A) A bolygók pályájának megfigyelése után azonosítsa a bolygók neveivel a betűjelüket! Írja utánuk a betűjelüket! a)  Szaturnusz........ b)  Jupiter..............

Az előadások a következő témára: "A) A bolygók pályájának megfigyelése után azonosítsa a bolygók neveivel a betűjelüket! Írja utánuk a betűjelüket! a)  Szaturnusz........ b)  Jupiter.............."— Előadás másolata:

1 A) A bolygók pályájának megfigyelése után azonosítsa a bolygók neveivel a betűjelüket! Írja utánuk a betűjelüket! a)  Szaturnusz b)  Jupiter c)  Mars X

2 MEGOLDÁS a)  Szaturnusz A b)  Jupiter C c)  Mars D X

3 B) Mi jellemzi a fenti bolygókat? Írja a bolygók nevét az állítások elé! Mars, Jupiter, Szaturnusz,
a) Kőzet- vagy Föld-típusú bolygó. b) A Naprendszer legnagyobb bolygója. c) A legtöbb holdja van. d) Keringési sebessége a felsorolt 4 bolygó közül a legnagyobb. e) Légköre főként CO2-ből áll, amely a benne lévő vízzel megfagyva a sarkok közelében hósapkát képez.

4 MEGOLDÁS a) Mars Kőzet- vagy Föld-típusú bolygó.
b) Jupiter A Naprendszer legnagyobb bolygója. c) Szaturnusz A legtöbb holdja van. (18 db) d) Mars Keringési sebessége a felsorolt 3 bolygó közül a legnagyobb. e) Mars Légköre főként CO2-ből áll, amely a benne lévő vízzel megfagyva a sarkok közelében hósapkát képez.

5 A Föld, mint égitest

6 A Föld a kőzetbolygók csoportjába tartozik.
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. Legfontosabb adatai a következők: Kora: 4,6 milliárd év Közepes naptávolsága: 150 millió km = 1 csillagászati egység (CS.E.) Holdjának neve: Hold A forgás miatt a Föld lapult, lapultsága: 0,3% Egyenlítői sugara: 6378,4 km Sarki sugara: 6356 km Felszíne: 510 millió km2

7 I. Föld alakja: geoid Különbség=21,39 km
A tengely körüli forgás következtében a Föld az Egyenlítőnél egy kissé megnyúlt, „kidudorodott”, a sarkoknál pedig „belapult”. Ez azt eredményezte, hogy a Föld egyenlítői sugara nagyobb, mint a sarki sugár. Különbség=21,39 km

8 A Föld alakjának következményei:
Szoláris éghajlati övezetek kialakulása

9 Kör alakú látóhatár (horizont)

10 II. A Föld mozgásai

11 1. Tengely körüli forgás Iránya: Ny  K (direkt irányú)
Időtartama: 24 óra = 1 nap (23 h 56 m 46 s) A forgás sebessége: a szögsebességgel jellemezhetjük. A földfelszín minden pontján egyforma, 15°/óra

12 Szögsebesség A szögsebesség a forgó mozgás során az időegység alatt megtett elfordulás mértéke szögben kifejezve (ω=α/t)

13 A forgás következményei
nappalok és éjszakák váltakozása, centrifugális erő, eltérítő (Coriolis) erő.

14 2. Nap körüli keringés A keringés időtartama: 365 nap 6 óra 9 perc 9 mp. Ez az időtartam a csillagév vagy sziderikus év. A keringés iránya: a Föld északi pólusa felől nézve az óramutató járásával ellentétes, azaz direkt irányú.

15 A keringés pályája: A Föld ellipszis alakú pályán kering, amelynek egyik gyújtópontjában van a Nap.
(Kepler I. törvénye) A földpálya excentricitásának értéke: 1,76%. (A 0 excentricitás szabályos körpályát jelent, tehát a Föld pályája csak minimálisan tér el a körtől.)

16 Az ellipszis alakú pálya miatt a Nap - Föld távolság az év során mintegy 5 millió km-t ingadozik.
A földpálya Nap közeli pontja a perihélium, itt XII. 22-én tartózkodik a Föld. A Nap - Föld távolság 147,1 millió km. A Naptól legtávolabbi pont, az afélium, melyet bolygónk VI. 22-én ér el. A Nap - Föld távolság 152,1 millió km. A közepes Naptávolság kb. 150 (149,6) millió km, ez a távolság a csillagászati egység (CsE).

17 A keringés sebessége: átlagosan 29,8 km/s.
A Föld a Naphoz közelebb gyorsabban, a Naptól távolabb lassabban halad a pályáján. (Kepler II. törvénye)

18 A keringés pályája

19 A keringés pályasíkja, az ekliptika nem esik egybe az Egyenlítő síkjával, a két sík által bezárt szöget (23,5 °) nevezzük az ekliptika ferdeségének. Ebből adódik, hogy a Föld forgástengelye és az ekliptika síkja 66,5 °-os szöget zár be. A forgástengely és az ekliptikára merőleges sík által bezárt szöget pedig a forgástengely ferdeségének nevezzük, melynek értéke 23,5 °.

20 A keringés következményei
A Föld Nap körüli keringésének, a forgástengely ferdeségének és a tengelyferdeség keringés alatti állandóságának (az év során a Föld tengelyferdesége nem változik, mindvégig 23,5°) legfontosabb következménye az évszakok váltakozása, mivel egy adott szélességi kör mentén az év során változik a napsugarak hajlásszöge.

21

22 III. A FÖLD HOLDJA Átmérője: 3476 km. Felülete: 38 millió km2.
Közepes távolsága Földünktől: 384 ezer km. Felszínén a nehézségi erő a földinek csak a hatoda. Felszínén megkülönböztetnek sötétebb tónusú, holdtengereket és világosabb, szárazföldeket. Mindkét területen a becsapódásos formák (kráterek, medencék) uralkodnak. A Holdnak gyakorlatilag nincs légköre, emiatt óriási a napi hőingás (nappal akár +130 °C, éjszaka pedig °C is lehet).

23 A saját tengelye körüli forgás
A Hold mozgásai: Föld körüli keringés ideje: 27,3 nap iránya: direkt A saját tengelye körüli forgás ideje: megegyezik a keringési idővel (27,3 nap), melynek következménye, hogy a Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földről.

24 A Hold fényváltozásai (holdfázisok)
A Holdkorong formája 29,5 napos periódusú, jellegzetes változást mutat, melynek során a telihold fokozatosan C betű formájú sarlóvá csökken, majd eltűnik (újhold), később D alakúra dagadva nő újra teljes koronggá. A fényváltozás a Nap, a Föld és a Hold változó elhelyezkedéséből adódik.

25 Fogyatkozások: Napfogyatkozás Holdfogyatkozás Teljes napfogyatkozás