Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Hulladékgazdálkodás. 2 A hulladékokra vonatkozó szabályozás az EU egyik legrégebbi területe, hiszen 1975 óta van hatályban olyan keretjogszabály, amely.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Hulladékgazdálkodás. 2 A hulladékokra vonatkozó szabályozás az EU egyik legrégebbi területe, hiszen 1975 óta van hatályban olyan keretjogszabály, amely."— Előadás másolata:

1 1 Hulladékgazdálkodás

2 2 A hulladékokra vonatkozó szabályozás az EU egyik legrégebbi területe, hiszen 1975 óta van hatályban olyan keretjogszabály, amely ennek rendszerét építette fel. Ezzel szemben hazánkban éppen az EU elvárások okán, hasonló átfogó rendszert csak 2000-ben vezettünk be, márpedig a negyed évszázados elmaradást nem lehet könnyedén behozni évi CLXXXV. törvény a hulladékról Jellemző a EU bírói joggyakorlat erőteljes szerepe

3 3 „ Jólét bolygónk felélése nélkül” (Cselekvési program ig) 2. sz. kiemelt célkitűzés: erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes uniós gazdaság kialakítása 41. Ahhoz, hogy az Európai Unióból erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság váljon, a programnak biztosítania kell, hogy 2020-ra: d) a hulladékkal mint erőforrással való gazdálkodás biztonságos legyen, az egy főre jutó abszolút hulladékképződés csökkenjen, az energetikai hasznosítás az újrafeldolgozásra alkalmatlan anyagokra korlátozódjon, és ténylegesen megszűnjön az újrafeldolgozható és a komposztálható anyagok hulladéklerakóban való elhelyezése;

4 4 A megfelelő hulladékgazdálkodási szabályozás alapjaiként legalább a következőket kell kiemelni: –a rendszer-szemlélet és tervezhetőség, kiszámíthatóság, –elvi megközelítés, különösen annak gyakorlattá váltása, –a fogalmi tisztázás, –a gazdasági eszközök megfelelő alkalmazása, –mindez a hulladékgazdálkodás prioritási rendjének reális megvalósulása érdekében.

5 5 Rendszer-szemlélet, kiszámíthatóság A 2008-as keretirányelv preambuluma erre nézve a következőket írta: „(8) Ezért az olyan kulcsfontosságú fogalmak, mint a hulladék, a hasznosítás és az ártalmatlanítás meghatározásának pontosítása, a hulladékmegelőzés érdekében meghozandó intézkedések megerősítése, a termékek és az anyagok egész életciklusát és nem csak a hulladék fázist figyelembe vevő megközelítés bevezetése, valamint a hulladékkeletkezés és a hulladékgazdálkodás környezeti hatásainak csökkentésére való összpontosítás érdekében a 2006/12/EK irányelvet felül kell vizsgálni, ily módon erősítve a hulladék gazdasági értékét.” Nem lehet sem politikai, sem fiskális, sem előszereteti szempont, mert mindez torzít

6 6 A hulladékgazdálkodás terén alkalmazott alapvető jogintézmények : Az elvek, prioritások és általános követelmények A fogalmak (Nincsenek ugyanis mértékek, határértékek, és az egyes tevékenységek sem ítélhetők meg teljes pontossággal) – A Ht.-nek 50 (!) fogalma van A hulladékgazdálkodás tervezése Az egyes tevékenységek engedélyezése vagy bejelentése A bejelentés, adatszolgáltatás, nyilvántartás és tájékoztatás A hatósági ellenőrzés A jogkövetkezmények, a felelősség alkalmazásának lehetősége és rendszere.

7 7 Mit tartalmaz a évi CLXXXV. törvény a hulladékról? fogalmi rendszer, főleg EU jog elvek, amelyek főleg EU alapúak általános szabályok, benne melléktermék és státusz megszűnése ezen belül még minősítés (közszolgáltató is) hulladékgazdálkodási tevékenységek (pl. kereskedelem, közvetítés, pl. építési törmelék hasznosítása) egyes szereplők kötelezettségei közszolgáltatás (kié a rendszer?) sajátos szabályai, közte díj egyes hulladékfajták (termelési?) jogellenes elhelyezés, elhagyás kötelezettségek (pl. nyilvántartás, lerakási járulék + annak lebutított listája, céltartalék, biztosítás) tervezés hatósági tevékenységek, engedélyek és az ördög a részletekben (átmeneti rendelkezések)

8 8 Általános elvi kérdések –Arányosság –Szubszidiaritás (Sem az indokolatlan centralizálás, sem a szükségtelen decentralizálás nem fér össze a szubszidiaritással.) –A gazdasági verseny szabadságának elve, ami nem érvényesülhet önmagában –A jogbiztonság és kiszámíthatóság

9 9 Ht. elvei a) az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve b) a kiterjesztett gyártói felelősség elve c) az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben, nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie; d) a közelség elve: egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítmény e) a szennyező fizet elve: f) a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve g) a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve:...a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj és a hulladék ártalmatlanítása után fizetendő díj emelését, és az ártalmatlanítás díja ne eredményezhesse a hulladéklerakási járulék közszolgáltatóra vagy a lakosságra történő áthárítását; h) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb, gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.

10 10 Hulladékhierarchia A lényeg - sorrendiség Az irányelv preambuluma szerint: „(6) Minden hulladékgazdálkodási politika elsődleges célja a hulladékkeletkezés és - gazdálkodás emberi egészségre és környezetre gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása kell, hogy legyen. A hulladékpolitikának az erőforrások felhasználásának csökkentésére kell törekednie, és előnyben kell részesítenie a hulladékhierarchia alkalmazását.” A 4. cikk (Hulladékhierarchia) (1) bekezdés pedig így fogalmaz: „Az alábbi hulladékhierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni a hulladékmegelőzésre és - gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén: a) megelőzés; b) újrahasználatra való előkészítés; c) újrafeldolgozás; d) egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; valamint e) ártalmatlanítás.” Az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldás

11 11

12 12 Fogalmak EU eredet, számos esetben ECJ (CJEU) eredet, esetek Hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles A hulladék árukénti elismerése: „28. Ezért arra a következtetésre kell jutni, hogy a hulladék, akár hasznosítható, akár nem, „árunak” tekintendő, amelynek mozgását, összhangban a Szerződés 30. cikkével, elviekben nem lehet megakadályozni.” (C-2/90) Vessoso-Zanetti eset. „9. A kérdés első részére a válasz az, hogy a hulladék fogalma a 75/442. tanácsi irányelv 1. cikke értelmében, illetve a 78/319. irányelv 1. cikke értelmében nem értelmezhető úgy, mint ami kizárja azon anyagokat vagy tárgyakat a hatálya alól, amelyek gazdasági újrahasználatra alkalmasak.” (C206/88-207/88) Palin Granit eset (C-9/00): 43. A nemzeti bíróság első kérdésére adott válasz ennek alapján az lehet, hogy az olyan eljárásban, ami a kérdéses eset tényállása, a bányászatból származó maradék kő és érc, illetve feldolgozási meddő birtokosa megválik vagy megválni szándékozik ezen anyagoktól, így ezek a 75/442. irányelv értelmében hulladéknak minősülnek, hacsak jogszerűen fel nem használja töltelékként ezeket ugyanezen bánya aknafolyósóiban és megfelelő biztosítékot szolgálta a vonatkozó anyagok azonosításáról és ezen célra való tényleges hasznosításáról.

13 13 A “megválni” kifejezés jelenti tehát az egyik meghatározó szempontot, - ’Erika’ jogesetben (C-188/07) „45. Így tehát egy adott anyag 75/442 irányelv alapján történő hulladéknak való minősítése tekintetében a kérdéses anyag termelési maradék mivolta mellett egy második meghatározó kritérium az anyag előzetes feldolgozás nélküli újrafelhasználásának valószínűsége. Ha az adott anyag újrafelhasználási lehetősége mellett az is megállapítható, hogy annak megvalósítása az anyag birtokosa számára tényleges gazdasági előnnyel jár, akkor az ilyen újrafelhasználás valószínűsége magas. Ebben az esetben a szóban forgó anyag már nem olyan teher, amelytől birtokosa meg kíván válni, hanem valódi terméknek minősül (a fent hivatkozott Palin Granit ítélet 37. pontja) Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vízbe ömlött vagy vízzel elegyedett, vagy akár üledékkel keveredett szénhidrogén felhasználása vagy kereskedelmi forgalomba hozatala meglehetősen esetleges, mondhatni hipotetikus. Az is nyilvánvaló, hogy még ha el is fogadjuk, hogy az ilyen felhasználás vagy kereskedelmi forgalomba hozatal technikailag megvalósítható, ez mindenesetre olyan előzetes feldolgozási eljárást feltételezne, amely nemcsak a gazdaságos újrahasznosítástól áll távol, de ezen anyag birtokosa számára valójában jelentős pénzügyi terhet jelentene. Ebből következik, hogy a véletlenül a tengerbe ömlött szénhidrogéneket olyan anyagnak kell tekinteni, melyet birtokosa nem kívánt előállítani, és attól szállítása során – akár akaratlanul – „megválik”, olyannyira, hogy az ilyen anyagot a 75/442 irányelv értelmében hulladéknak kell minősíteni (lásd ilyen értelemben a fent hivatkozott Van de Walle és társai ügyben hozott ítélet 47. és 50. pontját).”

14 14

15 15 Fogalmak folytatás hasznosítás (pl. 2. § 20. pont) „hasznosítás: bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse; a hasznosítási műveletek nem kimerítő listáját a 3. melléklet tartalmazza;”

16 16 ASA-eset (C-6/00) „58. Meg kell állapítani bevezetésként, hogy sem a Rendelet (a hulladékszállításról – a Szerk. megjegyzése), sem az irányelv nem tartalmaz általános fogalmat a hasznosításra vagy ártalmatlanításra, hanem csupán utal az irányelv II A és a II B mellékleteire, amelyekben ezen koncepciós körbe tartozó különböző műveleteket felsorolják. … a salak és hamu elhelyezése egy használaton kívüli bányában olyan művelet, amelyik, figyelemmel csupán a műveletek meghatározására, alkalmas arra, hogy ártalmatlanításnak tekintsük a II A melléklet D 12 műveleteként, vagy hasznosításnak a II B melléklet R 5 műveletként. … 69. Az Irányelv 3. cikk (1) bekezdés b) pontja és negyedik preambulum- bekezdése értelmében az elsődleges cél, hogy a hulladék hasznos célt szolgáljon, helyettesítve más anyagokat, amelyeket erre a célra használni lehetne, ennek révén megőrizve természetes erőforrásokat A fenti megfontolások alapján … Az ilyen lerakás hasznosítás, ha elsődleges célja szerint a hulladék hasznos célt szolgál, helyettesítve más anyagokat, amelyeket erre a célra használni lehetne.”

17 17 melléktermék a) további felhasználása biztosított, b) előállítását követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – közvetlenül felhasználható, c) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő, d) a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és e) további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak hulladékstátusz megszűnése a) meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást. Mindkét esetben el kell dönteni a jogalkalmazás során, mikor biztosított egy anyag vagy tárgy piaca, mikor van rá kereslet, illetve mit jelent a termékre vonatkozó hatályos jogszabályi előírás

18 18 Hulladéktípusok A hulladék általános kategóriáin belül EU szerint két sajátos típus: veszélyes hulladék – amely az irányelv mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent; illetve semleges (inert) hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Ht. szerint még: települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék

19 19 Települési 21. háztartási hulladék: a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot; 22. háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló 39. lomhulladék: az ingatlanhasználótól a közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja; stb. Hulladéklista! (EWC kódok)

20 20 Tervezés Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és az Országos Megelőzési Program Az OHÜ elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet és annak részeként az Országos Megelőzési Programot A környezetvédelemért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé. A Kormány határozatban dönt. 7 évre A területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok Az OHÜ készíti A környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. 7 évre Eljárási kérdések: A tervezési területen működő helyi önkormányzatokat, érdek-képviseleti és környezetvédelmi civil szervezeteket, továbbá a területen illetékességgel rendelkező hatóságokat, valamint környezetvédelmi igazgatási szerveket bevonja. Az OHT-t, az OMP-t, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveket és a területi megelőzési programokat a környezetvédelemért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi, és elérhetőségét folyamatosan biztosítja.

21 21 Tervezés Az OHT-nek, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveknek legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk: a) a hulladékképződés, illetve a hulladék káros hatásainak megelőzése, a gazdasági növekedés és az abból fakadó környezeti hatások megszüntetésének érdekében a tervezési területen elérendő célokat, továbbá az intézkedések és az eredmények nyomon követését, értékelését szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket és mutatókat; b) a tervezési területen képződő, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladék típusait, mennyiségét és eredetét; c) a tervezési területről várhatóan elszállításra vagy a területre beszállításra kerülő hulladék mennyiségét; d) a hulladékáramok jövőbeni alakulásának becslését; e) az elérendő hulladékgazdálkodási célokat; f) a kezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket; g) az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket; h) a meglévő gyűjtési rendszerek, valamint a hulladékkezelő létesítmények és üzemeltetőik bemutatását, figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól, a biológiailag lebomló hulladék kezeléséről, az építési-bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabályban előírtakra;

22 22 i) az új gyűjtési rendszer bevezetésére vagy a kezelési kapacitások fejlesztésére vonatkozó igények felmérését, továbbá a tervezési időszak során bezárásra kerülő hulladékkezelő létesítményeket, valamint a hulladékkezelési infrastruktúra továbbfejlesztésének lehetőségét; j) a jövőbeni ártalmatlanító és kiemelt jelentőségű hasznosító létesítmények területének kiválasztására és kapacitásának tervezésére vonatkozó kritériumrendszert; k) a hulladékgazdálkodással járó különös gazdálkodási feladatok megoldásához szükséges, tervezett hulladékgazdálkodási technológiákat, módszereket, célkitűzéseket; l) az e) pont szerinti célok megvalósítását szolgáló cselekvési programot, ennek keretében a hulladékgazdálkodás, valamint az újrahasználatra előkészítés, az újrafeldolgozás, a hasznosítás és az ártalmatlanítás racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározását, végrehajtásuk sorrendjét és határidejét, a megvalósításhoz szükséges eszközök, eljárások, berendezések és létesítmények meghatározását, valamint ezek becsült költségeit; m) annak értékelését, hogy a hulladékgazdálkodási tervek hogyan járulnak hozzá az e törvényben foglalt célkitűzések megvalósításához.

23 23 Az OHT, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervek a tervezési terület földrajzi sajátosságaira tekintettel tartalmazhatják az alábbiakat: a) a hulladékgazdálkodási feladatoknak az állam és az ingatlanhasználó közötti megosztását, b) a hulladékgazdálkodási feladatok megoldását elősegítő gazdasági és egyéb eszközök értékelését, c) a nyilvánosság és a fogyasztói csoportok felvilágosítását segítő, a környezeti tudatosságot fejlesztő intézkedéseket, valamint d) a felhagyott és környezetszennyezéssel, illetve környezetkárosítással érintett hulladékártalmatlanító létesítményeket, továbbá ezek rekultivációjára, utógondozására, továbbá monitoringjára vonatkozó intézkedéseket.

24 24 Az OMP-nek, valamint a területi megelőzési programnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: a) önálló tervrészként a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzéseket, feladatokat, azok eredményességének, hasznosságának értékelését, továbbá a jogszabályalkotásra, illetve módosításra, valamint a gazdasági ösztönzők bevezetésére vonatkozó javaslatokat, b) a hulladékképződés megelőzését szolgáló intézkedések és az intézkedések által elért eredmények nyomon követésére és értékelésére, továbbá a tervezett intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló egyedi minőségi és mennyiségi referenciaszinteket, mutatókat, c) a 4. mellékletben foglaltakra figyelemmel azokat az általános és az egyes gazdasági ágazatokhoz kötődő jogi, gazdasági és szemléletformáló intézkedéseket, amelyekkel a tervezési időszakban elősegíthető: ca) a fenntartható fogyasztás, cb) a termelő technológiák fajlagos hulladékkibocsátásának és a képződő hulladék veszélyességének csökkentése, valamint az alternatív technológiák és alternatív bemeneti helyettesítő anyagok megjelenése a kevesebb és kevésbé veszélyes hulladék képződésének érdekében, cc) a termékek hulladékká válásának késleltetése, veszélyesanyag-tartalmuk csökkentése - különös tekintettel a tartós, újrahasználható és újrafeldolgozható termékekre, valamint az ezek előállítását szolgáló technológiákra -, valamint d) a meglévő és tervezett megelőzési intézkedések eredményeit és hatékonyságát, a hulladékképződés, valamint a veszélyes anyagok hulladékban való jelenlétének alakulását a jelentősebb hulladékáramok és a meghatározó gazdasági ágazatok vonatkozásában.

25 25 A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv 78. § (1) A hulladékgazdálkodási tervekben és a megelőzési programokban foglalt, valamint az e törvényben meghatározott megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megvalósíthatóságának biztosítása érdekében a közszolgáltató - legalább 3 évente - közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet készít. (2) A közszolgáltató a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervben bemutatja, hogy a közszolgáltatási területen a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételével, gyűjtésével, elszállításával és kezelésével, valamint az e törvényben meghatározott - hasznosításra, illetve ártalmatlanításra vonatkozó - célkitűzésekkel kapcsolatban milyen intézkedéseket tervez megtenni, azokat milyen módon, illetve eszközökkel kívánja végrehajtani. (3) A közszolgáltató a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet jóváhagyásra a környezetvédelmi hatóságnak megküldi. (4) A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben előírt tartalommal kell elkészíteni.

26 26 A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék szállítónak történő átadása, d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása, e) a hulladék közvetítőnek történő átadása, f) a hulladék kereskedőnek történő átadása, g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása - ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is -, vagy h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik.

27 27 Engedély A hulladékgazdálkodás alapvető jogintézménye az engedély. Legalább a következőket tartalmazza: a kezelhető hulladék típusai és mennyiségei; minden engedélyezett művelettípushoz az érintett telepre érvényes műszaki és egyéb követelmények; a meghozandó biztonsági és elővigyázatossági intézkedések; minden művelettípus esetében a használandó módszer; szükség esetén figyelemmel kísérési és ellenőrzési műveletek; szükség esetén a bezárásra és az utógondozásra vonatkozó rendelkezések.

28 § (1) A környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedélynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a) az engedélyes azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosítók, statisztikai számjel), b) a hulladék fajtáját, típusát és mennyiségét, c) az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését, d) a hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett területet, e) a bevezetendő biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre vonatkozó követelményeket, valamint f) az engedély időbeli hatályát.

29 § (1) A környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt csak annak a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhat, amelyben az állam, a települési önkormányzat vagy a települési önkormányzatok társulása a szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján közvetlenül vagy közvetve rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja. (2) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély határozott időre, de legfeljebb 10 évre adható. (3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a közszolgáltatási engedélyre jogosult azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosítók, statisztikai számjel), b) az engedélyezett közszolgáltatási tevékenység megnevezését, c) a közszolgáltatási területet, d) a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartamát, e) a bevezetendő biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre vonatkozó követelményeket, valamint f) a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv értékelését.

30 30 Kivételek 12. § (1) A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti. 13. § (1) A kereskedő és a közvetítő a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végzi, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül. 14. § (1) Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet szállítani, kivéve ha a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja.

31 31 Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatási terület határait; b) a közszolgáltató tagjai, illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve az alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve alvállalkozó végzi; c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlanhasználó ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit; e) az ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények, továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit; f) az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat; g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

32 32 A települési önkormányzatra vonatkozó szabályok A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. Közbeszerzési eljárást folytat le, kivételekkel A települési önkormányzat csak 1 hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést köthet. Csak hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiállított minősítő okirattal (osztályba sorolás is!) rendelkező gazdasági szereplővel köthet. (2013. évi CXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről) Ezzel nem rendelkező gazdasági szereplővel is köthet hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést, amelynek tagjai - a települési önkormányzatot és az államot kivéve - valamennyien rendelkeznek hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiállított minősítő okirattal.

33 33 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a közszolgáltató, illetve a tagok azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosító, statisztikai számjel), b) a közszolgáltatási tevékenység megnevezését, c) a közszolgáltatási területet, d) a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartamát. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés a közszolgáltatóval legfeljebb 10 évre köthető meg. hulladekgazdalkodasi-kozszolgaltatasi-szerzodesei

34 34 A települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében egymással társulhatnak. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési önkormányzati döntés meghozatala előtt a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatás tartható. A települési önkormányzat közmeghallgatást tart a települési hulladék elkülönített gyűjtésének bevezetésével kapcsolatos döntések meghozatala előtt. Sajátos szabályok a felmondásra 37/A. § Ha a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a §-ban foglaltak szerint nem biztosítja, vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a §- ban meghatározott eljárás eredménytelensége miatt nem biztosítható, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerint kell eljárni.

35 35 Az ingatlanhasználó Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi. Közszolgáltatási díjat fizet Az ingatlanhasználó az érintett ingatlan területén képződő települési hulladékot gyűjti, és azt a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja. A természetes személy ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. E jogot a természetes személy ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette. Önkormányzati rendelet az ingatlanhasználót kötelezheti a települési hulladék meghatározott anyagfajta - így különösen a papír, fém, műanyag, építési-bontási, illetve üveg - vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére. A gyűjtőedénybe helyezett települési hulladék a hulladéktermelő tulajdonát képezi addig, amíg az a közszolgáltató birtokába kerül.

36 36 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni. Egytényezős vagy kéttényezős díjként állapítható meg. (a kéttényezős díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll) Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

37 37 Lerakási járulék év áprilisi jelentés, amelyik a „landfill tax” európai helyzetével foglalkozik. A tanulmány 18 EU országot érint ugyan, de 20 európai országban létezik ilyen adó (Norvégiában és Svájcban is). Mértéke néhány euro/tonna indulástól max. 200 euro/tonna mértékig terjed, a legváltozatosabb Lengyelországban, 20 különböző mértékkel. Az átlag 30 euro, de emelkedő tendenciát mutat, körüli összegig, fokozatos a bevezetéssel. Az egyes országokban különböző években vezették be az adót, így Ausztriában 1989 óta létezik, veszélyes hulladékok esetében a maximális összeg 30 euro; Csehországban már 1992 óta beszedik, 20 euro a települési hulladék esetében; Észtország 1990-ben alkalmazta és 12 euro települési hulladékoknál, Szlovénia 2001 óta ismeri és települési hulladék esetében 11 euro, stb

38 38 Ki fizeti/állja a lerakási járulékot? mert hallani nem megalapozott véleményeket is A C ‑ 172/08. sz. ügy előzetes döntéshozatal a Pontina Ambiente Srl és a Regione Lazio közötti ügy 38 Következésképpen, bár a tagállam kivethet a hulladékokra olyan adót, amelyet a hulladéklerakó üzemeltetőjének kell megfizetnie, és amelyet a hulladékot lerakó önkormányzatnak számára meg kell térítenie, ezt csak azzal a feltétellel teheti, ha ehhez az adózási eszközhöz olyan intézkedések kapcsolódnak, amelyek annak garantálására irányulnak, hogy az adó megtérítésére ténylegesen és rövid időn belül sor kerül annak érdekében, hogy az említett üzemeltető ne viseljen az érintett önkormányzatok késedelmes fizetéséből származó túlzott terheket, és így ne kerüljön veszélybe a szennyező fizet elv megvalósulása. Ha ugyanis e költségek viselése az üzemeltetőt terheli, az ahhoz vezet, hogy olyan hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatos költségeket visel, amelyek nem az ő tevékenysége következtében keletkeztek, hanem amelyeket ő csak ártalmatlanít az általa nyújtott szolgáltatások keretében.

39 39 A közszolgáltató Környezetvédelmi biztosítást köt vagy céltartalékot képez A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató a) az ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti és elszállítja, b) a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti, illetve átveszi és elszállítja, c) az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött vagy átvételi helyen átvett hulladékot összegyűjti és elszállítja, d) az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot összegyűjti, elszállítja és gondoskodik a hulladék kezeléséről, ha erre a települési önkormányzattal megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése kiterjed, e) gondoskodik az a)-d) pontban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezeléséről, és f) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítményt üzemelteti.

40 40 Ha a közszolgáltató hulladékkezelő létesítménnyel, illetve a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelésére alkalmas berendezéssel nem rendelkezik, a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezeléséről a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása útján gondoskodik. Ebben az esetben a hulladékkezelőnek nem szükséges hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkeznie. Közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet - a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott hulladék kezelésének kivételével - nem végezhet. A lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék a közszolgáltató tulajdonát képezi. A közszolgáltató évente legalább 1 alkalommal gondoskodik a lomtalanítás megszervezéséről


Letölteni ppt "1 Hulladékgazdálkodás. 2 A hulladékokra vonatkozó szabályozás az EU egyik legrégebbi területe, hiszen 1975 óta van hatályban olyan keretjogszabály, amely."

Hasonló előadás


Google Hirdetések