Szélkerék-erdők a világban és hazánkban

Az előadások a következő témára: "Szélkerék-erdők a világban és hazánkban"— Előadás másolata:

1 Szélkerék-erdők a világban és hazánkban
Dr. Gács Iván egy. docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék „Mire lesz energiánk? A fenntartható energetika kérdései” A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége rendezvénye 2012. május 16.

2 A villamosenergia-termelés szerkezete (IEA)
IEA, világ

3 Egyéb megújulók Térhódításuk gyors: részarány a villamos energiában: 2001: 1,67%; : 2,11% ; : 3,28% 5 év alatt másfélszeres; 8 év alatt duplája Lehet-e extrapolálni egy jó évtizedből? pl. atomenergia 1970: 2%; 1980: 8,6% (4,2*), és azóta? Próbáljunk extrapolálni: eddig 8,8%/év Növekedés: 8%/év 10%/év Részarány a villamosenergia-termelésben: 2020 7,6% 9,4% 2025 11,2% 15,1% 2030 16,5% 24,3%

4 Ha megújuló, miért szél? Víz: arról nem beszélünk
nálunk: „four letter word” máshol: nem beszélnek róla, használják Nap: legkisebb rendelkezésre állás  legdrágább villany Geotermikus : a világ nagy részén nem gazdaságos Biomassza: sok van – haszna nem egyértelmű erkölcsi aggály: energia  élelmiszer CO2 mérleg vitatott invazív tulajdonságok

5 Miért kellenek megújulók?
Energiafüggőség csökkentése Fosszilis energiaforrások kímélése Munkahelyteremtés Környezeti hatások mérséklése lokális környezeti hatások globális környezeti hatások

6 ? Fosszilis kiváltás Energiafüggőség csökkentése
Fosszilis energiaforrások kímélése Csak nagyon hosszú távon EROI sok esetben nem kedvező Víz Szél

7 Energia importfüggőség csökkentése
Reális cél-e az importfüggetlenség? Mi a baj az importfüggéssel? külkereskedelmi mérleg ellátásbiztonsági kockázat politikai kockázat műszaki kockázat Ehhez adekvát eszköz a megújuló? Nem inkább a lignit- és atomerőmű?

8 Külkereskedelmi mérleg javítása
Mennyi földgáz megtakarítás érhető el? Import berendezés? Mennyi az import ár? Hazai gyártás? Van import vonzata? (beleértve a know-how költséget is) Technológiánként nagy eltérés

9 Munkahely teremtés Szélerőmű: >300 MW; kb. 100 fő munkahely a gyártóknál D, E, DK (EU 2010: fő) Geotermikus + ORC: fúráshoz kell, üzemeltetéshez nem, gyártók: D, I, USA Biomassza: termesztett – sok munkahely hulladék – sokkal kevesebb a szokásos munkahely teremtési támogatás járhat: egyszeri támogatás kb. 1-2 m Ft/munkahely

10 Környezeti hatás csökkentés
Lokális hatások: víz-, nap- és szélerőmű: nincs kibocsátás (PV naperőműnél a gyártás szennyez) geotermikus: oldott gázok és sók biomassza: van, más jellemző szennyezők Globális hatás: ezt tartjuk a döntőnek!

11 Mennyit ér a széndioxid ki nem bocsátása?
Kötelezettség? Kiotói vállalás: -6% jelenlegi szint: kb. -25% 15 éven belül nem érhetjük el a -6%-ot Jelenleg nem kötelezettség Jövőben? ?

12 Mennyit ér a széndioxid ki nem bocsátása?
Üzlet a kibocsátás megtakarítás? Igen! Több eladható kvóta marad Mennyit ér? Amennyiért a kvóta eladható

13 Kibocsátási jog ára, EUR/t
2006 2007 2008 2009 2008. július (olaj: 140 USD/bbl) 13/16

14 Kvótaár , EUR/t és a jövőben? legyen 10…20 EUR/t

15 kiváltott CO2 ára, Ft/kWh
Mennyit is ér? Feltételezés: kvótaár 10…20 EUR/t, 1 EUR = 300 Ft kiváltott tüa., MJ/kWh kiváltott CO2, g/kWh kiváltott CO2 ára, Ft/kWh kiváltott erőmű: Dunamenti Erőmű 215 MW, 36% szélerőmű, naperőmű 7 400 1,2-2,4 geotermikus 10 570 1,7-3,4 biomassza, termesztett 6 340 1,0-2,0 biomassza, hulladék kiváltott erőmű: gáz/gőz ciklus, 55% 4,5 260 0,8-1,6 6,5 370 1,1-2,2 2,5 140 0,4-0,8

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket
Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék