Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csak bér és költség – avagy befektetés a jövőbe? SZEF Akadémia 2015. december 5. Bod Péter Ákos, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csak bér és költség – avagy befektetés a jövőbe? SZEF Akadémia 2015. december 5. Bod Péter Ákos, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára"— Előadás másolata:

1 Csak bér és költség – avagy befektetés a jövőbe? SZEF Akadémia december 5. Bod Péter Ákos, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára

2 A gazdasági növekedés elméletei „ A munkamegosztás révén bekövetkező termelékenységnövekedés az, amely egy jól kormányzott társadalomban elvezet az általános bőséghez, ami a legalsóbb rétegekre is kiterjed.” Adam Smith (1776): A nemzetek gazdagsága Thomas Malthus (1798): a föld élelemtermő képességének végessége és a népességnövekedés örök harca Solow modellje: Y=A∙F(K; L) ahol K a tőke állománya, az L a munkaerő állománya, A a munka termelékenysége, Y a nemzeti jövedelem Bővített modellek: Y = F(K; H; A ∙ L) ahol H a humán tőke; Y = F(K; L; β), ahol β a műszaki haladás vagy az intézmények szerepe. Történelmi iskola, értékek és etika szerepe (Max Weber a kapitalizmus és a protestáns etika összefüggése, modern állami bürokrácia fontossága). Intézményi közgazdaságtan: a jogi keret, a tulajdonjog biztonsága, az állami működés kiszámíthatósága.

3 A közszektorral foglalkozó irányzatok sokasága, alakulása Közigazgatástan (public administration) – Max Weber munkássága alapján: centralizált államszervezet, jogállam; életpályaszerű köztisztviselői munka (civil service); állami feladatok közpénzből; írásos, formalizált ügyintézés Új közszolgálati menedzsment (NPM: az állami kiterjedés visszaszorítása és a bürokrácia csökkentése; feladatok kiszervezése, PPP, üzleti munkaszervezési technikák bevitele Post-New Public Management; New public governance Neo-Weber-i állam, Good Governance, Fejlesztő állam (Developmental State) Cooperative governance; New digital governance

4 A NPM ajánlásai Lapos és decentralizált, autonóm, vagy félig autonóm, céljaiban is fókuszált szervezetek A üzleti élet, a civil szféra és a közszektor közötti határvonalak elmosódása Hierarchia helyett a szerződéses viszonyok támogatása. Az egységes hierarchia „feltörése”, divizionális struktúrák alkalmazásával A piac mint koordinációs eszköz előtérbe helyezése a bürokratikus koordinációval szemben (kötelező tendereztetés, privatizáció)

5 A új iskola utáni még újabb iskola (Post-NMP) tézisei, ajánlása Forrás: Rosta Miklós, BCE

6 A „jó kormányzás” (good governance) irányzata Az állam feladata: biztonság, tulajdonjogok védelme, társadalmi problémák enyhítése, a társadalmi fejlődés aktív előmozdítása ezen kérdésekben. Az ENSZ (UNDP) szerint a GG kritériumai: ■ Legitimáció és véleménynyilvánítás (részvétel támogatása, konszenzus-orientáció) ■ Irányítás (stratégia vízió felmutatása) ■ Teljesítmény (érzékenység a társadalmi problémák iránt, eredményesség és hatékonyság) ■ Elszámoltathatóság és átláthatóság ■ Méltányosság (jog előtti egyenlőség / jogállamiság)

7 A fejlesztő állam koncepciója A gazdasági növekedés, fejlődés az elsődleges szakpolitikai prioritás Ezen cél érdekében alkalmaz eszközöket: – Piaci részesedés növelése, méretnövelés a profittal szemben – Gazdasági nacionalizmus a globalizációval szemben – Nemzeti ipar védelme a közvetlen külföldi működő-tőke beruházásokkal szemben – Technológia transzfer támogatása a tőketranszfer támogatása helyett – Hozzáértő államapparátus fenntartása a privatizációval szemben – Korporatizmus, szemben a köz- és privát szektor közötti határok egyértelmű meghatározásával – Gazdasági növekedés támogatása, szemben a politikai reformokkal – Erős, piaci folyamatokba beavatkozni képes állam kialakítása A fejlesztő állam és az illiberális demokrácia közötti kapcsolat kimutatható

8 Fejlettségi szint a peremvidéken Gazdasági elmaradottságunk a német szinttől Forrás: Kónya I. 2015

9 V4 versus Németország Van némi lemaradásunk a foglalkoztatási ráta terén

10 Ha dolgozunk, sokat dolgozunk

11 A Solow-i maradéknál már nagy a rés

12 Hasonló külső feltételek és fejlettségi szint mellett sem mozog együtt egy térség a GDP alakulása a V4-ben

13 Kelet-közép-Európa: Hosszabb távon látszik a térségi szétfejlődés

14 Magyar költségvetési konszolidáció az 1990-es évtizedben, megcsúszás 2001 és 2008 között Az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában

15 Közintézményekbe vetett bizalom, ) politikai rendszer 2) rendőrség 3 ) jogrend

16 A magyar állam a kisgömböc

17 Magyarországon sokat költenek arányaiban az állami szektorra

18 A Human Development Index alapján nem gyors a javulásunk

19 Potenciális növekedésünk szerény: hiányzik a tőke, a képzett ember és a termelékenységet támogató intézményi rend

20 Ami jó, meg ami nem a) német cégek elégedettsége az infrastruktúrával, b) a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával

21 A munkaerő képzettsége (balra) rendben, a jogbiztonság kevésbé (jobbra)

22 Német cégek elégedettsége a közbeszerzéssel

23 A magyar bér valóban olcsó

24 Átlagjövedelem Európában, euróban, vásárlóerő- paritáson, képzettség szerint, 2014

25 Kemény demográfiai trendek Lakosságszám alakulása népszaporulati és népvándorlási okok hatására

26 Személyes következtetések A magyar állam túl nagy, túl aktív, gyenge hatékonyságú A magyar neo-wéberiánus modell a nyitott, európai gazdasági térben nem tud hosszú távon hatékony lenni A magyar fejlődési pályát a politika (meglepő) dominanciája különbözteti meg a térség többi országától A társadalmi intézményi háttér, a humán tőke, a hatékony köz-szolgálat fontos „reziduális tényezője” a fejődésnek – de a javulás előjelei nem látszanak. A magyar bérszint (köz- és magánszférában egyaránt) tarthatatlanul alacsony, de emelésének hatékonysági, termelékenységi korlátjai vannak. A kivándorlás folytatódása/felgyorsulása szétfeszíti a mai tevékenységi szerkezetet: hazánk gyors strukturális átalakulás előtt áll

27 Források Kónya István:Termelékenység, foglalkoztatottság, beruházás.A magyar gazdaság felzárkózási lehetőségei. Előadás, MKT, Miskolc, 2015 Németh András Olivér: A gazdasági növekedés elmélete és a kelet-közép-európai tapasztalatok. Doktori értekezés-tervezet. BCE, 2015 UNDP: Human Development Report, 2014 Német-magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara: Konjunktúrajelentés, 2015 Eurostat: Living conditions in Europe, 2014 Bod Péter Ákos – Báger Gusztáv (szerk): Gazdasági kormányzás. Aula, 2008.


Letölteni ppt "Csak bér és költség – avagy befektetés a jövőbe? SZEF Akadémia 2015. december 5. Bod Péter Ákos, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára"

Hasonló előadás


Google Hirdetések