Burkali Bernadett Farkasné Horváth Gabriella Dr. Bazsika Erzsébet Dr. Borcsányi Mónika Hamburger István Dr. Menyhárt Ildikó Parragi Katalin A Téti Kistérség.

Az előadások a következő témára: "Burkali Bernadett Farkasné Horváth Gabriella Dr. Bazsika Erzsébet Dr. Borcsányi Mónika Hamburger István Dr. Menyhárt Ildikó Parragi Katalin A Téti Kistérség."— Előadás másolata:

1 Burkali Bernadett Farkasné Horváth Gabriella Dr. Bazsika Erzsébet Dr. Borcsányi Mónika Hamburger István Dr. Menyhárt Ildikó Parragi Katalin A Téti Kistérség lakosságának egészségi állapota ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete

2 Adat és módszer  AdatforrásokKSH, adott évi, megyei évkönyvei WHO HFA, HFA-MDB adatbázis ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézetének adatbázisa  Epidemiológiai módszerek SHA/100. 000 fő – Időbeli változások bemutatására direkt standardizálás (standard: európai populáció 1976 népességének kormegoszlása) Kistérségek esetében: 1997-2006. három éves mozgó átlagolás SHH (2001-2005. és 2002-2006. évek összevont adatai)- Területi egyenlőtlenségek bemutatására indirekt standardizálás (viszonyítási alap: országos korspecifikus halálozási arányszámok meghatározott korcsoportos bontás szerint)

3 Élveszületések és halálozások számának alakulása a Nyugat-dunántúli Régióban és a Téti Kistérségben 1996-2006 (élveszületés, halálozás/1000 lakosra) A kistérségben az élveszületések aránya megegyezik a régiós átlaggal, a halálozásoké viszont mindvégig meghaladja azt, az utolsó vizsgált évben 19%-kal.

4 A népesség száma nem és korcsoport szerint a Téti Kistérségben 2003, 2006. Négy év összehasonlításában is szembetűnő a lakosság számának csökkenése a 25 év alattiak körében. A 60 év feletti korosztályokban kiemelkedően magas a női túlsúly. A régiós átlagnál markánsabb az idős lakosság számának emelkedése.

5 Az öregedési index változása a Téti Kistérségben 1996-2006. A kistérség lakossága nemcsak a régiós, de az országos átlagnál is markánsabban öregszik. Míg 2003-ban 112, 65 év feletti lakos jutott 100 gyermekkorúra, addig 2006-ban már 114.

6 Halandóság nemenkénti változása a 0-X éves lakosság (felső ábra) 0-65 (alsó ábra) körében Magyarországon, a Nyugat-dunántúli régióban és a Téti Kistérségben (1997-2006) SHA/100000 fő A 0-X évesek körében mindkét nem esetében 6%-os mortalitás csökkenés írható le. A férfiak körében bekövetkezett 14%-os korai halálozás csökkenés markánsabb, a nők közt megfigyelhető kedvező változásnál. A kistérségben élő férfiak halálozása szinte a teljes időszak alatt - mindkét korcsoportban- meghaladja nemcsak a regionális, de az országos átlagot is.

7 Vezető halálokok súlya a 0-64 és 65-X éves férfiak és nők körében a Téti Kistérségben, 2002-2006. A 65 éves kor előtt bekövetkező női halálozások majd 42%-át valamilyen rosszindulatú daganatos megbetegedés okozza, mely egyben vezető halálok is ebben a korcsoportban. A férfiak korai halálozásban közel 12%-kal alacsonyabb a daganatos halálozás haláloki súlya. Az idős lakosság körében bekövetkezett halálozások 2/3-ad részét a keringési rendszer betegségei okozzák.

8 A korai halandóság területi egyenlőtlenségei férfiak és nők körében a Nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2001-2005 (SHH) Kapuvári kistérség Téti kistérség A nők korai halálozása statisztikailag igazolhatóan 22%-kal alacsonyabb az országos átlagnál, a férfiaké viszont 17%-kal magasabb annál.

9 Keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás férfiak és nők körében Magyarországon, a Nyugat-dunántúli Régióban és a Téti Kistérségben (1997-2006) SHA/100000 fő Annak ellenére, hogy a férfiak halálozása 8%-kal csökkent, míg a halálozás relatív kockázata a kiindulási időszakban 10%-kal, a záró időszakban már 30%-kal haladta meg az országos szintet. A női halálozás 45%-os emelkedés mellett, az országos átlagnál kedvezőbb szintről, azt 20%-kal meghaladóra emelkedett.

10 Keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás férfiak és nők körében a Nyugat-dunántúli Régió kistérségeiben, 2001-2005 A női halálozás nem tér el szignifikánsan az országos szinttől, a férfiaké szignifikánsan 37%-kal magasabb annál.

11 Egyes keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás időbeli alakulása (SHA) (1997-99/ 2004-06) és a területi egyenlőtlenség az országos átlaghoz képest (SHH) (2002-2006) a Téti Kistérségben A férfiak keringési rendszer betegségei miatti halálozása, statisztikailag igazolhatóan 25%-kal, meghaladja az országos átlagot. Ezen belül drámai a hipertónia és cerebrovascularis betegségek miatti, országos átlagot kétszeresen meghaladó mortalitás.

12 Rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás férfiak és nők körében Magyarországon, a Nyugat-dunántúli Régióban és a Téti Kistérségben (1997-2006) SHA/100000 fő Az 1999 és 2003 közt bekövetkezett jelentős növekedés ellenére, a férfiak halálozása közel 8%-kal csökkent a teljes időszak alatt, ami valamelyest elmarad a nők körében leírható 12%-os csökkenéstől. A női lakosság korai mortalitása mindvégig az országos átlag alatti. A 45-59 éves férfiak halálozása enyhe emelkedést mutat.

13 Rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás férfiak és nők körében a Nyugat-dunántúli Régió kistérségeiben, 2001-2005 Sem a férfiak országos referencia szint feletti, sem a nők referencia szint alatti mortalitása nem igazolható statisztikailag.

14 0-X éves férfiak és nők halálozása a daganat lokalizációja szerint a Téti Kistérségben 2002-2006. A férfiak rosszindulatú daganatos halálozásának 29%-át a légcső-, hörgő és tüdő daganatai okozzák, 13%-át a vastag és végbéldaganatok. A nők rosszindulatú daganatos halálozásának 17-17%-át okozzák az emlő valamint a vastag és végbéldaganatok. A légcső-, hörgő és tüdődaganatok haláloki súlya 11%.

15 Egyes rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta korai halálozás időbeli alakulása (SHA) (1997-99/ 2004-06) és a területi egyenlőtlenség az országos átlaghoz képest (SHH) (2002-2006) a Pannonhalmai Kistérségben Bár a területi egyenlőtlenségek alapján egyik daganatféleség sem mutat országos átlag feletti halálozást, figyelmet érdemel, hogy a nők légcső, hörgő, tüdő daganatok miatti halálozása 1,3-szorosára, emlődaganatos halálozása közel 2,5- szeresére emelkedett az időszakban. A szűrhető daganatok miatti halálozásuk 80%- os emelkedése, szintén intervenciót igényel.

16 Az emésztőrendszer betegségei ill. az alkoholos májbetegség miatti korai halálozás férfiak és nők körében Magyarországon, a Nyugat-dunántúli Régióban és a Téti Kistérségben (1997-2006) SHA/100000 fő A férfiak halálozása az ezredfordulót követően jelentős csökkenést mutat, a teljes időszakra vonatkozóan 44%-os kedvező változás írható le. Mivel az emésztőrendszeri halálozások túlnyomó többsége alkoholos májbetegség miatt következik be, ezeket együtt mutatjuk be. Ugyan a teljes időszak alatt, jelentősen csökkent az alkoholos májbetegség okozta halálozás a térségben mindkét nem esetében, kiemelendő, hogy a halálozás szintje mindkét nemben mindvégig az országos szint feletti. emésztőrendszer betegségei alkoholos májbetegség

17 Az emésztőrendszer betegségei miatti korai halálozás férfiak és nők körében a Nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2001-2005 Sem a férfiak sem a nők országos referencia szint feletti mortalitása nem igazolható statisztikailag.

18 Az alkoholos májbetegség miatti korai halálozás férfiak és nők körében a Nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2001-2005 A férfiak halálozása 53%-kal szignifikánsan meghaladja az országos szintet.

19 Morbiditás és mortalitás külső okai miatti korai halálozás férfiak és nők körében a Téti Kistérségben A férfiak külső okok miatti halálozása 8%-kal, a nőké 85%-kal csökkent. A női halálozás mindvégig lényegesen az országos és régiós szint alatti, a halálozás relatív kockázata az utolsó vizsgált időszakban az országos átlagnak csupán 20%-a. Kiemelt kockázatú a férfiak 45-64 éves korcsoportja. Mindkét nem motoros járműbalesetek miatti halálozása 50%-ot meghaladóan csökkent. Rizikócsoportnak tekinthető a 30-44 illetve 65 év feletti férfi lakosság. A férfiak szándékos önártalom miatti korai halálozása 37%-kal emelkedett 10 év alatt, a 45-59 éveseké viszont megötszöröződött. A férfiak korai halálozása az ezredforduló óta tartósan az országos átlagot jelentősen meghaladó.

20 Dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozás férfiak és nők körében Magyarországon, a Nyugat-dunántúli Régióban és a Téti Kistérségben (1997-2006) SHA/100000 fő A férfiak halálozása az ezredfordulót követően jelentősen csökkent ugyan, de csupán az utolsó vizsgált időszakra csökkent az országos szint alá. A női halálozás közel 40%-os emelkedést mutat, aggasztó emellett az is, hogy minden vizsgált korcsoportban a mortalitás emelkedése látszik.

21 Elsődleges prevenció által befolyásolható korai halálozás férfiak és nők körében Magyarországon, a Nyugat-dunántúli Régióban és a Téti Kistérségben (1997-2006) SHA/100000 fő A férfiak mortalitásában bekövetkezett kedvező változás eredményeként az időszak végére halálozásuk az országos szint alá csökkent. A nők halálozása 33%-kal emelkedett, aminek eredményekét az országos szintet közelítő mortalitás mutatkozik.

22 Összefoglalás I.  A kistérség lakossága nemcsak a régiós, de az országos átlagnál is markánsabban öregszik.  A férfiaké korai halálozása statisztikailag igazolhatóan 17%-kal magasabb az országos átlagnál.  A férfiak keringésrendszeri betegségek miatti korai halálozása 37%-kal magasabb az országos átlagnál.  Ezen belül a hipertónia és cerebrovascularis betegségek miatti mortalitás az országos átlagot kétszeresen is meghaladja.  A nők légcső, hörgő, tüdő daganatok miatti halálozása 1,3-szorosára, emlődaganatos halálozása közel 2,5-szeresére emelkedett az időszakban.  Szűrhető daganatok miatti halálozásuk 80%-kal emelkedett.

23  Az alkoholos májbetegség okozta halálozás mindkét nem esetében, tartósan és jelentősen az országos szint feletti. A férfiak halálozása 53%-kal haladja meg az országos szintet  A 45-59 éves férfiak szándékos önártalom miatti korai halálozása 10 év alatt megötszöröződött. A férfiak korai halálozása az ezredforduló óta tartósan az országos átlagot jelentősen meghaladó.  A férfiak dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozása szinte a teljes időszak alatt jelentősen az országos szint feletti, emellett minden női korcsoportban a halálozás emelkedése látszik.  A nők elsődleges prevenció által befolyásolható mortalitása 33%-os növekedést mutat. Összefoglalás II.

24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

25