Az FDI és a TNC-k gazdaságtanának elméleti forrásai

Az előadások a következő témára: "Az FDI és a TNC-k gazdaságtanának elméleti forrásai"— Előadás másolata:

1 Az FDI és a TNC-k gazdaságtanának elméleti forrásai
VI. f.

2 A működőtőke-beruházások egy re növekvő világgazdasági szerepköre
Működőtőke („direkt vagy közvetlen tőke”) az a tőke, amely a termelésbe ruháznak be, s ennek révén a befektetők tulajdonosi jogokhoz és tőkejövedelemhez jutnak - a működőtőke-befektetők céljai: - tőkejövedelmekre akarnak szert tenni - tulajdonosi jogokat akarnak gyakorolni - a nemzetközi működőtőke-beruházások 80%-a a transznacionális vállalatok keretében bonyolódik

3 - működőtőke-exportáló (kibocsájtó) országok
- 90%-a a fejlett ipari országokból származik - működőtőke-importáló (befogadó) országok - 70%-a a fejlett ipari országokba érkezik - 30%-a a fejlődő térségbe irányult (főleg kelet és délkelet-ázsiai országokba) fekete-afrikai államok: 4%!! a két kör szinte megegyezik (körülbelül a 3 centrumtérség uralja a piac 80%-át) - a legnagyobb ezek közül az USA - EU: az összes 1/3-ával rendelkezik - Japán 8-szor többet exportál, mint importál

4 Az elméleti források sokrétűek
Tényezőmobilitás problémája A nemzetközi kereskedelem és szakosodás és a tényezők Nemzetközi pénzügy Termékciklus elmélet és OLI Monopolista és oligopolista verseny Imperializmus és nemzetközi kizsákmányolás

5 Főbb kérdések Miért alakulnak ki TNC-ék?
Miben rejlenek speciális (monopol) előnyeik? Miért és milyen irányban terjesztik ki tevékenységüket? Kereskedelem versus FDI Hová áramlik az FDI és miért? Milyen hatással van az exportőr és az importőr országra? Miből fakad a transznacionalizálódás?

6 Potenciális előnyök a befogadó ország számára:
A gazdaságfejlesztés finanszírozása- erőforrás hiány. Kérdés : Milyen reinveszticiós és repatriálási hányad marad, menekül-e a tőke, vagy újabb beáramlások vannak, milyen a hatás a kereskedelmi mérlegre, mekkora a hazai beszállítók részaránya A foglalkoztatottság növekedése – strukturális kihatások mérlegelése, vertikális hatások: együttműködés hazai input, output cégekkel. Fejlett technikához való hozzájutás. Probléma a túlhaladott, vagy túl modern technika, ez technológiai enklávéhoz (sziget szerint elkülönül) vezet, vagy a túl tőkeintenzív technika, ami nem teremt elég munkahelyet, de lehet, hogy ágazati kapcsolatok szintjén mégis pozitív. A menedzsment és szakismeret terén tátongó szakadék áthidalása. Kérdés, előny-e, ha megfelelő adaptáció nélkül érkezik? Külpiaci kapcsolatok fejlesztése a külföldiek megjelenése, a hazai cégek számára is segítséget jelent új piacokon recesszió és kereskedelmi korlát esetén is előnyt nyújthat a TNC-kel való együttműködés. A TNC-k kockázatviselő képessége erős- ez különösen előnyös a labilis, tőkeszegény országoknak. Ágazati kapcsolódási hatások– a nemzetgazdaság makroszintű hatékonyságára gyakorolt hatás (technikai, strukturális, méretgazdaságosság)

7 Potenciális hátrányok a befogadó országok számára:
A beruházás aszimmetrikus szerkezete, gazdaság: fontos szektoraiban parancsnoki szerep Az autonómia csorbul: Technológiai függés (70-es évek USA hadiipara Iránban) Erőforrások ellenőrzése- egyoldalú függőség Vállalatokat kiszorít, csökken a nemzeti tőke (kisker. MO-on) Befolyás a gazdaság politikára, külker orientációja Helyi fogyasztás torzítása (reklám + egyéb kommunikációs elemek) Hosszú távú strukturális gazdaságpolitikai döntések befolyásolása. (Kérdés, hogy helyi politikusok, szervezetek tudnak-e és akarnak-e nemzeti érdekek szerint dönteni.) Pénzügyi vesztességek: profitrepatriálás, transzferárak alkalmazása Hazai, sőt nemzetközi brain drain –a legképzettebb munkaerő elszívása „management és skill” esetén is. A külgazdasági orientáció torzítása A kedvezményekkel a helyi állam diszkriminálja a saját cégeit. Rejtett/implicit eladósodást okoz az ország tőkeexportja és importja közötti asszimetria, főleg ha a tőke kiáramlik, elmenekül.

8 Beruházások potenciális előnyei a tőkeexportőr ország számára:
Az erőforrások, a politika, a gazdasági folyamatok ellenőrzése A beruházás addicionális exportot gerjeszt a bázis országban Piacteremtés más ágazatok számára- fogyasztói demonstrációs hatások. Kevésbé előnyös, ha az FDI korábbi exportot vált ki. Javul az össztőke értékesülése A termelési vertikum internalizálódik, lehetőség a protekcionista, vagy a vámfalak mögé kerülése Szellemi erőforrások megszerzése, strukturális döntések kézben tartása A profitrepatriálás növeli a fizetési mérleget és javítja az ország pénzügyi helyzetét

9 Potenciális hátrányok a tőkeexportőr ország számára:
FDI= finanszírozási forráselvonás, kamatmentes kölcsön. Adócsökkentő hatású, tovagyűrűző hatása van az ágazati kapcsolatokban is. A munkaigényes menekülő ágazatok esetén foglalkoztatási gondok A hazai K+F elhanyagolása a fejlődést lassítja Az importőr ország felfutásának kedvezőtlen hatása van a kereskedelmi mérlegre (exportkiesés, sőt az input növekedése pl. Kína) Az innovációs monopólium elvesztése( USA Hollywoodi filmgyártás) A gazdaságpolitika kijátszása, ellenőrzési hatáskörének csökkenése.

10 Korai irányzatok és a klasszikus gazdaságtan
Nincs releváns mondanivalójuk, az uralkodó a nemzetgazdasági szemlélet ↔ merkantilzmus: gyarmatosítás Ricardo kifejezetten eltekint a nemzetközi tőkemozgástól (komparatív előnyök) Nagy a kockázat az emigráció miatt ← a tőketulajdon és funkció még nem vált el

11 Neoklasszikusok A HOS-modell
Tényező-ár kiegyenlítődés elve: a kereskedelem hatására az egyes termelési tényezők jövedelmei (bér, profit) idővel kiegyenlítődnek, a modell még kizárja a tényezőáramlást Mundell-féle ekvivalencia tétel: a termelési tényezők (K, L) és a termékek nk.-i áramlása azonos törvények szerint megy végbe és tökéletesen helyettesítik egymást A határtermelékenységi elmélet alapján logikus következtetés: A tőkeszegény országban határtermelékenység magas → magas profit → tőke oda áramlik (TV)→ eltűnnek a nemzetközi különbségek A munka áramlása korlátokba ütközik, de a tőkáramlás így is eltünteti a különbségeket → Diffúziós elmélet: az elmaradott országok felzárkózása = tőke és technológia transzfer a fejlettektől

12 Neoklasszikusok De! Uralkodó maradt a kereskedelmi megközelítés = a tényezőáramlás csak mint intertemporális kereskedelem jelenik meg

13 A marxi ill. a marxista megközelítés
A hangsúly az uralmi és kizsákmányolási viszonyokon van és az ebből fakadó nemzetközi egyenlőtlenségeken Marx: a tőke természetes mozgástere a világpiac A helyi termelők tönkre mennek a külföldi áruk konkurenciája révén Ami... a gyarmatokon stb. befektetett tőkéket illeti, ezek magasabb profitrátát hozhatnak, mert ott egyáltalában az alacsony fejlettség miatt magasabb a profitráta és rabszolgák, kulik, stb. alkalmazása mellett ugyancsak magasabb a munka kizsákmányolása.” (Marx, A tőke III. 226.)

14 A marxi ill. a marxista megközelítés
A tőke tulajdon és funkció szétválása (Hilferding) → a tulajdonosnak nem kell emigrálnia Jellemző a működőtőke és kölcsöntőke megkülönböztetés A tőkekivetel fő funkciója a tőke értékesülésének javítása A tőke centralizációja és koncentrációja → monopolizáció Monopolizáció → relatív tőkefelesleg → tőkekivitel előtérbe kerül az árukivitellel szemben (új korszak – Lenin)

15 Az imperializmus ismérvei Leninnél
Lenin „Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka” című művében (1916) fejtette ki rendszerezve és részletes formában saját imperializmus elméletét. Öt fő ismérvét emelte ki. 1. a termelés és a tőke koncentrációjának magas fejlettségi foka, amely monopóliumok kialakulásához és ezeknek a kapitalista államok gazdasági életében betöltött döntő szerepéhez vezet. 2. A monopolista banktőke egybeolvadása a monopolista ipari tőkével, s így a finánctőke, a fináncoligarchia létrejötte. 3. A tőkekivitel jelentőségének növekedése, ellentétben az árukivitellel. 4. A monopolizálás folyamatainak eredménye a hatalmas nemzetközi monopóliumok kialakulása, amelyek gazdaságilag felosztják egymás között a világot. 5. A világ területi felosztásának befejeződése a legnagyobb kapitalista hatalmak maroknyi csoportja között. Harc az újrafelosztásért. + A monopolkapitalizmus szakaszába lépve a kapitalizmus rothadó, élősdi kapitalizmussá válik.

16 Piacprobléma = a termelés és a fogyasztás közötti ellentmondás
A probléma már a kisárutermelés szintjén felmerül ← áru és pénz ellentmondása Ez a válság lehetősége A tőkében kiteljesedik: a bérek leszorítása Világméretekben érvényesül Kereslethiány, vagy nem?

17 Marxista irodalom Sokrétűen elemzik a külföldi tőke negatív hatásait és az okokat: Nyersanyagszerzés, piacszerzés, konkurencia legyőzése, stb. A legfontosabb a profitráta növelése Nemzetközi kizsákmányolás a profitrepatriálás révén nemzetközi kizsákmányolás → tartós kumulatív hatás A külföldre vitt tőke a hazai tőke értékesülését terjeszti ki = az áruexport növelését szolgálja

18 A keynesi és a poszt-keynesiánus felfogás
Keynes: az egyensúly megkérdőjelezése (Spekulációs pénzkereslet) → tőkemenekítés, valutaválságok Poszt-keynesiánusok: bírálják a tőkeáramlás természetes irányára vonatkozó neoklasszikus tételt ↔ „perverz tőkeáramlás” A fejlődők eladósodása, fizetési mérlegének romlása, devizális függése

19 Balogh: A H-O modell megkérdőjelezése: a technikai haladás a fejlett országoknál növeli MPL-t és MPK-t is, szemben az elmaradott országokkal A külföldi tőke kedvezőtlen hatásai: a fizetési mérleg romlása, a nemzeti tőke megerősödése előtt a külföldi tőke hátráltatja a fejlődést Megoldás: az egyes országok megtakarítási és beruházási terveinek összehangolása

20 Francois Perroux A külföldi tőke hatása → enklávé jellegű modern szektor és archaikus, elmaradott szektor → duális gazdaság Torz gazdasági struktúra → az elmaradottság újratermelődése

21 Myrdal: A külföldi tőke által a gyarmatosítás idején teremtett enklávé struktúra az oka az alacsony felhalmozási rátának és a belső piac elégtelenségének. A beruházások „nettó hatása a kumulatív folyamat lezárása volt, még mielőtt új kereslet képződött volna a nem agrár szektorban, éspedig különösen a helyileg gyártott termékek irányában”.

22 Singer: A külföldi befektetések sohasem váltak részévé a haza struktúrának … „gazdaságilag valójában a fejlettebb beruházó ország gazdaságának kihelyezett részei voltak”. → az elmaradott országoknak is iparosodniuk kell ↔ Az az iparfejlődés, amelyet a nagy nemzetközi társaságok irányítanak a függés új szálait, „önmagát erősítő viszonyait” teremti meg.

23 A keynesi és a posztkeynesiánus felfogás
Prebisch: „Az egyetlen baj az, hogy a latin-amerikai országok fokozatosan megközelítették és … ténylegesen el is érték azt a szakaszt, amikor a tőkejövedelmeknek a külföldre való kiáramlása már meghaladja a nettó tőkebeáramlást:” Hirschman: A helyi vállalkozói kvalitások elfojtása, a hazai vállalkozások kiszorítása → „divesztíciós” koncepció: az amerikai tőkét pozícióinak fokozatos felszámolására szólítja fel, ill. ennek megfelelő nemzetközi reformokat javasol

24 Furtado: Az USA monopóliumok struktúra torzító hatása és kizsákmányoló jellege → megszakította a nemzeti kapitalizmus kibontakozásának folyamatát „a nagy cégek közötti belső tranzakciók lépnek a piacok helyébe” → „a függő alrendszerek fejlődését általában azok a nagyvállalatok határozzák meg, amelyek az új technika diffúzióját ellenőrzik” → az elmaradott gazdaságokban a fejlődés mindig nemzetközi abban az értelemben, hogy többnyire egy olyan cég tevékenységének kiterjesztéséhez fűződik, amelynek a döntést hozó központja a szóban forgó alrendszeren kívül esik”

25 Újbaloldali és neomarxista nézetek
A tőke-munka viszony nemzetközivé válása, a kizsákmányolás külföldre vitele Inkább az egyenlőtlen cserére koncentrálnak Megosztottak a külföldi tőke, ill. a kapitalizmus terjedésének pozitív, vagy negatív szerepet illetően: Warren, Emmanuel ↔ Samir Amin, Gunder Frank, Giovanni Arrighi