagjai, balra Szabó Piroska és Gerő Ernő, jobbra Rajk László és Révai József láthatók. MAFIRT: Bauer Sándor 22,3% MKP

10 Budapest, január 22. (b-j) Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály vezetője és Kádár János, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese beszélget a Park Klubban, a román vendégek tiszteletére rendezett fogadáson, amikor Petru Groza miniszterelnök vezetésével román kormányküldöttség tett hivatalos látogatást Budapesten. (Magyar Fotó: Kovács Géza) Péter Gábor Kádár János

11 Recsk. A Rákosi-korszak fontos jellemzője az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer működtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta. ( A recski munkatábor külső felvétele. MTI Fotó)‏ Recski munkatábor Budapest, április. A MÁVAG dolgozói csapatzászlót adományoznak az Államvédelmi Hatóságnak. Szalagkötés a zászlóra. Propaganda felvétel, áprilisából. MTI Fotó ÁVH hideglelos-honapjai/http://www.magyartudat.com/zubor-zalan-veletek-fogjuk-megzsirozni-a-foldet-hortobagy- hideglelos-honapjai/ Zubor Zalán

12 Budapest, október 24. Nagy Imre miniszterelnök fiatal népviseletes nővel táncol a Hazafias Népfront Kongresszusa résztvevői tiszteletére rendezett fogadáson. MTI Fotó: Bartal Ferenc Nagy Imre Földművelési miniszter belügyminiszter miniszterelnök között volt

13 Kisgazdapárt SZEB Tildy Zoltán Rákosi Mátyás 1945 nov. választás Koalíciós kormány Belügy hadügy Gazdasági Főtanács Tk (Sz) F: 181(9) old.

14 A Baloldali Blokk tüntetése az Andrássy úton március 7. (Legújabbkori Történeti Múzeum ) Baloldali Blokk „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” „A földet vissza nem adunk!” 1946 március Az un. Baloldali Blokk a Kisgazdapártot nyomás alá vették 1946 elején a Kisgazdapárt kísérletet tett arra, hogy választási eredményei arányában kiterjessze pozícióit a helyi közigazgatásokban és a rendőrségnél (arányosítás), másfelől programjába iktatta a földosztás során elkövetett jogsértések orvoslását. A tömeggyűlésen mintegy 300 ezre vettek részt. A kisgazdapártot nem a Baloldali Blokk által felkorbácsolt tömeghangulat, hanem a külpolitikai okok késztették meghátrálásra. Az amerikai és brit diplomaták ugyanis azt tanácsolták Nagy Ferenc miniszterelnöknek, hogy „Magyarországnak mindent meg kell tennie a Szovjetunióval való minél bensőségesebb viszony érdekében” de

15 „Lex Sulyok” 20 ”reakciós” országgyűlési képviselőt a pártból Kovács Béla földművelésügyi miniszter Földreformmal kapcsolatos szabálytalanságok felvetője lemond Kizártak „ Szakámitaktika” „B-listázás" amelynek során 60 ezer embert bocsátottak el. a Baloldali Blokk politikai szempontjai alapján történtek, július 1500 „reakciós”szervezet feloszlatása

16 Magyar Testvéri Közösség Kovács Béla február 25 Nagy Ferenc miniszterelnök Kék cédulás választások / / Kékcédulák 1947-ben. A visszaélések választása BÖHM VILMOS: AZ 1947-ES VÁLASZTÁSOK módszeresen láttak hozzá a kisgazdapárt felmorzsolásához folyamán előbb csak egy- egy kisebb csoportot választottak le az FKgP-ről. Az év második felében azután megkonstruálták az ún. "köztársaságellenes összeesküvést", mely a parlament többségi pártjának teljes szétverésést célozta elején sikerült rávenniük a megszálló szovjet katonai hatóságokat arra, hogy a rivális kisgazdák főtitkárát, Kovács Bélát ők tartóztassák le. Nagy Ferenc, az ugyancsak kisgazda miniszterelnök - hogy ezt a sorsot elkerülje - külföldre menekült. A Kommunista Párt ennek a nagyszabású akciósorozatnak az eredményét kívánta törvényesíteni 1947 nyarán, az új parlamenti választások kiírásával.

17 „az Ausztriai szovjet megszállási övezettel való összeköttetés fenntartása érdekében” PÁRIZSI BÉKE Magyar hadsereg: fő SZEB Szovjet csapatok Visszaállították a trianoni határokat Magyarországon maradtak és a megszállás megszűnt 300 millió dollár jóvátétel 1947.február 10.

18 A pártállami rendszer kiépülése és működése

19 A kommunista párt felmorzsolta koalíciós partnereit, az 1947-es „ kék cédulás”választásokat követően kiszorították a politikai életből a demokrácia utolsó képviselőit is. I megfélemlítés demagógia Kis lépésekben térnyerés Szalámi taktika KOMINFORMKOMINFORM Tk old: A „szalámi taktika” alkalmazásánál és az1947-es választási eredménynél súlyosabb következményekkel járt a FKGP, s általában a magyar demokrácia sorsának alakulására a Kominform megalakulása.

20 Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás az egyesülési kongresszuson MDP TK (SK)-190: A Kominform útmutatása alpján a parasztpártokat követően a szociáldemokrata „testvérpártot” kellett eltávolítani a hatalomból az államosítások felgyorsításával egyidőben őszétől a kommunisták egyre hevesebb támadásokat intéztek a demokratikus eszményeik mellett kitartó szociáldemokrata vezetők: Kéthly Anna, Bán Antal, Szélig Imre és társaik ellen,1948 elején a kommunista barát szociáldemokrata vezetők Marosán Györgyel az élen – puccsszerűen eltávolították őket a párt éléről, s rövidesen a pártból is. Ezt követően megrendezték az un egyesülési kongresszust ban a kommunista és szociáldemokrata pártok képviselői – a kommunisták programja alpján kimodták, a két munkáspárt egyesülését, és létrehozták a Elnöke:Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás. Ezzel formálisan is létrejött a proletárdiktatúra amelyben lényegében három ember tartotta a hatalmat a kezében Rákosi Mátyás Gerő ErnőFarkas Mihály A kulturális és ideológiai kérdésekben Révai József befolyása érvénysült

21 Rákosi Mátyás 1949 a kommunisták megrendezték az első egypárti választásokat. Egypárti parlament elfogadta a szovjet tipusú - Új alkotmány EGYPÁRTI DIKTATÚRA legsúlyosabb időszaka „Rákosi-korszak” „ötvenes évek” (1948/ ) Rögzítette a kommunista párt vezető szerepét Elnöki Tanács Köztársasági elnök szerepét át vette az Az önkormányzati rendszer helyett kiépült a központi akaratot végrehajtó Tanácszendszer (1950) Elnöke: Szakasits Árpád

22 Államosítás 1949.dec.-100% I jún. szénbányák állami vállalat Fontosabb nehézipari üzemek 1946.dec. 50% 43% 10% 22% Nagybankok, iparvállalatok 1946.dec. 100 munkásnál többet foglalkoztató iparvállalatok márc. 84% 1949-ben a nagykereskedelmet, a 10 munkásnál nagyobb üzemeket, majd kisipari és kiskereskedelem döntő részét államosították. Megvalósult az állam és azt kézben tartó párt mindenhatósága Az egypárt rendszer kiépítésével párhuzamoasan

23 Támadás az egyház ellen Mindszenty József Ordass Lajos Ravasz László Bíboros, érsek a katolikus egyház feje Evagélkus püspököt Reformártus püspököt Tk (SK)-191. old: Az ateizmust hirdető kommunisták kezdettől céljuknak tekintették a vallások elleni küzdelmet, s amint lehetett támadást inítottak az egyházak ellen. Mindenekelőtt a velük határozottan szembenálló bíboros érseket igyekeztek eltávolítani a közéletből.1948 karácsonyán letartoztatták, és hamis vádak alpján életfolytiglani szabadságvesztésre ítélték. Ugyancsak bebörtönözték Rajtuk kivül még nagyon sok papot egyházi személyt hurcoltak meg és börtönöztek be. Az egyházakat szerződések aláírására kényszerítették, amelyekben el kellett ismerniük korlátozott jogállásukat, iskoláik csaknem teljes elvételét és a szerzetes rendek nagyrészének feloszlatását.

24 AVH Éberség fokozása – „Az osztályharc éleződik” Koncepciós perek Tk (SK)IV.-190/191.old:Az ellenfelitől megszabadult kommunista vezetés -követve a szovjet példát- hozzálátott a „saját táborába befészkelődött ellenség” felkutatásához. A Kegyetlenkedésekkel és törvényteleségekkel tarkított akciók végrehajtásának jó eszközei voltak a 1949-ben-mint imperialista kémet- letartoztatták, majd kivégezték Rajk Lászlót és társait ben a kommunistákkal egyesülő szociáldemokrata politikuskat távolították el a hatalomból. Szakasits Árpádot házi örizetbe helyezték, Marosán Györgyöt és társait bebörtönözték.1951-ben újabb kommunista vezetőket tartoztattk le, köztük Donáth Ferencet, Kádár Jánost, Losonczy Gézát, stb. Farkas Mihály hadügyminiszter vezérezredesi és Péter Gábor, az AVH főnöke altábornagyi egyenruhában Mindez azonban a jéghegy csúcsa volt. Az osztályharc éleződésének elmélete újabb és újabb ellenséget követelt. Sok mérnököt és közgazdászt ítéltek el gazdasági bűncselekmény vádjával. Osztályidegennek vagy osztály ellenségnek mínősítették a polgári értelmiséget, akiknek ezreitől vették el otthonaikat, kényszerlakhelyre telepítve őket, zömmel a Hortobágyra, embertelen körülmények közé. Akit letartoztattak és az ÁVH karmai közé került, abból válogatott kínzásokkal kikényszerítették a beismerő vallomást között 650 ezer ember ellen folytak eljárások, s több mint 390 ezret el is ítéltek. Ezenkívül több mint800 ezer embert sújtottak rendőrségi bűntetéssel

25 Kulákok üldözése Beszolgáltatási rendszer „vas és acél országa” A Gerő irányította gazdaságpolitika a parasztság kiuzsorázásával akarta előteremteni az erőltetettiparosítás költségeit. Az új nagyberuházások (Sztaálini Vasmű) azonban mind a nehézipar, azaz a hadiipar céljait szoláglták. Jellemző, hogy1952-ben a nemzeti jövedelem 25% fordították hadikiadásokra, majdnem annyit mint 1942-ben. Mindamellett elhanyagolták a fogyasztói ipart és szolgáltatásokat (közlekedés, hírközlés, lakás, egészségügy, oktatás). Amíg a Horthy korszakban a nemzeti jövedelem felét forították e területekre, az ötvenes években csak a harmadát.

26 A XIX. századi iparosítási elképzelések – párosulva az elmaradott szovjet technikával- kétszeresen is „biztosították” a hátrányos gazdasági helyzet kialakulását. Ehhez járult még a munkaverseny –mozgalomba kényszerítettek komlytalan teljesítménye és hanyag munkája ra a magyar nép teljesen elnyomorodott. Utolsó tartalékait is felélte, és mire régen nem volt példa- családok sokasága éhezett. A bérből és fizetésből élők keresete 20%-kal volt alacsonyabb mint 1949-ben. A félelemnél csak a kiábrándultság és a gyülőlet volt erősebb.

27

28

29

30 Sztahanovista mozgalom Extenzív fejlődés Békekölcsön Új erőforrások bevonás -é-é „vas és acél országa” A gazdasági fejlesztés középpontjában a gyors iparosítás Nyersanyag bázis hiánya Elmaradott technikai színt Iparban foglalkoztatottak száma 50% növekedett Munkateljesítmény fokozására A finanszírozás és az elvonás egyik eszköze

31 Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás az egyesülési kongresszuson

32 Koncepciós perek Szalámi taktika Hidegháború SZEB 1949 MDP Kékcédulás választások 1948 Szovjet hadsereg jelenlétének következményei Civil szervezetek feloszlatása 1947 Párizsi béke MKP Rákosi Mátyás FKgP szétverése államosítás ? ! Fordulat éve Kovács Béla Nagy Ferenc Államellenes összeesküvés „vas és acél országa” Személyi kultusz

33 10. Az alábbi feladat a Rákosi-korszakra vonatkozik. Döntse el, hogy a források közül melyikből szerezhetők meg a felsorolt információk! (Tegyen X jelet a megfelelő helyre!) (Elemenként 0,5 pont.)

34 Társadalmi csoportok Cukor(kg) Liszt(kg) Cukor(kg) Liszt (kg) Üzemek, gyárak kitüntetett dolgozói, bányászok stb. 1,2 2,4 1 2,4 Állami alkalmazottak 1 1,6 0,8 1,6 Szabadfoglalkozásúak, kisiparosok, kiskereskedők, parasztok, háztartásbeliek stb. 0,75 1,2 0,55 1,2 12 év alatti gyerekek 0,75 1,2 0,75 1,2 Jegyrendszer Magyarországon 1951-ben (cukor és liszt fejadagok hó/fő)

35 „A mi udvarunkban lakik egy péksegéd. Ő mesélte, hogy akármennyi kenyeret sütnek az üzemükben, mind elfogy. Feltűnt nekünk itt a körzetben, hogy Vecsésről, Üllőről nap mint nap bejárnak egyesek, s 4-5 kenyeret is elhordanak zsákban. Pedig 4-5 kenyér naponta nem kell egy családnak, ha csak azon élne is. De biztos ezek is kulákfélék, s állatokkal etetik fel a mi drága szép kenyerünket.” (Szabad Nép, 1951.január 5. Felszólalás a budapesti népnevelő értekezleten.)

36 Tojásbeszolgáltatás Kiskunlacházán, július

37 Információk Szöveg Táblázat Kép Egyik sem a) Az iparvárosok és Budapest előnyt élvezett a többi településsel szemben. b) A jegyrendszer és a fejadagok elégedetlenséget szültek Magyarországon. c) Az elégtelen ellátást a hatalom a kulákok elleni hangulatkeltésre is felhasználta. d) A beszolgáltatási rendszer alapvető élelmiszerekre is kiterjedt. 2 pont

38

39 1947 az FKGP szétzilálása (vezetöik emigrálni kényszerültek) után megtartott választásokon a kommunista párt csalások révén (Kékcédulák) a szavazatok 22,27 %-ával a legerösebb parlamenti párt lesz. Az év végén államosítják a nagybankokat és vállalataikat. Júniusban kezdödik meg a Nyugat-Berlin körüli blokád Az elözöév öszétöl a kommunisták egyre hevesebb támadásokat intéztek a demokratikus eszményeik mellett kitartó szociáldemokrata vezetök (Kéthly Anna, Bán Antal stb.) ellen, majd Marosán Gy. vezetésével puccsszerüen eltávolították öket a párt éléröl. Az ún. Egyesülési Kongresszuson - a kommunisták programja alapján - létrehozták a magyar Dolgozók Pártját, elnöke Szakasits Árpád, fötitkára Rákosi Mátyás, ezzel formálisan is létrejött a proletárdiktatúra.

40 20. A feladat a Rákosi-korszakról szól. (hosszú) Elemezze a dokumentumok és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak főbb jellegzetességeit! Elemzésében térjen ki az ipar és a mezőgazdaság átalakítására, utaljon a politikai és a mindennapi élet főbb jellemzőire!

41 „Gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 86,4% helyett legalább 200%-kal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104,3% helyett legalább 280%-kal kell emelkednie. A könnyűipar termelésének legalább 145%-kal kell emelkednie.” ( Részletek az MDP II. Kongresszusának határozatából, 1951)

42 „Tudom, hogy ebből a csarnokból indult el a verseny és hogy a termelés hirtelen, eddig nem ismert magasba szökött. Ez az új. Az emelkedő termelési görbék hosszú megbeszéléseket, üzemi értekezleteket, pártnapokat, kultúrestéket takarnak. Ha nem állna szilárdan itt a Párt, amely épít és rombol, vezet és előremutat, megindult volna-e a verseny Diósgyőrben?” (Aczél Tamás: Diósgyőr – vasgyár)

43 ÉvÁllami gazdaságokSzövetkezetekParasztgazdaságok A mezőgazdasági földterület megoszlása a tulajdonosok szerint (ezer hold)

44 „Egy középparasztnak 19,4 q volt a búzából a terménybeadási kötelezettsége. 37,8 q búzát adott be. Hány %-ra teljesítette beadási kötelezettségét?” ( Számtanpélda az ötvenes évekből) „Az éberség – nélkülözhetetlen kommunista tulajdonság. Azt jelenti, hogy soha nem feledkezünk meg az osztályharcról, amely a munkások, a dolgozók hadserege és a kizsákmányolók hadserege között folyik, szakadatlanul, életre-halálra, a nép végső győzelméig.” (Szabad Nép május 30.)

45 „Megy Rákosi a Tanácsba, Körülötte fia-lánya, Hangja cseng, mint ezüstharang, Feje fölött békegalamb. Jobbján munkás, balján paraszt.” (Gyermekvers)

46 A recski munkatábor

47 „A számítások szerint a létminimum elérése esetén a családok kiadásaik 48%-át fordították élelmiszerre, az ennél kisebb jövedelemmel rendelkezők pedig már mintegy 60%-át. Az évtized közepén a munkás- és alkalmazottcsaládok közel egynegyede nem táplálkozott a minimumnak megfelelően. A munkások egyharmadának nem volt télikabátja, közel felének egy szövetöltönye volt, a nők egyharmadának csak egy vagy még ennyi szövetruhája sem.” ( Pető-Szakács: A hazai gazdaság négy évtizedének története)

48 Érdekességek egyéb

49 centenárium I Révai imperialisták 1948 Rákosi Mátyás Kisgazdapá rt Bérenc nemzet áruló Kossuth,Táncsics,Petőfi örökösei Három év múlva betiltották Eltüntették a nemességet Kossuth mellől, és mindenkit aki nem proletár, ideológiai forgatókönyvet ír hogyan helyeződhet a kommunista párt a haladó hagyományok egyetlen igazi örökösének szerepébe

50 Kötél és kötelék /Duncan Shiels: A Rajk fivérek /HVG 2007/15. szám - MURÁNYI GÁBOR shiels-a-rajk-fiverek&catid=1099:joevronto-koezelmult&Itemid=721http://www.boldogsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=21591:-duncan- shiels-a-rajk-fiverek&catid=1099:joevronto-koezelmult&Itemid=721 BIHARI PÉTER Családregény fekete-fehérben LI. évfolyam 44. szám, november 2. /Élet és Irodalom Előszó Duncan Shiels A Rajk fivérek című könyvének német kiadásához

51 elnök Kulákok üldözése Beszolgáltatási rendszer Személy kultusz Rákosi Mátyás NÉPKÖZTÁRSASÁG Koncepciós perek Egyházakkal szembeni fellépés Köztársasági elnök Az állam és azt kézben tartó párt mindenhatósága Önkormányzatok Magyar Népköztársaság „vas és acél országa” A pártállami rendszer kiépítése Tk. (Sz) 189/90 EgypártrendszerÁllamosítás TOTÁLIS ÁLLAM PROLETÁR DIKTATÚRA Elnöki Tanács Tanácsok

52 Ideiglenes Nemzetgyűlés népbíróság Háborús bűnös SZEB jóvátétel


Letölteni ppt "10.3 A.) Az ötvenes évek jellemzői a rendszer működése a Rákosi korszakban B.) Életmód minden napok Az elnyomás formái és „gépezete” Tk (Sz)-Történelem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések