Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Arany János életútja 1817-1882. „én valék öreg szüleim egyetlen reménye…” Arany János 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Híre pora.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Arany János életútja 1817-1882. „én valék öreg szüleim egyetlen reménye…” Arany János 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Híre pora."— Előadás másolata:

1 Arany János életútja

2 „én valék öreg szüleim egyetlen reménye…” Arany János március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Híre pora nincsen már az öreg háznak, Honnan elindultam földi utazásnak, Nem is úgy épült, hogy századokig álljon, Csak rövid tanyául, mint a fecskefészek... Ilyenforma lehetett a költő szülőháza

3 Családfája V..János JuliannaJulianna Juliska László Piroska ErcseyMegyeri Sára Arany György

4 A fiúcska gyengéd, szeretetre méltó, eszes, tanulékony gyerek volt. Idős apja, a „híres mesélő”, már szinte a bölcsőben rákapatta a mesék és mondák ízére. Csonkatorony, Szalonta A helyreállított Csonkatorony. Petőfi rajza 1846-ból Ma múzeum

5 1823 tavaszán adták iskolába. Szülei néha a mezőre is kivitték, de gyönge testalkata miatt, nem erőltették a fizikai munkát. Tanult embert akartak nevelni belőle. Nyolcéves lehetett, amikor egyik tankönyvébe jegyezte be első versét: Ha akarod tudni Ez könyv kié legyen Az Arany Jánosé Ki sokáig éljen. A deákos aláírás után pedig ez áll még: „Vevődött 10 garason 1825 esztendei őszi vásárban…”

6 1831-ben kérvényt írt „Tiszteletes, Tudós Balogh Péter úrhoz”, akitől segédtanítói állást kért, ezzel az indoklással: „… mert szüleim, kik nyóltz esztendők elfolyása alatt gondosan taníttatni igyekeztek, elöregedvénn, … a további taníttatást nem teljesíthetik.” Az állást megkapta, s ezután nappal tanított, tanult, éjjel pedig olvasott.

7 1833 őszén 16 éves korában a híres debreceni Kollégiumban folytatná tanulmányait, de szegény szülei nem tudták vállalni a költségeket. Ezért megszakítja itteni diákéveit, és Kisújszálláson tanítóskodik.debreceni Kollégiumban A debreceni Református Kollégium

8 „Jöttek a búgondok úti cimborának” Debrecenben kiváló diák. Szobrász vagy festő szeretett volna lenni, végül beáll vándorszínésznek. Ez életének igen keserű szakasza: haldokol édesanyja, megvakult édesapja. Szalontán vállal állást, hogy édesapja mellett lehessen. Először tanító, majd jegyző lett. 34 évig élt Nagyszalontán, s minden, ami fontos, jelentős életében valamiképpen ide fűződik.

9 „Végre kincset leltem: házi boldogságot” Ifjú voltál, ifjú voltam, Árva voltál, én szegény; Nem volt messze olyan összeillő pár a földtekén. (Nőmhöz - részlet) Arany János és családja

10 Egy debreceni iskolatárs -Szilágyi István-, aki Szalontára került iskolaigazgatónak, bátorította Aranyt költői terveiben, biztatta az írásra. Így ír erről a költő: „Annyi biztos, hogy ha kedves barátom Szalontára nem jő, engem senki sem lát írói pályán az életben.” Barabás Miklós kőrajza

11 A Kisfaludy Társaság pályázatára 1846-ban megírta a Toldi című elbeszélő költeményét. •ismertté vált az országban •meghívták a Pesti Divatlaphoz munkatársnak •Petőfitől köszöntő levelet és verset kap •Arany a boldogságtól meghatottan válaszol rá •megkezdődik a magyar irodalom egyik legszebb költőbarátsága Petőfi 1847-ben. Orlay Petrich Soma festménye

12 1848 áprilisában egy nemzetőrsereg vonul át Nagyszalontán. Arany első lelkesedését versbe öntötte. Később belépett a nemzetőrségbe, sőt Szalontán ő szervezte meg. Süvegemen nemzetiszin rózsa, Ajakamon édes babám csókja; Ne félj, babám, nem megyek világra: Nemzetemnek vagyok katonája. Nem kerestek engemet kötéllel; Zászló alá magam csaptam én fel: Szülőanyám, te szép Magyarország, Hogyne lennék holtig igaz hozzád! (Nemzetőr-dal - részlet) Borsos József: Nemzetőrtiszt

13 Az 1849-es év kettős gyászt hoz Arany számára. A szabadságharc bukása és barátja halála mély fájdalommal töltötte el. Ekkor írt verseiben először a kétségbeesés, majd a panasz hangja szólal meg. •A költő legnépszerűbb képe Barabás Miklós 1856-ban készült rajza. •Még látható rajta az a szakáll, amelyet Kossuthra emlékezve viseltek hívei, s amelynek viselését 1852-ben megtiltotta a kormány. •A kihajtott nyakkendőtlen ing Petőfire emlékeztet, a magyaros zeke a nemzeti érzület bizonyítéka.

14 Egy ideig Szalonta környékén bújdosott a császári rendőrség elől, majd Nagykőrösre kapott meghívást, s kilenc évig tanított az ottani gimnáziumban. Ekkorra már oldódik fájdalma, erről a hangulatváltozásról tanúskodik a Fülemile c. verse, és a Bajusz c. víg elbeszélése is. A nagykőrösi gimnázium épülete Arany korában

15 „ Oh, mily tömeg! s én egyedül!” Barátai ösztönzésére 1860-ban családjával Pestre költözik. A Kisfaludy Társaság igazgatója, majd a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lesz. A nagyváros forgatagában nem érezte jól magát.

16 „A lantot, a lantot Szorítsd kebledhez Ha jő a halál…” •Öregen találja meg a nyugalmat nyaranta a Margitsziget fái alatt. Ide vonult el a nagyváros zajától. A Margitszigeten, egykori tölgyfái alatt állították fel a költő szobrát A tölgyek alatt Szeretek pihenni. Hova el nem hat Város-zaja semmi.

17 A Margitszigetre vitte magával Gyulai Pál íróbarátjától kapott, kulccsal zárható kis kapcsos könyvét. Első lapjára ezt írta: Őszikék. Ezekben a versekben búcsúzik vágyaitól, az élettől. Az életet ím megjártam, Nem azt adott, amit vártam: Néha többet. Kérve, kellve, kevesebbet őszén halt meg.

18 DEBRECEN NAGYSZALONTA

19 Összefoglalás 1. Mit jelent a következő versidézet? „S mi vagyok én… Egy népi sarjadék” a) ismeretlen a költő heve, b) a nép közül származik, s értük, nekik szól verseiben, c) Petőfi lett a legjobb barátja. 2. Honnan való az idézet? Mi a vers címe?

20 3. Arany János életének egy-egy szakaszát idézik az alábbi képek. Számozd meg őket a költő életútjának sorrendjében!

21 4. Egy-egy fontosabb életrajzi szakaszt egy-egy odaillő versidézet nyit meg. Az alábbi három idézetet kapcsold össze a lenti rajzok megfelelőjével! „Jöttek a búgondok úti cimborának.” „Végre kincset leltem:házi boldogságát” „És mily sokat nyerék! Hogy drága jobbkezed osztályosa vagyok.”

22 5. a) Nevezd meg az épületeket! b) Állapítsd meg a települések nevét! c) Milyen életrajzi vonatkozása van egy-egy épületnek? d) Számozd meg őket az életút sorrendjének megfelelően!

23 ARANY JÁNOS: Mikor élt Arany János?

24 Ajánlott irodalom: 1. Így élt Arany János 2. Aranytól Aranyról, Összeállította: Tóth Tibor 3. Szunyogh Szabolcs: Arany János 4. Nagyjaink sorozat: Arany János 5. Benedek Marcell: Arany János 6. Dr. Czeizel Endre: Költők, gének, titkok


Letölteni ppt "Arany János életútja 1817-1882. „én valék öreg szüleim egyetlen reménye…” Arany János 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Híre pora."

Hasonló előadás


Google Hirdetések