Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés (IPPC), egységes környezethasználati engedélyezés Rakics Róbert környezetvédelmi helyettes államtitkár Környezetvédelmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés (IPPC), egységes környezethasználati engedélyezés Rakics Róbert környezetvédelmi helyettes államtitkár Környezetvédelmi."— Előadás másolata:

1 Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés (IPPC), egységes környezethasználati engedélyezés Rakics Róbert környezetvédelmi helyettes államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

2 A 96/61/EK irányelv

3 A kezdetek Az EU Ötödik Környezeti Akcióprogramja (1993) fogalmazta meg, hogy szükség van a termelési folyamatok menedzsmentjének és ellenőrzésének javítására egy olyan engedélyezési rendszer felállításával, amely biztosítja az integrált szennyezés- megelőzést és csökkentést (= Integrated Pollution Prevention and Control).

4 Az irányelv céljai (1) A 96/61/EC IPPC Irányelv 1996-ban lépett hatályba, de 1999 októberétől alkalmazzák EU szerte. Az IPPC direktíva szabályozza: 1. A termelésből származó szennyezések megelőzését –alapanyagok, energia; hulladékminimalizálás –tisztább termelési folyamatok 2. A termelésből származó szennyezések csökkentését –csővégi eljárások 3. A termelésből származó szennyezések ellenőrzését Az IPPC direktíva nem szabályozza: a termékek által okozott szennyezést

5 Az irányelv céljai (2) Egységesen, egy engedélyben szabályozza –az anyag- és energiahatékonyságot –a levegőbe, vízbe, talajba való kibocsátásokat –a hulladékkeletkezés megelőzését és a hulladékkezelést –a zaj- és rezgésvédelmet –a balesetek megelőzését és a kárelhárítást –a létesítés, üzemeltetés és felhagyás feltételeit –a monitoring és az adatszolgáltatás feltételeit Figyelembe veszi a környezeti elemek között átvitt szennyezéseket

6 Az IPPC szemlélet központi elemei A szabályozás pillérei: az integrált engedélyezési eljárás az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása a BAT-on alapuló kibocsátási határértékek és egyéb feltételek meghatározása Kiemelt jelentőségű az információcsere a szabályozottak, a hatóságok és a tagállamok között, valamint a nyilvánosság bevonása az engedélyezés során

7 Alapfogalmak (1) BAT - best available techniques = elérhető legjobb technikák (Kvt. 4. § vb) –legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; –az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; –a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik

8 A BAT meghatározása 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. 3. § (2) bek.: „A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik - a 9. és 11. számú mellékletben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével – az engedélyben meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technikáról. Az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe.”

9 A BAT meghatározását segítik 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben meghatározott követelmények (9. sz. melléklet) BREF dokumentumok és más műszaki útmutatók A hazai sajátosságok figyelembevételével készített nemzeti BAT útmutatók szakterületi jogszabályokban meghatározott követelmények Konzultációk a hatóság és a cégek között A Minisztérium és szervei által nyújtott segítség

10 Alapfogalmak (2) ELV - emission limit values = kibocsátási határértékek –A BAT-on alapulnak (314/2001. (XII.25.) Korm. rend. 11. sz. melléklet 2. d): „A felügyelőség a kibocsátási határértékeket, illetve indokolt esetben az azzal egyenértékű környezetvédelmi és műszaki követelményeket az elérhető legjobb technika alapján meghatározza, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, annak földrajzi elhelyezkedését és a környezet jelenlegi és célállapotát.” Az IPPC rendszer egyszerre alkalmazza a kibocsátási határértékeken alapuló szabályozást és a környezetminőségi előírásokon alapuló szabályozást.

11 Az irányelv hazai végrehajtása

12 Jogszabályok A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény –bevezeti az új fogalmakat –meghatározza az új engedély helyét 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól - hatályba lépett október 30-án –meghatározza a részletes eljárási szabályokat –keretszabályozás, a részletes szakterületi követelményeket a szakterületi szabályozások tartalmazzák –a határidők az irányelv szerintiek, Magyarország nem kért derogációt a teljesítésre 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról - hatályba lépett január 1-jén –Összehangolja a kétféle engedélyezési eljárás szabályait

13 Határidők január 1-ig az összes meglévő létesítmény megkapta a kötelezést teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére A kiemelten kezelendő létesítmények (1999. okt. és 2001 okt. között engedélyezett létesítmények) az EU- csatlakozásig megkapták az engedélyt és teljesítették az engedély követelményeit A meglévő létesítmények október 31-ig kell lefolytatniuk az engedélyezési eljárást és megfelelniük az engedély követelményeinek Az új létesítmények csak engedély birtokában és annak megfelelve kezdhetik meg a tevékenységüket

14 Integrált engedélyezés helyzete Az IPPC köteles létesítmények száma Magyarországon Eddig több, mint 400 egységes környezet- használati engedély került kiadásra. Minden meglévő létesítmény részére kötelezés került kiadásra felülvizsgálat benyújtására. Ez alapján legkésőbb 2006-ban minden eljárás megkezdődik.

15

16

17

18 Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás elemei 2006-tól

19 A jogalkotás céljai a környezetvédelmi hatósági feladatok deregulációjának folytatása A környezetvédelmi engedélyezési rendszer felülvizsgálata és rugalmasabbá tétele –a környezetvédelmi hatásvizsgálat (KHV) és az egységes környezethasználati engedélyezés (EKHE) lefolytatásának jobb összehangolása

20 Az összehangolási törekvések okai A KHV két fázisa és az EKHE eljárás egymás utáni le- folytatása a gyakorlatban nagyon elhúzódhat – rövidítés A jelenlegi eljárások valós időigénye előre nehezen becsülhető, tervezhető - kiszámíthatóság A jelenlegi eljárási rendszer túl merev, nem ad lehetőséget rövidebb eljárásra abban az esetben, ha a tervek már a kezdeti szakaszban részletesen kidolgozottak - rugalmasság A KHV és az EKHE eljárások felépítésében és a tartalmi követelmények között párhuzamosságok vannak (pl. a BAT-nak való megfelelés vagy a létesítmény teljes életciklusának vizsgálata) - egyszerűsítés

21 KHV-EKHE eljárások összehangolása 1. Alapelvek: eljárásoknak a vonatkozó EU-irányelvekkel ellentétes módosítása nem lehetséges az eljárások hatálya alá tartozó tevékenységek köre nem szűkíthető az eljárások időtartamát rövidíteni kell, illetve az időigényét előre becsülhetővé kell tenni az eljárási rendszerben lehetőséget kell adni az egyszerűbb ügyek egyszerűbb elintézésére a meglévő párhuzamosságokat, átfedéseket ki kell küszöbölni

22 KHV-EKHE eljárások összehangolása 2. Főbb javaslatok KTVF egyedileg dönthessen az eljárások kereteiről – előzetes vizsgálati fázis, amelyben a hatóság eldönti, hogy az adott egyedi ügyben milyen környezetvédelmi típusú engedélyezési eljárások szükségesek, és mi legyen a benyújtandó dokumentáció tartalma. Ez egy konzultációs folyamat. összevont KHV-EKHE eljárás lehetősége, ha minden szükséges adat rendelkezésre áll, és az ügyfél azt kéri önálló EKHE eljárás az infrastrukturális beruházások elkezdése után, a technológiai tervezéssel párhuzamosan folyjon

23 Jogalkotás menete évi LIII. tv. módosítása Új, közös KHV-EKHE rendelet, mely felváltja a 20/2001. (II.14.) és a 193/2001. (X.19.) Korm. rendeleteket: 314/2005. (XII.25.) Korm. rend.

24 KHV-EKHE eljárások összehangolása 3. előzetes vizsgálat nem hatásvizsgálat köteles tev. környezeti hatásvizsgálat* környezetvédelmi engedély egységes környezethasználati engedélyezés* egységes környezethasználati engedély *A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás együttes lefolytatására megfelelő tervek és az erre irányuló kérelem esetén lehetőség van, ilyenkor az összevont eljárás egységes környezethasználati engedély kiadásával zárul.

25 Eljárások Előzetes vizsgálat Önálló KHV eljárás Önálló EKHE eljárás Egyéb eljárások – Összevont KHV-EKHE eljárás –„Összekapcsolt” KHV-EKHE eljárás

26 Az előzetes vizsgálat célja 1. Új elem az eljárási rendszerben KHV köteles ill. EKHE köteles új tevékenységeknél Az alábbi döntések meghozatalára szolgál: Meghatározza, hogy milyen környezetvédelmi engedélyezési eljárások szükségesek egy tevékenység megkezdéséhez – ezzel az eljárások időigénye előre becsülhetővé válik, Meghatározza az adott ügyben a következő engedélyezési eljáráshoz benyújtandó kérelem részletes tartalmi követelményeit – ezzel csökkenti a későbbi hiánypótlások esélyét,

27 Az előzetes vizsgálat célja 2. Egyes tevékenységeknél (korábbi KHV „B” lista) eldönti, hogy van-e a tevékenységnek jelentős környezeti hatása, ezért szükséges-e környezetvédelmi engedélyt szereznie – ezzel csökkenti az eljárások számát, A KHV és EKHE hatálya alá egyaránt tartozó tevékenységek esetén dönt az eljárások összevonhatóságáról – lehetővé teszi az eljárások hosszának csökkentését, Megvizsgálja a beterjesztett változatokat, az esetleges kizáró okokat, országhatáron átterjedő hatások meglétét – ezzel egyszerűsíti a következő eljárást, Megvalósítja a nyilvánosság korai bevonását – ezzel eleget tesz az EU új követelményeinek.

28 Az előzetes vizsgálat eljárása Egyszerűsített kérelmi dokumentáció benyújtása A felügyelőség az érintett szakhatóságokat és a nyilvánosságot értesíti az eljárás megindításáról A felügyelőség tárgyalást tart a tényállás tisztázására a környezethasználó és a szakhatóságok részvételével A nyilvánosság észrevételt tehet a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére és tartalmára vonatkozóan Az eljárás ideje 45 nap

29 Egyszerűsített kérelmi dokumentáció 1. KHV esetén: a tervezett tevékenység célja a tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai a számításba vett változatok összefüggése korábbi (terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési) tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási koncepciókkal változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése

30 Egyszerűsített kérelmi dokumentáció 2. EKHE esetén: a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői, a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket, a létesítmény tervezett termelési kapacitása, az alkalmazandó technikák rövid ismertetése, a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása, a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat, az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása, a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása.

31 Egyszerűsített kérelmi dokumentáció 3. Közös elemek KHV-EKHE esetén: az engedélykérő azonosító adatai, államtitok, szolgálati ill. üzleti titok elkülönítése ill. helyettesítése technológia, alapanyagok, termékek minősítő okirata, ha van ilyen országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége a környezethasználó nyilatkozata arról, kéri-e az összevont eljárást

32 A nyilvánosság értesítése Az előzetes vizsgálati dokumentációt a felügyelőség megküldi az érintett települések jegyzőjének, és hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely tartalmazza az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét, A közlemény közzétételének időpontját, a közvetlen hatásterület vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével, felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan megadott határidőig írásbeli észrevételt lehet tenni, milyen fajta döntéseket hozhat a felügyelőség

33 Tárgyalás A felügyelőség a beérkezett információkkal kapcsolatos kérdések tisztázására tárgyalást tart a környezethasználóval és az érintett szakhatóságokkal A tárgyalás során tisztázni kell az összes olyan kérdést, amely a határozat meghozatalához szükséges. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe a betekintést lehetővé kell tenni.

34 Határozat Az előzetes vizsgálat eredményeként kiadott határozatot közzé kell tenni A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt. A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás.

35 Lehetséges eljárások Előzetes vizsgálat → ha azt állapítja meg, hogy a tevékenység a kérelem ellenére nem KHV és nem EKHE köteles, vagy a KHV listán (korábbi „B” lista) szerepel, de nincs feltételezhetően jelentős környezeti hatása, akkor csak arról dönt, hogy milyen esetleges szakterületi engedélyek megszerzésére (pl. pontforrás engedély, hulladékkezelési engedély, zajhatárérték) van szükség 2. Előzetes vizsgálat → ha azt állapítja meg, hogy a tevékenység kötelezően KHV köteles, de nem EKHE köteles, vagy a KHV listán (korábbi „B” lista) szerepel, és jelentős környezeti hatása van, akkor egy szakaszos környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatni → környezetvédelmi engedély

36 Lehetséges eljárások Előzetes vizsgálat → ha azt állapítja meg, hogy a tevékenység nem KHV köteles, viszont EKHE köteles, a KHV listán (korábbi „B” lista) szerepel, de nincs jelentős környezeti hatása, viszont EKHE köteles, akkor egy szakaszos egységes környezethasználati engedélyezési eljárást kell lefolytatni → egységes környezethasználati engedély 4. Előzetes vizsgálat → ha azt állapítja meg, hogy a tevékenység KHV és EKHE köteles, vagy a KHV listán (korábbi „B” lista) szerepel, és jelentős környezeti hatása van, valamint EKHE köteles, akkor dönt, hogy –lehetőség van-e az eljárások összevonására, vagy –időben egymás után kell azokat lefolytatni → egységes környezethasználati engedély

37 Környezeti hatásvizsgálati eljárás Egy szakaszos eljárás 2 lista marad, de az elbírálás változik: egyes tevékenységek esetén kötelező KHV (1. sz. mellékelt, korábbi „A” lista), más tevékenységek esetében az előzetes vizsgálat során dől el, hogy szükséges-e KHV (3. sz. melléklet, korábbi „B” lista) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárással – ha minden adat rendelkezésre áll, és a környezethasználó ezt kéri – összevonható Érintett szakhatóságoktól állásfoglalás kérése Nyilvánosság tájékoztatása és az érintett nyilvánosság bevonása közmeghallgatással Országhatáron átterjedő hatások esetén az érintett országok bevonása az eljárásba Az eljárás ideje 90 nap

38 Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás Új létesítményeknél az első egységes környezethasználati engedély megszerzését előzetes vizsgálat előzi meg A KHV eljárással összevonható Érintett szakhatóságoktól állásfoglalás kérése Nyilvánosság tájékoztatása az eljárás elején az ügy megindulásáról, a végén a döntésről Az érintett nyilvánosság bevonása az eljárásba hirdetmény útján Országhatáron átterjedő hatások esetén az érintett országok bevonása az eljárásba

39 Társadalmi részvétel az EKHE engedélyezésben 1. Kérelmet  Felügyelőség megküld telepítés helye szerinti települési önkormányzatok jegyzőinek 15 napon belül (a kibocsátással feltételezhetően érintett önkormányzatok jegyzőit értesíti az eljárásról, mellékelve a közérthető összefoglalót).  Önkormányzatok jegyzői hirdetményt tesznek közzé öt napon belül, tizenöt napig.  Érintett észrevételt tehet tizenöt napig.  Önkormányzat jegyzői észrevételeket öt napon belül megküldik a környezetvédelmi hatóságnak.  Környezetvédelmi hatóság az összes észrevételt eljuttatja a kérelmezőnek.  Kérelmező álláspontját a környezetvédelmi hatósághoz továbbítja.  Környezetvédelmi hatóság az észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja, határozatának indokolásában ismerteti.

40 Társadalmi részvétel az EKHE engedélyezésben 2. Engedély Az engedélyről szóló határozatot a környezetvédelmi hatóság, valamint az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője tizenöt napon át közszemlére teszi.

41 KHV + EKHE eljárás 1. Összevont eljárás –Ha az elérhető legjobb technikáról rendelkezésre álló információk és a környezethasználó kérelme lehetővé teszi a KHV és EKHE eljárás összevonását – erről az előzetes vizsgálat dönt –Szakhatóságok, nyilvánosság bevonása (közmeghallgatással) csak egyszer történik meg –Határidő: 120 nap „Összekapcsolt” eljárás –Ha az EKHE eljáráshoz nincs még meg a megfelelő dokumentáció, elkezdődhet a KHV eljárás. –A KHV eljárási fázis végén kiadott döntés után kezdődik meg az EKHE eljárási szakasz –Szakhatóságok, nyilvánosság bevonása (közmeghallgatással a KHV fázisban, közhírré tétellel az EKHE fázisban) –Határidő: nap

42 KHV + EKHE eljárás 2. Az „összekapcsolt” eljárásban a KHV eljárás végén kiadott döntés lehetővé teheti, hogy a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások és a nem technológiai jellegű építési tevékenységek – egyéb, nem környezetvédelmi típusú, jogerős és végrehajtható engedélyek birtokában – már megkezdhetőek legyenek, amennyiben biztosítottnak látja, hogy környezetveszélyeztetés lehetősége nem áll fenn, és a környezethasználó közigazgatási szerződésben vállalja, hogy az egységes környezethasználati engedélyezés sikertelensége esetén a felhagyásról intézkedik. A környezetterhelést, kibocsátásokat befolyásoló technológiák létesítése csak az egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg.

43 KHV + EKHE eljárás 3. Összekapcsolt eljárás: Az eljárás első szakaszának végén a felügyelőség végzésben állapítja meg, hogy a környezeti hatásvizsgálat során a tevékenység megvalósítását kizáró ok nem merült fel, továbbá melyek az egységes környezethasználati engedélyben a környezeti hatásvizsgálat alapján érvényesítendő feltételek. A felügyelőség az eljárást megszünteti, ha a környezethasználó a végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nem nyújtja be a végzésben előírt, az eljárás második szakaszának megindításához szükséges dokumentációt. A környezethasználó kérésére indokolt esetben az eljárás további hat hónappal meghosszabbítható.

44 Előírások a próbaüzemre A felügyelőség új létesítményekre ill. jelentős változtatás esetén, ha az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartása hatósági ellenőrzéssel a technológia jellegéből adódóan nem állapítható meg, próbaüzemet írhat elő. A próbaüzem ideje alatt a normál üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést a felügyelőség engedélyezhet. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható. A felügyelőség által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.

45 Előírások az ellenőrzésekre A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben évente legalább egyszer helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést tart, melynek során megvizsgálja az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak teljesítését. Az ellenőrzésről a felügyelőség jegyzőkönyvet készít, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

46 Monitoring 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. 11. melléklet - monitoringra vonatkozó feltételek: meghatározandó a mérési módszer mérési gyakoriság értékelési eljárás adatszolgáltatás > módja > tartalma > gyakorisága A környezethasználók monitoring kötelezettségeit részletesen a szakterületi jogszabályok tartalmazzák

47 Adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség 314/2005. (XII.25.) kormányrend. 23. § „Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint kell teljesíteni.” évi LIII. törvény A környezethasználót tájékoztatási kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés és -igénybevétel, valamint környezetveszélyeztetés tekintetében !!! értesítési kötelezettség –jelentős változtatás esetén előzetesen –havária esetén azonnal szakterületi adatszolgáltatási kötelezettség –általában évente nyilvántartások

48 Igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése évi CXL. törvény: új törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól – november 1-től 153. § (1) Eljárási költségnek minősül a közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő, a (2) bekezdésben felsorolt igazolt költség, amelyet a kérelemre induló eljárásban az ügyfél a hatóság részére az eljárás lefolytatásáért fizet (2) Eljárási költségek: … 2. az igazgatási szolgáltatási díj,… (3) Az igazgatási szolgáltatási díj, a szakértői költség megállapításának és befizetésének, valamint az igazgatási szolgáltatási díj felhasználásának szabályait jogszabály állapítja meg.

49 Igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése 2. A díjak bevezetésére a felhatalmazást a évi LIII. tv. (környezetvédelmi törvény) beterjesztett módosítási javaslata adja: „A felügyelőség által lefolytatott egyes – külön jogszabály szerinti – közigazgatási eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.” 2006-tól igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi, és vízügyi hatósági eljárásokért (környezeti hatásvizsgálat, egységes környezethasználati engedélyezés, egyes hulladékgazdálkodási, vízjogi, levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi és természetvédelmi engedélyezések, melyek a KTVF-ek hatáskörébe tartoznak)

50 Igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése 3. KHV-EKHE eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (R) tartalmazza január 15-i hatállyal A díjfizetési kötelezettség jellemzően nem a lakosságot, hanem elsősorban a vállalkozásokat, illetve a környezetet terhelő beruházásokkal kapcsolatos eljárásokat érinti. Az eljárás menete: 1.A díjat az eljárás megindításakor kell a kérelmezőnek megfizetnie 2.A kérelem benyújtásakor mellékelni kell a R 1. mellékletében meghatározott díj befizetési bizonylatát (átutalás vagy csekk)

51 Igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése 4. 3.A díjfizetési kötelezettség teljesületlensége esetén a hatóság megszüntetheti az eljárást 4.A jogorvoslati eljárás díja az alapeljárás 50 %-a, kivéve a természetes személyeket és a társadalmi szervezeteket, ahol 1 % 5.A befizetett díjról az eljáró hatóság számlát állít ki, és megküldi a kérelmezőnek 6.A jogorvoslati eljárás díját vissza kell fizetni, ha a határozat a másodfok döntése szerint jogsértő volt

52 Igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése 5. Példák: Állattartó telep 1. Előzetes vizsgálat Ft 2. Csak IPPC köteles Ft 3. KHV köteles is, és –vagy az I. mellékletbe tartozik ( Ft), –vagy a III. mellékletbe tartozik, és várható környezeti hatásai jelentősek ( Ft), összevont, vagy összekapcsolt eljárást kell lefolytatni, a díjtétel a két eljárási díj összegének a 75 %-a: ( Ft Ft) * 0,75 = Ft

53 Igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése 6. Hulladék ártalmatlanító létesítmény 1. Előzetes vizsgálat Ft 2. Csak IPPC köteles Ft 3. KHV köteles is, és a. vagy az I. mellékletbe tartozik ( Ft), b. vagy a III. mellékletbe tartozik, és várható környezeti hatásai jelentősek ( Ft), összevont, vagy összekapcsolt eljárást kell lefolytatni, a díjtétel a két eljárási díj összegének a 75 %-a: a. ( Ft Ft) * 0,75 = Ft b. ( Ft Ft) * 0,75 = Ft

54 Igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése 7. Szélerőmű létesítése 1. Előzetes vizsgálat Ft 2. vagy küszöbérték alatt van, nem tartozik a rendelet hatálya alá 0 Ft 3. vagy a Felügyelőség döntése alapján KHV köteles Ft 4. vagy az I. melléklet szerint KHV köteles Ft Bevásárlóközpont létesítése 1. Előzetes vizsgálat Ft 2. vagy küszöbérték alatt van, nem tartozik a rendelet hatálya alá 0 Ft 3. vagy a Felügyelőség döntése alapján KHV köteles Ft

55 Igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése 8. Hulladék begyűjtés engedélyezése Ft Hulladék szállítás engedélyezése Ft Helyhez kötött légszennyező forrás létesítése Ft Zajkibocsátási határérték megállapítása Ft Elvi vízjogi engedély Ft Állatgyűjtemények, állatkertek létesítése Ft

56 Az egységes környezethasználati engedélyezéssel kapcsolatos információk az Interneten (1) IPPC adatbázis: az integrált szennyezés-megelőzéssel és az egységes környezethasználati engedélyezéssel kapcsolatos információk: eljárás menete, elérhető legjobb technika (BAT) útmutatók, IPPC köteles létesítmények listája stb.

57

58 Az egységes környezethasználati engedélyezéssel kapcsolatos információk az Interneten (2) KvVM: Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága: htm Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága: dex_home/ippc/ippc_112.htm Európai IPPC Iroda: eippcb.jrc.es Európai Környezetvédelmi Ügynökség: The Department of the Environment and Local Government (Ireland): ;

59 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés (IPPC), egységes környezethasználati engedélyezés Rakics Róbert környezetvédelmi helyettes államtitkár Környezetvédelmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések