A szakember és mérnökképzés valamint az informatika megnövekedett jelentősége Vajta László BME VIK 2015. december 03.

Az előadások a következő témára: "A szakember és mérnökképzés valamint az informatika megnövekedett jelentősége Vajta László BME VIK 2015. december 03."— Előadás másolata:

1 A szakember és mérnökképzés valamint az informatika megnövekedett jelentősége Vajta László BME VIK 2015. december 03.

2 Az informatika, mint tudomány A hagyományos mérnökség elméleti alapja a matematika, és a fizika A matematika, tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja. A fizikusok az anyag tulajdonságait és kölcsönhatásait tanulmányozzák az elemi részecskék szintjétől a Világegyetem egészéig. A fizikai jelenségeket matematikai modelleken keresztül igyekeznek kvantitatív módon megérteni. A XXI. sz.-ban ez kiegészül az informatikával. 2015.12.03.Vajta László2

3 Az informatika fogalma Az informatika (information technology, IT) önálló tudományág, amely az adatok rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével, továbbításával foglalkozik. elméleti úton azáltal, hogy módszereket, modelleket, formalizmusokat dolgoz ki a számítógépek készítéséhez és működtetéséhez; mérnöki tevékenységgel úgy, hogy számítógépeket készít, illetve azokhoz elektronikai eszközöket alkot; Rendszer tervezéssel és készítéssel azáltal, hogy a számítógépek működtető eszközeit hozza létre, illetve azokat működteti; alkalmazza https://hu.wikipedia.org/wiki/Informatika 2015.12.03.Vajta László3

4 Az informatika egyetemi oktatása Matematikai eredete okán: Programtervező informatikus Villamosmérnöki eredete okán: Mérnök informatikus Gazdasági felhasználása okán: Gazdasági informatikus Egyéb területeken: Kiegészítő alkalmazott informatikai tárgyak 2015.12.03.Vajta László4

5 INFORMATIKA megnövekedett jelentősége Termelőerők és termelési viszonyok Forradalmak A fejlődés sebessége és a szabályozástechnika Új világméretű kihívások – átok vagy áldás? 2015.12.03.Vajta László5

6 Negyedik ipari forradalom? „Szemünk előtt zajlik a negyedik ipari forradalom” Braun Péter Privátbankár.hu 1. meetup Sokan beszélnek róla, kevesebben fejlesztik, még kevesebben alkalmazzák… 2015.12.03.Vajta László6

7 Miért negyedik? Miért forradalom? Első ipari forradalom Anglia, XVIII. század (gőzgép, közlekedés, gépesítés) Második ipari forradalom USA, Németország XIX. sz. vége XX. sz. eleje (anyagok, technológia, gyártásszervezés) Harmadik ipari forradalom OECD, 1970-es évektől (digitális technika) Negyedik ipari forradalom globális, XXI. sz. eleje (hálózatok, AI, mobilitás, IoT, CPS) 2015.12.03.Vajta László7

8 Negyedik ipari forradalom A központi kérdés az informatika fejlődése Fogalmak, amelyek évekkel ezelőtt még nem léteztek! Felhő, big data, 5G, Future Internet, M2M És a kulcs: IoT és CPS Szenzorok, hálózatban, webcímmel 2015.12.03.Vajta László8

9 http://www.plmportal.org/en/news-detail/comment-on-industry-4-0-strategy- recommendation-of-the-forschungsunion-falls-short.html 2015.12.03.Vajta László9

10 http://www.uberb2b.com/b4b-presents-the-first-industry-4-0-mini-conference/ 2015.12.03.Vajta László10

11 Intenzíven kommunikált kérdés Pár idézet: „Már a kezdetektől a negyedik ipari forradalom élére álltunk” Ács István, Bosch Rexroth Hajtás- és Vezérléstechnika Kft. (techstorym2m.hu) „Egy negyedik ipari forradalom zajlik” Ablonczy Balázs SAP (portfolio.hu) „A munkahelyek nagy részéből kitúrják az embereket 20 éven belül” Bank of America Merryl Lynch (origo.hu) 2015.12.03.Vajta László11

12 Fejlett ipari országokban felmérés 900 döntéshozó tesztelése D, CH, A (http://www.csc.com/) 50% nem hallott az Industrie 4.0 programról 25% hallott róla, de nem tudja, hogy mi az és egy meglepő eredmény USA vállaltvezetők 20%-a (!) gondolja csupán, hogy az ipar digitalizálása a siker eleme lehet 2015.12.03.Vajta László12

13 Industrie 4.0 Német kormány által megfogalmazott cél A (német) ipar fejlesztésének víziója az IoT világában (Kagermann/Lukas/Wahlster 2011 április) The basic principle of Industry 4.0 is that by connecting machines, work pieces and systems, we are creating intelligent networks along the entire value chain that can control each other autonomously. http://en.wikipedia.org/wiki/Industry_4.0 2015.12.03.Vajta László13

14 Az Industry 4.0 jövőképe Az új technológiai környezet megkülönböztető jellemzője a mechatronikai rendszerekre történő átállás. A jövőbeli termékek alapvető összetevője az elektronika lesz, a hardver egyre nagyobb szabványosítása mellett. A funkcionalitást meghatározó fő jellemzőket a szoftver fogja szolgáltatni. Ezzel a módszerrel a hagyományos gépalkatrészek mechatronikai rendszerekké alakulnak át. A funkciókat mechanikai, elektronikai vagy szoftveres úton lehet megvalósítani. Ezért a tervezéshez és a gyártáshoz, valamint a szolgáltatásokhoz interdiszciplináris csapatra van szükség, amely egyesíti a mechanikai, az elektronikai, a szoftvermérnöki és az általános mérnöki szakértelmet. 2015.12.03.Vajta László14

15 Az ipari fejlődés fő elemei Intelligens tárgyak Új kommunikációs architektúrák Új programozási paradigmák Szabványok Biztonság 2015.12.03.Vajta László15

16 A szakember és mérnökképzés megnövekedett jelentősége Interdiszciplinaritás - rendszerszemlélet Gyors változások követésének képessége – élethosszig tartó tanulás Team munka – mert egy ember már nem képes… Gyakorlatorientált – mert a mérnök nem bölcsész… 2015.12.03.Vajta László16

17 „A jövő az egyetemek és a nagy cégközpontok együttműködéséé” „Az új adórendszer ösztönözze a közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalkozások kutatási együttműködéseit”. Forrás: MTI, Inforádió Változó elvárások a műszaki felsőoktatással szemben 2015.12.03.Vajta László17

18 A tudás szinten tartása, aktualizálása Miközben csökken a felsőoktatásba először belépők száma, Növekszik az felsőoktatás által oktatottak összes létszáma! Az IT tudás iránti igény drámaian növekszik, és tíz évente teljesen megújítandó! 2015.12.03.Vajta László18

19 Új módszerek a mérnökképzésben Miért: Mert globalizált, komplex, gyorsan változó, hatékony világban élünk Mit: Soft skill, nyelvtudás, alkalmazói készség, csoportmunka készség, átfogó ismeretek, integrációs képesség 2015.12.03.Vajta László19

20 Új módszerek a mérnökképzésben Hogyan? living lab rendszerek (DEMOLA) kooperációs képzések (duális), közös k+f tevékenység (FIEK) technológia transzfer eszközök vállalat-specifikus (tovább)képzések Stb. 2015.12.03.Vajta László20

21 Várjuk a versenyszféra javaslatait, együttműködését! Köszönöm a figyelmet! 2015.12.03.Vajta László21