Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az FDI és a TNC-k gazdaságtanának elméleti forrásai VI. f.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az FDI és a TNC-k gazdaságtanának elméleti forrásai VI. f."— Előadás másolata:

1 Az FDI és a TNC-k gazdaságtanának elméleti forrásai VI. f.

2 A működőtőke-beruházások egy re növekvő világgazdasági szerepköre Működőtőke („direkt vagy közvetlen tőke”) • az a tőke, amely a termelésbe ruháznak be, s ennek révén a befektetők tulajdonosi jogokhoz és tőkejövedelemhez jutnak • - a működőtőke-befektetők céljai: • - tőkejövedelmekre akarnak szert tenni • - tulajdonosi jogokat akarnak gyakorolni • - a nemzetközi működőtőke-beruházások 80%-a a transznacionális vállalatok keretében bonyolódik

3 • - működőtőke-exportáló (kibocsájtó) országok - 90%-a a fejlett ipari országokból származik • - működőtőke-importáló (befogadó) országok - 70%-a a fejlett ipari országokba érkezik - 30%-a a fejlődő térségbe irányult (főleg kelet és délkelet-ázsiai országokba) -fekete-afrikai államok: 4%!! -a két kör szinte megegyezik (körülbelül a 3 centrumtérség uralja a piac 80%-át) - a legnagyobb ezek közül az USA - EU: az összes 1/3-ával rendelkezik - Japán 8-szor többet exportál, mint importál

4 Az elméleti források sokrétűek • Tényezőmobilitás problémája • A nemzetközi kereskedelem és szakosodás és a tényezők • Nemzetközi pénzügy • Termékciklus elmélet és OLI • Monopolista és oligopolista verseny • Imperializmus és nemzetközi kizsákmányolás

5 Főbb kérdések • Miért alakulnak ki TNC-ék? • Miben rejlenek speciális (monopol) előnyeik? • Miért és milyen irányban terjesztik ki tevékenységüket? • Kereskedelem versus FDI • Hová áramlik az FDI és miért? • Milyen hatással van az exportőr és az importőr országra? • Miből fakad a transznacionalizálódás?

6 Potenciális előnyök a befogadó ország számára: • A gazdaságfejlesztés finanszírozása- erőforrás hiány. Kérdés : Milyen reinveszticiós és repatriálási hányad marad, menekül-e a tőke, vagy újabb beáramlások vannak, milyen a hatás a kereskedelmi mérlegre, mekkora a hazai beszállítók részaránya • A foglalkoztatottság növekedése – strukturális kihatások mérlegelése, vertikális hatások: együttműködés hazai input, output cégekkel. • Fejlett technikához való hozzájutás. Probléma a túlhaladott, vagy túl modern technika, ez technológiai enklávéhoz (sziget szerint elkülönül) vezet, vagy a túl tőkeintenzív technika, ami nem teremt elég munkahelyet, de lehet, hogy ágazati kapcsolatok szintjén mégis pozitív. • A menedzsment és szakismeret terén tátongó szakadék áthidalása. Kérdés, előny-e, ha megfelelő adaptáció nélkül érkezik? • Külpiaci kapcsolatok fejlesztése a külföldiek megjelenése, a hazai cégek számára is segítséget jelent új piacokon recesszió és kereskedelmi korlát esetén is előnyt nyújthat a TNC-kel való együttműködés. • A TNC-k kockázatviselő képessége erős- ez különösen előnyös a labilis, tőkeszegény országoknak. • Ágazati kapcsolódási hatások– a nemzetgazdaság makroszintű hatékonyságára gyakorolt hatás (technikai, strukturális, méretgazdaságosság)

7 Potenciális hátrányok a befogadó országok számára: • A beruházás aszimmetrikus szerkezete, gazdaság: fontos szektoraiban parancsnoki szerep • Az autonómia csorbul: – Technológiai függés (70-es évek USA hadiipara Iránban) – Erőforrások ellenőrzése- egyoldalú függőség – Vállalatokat kiszorít, csökken a nemzeti tőke (kisker. MO-on) – Befolyás a gazdaság politikára, külker orientációja – Helyi fogyasztás torzítása (reklám + egyéb kommunikációs elemek) • Hosszú távú strukturális gazdaságpolitikai döntések befolyásolása. (Kérdés, hogy helyi politikusok, szervezetek tudnak-e és akarnak-e nemzeti érdekek szerint dönteni.) • Pénzügyi vesztességek: profitrepatriálás, transzferárak alkalmazása • Hazai, sőt nemzetközi brain drain –a legképzettebb munkaerő elszívása „management és skill” esetén is. • A külgazdasági orientáció torzítása • A kedvezményekkel a helyi állam diszkriminálja a saját cégeit. • Rejtett/implicit eladósodást okoz az ország tőkeexportja és importja közötti asszimetria, főleg ha a tőke kiáramlik, elmenekül.

8 Beruházások potenciális előnyei a tőkeexportőr ország számára: • Az erőforrások, a politika, a gazdasági folyamatok ellenőrzése • A beruházás addicionális exportot gerjeszt a bázis országban • Piacteremtés más ágazatok számára- fogyasztói demonstrációs hatások. Kevésbé előnyös, ha az FDI korábbi exportot vált ki. • Javul az össztőke értékesülése • A termelési vertikum internalizálódik, lehetőség a protekcionista, vagy a vámfalak mögé kerülése • Szellemi erőforrások megszerzése, strukturális döntések kézben tartása • A profitrepatriálás növeli a fizetési mérleget és javítja az ország pénzügyi helyzetét

9 Potenciális hátrányok a tőkeexportőr ország számára: • FDI= finanszírozási forráselvonás, kamatmentes kölcsön. Adócsökkentő hatású, tovagyűrűző hatása van az ágazati kapcsolatokban is. • A munkaigényes menekülő ágazatok esetén foglalkoztatási gondok • A hazai K+F elhanyagolása a fejlődést lassítja • Az importőr ország felfutásának kedvezőtlen hatása van a kereskedelmi mérlegre (exportkiesés, sőt az input növekedése pl. Kína) • Az innovációs monopólium elvesztése( USA Hollywoodi filmgyártás) • A gazdaságpolitika kijátszása, ellenőrzési hatáskörének csökkenése.

10 Korai irányzatok és a klasszikus gazdaságtan • Nincs releváns mondanivalójuk, az uralkodó a nemzetgazdasági szemlélet ↔ merkantilzmus: gyarmatosítás • Ricardo kifejezetten eltekint a nemzetközi tőkemozgástól (komparatív előnyök) • Nagy a kockázat az emigráció miatt ← a tőketulajdon és funkció még nem vált el

11 Neoklasszikusok • A HOS-modell • Tényező-ár kiegyenlítődés elve: a kereskedelem hatására az egyes termelési tényezők jövedelmei (bér, profit) idővel kiegyenlítőd ne k, a modell még kizárja a tényezőáramlást • Mundell-féle ekvivalencia tétel: a termelési tényezők (K, L) és a termékek nk.-i áramlása azonos törvények szerint megy végbe és tökéletesen helyettesítik egymást • A határtermelékenységi elmélet alapján logikus következtetés: A tőkeszegény országban határtermelékenység magas → magas profit → tőke oda áramlik (TV)→ eltűnnek a nemzetközi különbségek • A munka áramlása korlátokba ütközik, de a tőkáramlás így is eltünteti a különbségeket → Diffúziós elmélet: az elmaradott országok felzárkózása = tőke és technológi a transzfer a fejlettektől

12 Neoklasszikusok •De! Uralkodó maradt a kereskedelmi megközelítés = a tényezőáramlás csak mint intertemporális kereskedelem jelenik meg

13 A marxi ill. a marxista megközelítés • A hangsúly az uralmi és kizsákmányolási viszonyokon van és az ebből fakadó nemzetközi egyenlőtlenségeken • Marx: a tőke természetes mozgástere a világpiac •A helyi termelők tönkre mennek a külföldi áruk konkurenciája révén • Ami... a gyarmatokon stb. befektetett tőkéket illeti, ezek magasabb profitrátát hozhatnak, mert ott egyáltalában az alacsony fejlettség miatt magasabb a profitráta és rabszolgák, kulik, stb. alkalmazása mellett ugyancsak magasabb a munka kizsákmányolása.” (Marx, A tőke III. 226.)

14 A marxi ill. a marxista megközelítés • A tőke tulajdon és funkció szétválása (Hilferding) → a tulajdonosnak nem kell emigrálnia • Jellemző a működőtőke és kölcsöntőke megkülönböztetés • A tőkekivetel fő funkciója a tőke értékesülésének javítása • A tőke centralizációja és koncentrációja → monopolizáció • Monopolizáció → relatív tőkefelesleg → tőkekivitel előtérbe kerül az árukivitellel szemben (új korszak – Lenin)

15 Az imperializmus ismérvei Leninnél •Lenin „Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka” című művében (1916) fejtette ki rendszerezve és részletes formában saját imperializmus elméletét. Öt fő ismérvét emelte ki. •1. a termelés és a tőke koncentrációjának magas fejlettségi foka, amely monopóliumok kialakulásához és ezeknek a kapitalista államok gazdasági életében betöltött döntő szerepéhez vezet. •2. A monopolista banktőke egybeolvadása a monopolista ipari tőkével, s így a finánctőke, a fináncoligarchia létrejötte. •3. A tőkekivitel jelentőségének növekedése, ellentétben az árukivitellel. •4. A monopolizálás folyamatainak eredménye a hatalmas nemzetközi monopóliumok kialakulása, amelyek gazdaságilag felosztják egymás között a világot. •5. A világ területi felosztásának befejeződése a legnagyobb kapitalista hatalmak maroknyi csoportja között. Harc az újrafelosztásért. •+ A monopolkapitalizmus szakaszába lépve a kapitalizmus rothadó, élősdi kapitalizmussá válik.

16 Piacprobléma •= a termelés és a fogyasztás közötti ellentmondás •A probléma már a kisárutermelés szintjén felmerül ← áru és pénz ellentmondása •Ez a válság lehetősége •A tőkében kiteljesedik: a bérek leszorítása •Világméretekben érvényesül •Kereslethiány, vagy nem?

17 Marxista irodalom •Sokrétűen elemzik a külföldi tőke negatív hatásait és az okokat: •Nyersanyagszerzés, piacszerzés, konkurencia legyőzése, stb. •A legfontosabb a profitráta növelése •Nemzetközi kizsákmányolás a profitrepatriálás révén nemzetközi kizsákmányolás → tartós kumulatív hatás •A külföldre vitt tőke a hazai tőke értékesülését terjeszti ki = az áruexport növelését szolgálja

18 A keynesi és a poszt-keynesiánus felfogás •Keynes: az egyensúly megkérdőjelezése (Spekulációs pénzkereslet) → tőkemenekítés, valutaválságok •Poszt-keynesiánusok: bírálják a tőkeáramlás természetes irányára vonatkozó neoklasszikus tételt ↔ „perverz tőkeáramlás” •A fejlődők eladósodása, fizetési mérlegének romlása, devizális függése

19 Balogh: •A H-O modell megkérdőjelezése: a technikai haladás a fejlett országoknál növeli MPL-t és MPK-t is, szemben az elmaradott országokkal •A külföldi tőke kedvezőtlen hatásai: a fizetési mérleg romlása, a nemzeti tőke megerősödése előtt a külföldi tőke hátráltatja a fejlődést •Megoldás: az egyes országok megtakarítási és beruházási terveinek összehangolása

20 Francois Perroux • A külföldi tőke hatása → enklávé jellegű modern szektor és archaikus, elmaradott szektor → duális gazdaság • Torz gazdasági struktúra → az elmaradottság újratermelődése

21 Myrdal: •A külföldi tőke által a gyarmatosítás idején teremtett enklávé struktúra az oka az alacsony felhalmozási rátának és a belső piac elégtelenségének. A beruházások „nettó hatása a kumulatív folyamat lezárása volt, még mielőtt új kereslet képződött volna a nem agrár szektorban, éspedig különösen a helyileg gyártott termékek irányában”.

22 Singer: •A külföldi befektetések sohasem váltak részévé a haza struktúrának … „gazdaságilag valójában a fejlettebb beruházó ország gazdaságának kihelyezett részei voltak”. → az elmaradott országoknak is iparosodniuk kell ↔ Az az iparfejlődés, amelyet a nagy nemzetközi társaságok irányítanak a függés új szálait, „önmagát erősítő viszonyait” teremti meg.

23 A keynesi és a posztkeynesiánus felfogás •Prebisch: „Az egyetlen baj az, hogy a latin-amerikai országok fokozatosan megközelítették és … ténylegesen el is érték azt a szakaszt, amikor a tőkejövedelmeknek a külföldre való kiáramlása már meghaladja a nettó tőkebeáramlást:” •Hirschman: A helyi vállalkozói kvalitások elfojtása, a hazai vállalkozások kiszorítása → „divesztíciós” koncepció: az amerikai tőkét pozícióinak fokozatos felszámolására szólítja fel, ill. ennek megfelelő nemzetközi reformokat javasol

24 Furtado: •Az USA monopóliumok struktúra torzító hatása és kizsákmányoló jellege → megszakította a nemzeti kapitalizmus kibontakozásának folyamatát •„a nagy cégek közötti belső tranzakciók lépnek a piacok helyébe” → „a függő alrendszerek fejlődését általában azok a nagyvállalatok határozzák meg, amelyek az új technika diffúzióját ellenőrzik” → az elmaradott gazdaságokban a fejlődés mindig nemzetközi abban az értelemben, hogy többnyire egy olyan cég tevékenységének kiterjesztéséhez fűződik, amelynek a döntést hozó központja a szóban forgó alrendszeren kívül esik”

25 Újbaloldali és neomarxista nézetek • A tőke-munka viszony nemzetközivé válása, a kizsákmányolás külföldre vitele • Inkább az egyenlőtlen cserére koncentrálnak • Megosztottak a külföldi tőke, ill. a kapitalizmus terjedésének pozitív, vagy negatív szerepet illetően: Warren, Emmanuel ↔ Samir Amin, Gunder Frank, Giovanni Arrighi


Letölteni ppt "Az FDI és a TNC-k gazdaságtanának elméleti forrásai VI. f."

Hasonló előadás


Google Hirdetések