 A homeosztázis és rendszeregyensúly fogalmát felhasználva az egyének stressz- helyzetekre adott válaszait vizsgálta.  A stresszt előidéző folyamatot.

Az előadások a következő témára: " A homeosztázis és rendszeregyensúly fogalmát felhasználva az egyének stressz- helyzetekre adott válaszait vizsgálta.  A stresszt előidéző folyamatot."— Előadás másolata:

1

2  A homeosztázis és rendszeregyensúly fogalmát felhasználva az egyének stressz- helyzetekre adott válaszait vizsgálta.  A stresszt előidéző folyamatot három fázisra bontotta- vészreakció, mely magába foglalja a sokkot és ellen-sokkot; ellenállás, melynek során az egyén megpróbál alkalmazkodni és végül a kimerülés, mikor az alkalmazkodási mechanizmusok összeomlanak.

3  Kialakította a maga nyolcszakaszos életciklus megközelítését, mely segítségével vizsgálható az egyén képessége arra, hogy dolgozzon azokon a kulcsfontosságú pszichoszociális kríziseken, melyeket az egyes fejlődési szintek magával hoznak.

4  A krízis három csoportját különböztette meg:  A biológiai alapúak, így nem elkerülhetők (serdülőkor).  A környezeti alapúak, amely bizonyos fokig elkerülhetők (elvándorlás)  A véletlen eredetűek (baleset, katasztrófa)

5  Integrálta a korábbi krízisintervenciós tapasztalatokat  Válsághelyzetben adott érzelmi- és viselkedészavarok leginkább az adott élethelyzetre specifikus reakciók (ha az egyén egészséges volt előzőleg), nem a személyiség patológiás állapotától, hanem a válságtól függnek elsősorban (az egyén nem beteg, hanem átmeneti egyensúlyvesztés jeleit mutatja)  Az egyensúlyvesztés jelei - egyébként ismert pszichiátriai tünetek, illetve tünet együttesek - szorongás, depresszió, álmatlanság, nyugtalanság, gátoltság, érzelmi labilitás, impulzív reakciók, feszültségérzés, agresszivitás, szuicid késztetések  A krízis két fajtáját különböztette meg, azokat, amelyeket a normál életfolyamat változásai idéznek elő, és azokat, melyeket véletlen veszélyeztető helyzetek okoznak.

6  olyan: - lélektanilag kritikus állapot,  amelyben: - a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető,  - a személy számára kitüntetett fontosságú a helyzet,  - minden figyelme, erőfeszítése erre irányul,  valamint: - a személy kénytelen szembenézni a helyzettel  és: - a szokásos problémamegoldó eszközök elégtelenek

7  hosszabb periódusok, amelyeket a dinamikusabb, rapidabb változások jellemeznek, önmagukban is lehetnek kritikusak, valamint talajt teremtenek az akcidentális krízisre is a fejlődési szakasz nem feltétlenül kritikus, tünetgazdagság, sem jelent feltétlenül komolyabb pszichés betegséget (nagyobb a tünetek megengedhetősége)  tulajdonképpen az életszakasz váltások időszaka ilyen értelemben kritikus prediszpoziciót teremtenek, illetve önmagukban is kritikusak lehetnek (pubertás, midlife krízis, menopauza)  gyerekkorban a kritikus életszakaszoknál, vagyis a fejlődési átmeneteknél gyakoribb a krízis, ill. a már elégtelen elhárító mechanizmusok nem tudnak megküzdeni az új és bonyolult feladatokkal (például: pubertáskor)  felnőttkorban ez a jelenség az életszakasz váltásoknál jelentkezik (az új feladatkör, az új szerepelvárások teljesítéséhez elégtelenek lehetnek a stratégiák, szerepen belüli és szerepek közötti konfliktusok jelentkeznek)

8  Rendszerint külső események által provokált  Katasztrófa (komplex helyzet)  Közeli hozzátartozó vagy szeretett személy halála  Válás  Párkapcsolat megszakadása  Egzisztenciális zuhanás  Munkahelyvesztés  Súlyos, életet fenyegető betegség (belső esemény)  Érzelmileg fontos személyek vagy jelentős dolgok elveszítése, vagyis tárgyvesztés  Vezetnek a családi események: házastárs halála, válás, különélés

9  A krízist kiváltó inger erőssége  A személy küzdési ( coping )készsége  A személy konfliktuskezelő technikáinak a minősége  Kontextuális elemek  A személy szocializációs folyamatának sajátosságai  A személy mentális kontrollfunkcióinak a milyensége  A személy érettsége és harmonikussága  A személy aktuális pszichés és szomatikus állapota  Egy éven belül voltak-e krízishelyzetek, halmozódás  A krízishelyzetek halmozódása valószínűsíti a pszichés megbetegedést

10  Fenyegetettség érzése, szorongás, feszültség, sebezhetőség  Az eddigi problémamegoldó eszközök mozgósítása a megbomlott  Érzelmi és kognitív egyensúly visszaállítására (ez rendszerint automatikus)  Itt meg is oldódhat a krízis  Ha nem született eredmény, akkor:

11  A feszültség tovább nő, felbomlik a cselekvések összerendezettsége  aktív erőfeszítések új megoldások megtalálására (ha ez eredményes lesz, az lényeges fejlődést eredményezhet a személyiség küzdési készségében)  Próba Hiba Keresés Megoldás  ha nem született eredmény, tovább emelkedik a feszültségi szint

12  Újabb és újabb technikák kerülnek kipróbálásra  A sok eredménytelen kipróbálási kísérlet rontja a személy önértékelését,  Érzelmi állapotát, a viselkedés rendezettségét tovább lazítja, súlyosbodik a helyzet  A krízis akár itt is megoldódhat - például: megszűnik a kiváltó ok  Átértékelődik a helyzet, vagy  a személy módosítja eredeti célját

13  A személyiség alkalmazkodóképessége végképp felborul, kimerül  Megindul a személyiség harmóniájának érzékelhető felbomlása  - destruktív magatartásminták jelennek meg › - szuicidium › - auto- vagy heteroagresszió › - acting out reakció › - impulzív reakciók  Veszélyes körforgás indul be, egyre nagyobb regresszióba kerülhet a személy az önerősítő visszacsatolásos mechanizmusok révén  Külső segítség nélkül teljes dekompenzáció következhet be

14  A krízis egy korábbi, viszonylagos egyensúly felbomlását jelenti.  Az ideiglenesen fellazult rendszer (a személyiség) új egyensúly kialakulását keresi a helyzet feloldására.  Az új egyensúly minőségileg több vagy kevesebb lehet az előzőnél

15  A serdülőkor legelső látható jele a testi növekedés felgyorsulása. Ebben az időszakban alakulnak ki a két nem közötti testi jellegzetességek. Az elsődleges nemi szervek funkcionálisan éretté válnak. A másodlagos nemi jellegek ezekkel párhuzamosan változnak, alakulnak ki. Genetikai és környezeti hatások befolyásolják a pubertás kezdetét, befejezését. Átlagos időtartam: 11 –12 évtől 20 –21 évig.

16  A társas környezet változásaira adott válaszként a személyiség pszichoszociális identitása is változik  A legfőbb cél, hogy kialakítsuk és megőrizzük erős énidentitásunkat, ennek hiánya a bajok fő gyökere  Az egyes életszakaszok a dolgok uralásával vannak összefüggésben  Egy-egy szakasz sikeres teljesítése után növekszik a személyiség kompetencia érzése, sikertelenség esetén önértékelési zavar lép fel

17  A tettek rugója a kompetenciákra való törekvés  Minden életszakasz váltáskor pszichoszociális krízist, konfliktust élünk meg (itt a krízis bizonyos pszichológiai minőség elérését jelenti)  A krízis mindig fordulópontot jelent, olyan szakasz, amely óriási növekedési lehetőségeket rejt magában, ám egyben fokozottabban sérülékeny is a személy  Az egyes válság időszakaszok viszonylag hosszúak, egy évnél egyikük sem rövidebb  Nem személyek között, vagy a személyiségen belül keletkezik a válság, hanem, hogy sikerül-e elérni bizonyos pszichológiai minőséget, avagy sem

18 ÉletkorPszichoszoc iális krízis Viszonyítási személyek Pozitív erőPszichoszoci ális modalitás Csecsemők or 0-1 év Bizalom vs. Bizalmatlan ság AnyaReményElfogadok, kapok Korai gyermek Kor 1-3 év Autonómia vs. Szégyen és kétely Anya és apa AkaratMegtartom, elengedem Óvodáskor 3-6 év Kezdemény ezés vs. bűntudat Családtago k Szándék„úgy teszek, mintha” Iskoláskor 6 -12 év Teljesítmény vs. csökkentért ékűség Iskola, lakókörzet Kompetenc ia Másokkal együtt csinálni, valami helyeset tenni

19 ÉletkorPszichoszoc iális krízis Viszonyítási személyek Pozitív erő Pszichoszoc iális modalitás Serdülőkor 12-20 év Identitás vs. Identitásdiffúzió (konfúzió) „mi”, „ők”, vezérek, példaképek Hűség„Ki vagyok az én közösségemben? ” Fiatal felnőttkor 20-35 év Intimitás vs. izoláció Barátok, szexuális partner, riválisok, munkatársak SzeretMásokban elveszítem és megtalálom önmagam Érett felnőttkor 35-60 év Alkotókészség vs. énvesztés Közös munka, párkapcsolat Gondosk odás Alkotás, közös tevékenység Időskor 60 évtől Integritás vs. kétségbeesés „az emberiség”, a hozzám hasonló emberek bölcsessé g Vállalom magam, akivé lettem, tudom, hogy egyszer majd nem leszek

20 Krízis VANNINCS ElköteleződésVANMegvalósított (teljesített ) Identitás Korai zárás NINCSPszichoszociális moratórium Identitásdiffúzió vagy konfúzió

21  Köszönöm a figyelmet!