A Nyugat előretörése (XI―XIII. század) Tk. 24. és 25. anyag.

Az előadások a következő témára: "A Nyugat előretörése (XI―XIII. század) Tk. 24. és 25. anyag."— Előadás másolata:

1 A Nyugat előretörése (XI―XIII. század) Tk. 24. és 25. anyag

2 A Nyugat társadalma  A hatalom alapja ― pénzzé tehető jövedelem híján ― a földbirtok  Alá-fölérendeltségi (hierarchikus) viszony  A hűségeskü kiemelt szerepe ― és törékenysége

3

4

5 A Nyugat társadalma (folyt.)  A jobbágyság kialakulása  A colonus-rendszer volt gyakorlatilag a jobbágyság előfutára  A szabad germán harcosoknak lecsúszás  Csak birtokjog (habár örökíthető), tulajdonjog nem  Szolgáltatások (munka- és terményjáradék, később pénzjáradék)

6

7 A Nyugat gazdasági fellendülése  A VIII. századig: önellátó nagybirtokok  A VIII. századtól új termelési módszerek: legelőváltó, majd két- és háromnyomásos gazdálkodás  Technikai újítások: a nehézeke  Az igásállatok újfajta fogatolása → a vonóerő növekedése  Gyorsan növekvő terméshozamok  Demográfiai forradalom: a népesség két évszázad alatt (XI―XIII.) megduplázódott)

8 A Nyugat gazdasági fellendülése (folyt.)  Növekvő terméshozam → az önellátó gazdálkodást felváltja az árutermelés  → Munkamegosztás: az ipari tevékenység, majd a kereskedelem  Eközben technikai forradalom: szövőszék, vízimalom → világszínvonalú posztóipar  A pénz (csereeszköz!), újabb lendület a kereskedelemnek  A kereskedelem fellendülése alapozza meg a középkori városfejlődést

9 A középkori városok felemelkedése  Kereskedők+iparosok → új közösségek (kommunák)  A korai középkorban királyi és egyházi központok ― önállóság nélkül! ↕  A klasszikus középkori várost a távolsági kereskedők gazdasági ereje hívta létre  Nagyfokú önállóság, a feudális hűbéri rendszeren kívüliség (sem nemesek, sem jobbágyok nincsenek)

10 A középkori városok  Önkormányzatok (városi tanácsok, élén a polgármesterrel vagy bíróval)  Önálló joghatóság (választott bírák)  Adófizetési kedvezmények  Árumegállító jog  A legnagyobb városok: Itáliában (Genova, Firenze), a flandriai posztóipari központban (Gent, Brügge), ill. a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében (Bréma, Lipcse)

11

12

13 A középkori városok társadalma  A kiváltságok védelme (városfal!)  „A városi levegő szabaddá tesz.”  Tagozódás: patríciusok és plebejusok (lásd az ókori Róma társadalmát!)  A gazdasági hatalom és a politikai irányítás összefonódása: oligarchia  Rossz higiéniai viszonyok → középkori járványok

14

15 A céhek  Szakmánkénti érdekvédelmi szervezetek  Mesterek (a céhek teljes jogú tagjai) és legények (inasok)  Cél: a szűk kereslet adta keretek között piacot biztosítani minden mesternek  A termelés (munkaidő, mennyiségi korlátok, szigorú minőségi előírások) szigorú szabályozása  A céhen kívüli iparűzőkkel (kontárok) szembeni fellépés

16 Európa bekapcsolódása a világkereskedelembe

17  Kelet dominanciája a XII. századig a legjelentősebb kereskedelmi útvonal oda irányult (levantei kereskedelem, a Földközi-tengeren vagy annak mentén)  Keletről főleg fűszer és lukuscikkek  A Nyugat a XI-XIII. századtól mind nagyobb arányban szállít minőségi iparcikkeket (posztóáru, fegyverek)  Velence, Genova irányító szerepe

18 Európa bekapcsolódása a világkereskedelembe (folyt.)  Északon a Balti-tengeri kereskedelem (Hanza-útvonal)  nyersanyag a fejletlenebb északi és keleti területekről  Az észak-német városok kereskedelmi szövetsége: Hanza-szövetség (1161)  Lübeck, Hamburg, Bréma irányító szerepe

19 Európa bekapcsolódása a világkereskedelembe (folyt.)  Szárazföldi útvonalak a két tengeri útvonal összekapcsolására  A zarándokútvonalak és a kereskedelmi útvonalak összekapcsolódása  Bécs, Augsburg felemelkedése