Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Kijevi Rusz kultúrája. A szlávok széttelepedése – VI-VII. század A szláv őshazából, a Visztula és az Odera folyók közötti területről keletre is vándoroltak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Kijevi Rusz kultúrája. A szlávok széttelepedése – VI-VII. század A szláv őshazából, a Visztula és az Odera folyók közötti területről keletre is vándoroltak."— Előadás másolata:

1 A Kijevi Rusz kultúrája

2 A szlávok széttelepedése – VI-VII. század A szláv őshazából, a Visztula és az Odera folyók közötti területről keletre is vándoroltak szláv törzsek, akik a Dnyeper és Don között telepedtek le, laza törzsszövetségben éltek, államalakulatuk nem volt A poljanok, drevljanok, ulicsok, volinjanok, sziverjanok, tivercek, dulibok, fehér horvátok szövetségét tartják az ukrán nép elődjének Törzsszövetség időszaka -VI-VIII. sz. a szlávok kirajzása a szláv őshazából

3 A Kijevi Rusz létrejötte Létrejöttének körülményeiről nagyon kevés írott forrás van Normann – anti-normann elmélet A novgorodi államot Rusznak nevezték el, ami egy svédországi területre utal. A 10. század végére olvadt be a szláv népességbe a normann vezetőréteg. A Rusz megalapítója Rurik, akinek egyik rokona, Oleg/Helgi ( ) egyesítette a kijevi állammal 882-ben. Ez a Kijevi Rusz megalapításának történetileg elfogadott dátuma. Az állam vezetői kezdetben a fejdelem, később a nagyfejedelem címet viselték előbb viking (konung), majd szláv nyelven (knyáz). Az első uralkodók neveikben is hordozták a normann származás nyomait: Oleg után Yngvar/Igor ( ), Helga/Olga ( ), majd Szvjatoszlav ( ) és Jaropolk ( ) következett a trónon, s végül az utolsó idegen nevű knyáz Waldemar/Vlagyimir ( ) volt.

4 A Kijevi Rusz időszaka - IX-XIII. sz. Az első fejedelmek alatt megerősödött az állam, Olga fejedelemasszony idején a külpolitika porondjára lépett (946, 957 – bizánci látogatások, megkeresztelkedés, 959 – német misszió, Adalbert püspök) Kereskedelmi kapcsolatok és szerződések, de! A döntő lépés, hogy a keresztény Európa egyenrangú tagja legyen a kereszténység állami bevezetése volt! Nagy Volodimir ( ) – kereszténység felvétele (988), bizánci, keleti rítusú - ezüst és arany pénz verése (grivnya), a fejedelem címere a trizub - Írásbeliség: Zakon Ruszjkij, Sztatut zemljanij, - első kővár és kőtemplom építése Kijevben

5 Deszjatinna cerkva (Tized-templom) Kijev első kőtemploma, Szent Szűzanya tiszteletére emelték(989— 996), a „Régmúlt Idők Krónikája” is tudósít létezéséről, 1240-ben pusztult el a mongol-tatár támadás idején 1826-ban még romos, régészeti feltárásokat végeztek környékén A rekonstrukciós rajzot M. Holosztenko készítette

6 Deszjatinna cerkva (Tized- templom) a XIX. sz-ban A XVII. sz. 30-as éveitől Petro Mohila kezdeményezte a romok régészeti feltárását, megtalálták Nagy Volodimir és feleségének szarkofágját. Bolhovityinov metropolita kezdeményezésére 1824-ben újabb feltárások, a fundamentum megtisztítása között építik újjá, egy pétervári orosz építész, Sztaszov moszkvai császári bizánci-orosz stílusban építette fel, egyáltalán nem hasonlított az eredetire 1928-ban rombolták le a szovjetek

7

8 IX-XIII. század: Ekkor alakulnak ki azok a politikai és kulturális struktúrák, melyek a középkori Európa meghatározói lettek 476- a Római Birodalom bukása ↔ északon a keresztény világ, míg délen az iszlám világa különült el A Kelet ↔ Nyugat szembenállás párhuzamos a kereszténység↔ iszlám szembenállással (Bizánc már a X. századtól harcolt a muszlimokkal Kis-Ázsiában, Ny-Eu. A keresztes hadjáratokkal kapcsolódott be ebbe: ) A fő kérdés: kié lesz a „római örökség”? Frank Birodalom (800) I. Ottó Szent Német-római Birodalma -962 ↔ Bizánc ( a Kelet- római Birodalom jogutódja) keresztény egyházszakadás →a római pápa fennhatósága alá tartozó nyugati kereszténység és a bizánci pátriárka alá tartozó keleti vagy ortodox kereszténység

9 Külpolitikai háttér: Nyugat Kelet Itália, a római pápa és a Német-római császár meghatározó szerepe és hatalmi harcai Latin kultúra – román stílus és gótika Feudalizmus és hűbéri rendszer Lovagi kultúra ↔ keresztes hadjáratok → ez okozza Bizánc meggyengülését (1204. évi keresztes hadjárat után szétesik) Bizánc, a bizánci császár (basileosz) és pátriárka meghatározó szerepe Róma örökösének tekintették magukat A Balkán-f.sz., Kis-Ázsia, vagyis az egykori Magna Graecia nagy része ↔ görög-római műveltség kialakulása, melyre az iszlám is hatott Konstantinápolyból (megapolisz) irányított agrárius ország, tisztségviselői bürökrácia 1453 – Bizánc arab meghódítása

10 Kijevi Rusz Földrajzilag 3 világ ütközőterületén fekszik: sztyeppei nomádok – Bizánc – Nyugati latin kultúra Felzárkózás → átvételek és dinasztikus házasságok által + Megkeresztelkedés! A kereszténység felvétele egy kisebb kelet-nyugat vitához vezetett : Nagy Volodimir 988-ban népét is kötelezte az új vallás, a bizánci rítusú kereszténység felvételére [ebben jelentős külpolitikai hatás is rejlett: a fejedelemnek II. Bazileosz császár nővérét ígérték a bolgárok elleni segítségért cserébe – ezzel egyenrangú félnek ismerte el a bizánci politika a Kijevi Ruszt]

11 Egyházszervezés Az egyház kiépülése lassú ütemben haladt, mivel az állam kevés püspökséget hozott létre a szlávok is nehezen hagyták el ősi hitüket A helyi egyházakat az uralkodó és a nagybirtokos nemesek (bojárok) látták el földbirtokkal A lelki vezetést legmagasabb szinten a Bizáncból küldött metropolita (érsek) látta el – központja Kijev volt. Az első szláv érsek csak a XI. század közepén került kijevi székbe, Bizánc engedélyével. Az egyházzal érkezett meg a Ruszba az írásbeliség is: ez nem görög, hanem a már meglévő szláv/glagolita írást jelentette, ahogy a liturgia is szláv nyelvű volt, s nem görög. A bizánci kereszténységgel együtt járt a római jog bizonyos elemeinek és a bizánci hatalomszervezés egyes formáinak átvétele –a fejedelem korlátlan úr volt (deszpotész)

12 A kultúra virágkora Bölcs Jaroszlav fejedelem idején volt – Ruszjka Pravda (a szokásjog írásba foglalása, később utódai idején Pravda Jaroszlavicsiv) Szent Szófia székesegyház és Könyvtára, Aranykapu → Kijev „belokamennaja sztolica”, „miszto Jaroszlava” Freskófestés és mozaikkészítés Bibliafordítás, „Bdzsola” – antik művek ószlávra fordítása „Európa apósa” → külpolitikai státusz megerősítése.

13 A társadalom szerkezete: A Nagyfejedelem (és családja) ↓ az uralkodó kísérete, a druzsina (tagjai a bojárok) és az egyházi felső vezetés ↓ szabad parasztok (egy része állami adófizetésre kötelezettek (szmerd), más részük adómentes (muzs)) ↓ cseléd állapotúak (cseljagy), szolgaállapotúak (pl. a holopok)

14 A Kijevi Rusz kiterjedése fénykorában

15 Aranykapu (Golden Gate, Zolotyi Vorota) a XI. században épült Kijev egykori városkapuja, 1240-ben lerombolták a mongol- tatárok, 1982-ben építették újjá

16 Szakrális építészet= templomépítészet Ny-Eu. – román és gótikus stílus (X-XV. század) Bizánc – keresztkupolás templom (Kis-Ázsiából ered, de a konstantinápolyi építészeti iskola terjeszti el) Keresztkupolás szerkezet: oltárával keletre tájolt hajós szerkezet, mely kupolával rendelkezett, a kereszt forma csak kívülről látszott, a kereszthajó észak-déli irányban szelte át a főhajókat. (Borisz és Gleb temploma Csernyihivben, XII. sz.)

17 Szent Szófia katedrális, 1037-ben kezdték (Sobor Sviatoyi Sofiyi). Bizánci stílusú, de eltér a konstantinápolyitól: keresztkupolás, 13 tornyos. Az aranyozott kupolákat és a templomot Jaroszlav besenyők fölötti győzelme tiszteletére emeltek.

18 A műemléket 1990-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.

19 Szent Szófia székesegyház belső udvara

20 A 76 méter magas harangtornyot a barokk időkben építették hozza

21 A város legrégebbi megmaradt templomának belső mozaik díszítései a 11. századból maradtak meg, a Szent Szófia- székesegyház mozaikjai (szmaljta) : Jaroszlav kijevi nagyfejedelem, Oranta Szűzanya, a központi kupola Pantokrátora

22 Jaroszlav és családja, XI. sz-i freskó, grafiti – Jaroszlav halálának feljegyzése a székesegyház falán, több mint 300 ilyen van itt

23 Kijevi iskola: a Szófia székesegyház építése során görög mesterek keze alatt kinevelődött ikon- és freskófestők csoportja. Első híres alakja: Alimpij. Fő műve: Velika Panagija (Oranta), Szűzanya Szent Emanuellel, XII. század

24 Ikonfestés Volodimirszka Bohomatyir (1136-ban hozták Konstantinápolyból Kijevbe, majd 1155-ben Andrij Boholjubszkij elrabolta és Volodimirbe vitte, a századok folyamán többször vándorolt, jelenleg Moszkvában a Tretyjakov múzeumban van)

25 Pecserszka lavra Barlangkolostor 1051-ben alapították Szent Antonyij és Feodoszij, két XI. századi katedrálisból és egy harangtoronyból áll, valamint a föld alatt világhíres katakombák láthatók, ahová a kijevi fejedelmek temetkeztek. Ide temették Jurij Dolgorukijt, Moszkva egykori megalapítóját is. Az ortodox szerzetesek által lakott hatalmas templom- együtteshez folyamatosan építettek hozzá, így a Pecserszka-ban különböző stílusok keverednek. A 84 építészeti emlékből álló épületcsoport két részre oszlik. Az állami tulajdonban levő Felső-Lavrában (templomok, paplakások), jelenleg különböző kiállításoknak adnak helyet. Az Alsó-Lavrát az egyház üzemelteti, barlangcellákra oszlik, amelyekben a szerzetesek 1961-ig laktak.

26 Pecserszka lavra Barlangkolostor, Uszpenszkij temploma (eredetileg között épült, barokk rekonstrukció)

27 Pecserszka lavra Barlangkolostor

28 Szent Mihály aranykupolás székesegyház (Mykhaylivskyi zolotoverkhyi monastyr) a varos védőszentjéről kapta nevét. A régi-új katedrális 2004-ben épült az 1108-ban készült pontos másaként, amit a szovjetek 1937-ben leromboltak. II. Szvjatopolk építtette (1108). Az itteni mozaikok is bizánci mesterek munkája volt, amelyek nagy része elpusztult a szovjet időkben, de néhány tábla megmaradt.

29 A Novgorodi Szófia-katedrális az ből – Jaroszlav fejedelem fiának, Vlagyimir novgorodi herceg megbízásából készült, a bizánci építészet korai emléke. A templom freskói az 1100-as években készültek, és 1860 körül renoválták őket. Ikonográfiája bizánci. A katedrális bronzkapuit 1156-ban Magdeburgban öntötték, a korabeli svéd fővárosból zsákmányolták a novgorodiak 1178-ban. A katedrális az 1400-as évekig Novgorod hitéleti központja volt.1178

30 Műveltség Központja a Kijevo-pecserszka lavra barlangkolostor A XI. században 2 írásmód: a görög ábécén alapuló kirilica, mely 27 betűből állt, és a Cirill által kidolgozott fonetikus glagolica, mely 43 betűből állt. Litopiszek írása: az első kijevi krónika, Nagy Nikon – Kijevo-pecseri krónika kompozíció , Nesztor szerzetes „Poviszty vremennih lyit” – Régmúlt Idők Krónikája Több tudós is élt itt: Agapit Pecserszkij – orvos, Alimpij – ikonfestő, Damian – természetgyógyász, stb. Irodalmi művek: „Ének Igor hadáról”(Szlovo pro Ihoriv pohid), „Volodimir Monomah Intelmei”, Ilarion metropolita „Szlovo pro zakon i blagodaty” (1051), Kiril Turovszkij: „Pritcsa pro dusu i tyilo”, Danyil Zatocsnyik „Blagannya”, … Népszerű a fordításos irodalom és az életrajzok (zsityije, hagiográfia), pl. a Kijevo-Pecserszkij patyerik, a kolostor szerzeteseinek élettörténete. Osztromiri Evangélium ( )

31 Széttagolódás - Jaroszlav halála után → votcsina elv (öröklődési elv) Volodimir Monomah ( ) még az utolsó fejedelem, aki össze tudja fogni az államot → 18 nagyobb részfejedelemségre esett szét A mongol-tatár támadásnak nem tudnak ellenállni: 1223 – vereség a Kalka folyónál, elfoglalják és felégetik Kijevet és más nagyvárost. Egy időre az Arany Horda terjeszti ki hatalmát a részfejedelemségekre → a kulturális fejlődés megtorpanása, nincs a tatároknak nagy hatása, néhány szóátvétel, nem jelentős a hatásuk a vallási életre, fennáll a kapcsolat Bizánccal. Kijev és Csernyihiv elveszti korábbi jelentőségét, a kereskedelem súlypontja Nyugat-Európa felé irányul → ez a Halics-Volhíniai fejedelemség felemelkedésének kedvez.

32 A hatalmi széttagolódás mellett a KR bukásának fő oka a mongol-tatár támadás volt

33 A tatárok kifosztják és felgyújtják Kijevet (1416) "A tatárok fejedelme, Edigü, akinek az egész tatár had engedelmeskedett, s akaratára a hadseregek vezéreket fogadtak vagy űztek el, erős sereggel Russzia ellen tört, és váratlanul Kijev felé fordult: pusztította a várost, annak egész környékét, minden egyházi létesítményt, s miután feldúlta, a lángok martalékává tette. Sok családot és rengeteg embert nemre való tekintet nélkül fogságba vetett. S noha Kijev várát ostromzár alá vették, és az ostromot bizonyos ideig folytatták gyakori rohammal próbálkozván annak bevételével, a lengyelek és ruténok, akik a várat védték, derekas ellenállásukkal visszavonulásra késztették őt. Ettől fogva azonban a város minden szépsége, fénye és dísze elenyészett, s maga a település is kezdett elnéptelenedni a fosztogatás és a tűzvész miatt, melyet elszenvedett, s régi fényét nem nyerhette vissza." (Jan Długosz)

34


Letölteni ppt "A Kijevi Rusz kultúrája. A szlávok széttelepedése – VI-VII. század A szláv őshazából, a Visztula és az Odera folyók közötti területről keletre is vándoroltak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések