A munkások mozgalmai az 1848-as forradalmak után. A párizsi kommün.

Az előadások a következő témára: "A munkások mozgalmai az 1848-as forradalmak után. A párizsi kommün."— Előadás másolata:

1 A munkások mozgalmai az 1848-as forradalmak után. A párizsi kommün

2 Forradalmak után  Szocialista mozgalmak helyzete 1848 után  nem kedvező a „helyzet”  vezetők börtönben  gazdaság fellendülőben  munkalehetőség  szakszervezetek, sztrájk   segélyegyletek - támogatás A társadalmi igazságosság megvalósítása

3 Programok és szervezetek  Szocialisták:  Cél: a társadalmi igazságosság megvalósítása.  Auguste Blanqui teljes politikai és vagyoni egyenlőség,  diktatúra is megengedhető  Luis Blanc munkához való jog állami gondoskodás a munkanélküliek  Proudhon a tőkét (a tulajdont) - lopásnak kistermelők társadalma tagadja állam létét  anarchisták előfutára  Bakunyin Anarchizmus egyik „prófétája”  Anglia Chartista mozgalom  trade uniunok  Proudhon Bakunyin

4  Német szocialisták  Karl Marx  termelés  eszmék függése „A lét határozza meg a tudatot”  A történelem osztályharcok története  A munka és a tőke harcának eredménye  kapitalizmus   osztály nélküli társadalom  Célul tűzte ki az államhatalom meghódítását  1848 után - elszigetelődés  politikai gazdaságtan tanulmányozása  1867 - Tőke megírása  értéktöbblet-elmélet  Ferdinánd Lassalle  1863 - Ált. Német Munkásegylet  ált. vál.jog kivívása  segíti Bismarckot  cserében általános választójog bev.  vasbértörvény Német szocialisták Ferdinánd Lassalle

5 Az I. Internacionálé megalakítása  Kezdetek  általános választójog követelése  nemzeti függetlenség és  nemzeti egységtörekvések támogatása  határokon át való szolidaritás  nemzetközi szervezet „ötlete”  Nemzetközi Munkásszövetség (I. Internacionálé 1864. London)  Alapító Üzenet, szervezeti szabályzat  munkásmozgalom számára elfogadható  általános választójog követelése  a politikai hatalom megszerzése  Ideológiai harc (anarchisták  marxisták)  Marx kiválik  ’74 megszünik Marx az Internacionáléban

6 A Párizsi Kommün  Előzmények  sedani vereség után Párizsban   kikiáltják a köztársasságot,  nemzetőrség alakul német előrenyomulás ellen,  Thiers-kormány aláírja a német békefeltételeket,  nemzetőrség leszerelése  ‘71. márc. 28. A Kommün kikiáltása a kormány ellenében.  Kommün: törvényhozó és végrehajtó hat.  demokratikus centralizmus elvei érvényesülnek.  Követelések:  helyi önkormányzat  teljes polgári egyenjogúság  ingyenes oktatás  polgári szabadságjogok kiterjesztése és betartása.  Vidék megszervezése és bevonása a kommünbe nem sikerül.

7  Thiers lépése  a francia hadifoglyok  felfegyverzése a kommünárok ellen.  Máj. 21. Thiers csapatai elérik Párizst  egy hét alatt ("véres hét") végezne a forradalmárokkal (Pere Lachaise temető - a kommünárok kivégzik túszaikat, majd ők esnek áldozatul az ellenfél golyóinak)  Véres megtorlás vár a kommünben résztvevő emberekre.  kivégzések, deportálások  Értékelés: a katonai túlerővel szemben nem győzhetett a kommün, eszmei ellentétek voltak a vezetőik között.  Megszületik a Harmadik Köztársaság Franciaországban,  A nemzeti vereség, polgárháború után politikailag törékeny intézmény volt (1886. Boulanger tábornok puccs veszélye, 1893. Panama-botrány) A Párizsi Kommün veresége

8 A Pere Lachaise temető

9 Le Triomphe de l'ordre

10 Derniers combats au Père-Lachaise