Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG Nagy Boldizsár ELTE előadás, 2015 ősz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG Nagy Boldizsár ELTE előadás, 2015 ősz."— Előadás másolata:

1 NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG Nagy Boldizsár ELTE előadás, 2015 ősz

2 Az előadás témakörei -Pillantás a világ környezeti helyzetére -A környezetvédelemtől a zöld gazdaságig -A környezetvédelem és a szabályozás története -A környezetvédelem főbb nemzetközi szereplői -Jogforrások és a szabályozás technikái -A környezetvédelem alapelvei -A környezeti szabályozás egy kiválasztott területe: az éghajlatváltozás

3 LÁTLELET A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁRÓL ÉS A GLOBÁLIS CÉLOKŰ A KÖRNYEZETVÉDELEMTŐL A ZÖLD GAZDASÁGIG

4 A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA ÉS ANNAK VÁLTOZÁSI TENDENCIÁI

5 Látlelet madártávlatból A biológiai lábnyom: Nyugat és Közép-Európáé: 4,7 „globális hektár”/fő – az elérhető: 2,3! = több mint 100%-os túlfogyasztás A bajok forrásai: ipari fejlődés túlzásai nagy balesetek, gazdagság (fogyasztás) nagy népsűrűség Forrás: Global Footprint Network: World Footprint Do e fit the planet? (2005) GFN/page/world_footprint/

6 CO 2 kibocsátás és fogyasztás régiónként és fejenként, exporttal, importtal korrigálva, ill. a globális kibocsátás trendje Forrás: UNEP Global Environment Outlook 5, Environment for the future we want, UNEP 2012, 21. és 39. old.

7 Áttekintés az EU környezeti állapotáról, 2015 Forrás THE EUROPEAN ENVIRONMENT STATE AND OUTLOOK 2015 SYNTHESIS REPORT, p /synthesis,http://www.eea.europa.eu/soer- 2015/synthesis

8 Az Unió hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programjának ( ) értékelése (COM(2011) 531 végleges, augusztus 31) „A környezetvédelmi politika és jogszabályok – a talajról szólók kivételével – fő pillérei már állnak, de a végrehajtás hiányosságai miatt az eredmények még nem mutatkoztak meg” (12. old) TémakörEredményHiányosság Természet és biodiverzitás Natura 2000 – összes földterület 17 %-a Teeb-web: az ökoszisztámák és a biodiverzitás közgazdaságtana (www.teebweb.org) a természeti tőke és az ökoszisztémák szolgáltatásainak (anyagi) értékelésewww.teebweb.org Biodiverzitás stratégia COM (2011)244 Biodiverzitás továbbra is csökken Édesvizek jelentős része nem lesz „jó állapotú” 2015 –re (Víz-keretirányelv) Élőhelyek, fajok csak 17 %-a „kedvező állapotú” Nincs átfogó irányelv a talajvédelemről bár a Biz 2006-ban beterjesztette a javaslatot Környezet és egészség Átfogó szabályokat fogadtak el a vegyszerek, a peszticidek és a vízügy területén A levegő SO2-, NOx- és ólomtartalma az elmúlt kilenc évben csökkent A szálló por (PM 10 ) és az ózon még mindig fontos probléma Éjszakai zajszint –EU népesség 40%-a olyan helyen él, ahol a zajszint a WHO ajánlást meghaladja Természeti erőforrások és hulladék Cselekvési terv a fenntartható termelésről, fogyasztásról és iparpolitikáról Átfogóbb hulladékkezelési szabályok – életciklus elemzés, újrafelhasználási, újrafeldolgozási és újrahasznosítási célok megállapítása A gazdasági növekedés még mindig növekvő erőforrás felhasználással jár Az EU erőforrás-behozatal függő. Nem csökken a keletkezett hulladék mennyisége Éghajlatváltozás Létrejött a széndioxid-kibocsátás beárazásaa és a kibocsátáskereskedelem A Kyotói jegyzőkönyv ben előírányzott 8%- os csökkentést túlteljesítik A globális előrelépést nem sikerült elérni A megújuló energia felhasználási aránya ben elmarad a tervezett 12%-tól A szállítási ágazatban nő az üvegházhatású gázok kibocsátása

9 Ökoszisztéma szolgáltatások Forrás: The Economics of Ecosystems and Biodiversity Challenges and Responses, 4.old., content/uploads/2014/09/TEEB-Challenges-and-Responses.pdf

10 Rio+20 = Rio de Janeiro, június : Stockholm: Konferencia az emberi környezetről 1982: Nairobi „Stockholm + 10” 1992: Rio de Janeiro: Környezet és fejlesztés konferencia „Earth Summit” 2002: Johannesburg : Világtalálkozó a fenntartható fejlődésről „World Summit on sustainable development” 2012: Rio de Janeiro: Konferencia a fenntartható fejlődésről, Rio+20 Rio+20 két fő témája: Zöld gazdaság (Green economy) + Megfelelő irányítás (intézményi elem és finanszírozás) Fontos, a Rio+20- hoz kapcsolódó EU dokumentumok: COM (2011) 363: Rio+20: A zöld gazdaság és a jobb irányítás felé vezető úton, 2011 június 20; _____________ AZ EU és tagállamainak közös hozzájárulása a konferencia záródokumentu- mának megfogalmazá- sához, november 1. „Contribution by the European Union and its Member States to the UN Department of Economic and Social Affairs” 12.org/rio20/index. php?page=view&typ e=510&nr=240&me nu=20 Zöld gazdaság definíció: „képes növekedést és fejlődést biztosítani, miközben javítja az emberek jólétét, tisztességes munkahelyeket teremt, csökkenti az egyenlőtlenségeket, kezeli a szegénység problémáját és megőrzi azt a természeti tőkét, amelytől mindannyian függünk” Biz Komm, 5. old A Fenntartható Fejlődés Bizottságát felváltják egy minden ország részvételével működő magas szintű politikai fórummal A UNEP kormányzó tanácsában valamennyi tagállam részt vehet, költségvetése a rendes ENSz költségvetés része („Környezetvédelmi közgyűlés”) 30 szakértőből álló bizottság 2014-ig jelentést dolgoz ki a fenntartható fejlődés finanszírozásának lehetőségeiről

11 Zöld gazdaság Forrás: p-content/uploads/2013/05/Green- Industry-Initiative-for-Sustainable- Industrial-Development.pdf Termelékenység javítása (erőforrások hatékony felhasználásának fokozása) Környezetre gyakorolt hatás minimalizálása Egészségkárosodás kockázatának minimalizálása

12 Fenntartható fejlődés megközelítései Első modell Fenntartható fejlődés: gazdasági, társadalmi és környezeti összetevők Az első modell kritikája Brundtland Bizottság, 1987: Fenntartható fejlődés: „a jelenlegi nemzedékek szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek saját szükségleteinek kielégítésére való képességét”.

13 Rio+20 - sovány eredmények „Outcome document” „A jövő, amit akarunk” (The future we want) Ld. ENSZ Közgyűlés, 66/288 határozata (A/Res/288, szeptember 11) Fenntartható fejlődés három pillére: gazdasági, társadalmi, környezeti Jogi kötelezettséget nem tartalmaz, a nem kormányzati szervek nagyon kritizálják semmitmondása miatt Az államok vállalták, hogy kormányközi tárgyalások útján kidolgozzák a Fenntartható fejlődés céljait (Sustainable Development Goals) így készülnek az ENSZ Milleniumi célok utáni időszakra (2015 utánra). Intézményi erősítés Zöld gazdaság (fenntartható fejlődéssel és a szegénység megszüntetésével) lesz a központi gondolat A GDP helyett a fenntartható fejlődés új mérőegységét keresik Mintegy 700 egyéni vállalás – országok, nagyvállalatok (513 milliárd USD felajánlás – pl.. fenntartható energiahasználat kialakítására)

14 VILÁGUNK ÁTALAKÍTÁSA: A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 2030-IG SZÓLÓ PROGRAMJA Elfogadta az ENSZ Közgyűlése 2015 szeptember 27-én. A/RES/70/1 1. A szegénység összes formájának felszámolása mindenhol 2. Az éhezés megszüntetése, az élelmiszer biztonság és a fejlett táplálkozás megteremtése és a fenntartható mezőgazdaság támogatása 3. Az egészséges élet és a jól-lét biztosítása minden egyes generáció, minden tagjának 4. A mindenki számára elérhető és méltányos, minőségi oktatás, és emellett az élethosszig való tanulás lehetőségeinek megteremtése mindenki számára 5. A nemi egyenlőség megvalósítása és minden nő és lány társadalmi szerepének megerősítése 6. A víz és a szennyvízkezelés elérhetőségének és fenntartható használatának biztosítása mindenki számára 7. A megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára 8. A tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés, a teljes és hatékony foglalkoztatás és a tisztességes munka megteremtése mindenki számára 9. Ellenálló infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás előmozdítása és az innováció ösztönzése

15 10. Az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentése 11. A városok és emberi lakóhelyek befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tétele 12. Fenntartható fogyasztási és termelési minták kialakítása 13. Sürgős lépések megtétele a klímaváltozás és hatásainak leküzdésére 14. Az óceánok, tengerek és a tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében 15. A szárazföldi ökoszisztémák fenntartható használatának védelme, visszaállítása és támogatása, az erdők fenntartható használata, az elsivatagosodás leküzdése, a talajdegradáció megállítása és a pusztulás visszafordítása, és a biodiverzitás további csökkenésének megállítása 16. Békés és befogadó társadalmak megteremtése a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és a hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézményi háttér kiépítése minden szinten 17. A végrehajtás eszközeinek megerősítése és a fenntartható fejlődés megteremtéséhez szükséges globális partnerség újjáélesztése VILÁGUNK ÁTALAKÍTÁSA: A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 2030-IG SZÓLÓ PROGRAMJA Elfogadta az ENSZ Közgyűlése 2015 szeptember 27-én. A/RES/70/1

16 A KÖRNYEZETVÉDELMI JOG FEJLŐDÉSE

17 Környezetvédelem - történet Környezet: biotikus és abiotikus erőforrások, így a levegő, a víz, a talaj, a flóra és a fauna, mindezek kölcsönhatásai, a kulturális örökség tárgyai, és a tájkép jellegzetes elmei.  Mindenkor: erdővédelem, ésszerű földgazdálkodás és vadgazdálkodás (halászat)  XIX század: a természeti szépség mint védendő elem: nemzeti parkok  XX. század második fele: a növekedés korlátainak felismerése USA: 1970 NEPA –vizsgálni kell a környezeti hatásokat 1972: - Római Klub: A növekedés határai - ENSZ: Első környezetvédelmi konferencia, Stockholm – elvek és cselekvési program - UNEP alapítása

18 Környezetvédelem – történet, periodizáció I 1970 előtt : Fokozatos és a problémákra válaszoló Pl. * USA – Nagy Britannia (Kanada) vízügyi egyezmény, 1909 * Bálnavadászati egyezmény, 1946 * Tengerek olajszennyezés elleni védelme 1954 II – 1992 szektorális és töredékes, területre koncentráló megközelítés * 1971 Ramsar: vizes területek * 1973 CITES – Kereskedelem védett állatokkal * 1979 Bonn: Vándorló és vadon élő állatok védelme * 1979 Genf: Nagy távolságra eljutó levegőszennyezés * 1985 Bécs és 1987 Montreál: Ózonréteg védelme III – 2010-es évek Holisztikus, a környezetet és a gazdaságot összefűző („fenntartható fejlődés”) megközelítés * 1991 Espoo: környezeti hatásvizsgálat határon átnyúló hatások esetén (bár 1992 előtti) * 1992 Rio: Éghajlatváltozási keretegyezmény * 1992 Rio: Biológiai sokféleség keretegyezmény * 1997 New York: Egyezmény a nemzetközi vízfolyások nem hajózási használatáról * 1998 Aarhus: Információhoz hozzáférés és igazságszolgáltatáshoz való jog IV es évek: A környezetvédelem feloldódása a fenntartható fejlődés - zöld-gazdaság - energiahatékonyság - klímaváltozás – erőforrások igazságosabb elosztása gondolatkörben

19 A KÖRNYEZETVÉDELMI FŐBB NEMZETKÖZI SZEREPLŐI

20 Főbb aktorok ENSZ: A Fenntartható Fejlődés Magasszintű Politikai Fóruma, (UN High –level Political Forum on Sustainable Development) amely 2013-ban felváltotta a ENSZ Fenntartható Fejlődési Bizottságát UNEP: 2013 óta megerősített: ENSZ Környezeti Közgyűlés (UN Environmental Assembly) lép a UNEP-et kormányzó Tanács helyébe * ENSZ szakosított szervei: pl. FAO - élelmezésügy és mezőgazdaság, IMO – tengerügy, Meteorológiai Világszervezet

21 Főbb aktorok * Globális Környezeti Alap GEF (Global Environmental Facility) Fejlődő országok támogatása 6 szerződés (klímaváltozás, a biodiverzitás megőrzése, az elsivatagosodás, az ózonréteg, a szerves szennyezőanyagok és a higanyszennyezés) végrehajtásához fűződő költségek viselésében COP-ok (Felek konferenciái) Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) * Civil szervezetek (NGOk): pl. Greenpeace, Friends of the Earth, WWF

22 JOGFORRÁSOK ÉS A SZABÁLYOZÁS TECHNIKÁI

23 A SZABÁLYOZÁS FORRÁSAI ÉS TECHNIKÁI Szerződések Keretszerződések Jegyzőkönyvek Függelékek (listák) Szokásjog Jogelvek Soft law Jogi (parancs és ellenőrzés) Standardok: Határértékek kibocsátási (adott forrás )(adott ország) médiumban megengedett (pl. szálló por koncentráció Védelmi kötelezettségek (élőhely zavartalanság, pl.) Tilalmak (vadászat, halászat, élőhely pusztítás) Hatásvizsgálati előírása (stratégiai és konkrét projektre vonatkozó)) Ellenőrzés – szankcionálás Actio popularis - a nem sértett perképessége Management típusú (információközpontú intézkedések) Legjobb elérhető technika alkalmazásának megkövetelése Szakértői becslések (pl. optimális halállomány) Közrészvétel, információhoz hozzáférés („a nyilvánosság szeme”) Közgazdasági eszközök Termékdíj, környezeti adó Adókedvezmény, állami támogatás, egyéb kedvezmény (pl. megújuló energiatermelés, elektromos autó) Kvótakereskedelem Közös beruházás Tiszta fejlesztés Biztosítás – veszélyes üzemekre

24 A NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG ALAPELVEI

25 A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK FELETTI SZUVERENITÁS ÉS A KÁROKOZÁS TILALMA Stockhom 21. elv /Rio 2. elv „Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog elveinek megfelelően az Államok szuverén joga, hogy saját környezeti és fejlesztési politikájukat követve hasznosítsák saját erőforrásaikat és biztosítsák, hogy a saját joghatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló tevékenységek ne okozzanak kárt más Államok vagy a nemzeti joghatóságon túli területek környezetében” Kényes egyensúly – környezetvédelem – gazdasági fejlődés

26 A HATÁRON TÚLTERJEDŐ KÁROKOZÁS TILALMA (folyt.) = A HATÁRON TÚLTERJEDŐ KÁROKOZÁS TILALMA (folyt.) = Sic utere tuo ut alienum non laedas Stockhom 21. elv /Rio 2. elv (második fele) – ld. Előző lap ____________________ Trail Smelter választottbíráskodás (1941) „Egyetlen államnak sincs joga, hogy úgy használja a területét, vagy megengedje, hogy úgy használják a területét, hogy kárt okozzon… egy másik állam területében vagy az ott levő magánszemélyek tulajdonában, ha az ügy elegendően súlyos következményekkel jár, és a károsodás világosan és meggyőzően bizonyítható.” ________________________________ Kapcsolat a jószomszédsággal – Lac Lanoux ügy, ________________________________ A nemzeti joghatóságon túli területek védelmének kötelezettségét a NKB elismerte a Nukleáris fegyverek tanácsadó véleményben _______________________________ Balesetek? Csernobil, Fukusima?

27 A SZENNYEZŐ FIZET ELV Rio, 16. elv „A nemzeti hatóságoknak törekedniük kell a környezeti költségek internalizálásának és a gazdasági eszközök felhasználásának elősegítésére, figyelembe véve azt a megközelítést, hogy elvben a szennyezőnek kell viselnie a szennyezés költségét, kellő tekintettel a közérdekre, és anélkül, hogy a nemzetközi kereskedelmi és befektetési folyamatokat eltorzítanák.

28 A MEGELŐZÉS KÖTELEZETTSÉGE Akár megelőzése, mielőtt bekövetkezik és a környezeti kárral fenyegető kockázat kordában tartása. Önmagában cél Nem kötődik sem a cselekvő állam, sem más állam szuverenitásához Az államok kötelesek az ellenőrzést szolgáló standardokat és szabályokat megalkotni. Pl.: Egyezmény az Ipari Balesetek Országhatárokon Túli Hatásairól, 1992 ______________________ Gabčikovo-Nagymaros jogeset!

29 EGYÜTTMŰKÖDÉS Rio, 27. elv Az államok és népek jóhiszeműen és a partnerség szellemében fognak együttműködni az ezen nyilatkozatban megfogalmazott elvek megvalósításában és a nemzetközi jognak a fenntartható fejlődés területén való továbbfejlesztésében. _______________________ Közös rezsimek Információcsere Részvétel a döntéshozatalban – határon átterjedhető hatások esetén _______________________ MOX ügy (Írország v UK)

30 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Brundtland, 1987: „a jelenlegi nemzedékek szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek saját szükségleteinek kielégítésére való képességét”. A természeti erőforrások megóvása a jövő nemze- dékeknek Az erőforrások fenntartható (ésszerű, bölcs) felhasználása A többi állam érdekeire tekintettel levő méltányos használat A környezeti megfontolások beépítése a gazdaságiakba A fenntartható fejlődás három összetevője: környezet (erőforrás használat) – gazdasági fejlődés - igazságos (inkluzív) társadalom

31 KÖZÖS, DE DIFFERENCIÁLT FELELŐSSÉG Rio, 7. elv Az államok a globális partnerség szellemében fognak együttműködni annak érdekében, hogy megőrizzék, megvédjék és helyreállítsák a Föld ökoszisztémájának az egészségét integritását. Tekintettel arra, hogy világmérető környezetromláshoz eltérő mértékben járultak hozzá, az államok közös de differenciált felelősséget viselnek. A fejlett országok elismerik azt a felelősséget, amit a fenntartható fejlődés elérésére irányuló nemzetközi törekvésekben viselnek, tekintettel azokra a hatásokra, amelyeket társadalmaik a globális környezetre gyakorolnak és azokra a technológiákra s pénzügyi forrásokra, amelyekkel rendelkeznek.”

32 AZ ELŐVIGYÁZATOSSÁG ELVE Rio, 15. elv „A környezet védelme érdekében az Államok, lehetőségeiknek megfelelően, széles körben alkalmazni fogják az elővigyázatos megközelítést. Ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható föl indokolásként a környezetromlást megakadályozó, költséghatékony intézkedések elhalasztására.”

33 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

34 Tudomány - bizonyítékok THE INTERGOVERNMENTAL PANEL ON CLIMATE CHANGE (IPCC) Working Group I (WG I) A klímaváltozás fizikai tényezőit tanulmányozza. Legutóbbi jelentésük: Climate Change 2013: the Physical Science Basis (1552 oldal) Working Group II (WG II) a társadalmi-gazdasági és a természeti rendszerek sérülékenységét tanulmányozza, beleértve az éghajlatváltozás rossz és jó következményeit és az alkalamazkodás lehetőségét legutóbbi jelentésük: Climate Change 2014 Impacts, Adaptation and Vulnerability Working Group III (WG III) az éghajlatváltozás megfékezésének lehetőségeit kutatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása és megelőzése és a nyelők kapacitásának növelése révén. Legutóbbi jelentésük: Climate Change 2014 Mitigation of Climate Change (1500 oldal) IPCC Fifth Assessment SYNTHESIS REPORT, november 1. (Fourth Assessment report = 2007) The Economics of Climate Change = The Stern Review, 2007

35 Tudomány - megfigyelések „Az éghajlati rendszer melegedése egyértelmű és az 1950 után megfigyelt változások közül sok példátlan az elmúlt évtizedekben vagy akár évezredekben” Az atmoszféra és a tengerek felmelegedtek, a hó és a jég mennyisége csökkent, a tengerszint emelkedett, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja nőtt ” IGPCC, AR5, (2013 ) WGI, summary for policymakers, p. 3 Ez egymást követő legutóbbi három évtized földfelszíni hőmérséklete magasabb volt, mint bármelyik megelőző évtizedben, 1850 óta. Az északi féltekén az 1983 – 2012 közötti harminc éves időszak valószínűleg a legmelegebb volt az elmúlt 1400 évben (medium confidence). {2.4, 5.3} légkör melegedése globalis átlag 0,85 C° Tengerszint emelkedés centimeter Nyári északi sarki jégtakaró : 10 millió km 2 – ről 6 millióra csökkent

36 AR A három legmelegebb évtized Tengerszint emelkedés, gleccser- tömeg csökkenés

37 CO2 ekvivalens kibocsátás, globális Forrás: IPCC WGIii (Mitigation) AR 5 Summary for Policy makers, 2014, p. 7

38 CO 2 koncentráció (rész/millió) és felszíni a hőmérséklet

39 Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért való felelősség eltolódása - gigatonnák Source: chart?zid=313&ah=fe2aac0b11adef572d67aed9273b6e55http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2013/11/daily- chart?zid=313&ah=fe2aac0b11adef572d67aed9273b6e55

40 Egy főre jutó kibocsátás Forrás: Trends in global CO2 emissions; 2013 Report © PBL Netherlands Environmental Assessment Agency The Hague/Bilthoven, 2012, p.20

41 Tudomány A várható hatások A globális föld by felszíni átlaghőmérséklet várhatóan °C közötti mértékben nő 2100-ra, ami a jégkorszak óta a legnagyobb ütemű változás. A globális átlagos tengerszint emelkedés várhatóan cm között lesz 2100-ra, ami számos alacsonyan fekvő tengerparti térség elöntésével jár. A csapadék mennyiségében és intenzitásában jelentős változások, Változatosabb, szélsőségesebb viharok, hőhullámok, Hirtelen, nagyléptékű „meglepetések” például a Golf- áramlat körforgásának lelassulása A malária és más trópusi betegségek megjelenése új területeken Növekvő édesvíz-hiány A tengerszint emelkedés miatt otthonukat vesztő tíz- vagy százmilliók kényszervándorlása

42 Várható hatások - régiónként Source: p. 3.

43 Az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezménye, 1992 Az 1992-ben Rióban elfogadott Éghajlatváltozásról szóló keretegyezmény célként az emberi eredetű (antropogén) üvegházgáz-kibocsátás korlátozásával azok légköri koncentrációjának olyan szinten történő stabilizálását tűzte ki, amely nem jelent veszélyt az éghajlati rendszerre. Ezt olyan időhatáron belül kell elérni, ami lehetővé teszi az ökológiai rendszerek természetes alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz, továbbá, ami biztosítja, hogy az élelmiszer-termelést az éghajlatváltozás ne fenyegesse, valamint, ami módot nyújt a fenntartható gazdasági fejlődés folytatódására. (2 cikk) 1994-ben lépett hatályba, 196 részese van.

44 Az 1992 évi keretegyezmény Fő kötelezettségek: Fejlett államok: elvont kötelezettség az 1990-es szintre visszatérésre + hozzájárulás a költségek csökkentéséhez Fejlődő államok: csak az általános kötelezettségek: -Kibocsátási leltár -Nemzeti jelentés -Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló nemzeti program -Nyelőként működő erdők és növényzet megóvása -Kutatás, információcsere.

45 Kyoto, jegyzőkönyv, 1997 Konkrét kibocstásácsökkentési követelmények a fejlett országoknak (ha részesek) Általában az 1990-es szinthez viszonyítva 5 – 8 % -os csökkentés CO 2 egyenértékesben, a 2008 – 2012-es időszakra. Megújítása (Doha) még nem lépett hatályba) Rugalmassági mechanizmusok: Együttes végrehajtás: egyik fejlett országbeli vállalat egy másik fejlett országban ruház be (A kibocsátás-csökkentést az előbbi államnak számítják be) Tiszta fejlesztési mechanizmus: fejlett állambeli cég fejlődő országban ruház be. (Csökkentést ismét a fejlett államnak tudják be) Kibocsátási kvóta kereskedelem: A megengedett, de fel nem használt kibocsátási kvótát az állam (a cég, akié) eladhatja, tőzsdén forgalomba hozhatja)

46 COP 21, Párizs, november 30. – december 11. A létrehozandó rezsim fő összetevői: Megelőzés és a alkalmazkodás egyenlően fontos Fejlődők és fejlettek különbsége eltűnőben (kivéve: finanszírozás) Cél: A melegedést 2, vagy ha lehet 1,5 C°-on belül tartani Eszköz: globális, jogilag kötelező, a fejlődőkre is kiterjedő dokumentum Alap: Intended nationally determined contributions (INDCs) Nemzetileg meghatározott hozzájárulási szándék Komoly pénzügyi transzfer a fejlettektől a fejlődőkhöz (2020-tól: 100 milliárd! USD) Forrás:

47 A max 2 C° melegedés elérhető Forrás: Better growth Better climate The new climate economy report Synthesis report September 2014 The Global Commission On The Economy And Climate omy.report/TheNewClimateE conomyReport.pdfhttp://static.newclimateecon omy.report/TheNewClimateE conomyReport.pdf, 24. old

48 Köszönöm a figyelmüket! Nagy Boldizsár


Letölteni ppt "NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG Nagy Boldizsár ELTE előadás, 2015 ősz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések