Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 DR. FÖLDES ZOLTÁN – DR. LÉTRAY ZOLTÁN DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS A pedagógiai valóság és az oktatáselmélet feladatai. Az oktatáselmélet fogalma, tárgya.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 DR. FÖLDES ZOLTÁN – DR. LÉTRAY ZOLTÁN DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS A pedagógiai valóság és az oktatáselmélet feladatai. Az oktatáselmélet fogalma, tárgya."— Előadás másolata:

1 1 DR. FÖLDES ZOLTÁN – DR. LÉTRAY ZOLTÁN DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS A pedagógiai valóság és az oktatáselmélet feladatai. Az oktatáselmélet fogalma, tárgya interdiszciplináris kapcsolatai, Jellemző didaktikai irányzatok, tanítási-tanulási modellek, Didaktikai alapfogalmak, és alapelvek. Az oktatás rendszerjellemzői, Oktatási célok és követelmények, az oktatás kompetenciái, A tanterv jellemzői és szerepe az oktatásban, A tananyag kiválasztása és elrendezése, moduláris képzés Az oktatás folyamata, tervezési szintjei, alkalmazható stratégiák Az oktatási folyamat struktúrája. Didaktikai feladatok jellemzői. A konstruktív didaktika jellemzői és módszerei.

2 2 A pedagógiai valóság és az oktatáselmélet feladatai Az oktatáselmélet fogalma, tárgya interdiszciplináris kapcsolatai 1.hét

3 3 Milyen iskolát akarunk?

4 44 A PEDAGÓGIAI VALÓSÁG TANÍTÁS OKTATÁSNEVELÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉSJELLEMFEJLESZTÉS KOGNITÍV AFFEKTÍVPSZICHOMOTOROS

5 5 TANÍTÁS vagy TANULÁS? TANÍTÁS vagy TANULÁS? „Tanítani haszontalan, kivéve, hogyha felesleges” Richard P. Feynmann „Mindenkit csak arra lehet megtanítani, amit már úgyis tud, de arra meg kell tanítani” Aquinói Tamás

6 66 OKTATÁSELMÉLET - DIDAKTIKA DIDAKTIKA OKTATNI-TANÍTANI COMENIUS „DIDACTICA MAGNA”:A NAGY OKTATÁSTAN MIT ÉS HOGYAN TANÍTSUNK ? KIT ÉS MILYEN EREDMÉNNYEL ? Kiegészül:

7 7 Coméniusz Mindenkit mindenre meg lehet tanítani Nevelés – oktatás még együtt Autopraxis gondolata

8 8 Szántó K A didaktika az oktatás (T-T) elmélete Elvek Tételek követelmények

9 9 NEVELÉS ÁPOLÁS, ÓVÁS ALANYI ALAKÍTÁS KEVÉSBÉ TUDATOSÍTOTT TESTI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE TUDATOS ÉS TERVSZERŰ MŰVELŐDÉS tárgyi tartalmak nyújtása Közvetlen OKTATÁS Közvetett: Szoktatás, példa vezetés DIDAKTIKA

10 10 Nagy S Az oktatás a nevelés immanens része A célok szerepe Ki és milyen eredménnyel Funkciója: az irányított tanulás útján a személyiség formálása, képességeinek optimális fejlesztése A kognitív (értelmi-megismerő) szféra mellett figyelem az affektív (érzelmi-akarati) és pszichomotoros (cselekvéses) szférákra is

11 11 Kiss Á A folytonos tanulás igényének tartóssá tétele (LLL) ! Minden gyermeket kis „didaktikussá” kell nevelni Az újítások a rendszer egészébe illeszkedjenek bele, annak tökéletesítéséhez vezessenek

12 12 Pedagógus mesterség két fő tartópilléren 1. személyes rátermettség Önismeret Önállóság Érzékenység Törekvés és bizalom Empatikus megértés 2. tanári kompetencia (szakmai hozzáértés) Tanulási szükségletek meghatározása Tervezése Tanulási stratégiák megvalósítása Felmérés Megfigyelés-elemzés-értékelés Szakmai önfejlődés

13 13 A NEVELÉSTUDOMÁNY SZERVES RÉSZE SZEMÉLYISÉG ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉSKÉNT ÉRTELMEZHETŐ TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT CÉLKATEGORIÁIRA ÉPÍTI A MŰVELŐDÉSI ANYAG KIVÁLASZTÁSÁT- ELRENDEZÉSÉT BEMUTATJA AZ OKTATÁSI FOLYAMAT FUNKCIÓIT TERVEZÉSI-SZERVEZÉSI SZINTJEIT FELTÁRJA A CÉLIRÁNYOS OKTATÁSI STRATÉGIÁK-MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSAIT MEGHATÁROZZA AZ ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS MÓDJAIT A DIDAKTIKA „BEHATÁROLÁSA”

14 1414 A DIDAKTIKA INTERDISZCIPLINÁRIS KAPCSOLATAI FILOZÓFIA PSZICHOLÓGIA SZOCIOLÓGIA DIDAKTIKA TANTÁRGYPEDAGÓGIA NEVELÉSTUDOMÁNY ÖSSZEHASONLÍTÓ PEDAGÓGIA FIZIOLÓGIA PEDAGÓGIAI-ÉS OKTATÁSTECHNOLÓGIA KIBERNETIKA MATEMATIKA

15 15 A Didaktika fejlődési trendje állandó meghatározó egyetemes jelenlét a Neveléstudományban Az Oktatásban

16 16 Báthory (1992) Ruprecht - tartalmi didaktika, folyamatdidaktika Francis Bacon – ismeretelmélet újkori fordulata Comenius – Bacon elmélete a pedagógiára Herbart – t-t módszerek Német nyelvterület – „poroszos”, didaktikai kutatások Angolszász – lélektan, szociológia, nevelésfilozófia hatása, Dewey reformpedagógiai felfogása (volt) Szovjetúnió – kibernetika, matematika és logika

17 17 Magyarországon Kármán Mór, Finánczy Ernő – herbtianus felfogás („hivatalos” didaktika „progresszív” didaktika) II. világháború után – szovjet, új nyugati pedagógia (Piaget, Skinner, Brunner) kibernetika, curriculum elmélet, oktatástechnológia Nagy Sándor – 1956-tól a „Didaktika alapjai” Székelyné – Szokolszky – marxista világnézeti alapok Kiss Árpád – kísérleti módszerek, nyitottság Báthory Zoltán – új szemléletmód, cél – folyamat – eredményesség, hatás a jelen pedagógusképzésre is.

18 18 Tanítási-tanulási modellek, elméletek Jellemző didaktikai irányzatok 2.hét

19 19 MODELLEK ÉS ELMÉLETEK PEDAGÓGIAI JELLEMZŐI BEMENETI TÉNYEZŐK TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT EREDMÉNY TERVEZÉS SZERVEZÉS IRÁNYÍTÁS ÉRTÉKELÉS A TANÍTÁS KÉT FUNKCIÓJA (Báthory, 1987) : („mit-miért-hogyan-kit-milyen eredménnyel?”) Célmegvalósító NORMATÍV funkció EMPÍRIKUS funkció célokkörnyezet

20 20 MODELLEK ÉS ELMÉLETEK PEDAGÓGIAI JELLEMZŐI TANÍTÁS CÉL- TARTALOM – MÓDSZER NORMATÍV FUNKCIÓ TÚLHANGSÚLYOZÁSA !

21 21 MODELLEK ÉS ELMÉLETEK PEDAGÓGIAI JELLEMZŐI CÉL- TANULÁSI TEVÉKENYSÉG- EREDMÉNY EMPÍRIKUS FUNKCIÓ ELSŐDLEGESSÉGE /reflektív pedagógia/ TANÍTÁS

22 22 TANULÁSELMÉLETI IRÁNYZATOK, MODELLEK  MŰVELŐDÉSELMÉLETI, ISMERETELMÉLETI, SZELLEMTUDOMÁNYI; ● a tartalom elsődlegessége és a didaktikai elemzés fontossága  RACIONÁLIS MODELL; ● az ember racionális lény  KIBERNETIKAI ÉS INFORMÁCIÓELMÉLETI IRÁNYZATOK; ● modell leírások, a tanítás-tanulás szabályozási köre ● pedagógiai technológia; oktatástechnológia  TANULÁSELMÉLETI (CURRICULÁRIS) IRÁNYZATOK; ● tanulási terv- tanulásszervezés- a tanulás ellenőrzése

23 23 Dunkin tanuláselméleti modelljei Humán interakciós modellek Képesség-módszer interakciós modellek Behaviorista irányzatok Caroll modell Információelméleti irányzatok Lingvisztikai modellek Mesterfokú tanítási stratégiák Heurisztikus tanulási módszerek

24 24 Racionális modell (irányzat) Az emberi tevékenység nem írható le egyszerűen algoritmusokkal, műszaki analógiákkal Gondolkodás Beszéd Lingvisztika Logikai analízis

25 25 Kibernetikai és információelméleti irányzat Skinner behaviorizmusa (operáns kondícionálás) A tananyag struktúrájának elemzése A tanulás individualizálása Interaktivitás, AV multimédia, CAI, CMI Pedagógiai technológia Oktatástechnológia Oktatástechnika

26 26 Ruprecht elmélete (két nagy irányzat) Didaktika mint a tudás lényege és a tanítás tartalma Szellemtudományi Ismeretelméleti Művelődési alapokon Módszerközpontú didaktika Pszichológiai Szociológiai alapokon

27 27 Humán interakciós modellek Kutatási terep a tanóra Tanulók és tanulási eszközök egymásra hatása Elemzések statisztikai, korrelációs módszerekkel

28 28 A TANULÁS „CAROLL” MODELLJE AZ AKTÍV TANULÁSI IDŐ A KÖZPONTI TÉNYEZŐ: SIKERES TANULÁS TANULÁSRA FORDÍTOTT IDŐ TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES IDŐ

29 29 A TANULÁSRA FORDÍTOTT IDŐ TÉNYEZŐI: TANULÁSI ALKALOM Optimális tanulási idő Szakszerű tervezés (egyénre, csoportra) KITARTÁS A TANULÁSBAN Belső tényező, a tanuló viszonya a tanuláshoz Minden tanuló képes a feladatokat kritérium szinten teljesíteni, ha motivált.

30 30 A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES IDŐ TÉNYEZŐI: TANULÁSI KÉPESSÉG A tanuló általános tanulási képességét jelenti. A tanuló intelligenciája, céljai, motiváltsága A TANÍTÁS MEGÉRTÉSÉNEK KÉPESSÉGE Döntően, a tanulásszervezés módszerein múlik. Megtanítani a tanulót tanulni Előzates ismeretszint felmérése A TANÍTÁS MINŐSÉGE A legfontosabb külső tényező A mesterségbeli tudás és a tárgyi környezet állapotától függ. A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES IDŐ TÉNYEZŐI:

31 31 Tanuláselméletek (Melezinek, 1989) Asszociációs pszichológiai elmélet Alaklélektani elmélet Többfokozatú elméletek Információs-pszichológiai elmélet

32 32 Asszociációs pszichológiai elmélet Pavlov: asszociatív S-R kapcsolatok kialakítása (jeltanulás) – „generalizáció”: ismeretek alkalmazása más helyzetekben is Thorndike: a „próbálkozás és tévedés” tanulási elmélete. Az azonnali megerősítés/jutalmazás fontossága. Skinner: tanulási folyamat = műveleti kondícionálás. A pozitív megerősítés a döntő, ‘tanulógépek’ alkalmazásával.

33 33 Alaklélektani elmélet Az alak több, mint a részeinek összessége A problémahelyzetbe való „betekintés” lényeges faktor a tanulás szempontjából. A tanuló mindig a teljes helyzetre reagál A korábbi tanulói tapasztalatok és kísérletek fontossága „belátás”: a kapcsolatok és összefüggések hirtelen meglátása

34 34 Többfokozatú tanuláselméletek (Gagne) Jeltanulás (Pavlov) Inger-reakció tanulás (Thorndike, Skinner) Láncképzés (fázisok tanulása) Nyelvi asszociáció („láncok” nyelvi területen) Diszkriminációs tanulás (hasonló dolgok kiválasztása) A fogalmi meghatározó tanulás (rendezés és csoportosítás megtanulása) Szabályok tanulása (fogalmi meghatározások kapcsolatba hozása) A problémamegoldás (képesség, melyben a szabályokat magasabbrendű új szabályokban kombináljuk).

35 35 TANÍTÁS-TANULÁS FŐ KOMPONENSEI „BLOOM” ALAPJÁN A tanuló jellemző vonásainak feltárása TANÍTÁS Tanulási eredmények Kognitív jellegű előzetes tudás Affektív jellegű előzetes magatartás (motiváció) A TANÍTÁS MINŐSÉGE TANULÁSI FELADAT Tanulási gyorsaság Affektív jellegű magatartás- változás

36 36 Didaktikai alapfogalmak, és alapelvek. Az oktatás rendszerjellemzői 3.hét

37 37 Báthory (1987, 1992) „A tanítás mindig egy bizonyos jól meghatározott tanulás tervezése, szervezése, szabályozása és értékelése. Következésképpen nem lehet elméletileg megalapozott és gyakorlatias sem az a didaktika, amely a tanítás vizsgálatában a tanulás szempontját kihagyja vagy lekicsinyli.”

38 38 Nagy Sándor (1981, 1997) Oktatás – a személyiség irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességek fejlesztése Tanítás – ismeretek elsajátítása -> jártasságok, készségek kifejlődésének biztosítása Ismeretszerzés és alkalmazás -> alapvető és speciális képességek szisztematikus fejlesztése Az oktatás keretei között: művelt magatartás, viselkedés, a másság elismerése, kooperáció, tolerancia, a beleélés képessége

39 39 Mi is tulajdonképpen a tanulás? Nagy Sándor (1997): „A tanulás elágazásai” Ismeretek Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek Problémák elemzése és megoldásuk Gyakorlati cselekvések (pszichomotoros készségek) A tanulás módszereinek A gondolkodás eljárásainak (formáinak) A társadalmilag kívánatos szociális viszonyulások és magatartásformák tanulása

40 40 Báthory (1992) „Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, a képességek kialakulása, meghatározott viszonyulások, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, valamint a magatartás tanulása is.”

41 41 TANÍTÁS; MINDIG A CÉL, A TANULÁS ÉS AZ ELÉRT EREDMÉNY ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN ÉRTELMEZHETŐ, ÉS A FOLYAMAT DIREKT, ILLETVE INDIREKT IRÁNYÍTÁSA RÉVÉN VALÓSUL MEG. TANULÁS; MINŐSÉGI JELLEMZŐJE, HOGY AZ MINDIG A TELJES PSZICHIKUS FOLYAMAT AKTIVIZÁLT EREDMÉNYE ÉRZÉKELÉS-ÉSZLELÉS-FIGYELEM-EMLÉKEZÉS-KÉPZELET-GONDOLKODÁS ÉRZELEM, AKARAT, CSELEKVÉS

42 42 A TANÍTÁS, - mint az oktatás komplex fogalma- lényegi kiemelése A TANÍTÁS: a személyiségnek irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességek optimális fejlesztése A TUDÁS: az ismeretek elsajátítása és alkalmazása révén meghatározott jártasságok és készségek kifejlődésének biztosítása A VISELKEDÉS FORMÁLÁSA: a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció elsajátítása

43 43 Az ismeretek alkalmazásának alapfogalmai Jártasság Készség Képesség

44 44 JÁRTASSÁG:  SZERKEZETILEG ELÁGAZÓ ALGORITMUSÚ FELADATVÉGZÉS, MINŐSÉGÉT AZ ABSZOLÚT HIBÁTLANSÁGHOZ VISZONYÍTJUK.  AZ ISMERETEK ALKOTÓ ALKALMAZÁSÁRA, AZ ADOTT FELADATRA, TEVÉKENYSÉGRE VALÓ FELKÉSZÜLTSÉGET JELENTI.

45 45 KÉSZSÉG:  LINEÁRIS ALGORITMUSÚ MŰVELETVÉGZÉS.  MINŐSÉGÉT JELLEMZŐ PARAMÉTEREKET, A FELNŐTT SZAKEMBER ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNYÉHEZ VISZONYÍTJUK. szenzorikus motorikus szenzomotorikus értelmi ideometrikus A KÉSZSÉG-SZINTŰ FELADATVÉGZÉS, A DINAMIKUS SZTEREOTÍPIÁK KIALAKULÁSA RÉVÉN VALÓSÚL MEG.

46 46 KÉPESSÉG: Valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasságot jelent. Mindig a végrehajtásban nyilvánul meg, és a belső feltételét teremti meg a tevékenységnek. KULCSKÉPESSÉGEK: PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG ÉS KREATIVITÁS TANULÁSI ÉS GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG INDOKLÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI KÉPESSÉG KOMMUNIKÁCIÓS ÉS KOOPERÁCIÓS KÉPESSÉG ÖNÁLLÓSÁG ÉS TELJESÍTŐKÉPESSÉG (TEHERBÍRÁS)

47 47 Az oktatás rendszerszemléletű megközelítése Az oktatási rendszerek olyan alkotóelemek halmazaiból épülnek fel, amelyek a rendszeren belül a főcélért működnek együtt.

48 48 Churchman (1977) „A rendszerszemléletű gondolkodás nem más, mint csupán ezekről a teljes rendszerekről és alkotóelemeikről való gondolkodási módszer.”

49 49 Nagy J. (1979) „A pedagógiai rendszerek kommunikatív rendszerek, melyek az információáramlás révén léteznek.” A kommunikatív rendszerek jellemzői: HagyományosKorszerű Vezérelt Önvezérelt Szabályozott Önszabályozott IrányítottÖnirányított FejlesztőÖnfejlesztő egyszerű összetett

50 50 Nagy Józef: Rendszer alapfogalmak „A rendszer olyan egész, amely adekvát környezetével a viszonyait (viselkedését) részeinek, elemeinek a kapcsolatai (struktúrája és működése) által valósítja meg.” RészEgész KörnyezetKapcsolat ViszonyHierarchia

51 51 A TANÍTÁS-TANULÁS RENDSZERMODELLJE TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT VÁLTOZÁS A TANULÓBAN 1 TÁRSADALOM CÉLOK, TARTALOM KLIENSEK BEMENETI TÉNYEZŐK FOLYAMAT TÉNYEZŐK KIMENETI TÉNYEZŐK (Báthory, 1992) 2

52 52 KARAKTERISZTIKUS RENDSZERJELLEMZŐK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREKET ÖT FŐ ALKOTÓJ UKK AL JELLEMEZZÜK:  A TANÍTÁS-TANULÁS RENDSZERKAPCSOLATAINAK FELTÁRÁSA  A TANULÁSI CÉL ÉS AZ EREDMÉNY ÖSSZHANGJÁNAK BIZTOSÍTÁSA  A RENDSZER ÖNIRÁNYÍTÁSA ÉS ÖNFEJLESZTÉSE A VISSZACSATOLÁSOK RÉVÉN  A PEDAGÓGUS TANULÁSIRÁNYÍTÓ SZEREPÉNEK ÖSSZHANGJA A TANTERVFEJLESZTÉSSEL  A KÖRNYEZET HATÁSAINAK BEILLESZTÉSE A FOLYAMATBA

53 53 Oktatási célok és követelmények, az oktatás kompetenciái

54 54 CÉLOK ÉS KÖVETELMÉNYEK az oktatási folyamat taxonómiai meghatározottsága „ AKI NEM TUDJA AZT, HOGY HOVA KÍVÁN MENNI, NE CSODÁLKOZZON AZON, HA TELJESEN MÁSHOVÁ ÉRKEZIK MEG” PEDAGÓGIAI CÉLOK ÉS ÉRTÉKEK (Mihály O., Lóránd F.): ÖNÁLLÓSÁG, ÖNTEVÉKENYSÉG, MOTIVÁLTSÁG MŰVELTSÉG MEGSZERZÉSE, PERMANENS TANULÁS, NYITOTTSÁG, KREATIVITÁS, TOLERANCIA, AUTONÓMIA, ÖNELFOGADÁS, ÖNÉRTÉKELÉS, GONDOLKODÁS, PROBLÉMAMEGOLDÁS, KOOPERATIVITÁS…

55 55 Az egyértelmű célleírás jellemzője: 1. A CÉLOKAT ÚGY HATÁROZZUK MEG, HOGY AZOK A TANULÓK MEGFIGYELHETŐ CSELEKVÉSEIT TARTALMAZZÁK 2. A CÉLBAJUTÁS FELTÉTELEINEK MEGHATÁROZÁSA 3. A CÉLVISELKEDÉS MINIMÁLIS SZINTJÉNEK MEGHATÁROZÁSA CÉLKATEGÓRIÁK JELLEMZŐI (R. F. Mager)

56 * Magasabb Értelmi Műveletek56 CÉLTAXONÓMIÁK ÉS TANTERVI KÖVETELMÉNYEK A pedagógiai követelményrendszer hierarchikus felépítésének pedagógiai jellemzői „Bloom” kognitívpszichomotorosaffektív ISMERETUTÁNZÁSBEFOGADÁS MEGÉRTÉSMANIPULÁLÁS; jártasság szint VÁLASZADÁS ALKALMAZÁS; rutin feladatok szintje ARTIKULÁLÁS; készség szint ÉRTÉKEK KIALAKÍTÁSA ALKALMAZÁS; nem rutin feladatok szintje AUTOMATIZÁLÁS; interiorizáció ÉRTÉKRENDSZER KIALAKÍTÁSA MÉM*; önálló problémamegoldás ÉRTÉKRENDSZER INTERIORIZÁLÓDIK

57 57 GONDOLKODÁSI szintA TANULÓK viselkedésének jellemzői Ismeret Tények és elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok, alapelvek, elméletek, rendszerek ismerete: emlékezés; felismerés; felidézés Megértés Egyszerű összefüggések, bonyolultabb összefüggések megértése (értelmezés, átkódolás, transzformálás): értelmezés, saját szavakkal történő leírás, interpretálás Alkalmazás Ismert szituációkban; egyszerű feladatmegoldás és nem ismert szituációkban; problémamegoldás Magasabb értelmi műveletek: Analízis A probléma elemzése, lényeges elemek, struktúra feltárása, motívumok értelmezése Szintézis A probléma egyéni és eredeti megoldása, a produktum létrehozása Értékelés A végeredmény véleményezése, és ítéletalkotás Követelmények:

58 58 TARTALOM- ÉS ESZKÖZTUDÁS ELEMEK A CÉLOK ÉS KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ TARTALOMTUDÁS-ELEMEK TÉNYEKFOGALMAKÖSSZEFÜGGÉSEK ISMERET MEGÉRTÉS ALKALMAZÁS MÉM ESZKÖZTUDÁS-ELEMEK Ismeretközlő, emlékezetfejlesztő logika Készségfejlesztő logika

59 59 DE BLOCK KÉPZÉSI KOCKÁJA b) TARTALMI SZEMPONT CSOPORTJAI c) A TRANSZFERABALITÁS CSOPORTJAI a) VISELKEDÉS SZEMPONTJAI A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKET ÚGY ÁLLÍTOTTA ÖSSZE, HOGY EGYBEN MEGHATÁROZZA ELÉRÉSÜK NEHÉZSÉGI FOKÁT

60 60 a) Viselkedési szempont csoportjai tudás megértés alkalmazás rendszerezés

61 61 b) A tartalmi szempont csoportjai tények vélemények kapcsolódások felépítés módszerek beállítottság

62 62 c) A transzferábilitás csoportjai csak egy szaktárgyra vonatkozó több szaktantárgyra vonatkozó az általános képzéshez is hozzájárul

63 63 Ballér Endre szerint: A követelmények rendszerezése az általánosítás foka szerint célszerű: (tervezett tanulói tudás, művelődési anyag) Alapozó követelményrendszer Általános tantervi követelmények Operacionalizált, tantárgyi követelmények

64 64 Alapozó követelményrendszer „Az elvárt alapvető tanulási eredményeket biztosító teljesítményeket általános módon, nem konkrét tantárgyhoz kötve határozza meg. Központjában a képességek állnak, amelyek bizonyos tevékenységek végzésére való alkalmasségot jelentenek.”

65 65 Általános tantervi követelmények „… egyrészt az iskola egészére érvényes alaptantervben, másrészt a tantárgyi programokban szerepelnek. A tanterv célrendszeréhez tartoznak, amelyeket azután az egyes tantárgyakban bonthatunk tovább pontosan meghatározott követelményekké.”

66 66 Operacionalizált, tantárgyi követelmények „A tananyag tanulói tevékenységekre vonatkozó részeinél a tananyag lényegét, alapjait követelmények formájában fogalmazzák meg. A követelmények operacionalizálása a pontosítást követő lépés, lényege az elvárt tanulói teljesítmények feladatokkal történő kifejezése, amelyek a tervezett eredmények méréssel végezhető ellenőrzését, minősítését is szolgálják.” (A kritériumokkal kapcsolatban ld. Mager definíciója)

67 67 Melezinek: az eredményes oktatás kritériumáról „Pontosan meg kell határozni a tananyag elsajátításához szükséges előzetes ismeretek követelményeit is. ” Ballér: az előzetes követelményekről Ismeretek Jártasságok Készségek Képességek Beállítódások Értékek „… amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a tanulók a siker esélyével kezdhessék meg a munkát az adott teljesítmény elérése érdekében.”

68 68 A KOMPETENCIA ALAPVETŐ JELLEMZŐJE:  Mozgósítja, felhasználja a cél eléréséhez szükséges elemeket. /Nagy J.2000./ Gyakorlati pedagógiai tudás  Lehetővé teszi a problémák felismerését, a lehetséges megoldások előrelátását, és megoldásukat /Falus I /

69 Képzési Kompetenciák Alkalmasság a pedagógiai folyamat tervezésére  Pedagógiai és iskolai dokumentumok összehasonlító elemzése  A tanórákon szerzett információk rendszerezése és gyakorlati alkalmazása  Iskolai szintű nevelési terv, tanterv, tantárgyi programok, modulok tervezése  Tananyagelemzés és óratervek, prezentációk, taneszközök összeállítása, kipróbálása  Programok elemzése, értékelése  Oktatástervezés módszereinek megismerése 69

70 70 A tanuló, a tárgy és a tanár Anyag, tartalom, téma Tanár Tanuló Tanulási kompetencia Tanítási kompetencia Kapcsolati kompetencia

71 71 A tanterv jellemzői és szerepe az oktatásban A tantervkészítés elméleti és gyakorlati jellemzője a D-A (didaktikus-analízis) modell alapján

72 72 A TANTERV JELLEMZŐI ÉS SZEREPE AZ OKTATÁSIRÁNYÍTÁSBAN NEVELÉSI-OKTATÁSI- KÉPZÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK ÓRATERV TANTÁRGYI - T.TERVEK TANTÁRGYI ELRENDEZÉS ÉVFOLYAMOK KÖZÖTT NEMZETI ALAPTANTERV (NAT) MŰVELTSÉGI TERÜLETEK RÉSZTERÜLETEK MŰVELTSÉGI TERÜLETEK JAVASOLT ARÁNYAIT ELÉRENDŐ KÖVETELMÉNYEKET NSZFI- OKJ TANTERVEI

73 73 A TANTERV JELLEMZŐI ÉS SZEREPE AZ OKTATÁSIRÁNYÍTÁSBAN A TANTERV AZ ADOTT ISKOLATÍPUS OKTATÁSI, KÉPZÉSI TARTALMÁT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUM, AMELY A CÉLOK ÉS KÖVETELMÉNYEK MEGFOGALMAZÁSÁVAL A TANANYAG FELDOLGOZHATÓ, TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATTÁ SZERVEZHETŐ. PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMOKTATÁSIRÁNYÍTÁSI ESZKÖZ PEDAGÓGIAI PROGRAM A TANULÁST ÉS TANÍTÁST IRÁNYÍTÓ TERVEZET CURRICULUM (FOLYAMATTERV) ? MIBEN SEGÍT A CURRICULUMELMÉET ? A HELYI TANTERVFEJLESZTÉS STRATÉGIÁI

74 74 A TANTERVI MŰFAJ FEJLŐDÉSI FOKOZATAI SYLLABUS  tananyag felsorolása  Időrendi előírás TANTERV A)nevelőmunka célrendszere és alapelvei, óraterv B) tantárgyi tantervek célok, követelmények, tananyag, módszertani alapelvek, taneszközök… C)tanítási órák terve mérések-mérőeszközök CURRICULUM(folyamatterv, program )  célok diagnózisa  célok kijelölése  tartalom kiválasztása  tartalom organizációja  tanulási feladat terve  módszerek stratégiák  értékelés terve

75 75 TANTERV/TANMENET KÉSZÍTÉSE D-A MODELL ALAPJÁN A. CÉLOK B. KIINDULÁSI HELYZET C. NEVELÉSI FOLYAMAT A TANÍTÁS ÉS TANULÁS SORÁN D. EREDMÉNY

76 76 A) Tanulási Célok/Követelmények: ( a tanuló profilja ) B) KIINDULÁSI HELYZET: ( hol kezdhetjük el a tanítást ) A TANULÓ TUDÁSÁNAK SZINVONALA, ELŐISMERETEI KÉPESSÉGEI, ÉRDEKLŐDÉSI KÖRE A MUNKAKÖZÖSSÉG ÁLLAPOTA, TANTEREM FELSZERELTSÉGE TANÁROK TUDÁSA, ELÉRHETŐSÉGE C) OKTATÁSI FOLYAMAT: A FOLYAMAT VÉGÉN A TANULÓ JELLEMZŐ BEÁLLÍTOTTSÁGA ÉS VISELKEDÉSE C1. TANANYAG TARTALMA, SZINTJE, TAGOLÁSA C2. KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK MEGHATÁROZÁSA C3. ELVÁRT TANULÓI TEVÉKENYSÉG MEGADÁSA C4. FELHASZNÁLHATÓ TANESZKÖZÖK

77 77 EREDMÉNY DIAGNOSZTIZÁLÓ ÉRTÉKELÉS FORMATÍV, SEGÍTŐ ÉRTÉKELÉS SZUMMATÍV, TUDÁST FELMÉRŐ ÉRTÉKELÉS AMENNYIBEN NEM PONTOSÍTJUK A CÉLOKAT ÉS A KÖVETELMÉNYEKET, AKKOR NAGYON NEHÉZ AZ OBJEKTÍV ÉRTÉKELÉS! AZ ÉRTÉKELÉS HÁROM SZINTJE:

78 78 A tananyag kiválasztása és elrendezése A moduláris képzés felépítése a szakképzésben (ezt majd a Didaktika-II diasorozatból kell átvenni!

79 79 A TANANYAG KIVÁLASZTÁSA ÉS ELRENDEZÉSE A TANANYAG KIVÁLASZTÁSÁNAK FORRÁSAI 1. A TANULÓ TANULÁSI SZÜKSÉGLETEI. ÉRDEKLŐDÉSEI, ASPIRÁCIÓI. 2. A KORTÁRS TÁRSADALOM IGÉNYEI AZ ISKOLA, A MŰVELTSÉG IRÁNT. 3. A SZAKTUDOMÁNYOK KÉPVISELŐI ÁLTAL RELEVÁNSNAK TARTOTT TUDÁS. NEMZETI ALAPTANTERV MŰVELTSÉG TERÜLETEI -Anyanyelv -Idegen nyelvek -Matematika -Vizuális kommunikáció -Tömegkommunikáció, informatika -Természetismeret: fizika,kémia, biológia, természetföldrajz -Ember és társadalom: történelem, képzőművészet, tárgykultúra, zene. Film -Technika és környezetkultúra, -Életvitel,család,háztartás -Testnevelés és sport

80 80 SZAKKÉPZÉSNÉL AZ NSZFI TANTERVI AJÁNLÁSA ALAPJÁN AZ INTÉZMÉNYEK ÁLLÍTJÁK ÖSSZE: -„Milyen tantárgyi rendszerben, -Milyen tananyagot, -Milyen elrendezésben, -Mennyi idő ráfordításával, -Milyen taneszközök alkalmazásával, -Milyen módszerekkel, -Milyen szervezeti keretek között oktatnak „ Technikai és Szakmai Ismeretek Általános Ismeretek Tanulni tanulás kommunikáció Általános és szakmai ismeretek Információ keresésének a képessége Kognitív jártasságok Problémamegoldás képessége Önálló célkitűzések Önálló értékelés FELDOLGOZÓ TÍPUSÚ TANULÁS

81 81 A TANANYAG ELRENDEZÉSE/ Belső szerkezete KONCENTRIKUS LINEÁRIS SPIRÁLIS TERASZOS SPIRÁLIS-TERASZOS TÖRZSANYAG KIEGÉSZÍTŐ TANANYAG EGYÉNI TANANYAG MINIMÁLIS KOMPETENCIA ISKOLAI TANANYAG SZAKKÖR FAKULTÁCIÓ KORREPETÁLÁS SZAKTÁRGYI VERSENY… (i) (t)

82 82 A TANANYAG-STRUKTÚRA VÁLTOZATAI  TÉNYEK, FOGALMAK, HIERARCHIKUS RENDSZERE  TEVÉKENYSÉGEK, MŰVELETEK, CSELEKVÉSEK RENDSZERE  A MEGISMERÉS, A TANULÁS FOLYAMATÁNAK RENDSZERE MAKROSTRUKTÚRA MIKROSTRUKTÚRA TANTERV/curriculum- helyi tanterv TEMATIKUS TERV- TANMENET FOLYAMATTERV- ÓRAVÁZLAT


Letölteni ppt "1 DR. FÖLDES ZOLTÁN – DR. LÉTRAY ZOLTÁN DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS A pedagógiai valóság és az oktatáselmélet feladatai. Az oktatáselmélet fogalma, tárgya."

Hasonló előadás


Google Hirdetések