Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Térségi fejlesztési modellek Varga Csaba c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Térségi fejlesztési modellek Varga Csaba c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke."— Előadás másolata:

1 Térségi fejlesztési modellek Varga Csaba c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke

2 Tartalom Új paradigmák Új mozgástér Új térségi modellek Fejér megyei térségi modellek Konklúziók

3 Új paradigmák Meglehetősen jól látható ma már, hogy különös (elképesztő, felkavaró, megtisztító, felfoghatatlan) paradigmaváltásban vagyunk benne Régi paradigmák (uralkodó gondolatok, szemléletek, világképek, igazságok, életprogramok, magatartás minták, életvezetések, stb.) süllyednek el, vagy válnak könnyűvé Miközben új és váratlan paradigmák emelkednek fel, amelyek nem csak a tudományt vagy a művészetet, hanem a mindennapi életfolyam értelmezését, vitelét, kifutását is gyökeresen átgondoltatják és átalakítják Ezért a térségfejlesztésben is új paradigmák születtek

4 A lokalitás értelmezése Minden térszint része a lokalitásnak, ami a nemzetállam szint alatt van (helyi „államok”): régió, megye, város, kistérség, község, stb. A lokalitás egyesített környezeti, társadalmi, gazdasági, szellemi (tudásbeli) valóság A lokalitás hol alávetett a nemzet/állami szintnek, hol valamilyen autonómiát élvez Magyarországon funkcionálisan egyelőre a megyei, a városi és községi szint intézményesült – és a kistérség most kezd.. A lokalitás szubsztanciális céljainak, feladatainak intézményesülése lassú, vagy elmarad Az intelligens (tudat és tudásközpontú) lokális civil társadalom és részvételi demokrácia a jövő – létrejön az új mozgástér, cselekvési tér

5 A kistérségek távlatai Ha a fenntartható információs, innovációs, intelligens társadalom régió intelligens híd a globális és lokális világ között, ha ez így van, az intelligens kistérség egyértelműen kreatív működési központ, még akkor is, ha a magyar közigazgatás ezt még nem fogadja el; előtérbe kerültek a kistérségi közszolgáltatások, amelyeknek viszont kulcsfeladatuk van a válságkezelésben, de az igazi fejlesztési lehetőségek egyúttal túlmutatnak a jelen aktualitásain, sőt a gazdasági világválságon is így a távlatok felismerése és a helyes stratégia nem lehet más, mint a globális kötelező és a lokális egyedi elemek lokalitást (tehát például a kistérséget) erősítő, életminőség átalakító-fejlesztő kombinációja azaz: az intelligens tervezést az adott mozgástérben is részben el lehet kezdeni

6 Fejér megyei új, komplex térségfejlesztési modellek Abai modell (folyamatos fejlesztési lépések: 1998, 2003-2004, 2010, stb.) Öt település (Aba, Csókakő, Sárkeresztúr, Sárosd, Nagylók együtt) 2010-2011 28 település (Sárvízi, Sárbogárdi, Enyingi Kistérség) 2010-2015 Móri kistérség és környéke (most szerveződik) 2011-2015

7 Abai modell (2003-2015) Intelligens város, intelligens kistérség Új társadalom modell – utcaközösségek és civil képviselők (új intelligens és spirituális közösségek és kollektív tudatok) Helyi közösségi pénz – helyi személyes és közösségi jócselekedetek mérésére és forgalmazására Részvételi demokrácia és magisztrátus működése Minden polgárnak civil közösségi kártya Technológiai park, tudásalapú gazdaság Tudás város (művészeti középiskola, civilegyetem, stb.) Intelligens házak, hagyomány-központú, ökológiai épületek Helyi egészségfejlesztés – ÉLSZ: Életedért Lépj Szolgálat

8 Részvételi demokrácia A huszadik század egyrészt a demokrácia elterjedését hozta magával, másrészt azt a felismerést, hogy minden eddigi létező demokrácia csak korlátozott demokrácia volt A huszadik század kvázi-tömegdemokráciája, vagy kvantitatív demokráciája után talán az első kvalitatív demokrácia-típus születhet meg. Az információs kor azonban ehhez csak a technológiai hozzáférést és a hozzáférés digitális intézményeit tudja megteremteni A modern demokrácia intézményeinek célja nem lehet más, mint hogy az államot és közigazgatását végképpen a társadalom szolgálatába állítsa A kérdés tehát az, hogy a képviseleti demokrácia mellett hogyan születik meg a részvételi és az e- demokrácia. Minden kistérség vállalkozhat arra, hogy az e-közigazgatás mellett a részvételi demokráciát és azt előkészítő e-demokráciát kiépíti

9 Abai részvételi demokrácia nem egyszeres önkormányzati, hanem többszörös képviselet (civil képviselők, stb.), kombinálva a strukturált párbeszéddel, majd ez továbbfejlesztve megosztott önkormányzatiság, egyúttal egyszerre részvételi és elektronikus demokrácia, az e-demokrácia és az e-közigazgatás szintén együttes fejlesztése, egyszerre szervezett és spontán, egyszerre „alulról” és „középről” szervezett a lokális demokrácia új csúcsintézménye: a magisztrátus az 56 tagú magisztrátus egyszerre helyi „parlament”, részben helyi „kormány”, s a jövő „bizottmánya”

10 Három kistérség (28 település) gazdasági-társadalmi modellje Új falu/város-mag (önkormányzati testület + magisztrátus) A polgármester – a Polgárok Mestere Új közösségi védőgyűrűk (utcaközösségek, erős civil társadalmak, település-gyűrűk, stb.) Családok és a komaság visszaállítása (családi védőgyűrűk – erős identitással) Helyi (nem piaci) gazdaság (önellátás, cserekereskedelem, helyi közösségi pénz, stb.) Lokális (valódi) piacgazdaság, kiterjedt innovációval, tudatos társadalmi hasznossággal, ökológiai tudatossággal

11 Három kistérség (28 település) gazdasági-társadalmi modellje Helyi tudásteremtés, tudásátadás – új tudás új tudásbeavatással Intelligens térségi „államok”, széleskörű belső önellátással (helyi élelmiszergazdaság, megújuló és alternatív energiaellátás, stb.) Új típusú egészség-fejlesztés térségi egészség- és gyógyító-központokkal – és ÉLSZ-ek hálózatai Térségi innovatív magok: térségi „parlament”, térségi gazdasági-társadalmi klaszter, térségi újtudás-intézmények, térségi internetes televízió csatornák, stb.)

12 Új konklúziók Helyi együttműködés – nemzeti együttműködés – szubregionális együttműködés Erős globalizáció ellensúlyozására erős lokalizáció (új típusú város”államok”, térségi „államok”) A tisztán profitorientált gazdaság helyett társadalmilag-emberileg hasznos gazdaság A várható újabb gazdasági-társadalmi krízisek miatt szervezett önellátás, önsegítés Új minőségű önkormányzás és közigazgatás (részvételi közösség – részvételi demokrácia) A személyes és közösségi egészségvédelem és egészség visszaállítás A kollektív tudatok fejlesztése, az új kollektív tudatállapotok létrejötte, és a kollektív tudások átfogó átadása, alkalmazása

13 Köszönöm figyelmüket! Varga Csaba www.vargacsaba.hu www.metaelmélet.hu www.stratégiakutato.hu www.inco.hu www.arcafolyoirat.hu (új honlap lesz) www.reszvetel-demokracia- kozosseg.hu www.reszvetel-demokracia- kozosseg.huwww.reszvetel-demokracia- kozosseg.hu Email: vargacs@strategiakutato.hu vargacs@strategiakutato.hu


Letölteni ppt "Térségi fejlesztési modellek Varga Csaba c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke."

Hasonló előadás


Google Hirdetések