Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

V. A szocializáció. A szocializáció fogalma „az embert érő hatások, az ezekre való reakciók, visszahatások egész folyamata, amelynek során az egyén megszerzi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "V. A szocializáció. A szocializáció fogalma „az embert érő hatások, az ezekre való reakciók, visszahatások egész folyamata, amelynek során az egyén megszerzi."— Előadás másolata:

1 V. A szocializáció

2 A szocializáció fogalma „az embert érő hatások, az ezekre való reakciók, visszahatások egész folyamata, amelynek során az egyén megszerzi azt a tudást, azokat a gyakorlati ismerteket és készségeket, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy többé- kevésbé hatékonyan vegyen részt az egész társadalom, illetve az egyes csoportok életében.” (David Goshlin)

3 1. A szocializáció fogalma  a szocializáció fogalma: XIX. század vége  a szociológia, a pszichológia és az antropológia közös fogalma  az egyén fejlődése elsősorban a társas-szociális környezetből származó hatások terméke  A szocializáció az utánzás, mintakövetés és az azonosulás segítségével történik  az egyén számára a társas környezet, a tartós emberi kapcsolatok megléte a fejlődés elengedhetetlen feltétele a fejlődés célja, hogy az egyén „társas lénnyé” alakuljon A szocializációval kapcsolatos kutatások két legfőbb kérdésfeltevése: 1.melyek azok a jellegzetességek, amelyeket az egyén elsajátít társadalmivá fejlődése során 2.melyek azok a mechanizmusok, amelyek a kívánt változáshoz vezetnek

4 2. Elméleti megközelítések 1.Konstruktivizmus a szocializáció organikus folyamat az egyén fejlődése állandó interakcióban van a társadalmi folyamatokkal a kognitív fejlődés piageti elmélete 2. Pszichoanalitikus megközelítés a szocializáció az egyéni, biológiai sajátosságok és a társadalmi követelmények konfliktusos folyamatát jelenti a személyiségfejlődés freudi elmélete 3. A tanulás szociális elmélete legkönyebben az egyén közösségben, utánzás révén tanul fontos szerep jut a példaképeknek fő képviselői Bandura, Mead

5 3. A személyiségfejlődés elméletei Sigmund Freud ( ) - az ember pszichológiai fejlődése jelentős feszültségekkel jár: a kisgyermekek megtanulják szabályozni vágyaikat, de azok erőteljes ösztönzőként megmaradnak a tudatukban -a szorongások főként kisgyermekkorban való leküzdésének tudattalan módjai az ember egész élete során megmaradnak George Herbert Mead ( ) - a gyerekek elsősorban a körülöttük lévő cselekedetek utánzása révén válnak társadalmi lényekké - a szerepátvétel révén a gyermek megtanulja, milyen másnak a helyzetében lenni, a mások szemén keresztül fedezi fel önmagát és tudja értelmezni a „me”-t (társadalmi én), majd az „általános másik”-at

6 4. A személyiségfejlődés elméletei Jean Piaget ( ) - a gyermekek nem passzívan elfogadják, hanem értelmezik a környező világot - a gondolkodásnak négy szakaszát különbözteti meg: 1.szenzomotoros szakasz (2 éves korig) – a gyermek megtanulja, hogy a környezete jól elkülönülő és stabil tulajdonságokkal rendelkező tárgyakból és személyekből áll 2. műveletek előtti szakasz (2-7 éves kor) – a gyermek magas szinten elsajátítja a nyelvet és képes a szimbólumok használatára 3. konkrét műveletek szakasza (7-11 éves kor) – a gyerek elsajátítja az elvont logikai fogalmakat 4. formális műveletek szakasza (11-15 éves kor) – a gyerek képessé válik elvont és hipotetikus eszmék megértésére 1 – 3 univerzális szakaszok = mindenki végigmegy ezeken a szakaszokon 4. szakasz: függ az iskolai oktatástól

7 5. A szocializáció típusai  a szocializáció a szabályok megtanulása, internalizációja, az önkontroll-folyamatok kialakítása  a szocializáció tágabb értelemben az egész életet átszövő folyamat, tehát a felnőttkorban is érvényesül  szűkebb értelemben az a periódus, amikor társas viselkedésünk alapjait alakítjuk ki, vagyis a gyermekkori, az elsődleges szocializáció ideje 1.az elsődleges szocializáció során a társas környezettel való interakcióban történik az egyén alapvető pszichológiai funkcióinak elsajátítása, minden későbbi szocializációs folyamat alapja (kognitív, verbális, szociális készségek, kulturális és erkölcsi minták) 2.a másodlagos szocializáció a társadalmi szerepekkel kapcsolatos (erkölcsi, politikai, foglalkozási): óvoda, iskola, munkahely, szórakozóhely, a média stb. hatására történik A szocializáció két típusa:

8 6. A szocializáció és az életszakaszok A magzati kor (Teleki Béla) -jelentőségét nem vették figyelembe a múltban -ma már számos terápiát ismerünk, amelyek azon sérülések kiküszöbölésén fáradoznak, amelyeket a magzati szocializáció során szerzett az egyén -nagyon fontos a környezet odafigyelése a magzatra és a gyermeket váró anyára: -az anya lehetőleg tartózkodjon mindenféle kábítószertől (kávé, cigaretta, alkohol, drog, gyógyszer), sokat mozogjon, egészségesen táplálkozzon, és kiegyensúlyozott, boldog életet éljen -mind az anya, mind a környezete foglalkozzon a magzattal: beszéljenek hozzá, énekeljenek neki, óvják őt a goromba hangoktól (veszekedés), bántó zörejektől (építkezés), dübörgő zenétől

9 Korábban úgy tartották, hogy a megszületett csecsemő az őt körülvevő ingerek között nem tud szelektálni. Ma: –Az újszülött egyhetes korától különbségeket tesz inger és inger között –A csecsemő legalapvetőbb két reakciója a sírás és a mosolygás –Háromhetes korától a gyerekek képesek arra, hogy megkülönböztessék anyjukat illetve elsődleges gondozóikat

10 Egyéves korától kezdve a gyerekek idejének egy jelentős részét a játék tölti ki. –Mildred Parten: kezdetben a gyermek magányosan játszik Ezután a gyerekek játékát a párhuzamos tevékenység jellemzi, Három éves kor körül a gyerek úgynevezett asszociatív játékot játszik. Négy éves koruktól kezdve jellemzően kooperatív játékokat játszanak a gyerekek.

11 Anya-gyermek kapcsolat

12 A kapcsolat zavarai Az anya és gyermek kapcsolat zavarainak egyik lehetséges forrása az anya éretlensége, felkészületlensége az anyaságra –rejtetten elutasíthatja a gyermekét Lehet, hogy az anya túlságosan aggódó, szorongó Gondot jelenthet az is, hogy az anya nem következetes Lehet, hogy kompenzál (Bagdy Emőke)

13 Kötődés

14

15

16 7. A szocializáció és az életszakaszok A kisgyermekkor (a születéstől az iskolába lépésig tartó időszak, 0-7 év) -a társas fejlődés szempontjából fontos, hogy az egyén már kiskorától tartós és bensőséges kapcsolatot alakítson ki a környezetével -ez a szakasz a szocializáció döntő tényezője -fontos, hogy a gyermek teljes (apa, anya és testvér) és kiegyensúlyozott légkörű családban (szeretetben) éljen, ahol a családtagok szeretik egymást és foglalkoznak egymással -fontos a testvérkapcsolat biztosítása: a kistestvér születése ajánlatos valahol a gyermek harmadik életévében -ebben az életkorban különösen zavarhatja a szocializáció folyamatát a szülők válása, a gyermek bölcsödébe adása és az agresszív (akár szóbeli) családi, bölcsődei vagy óvodai légkör

17 A kisgyerek öt éves korára válik autonóm személyiséggé

18 Pszichológusok állítják, hogy a sikeres szocializációhoz elengedhetetlen legalább egy személy megbízható jelenléte John Bowlby pszichológus –kötődés A Harlow házaspár végzett ennek az elméletnek a vizsgálatára egy kísérletet –„érzelmi depriváció”

19 Anya hiánya depresszió, hospitalizáció –René Spitz csecsemőotthonban nevelt gyerekeket vizsgált és hasonló felismerésre tett szert.

20 8. A szocializáció és az életszakaszok A kisiskoláskor (az általános iskola első négy évfolyama, 8-12 év) - az iskola, mint másodlagos szocializációs intézmény, jelentékenyen befolyásolja a gyermek szocializációját, aki most ismerkedik igazán a családon kívüli élettel - különös jelentőséggel bír a jó szülő-gyermek, tanár-diák és diák-diák kapcsolat, ami erősen fejleszti, tanulásra és elfogadható viselkedésre serkenti a gyermeket - erkölcsi fejlődésüket megakasztja a negatív kapcsolat a fentebb említettekkel - kudarcélménnyel terhelik a gyermeket, ha fegyelmezetlenségét, elevenségét és mozgékonyságát helytelenül kezelik a szülők és pedagógusok - ha a gyermekeket bűntudatossá teszi a közvetlen környezete, ez a személyiség súlyos károsodásához és viselkedési zavarokhoz vezet, ami devianciába torkolhat

21 9. A szocializáció és az életszakaszok A serdülőkor és ifjúkor (12-18 életév) - a változások tömkelege zúdul a fiatal nyakába, érzékeny és sérülékeny, érzelmei erőteljesen hullámzanak - igyekszik önállósulni és keresi szexuális önazonosságát - mivel a „kicsik” világában már nem érzi jól magát, a felnőttek még nem fogadták be, erőteljesen kortársaihoz csapódik - szocializációs zavarai főképp az esetleges elmagányosodásból, a szülő- gyermek kapcsolat elégtelenségéből, értékvesztésből (egzisztenciális vákuum), céltalanságból és iskolai nehézségekből adódhatnak - sokat árthatnak az iskolai konfliktusok, de a szabadidő szervezetlensége is (céltalan bolyongás és tévénézés) - a szocializáció szempontjából a szülők feladata ebben az életszakaszban: 1. folytonosan informálódjanak a serdülő társas kapcsolatairól, konfliktusairól 2. mellőzzék az erőszakos beavatkozást (fontosabb a jó családi, iskolai légkör ápolása, és a dolgok alapos megbeszélése) 3. nagyon sokat használhat a szülő-szülő, valamint a szülő-iskola jó, támogató kapcsolata

22 10. A szocializáció és az életszakaszok A fiatal felnőttkor (18-30 év) -fő jellemzője az intimitás keresése, a pályaválasztás és a házasságkötés, családalapítás -a jó párválasztástól és az érett pályaválasztástól függ a fiatal felnőtt sikeres, tisztességes életvitele -a fiatal felnőtt eredményes szocializációja megbukhat azon, hogy: 1.túlságosan függ szüleitől 2.elhamarkodottan választ magának házastársat 3.nem talál megfelelő munkahelyet 4.nem jut kellő lakáshoz

23 11. A szocializáció és az életszakaszok A felnőttkor (30-62 év) -a szocializáció szempontjából szinte állandó kihívásokkal teli: házasságkötés, összemelegedés házastársával, lakásépítés, gyermekvállalás és gyermeknevelés, szakmai előrehaladás, stb. -a közvélemény nem kedvez a házasság stabilitásának, szinte divat a válás -a lakásépítés pénzügyi megoldása már „művészet” -alacsony a gyerekvállalási kedv, mert a gyermeknevelés nagy anyagi és szellemi energiákat követel, ugyanakkor, állandó változásra készteti a szülőket -a szakmai előrehaladás nem ritkán kerül összeütközésbe a szülőszereppel -a felnőtt egyén erkölcsi szocializációját megnehezíti az igények, szükségletek, és a lehetőségek közötti feszültség -a korszellem a horizontális gondolkodást sugallja a vertikálissal szemben (a különböző értékű események mellérendelten jelennek meg, eltűnik a jövő mérlegelése)

24 12. A szocializáció és az életszakaszok Az élet dele (40-50 életév) -a felnőttkor egy igen jelentős szakasza a szocializáció szempontjából -erősen meghatározza: 1.az érvényesülés és bizonyítás vágya 2.a személyiség (a tudatos és tudattalan, vallási és profán, családon kívüli és családon belüli tevékenység stb.) egységesülése (integrációja) -amennyiben ez az integráció nem valósul meg, a csalódás zsákutcába vezeti az egyén szocializációját -a személyiség szocializációját akadályozó tényezők „robbanást” válthatnak ki az élet delén: -elválik, és egészen fiatallal házasodik -alkoholba temetkezik -„csak a munkájának él” megfeledkezve családról, gyermekről, egészségről, szórakozásról stb.

25 13. A szocializáció és az életszakaszok Az időskor (62 év fölött) -a korosodás a szocializáció sajátságos életszakasza, amely szembesíti az egyént egyrészt az élet „végtelenségével” unokáiban, másrészt az élet mulandóságával (betegségek, szülők halála) -itt történik meg a szocializáció a nyugdíjas életvezetésre (megalkotja-e nyugdíjas „életprogramját”, vagy belevesz a semmittevés ürességébe) -ennek a kornak a feladata a teljes „beérés”, a múlt és a jelen egységesítése (integrálása) a jövővel: megtalálni a megfelelő családi, nagyszülői életvezetést és megbarátkozni a mulandósággal -az egységesített (integrált) személyiségek a boldog öregek -ellenkező esetben megszületik a panaszkodó, kiállhatatlankodó vénember, akire a magány, az elkeseredettség, a beszűkülés vár

26 14. Szocializációs közegek: a család  a család olyan életkeret, amelyben biológiai létünk megvalósul, pszichés fejlődésünk pedig alapvető jegyeit, individuális arculatát bontja ki  a család az egyén és a társadalom közti közvetítő kiscsoport  a család elsődlegessége abban áll, hogy: 1.a legkorábbi szakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre 2.érzelmi kötelékei, kapcsolatainak erőssége, hosszan tartó hatása alapvető érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe, amelyeket mint diszpozíciókat továbbvisz az egyén 3.közvetítő funkciója által megvalósítja a családi (személyes) és társadalmi értékrendszerek beépítését  erre az elsődleges szocializációs alapra épül ezután a tudatos nevelés, a családi szoktatás, ellenőrzés, tanítás, fegyelmezés, jutalmazás (a családon kívüli nevelés alapjai)  a család szocializációs funkciója többszintű: ellátja a gyermek biológiai gondozását, ugyanakkor meghatározott magatartási- és szerepmintákat közvetít  a család megfelelően és hibásan egyaránt „működhet”

27 A szocializáció szerepe a társadalmi szerepek elsajátításában nemi, házastársi és szülői szerep –Hill és Aldous vizsgálata –Margaret Mead kutatása

28 Nemi szerepek kialakulása A nemi státusz kifejezés arra utal, hogy valaki nő/hímnemű biológiailag A gyermek nemi identitástudata, azaz nemével való azonosulása a 3. életévtől alakul ki. nemi szerep fogalma –pszichoanalitikus elmélet –szociális tanuláselmélet –kognitív fejlődés elmélete –nemi-séma elmélete

29 Kutatások Orville G. Brim tanulmánya –A családstruktúra és a gyermekek nemi szerep tanulása közötti összefüggésekről –Az eredmények azt mutatták, hogy jelentősen gyakoribb volt a másik nemre jellemző vonások előfordulása azoknál, akiknek másnemű testvérük volt, mint azoknál, akiknek testvére velük azonos nemű volt. (Chicago, 5-6 éves gyermekek egy testvérrel)

30 Walter Toman elmélete: –a szülői család összetételét tekinti meghatározónak a saját családalapítás sikerét, illetve sikertelenségét eldöntő készségek, képességek kifejlődésében. –a gyermekekben aszerint, hogy hány és milyen nemű testvérük van, valamint hogy hol helyezkednek el a testvérek születési sorrendjében, eltérő személyiségvonások fejlődnek ki, amelyek meghatározzák a későbbiekben, hogy kikkel tudnak tartós és intenzív kapcsolatot teremteni.

31 15. Szocializációs közegek: a család a családi és házassági tanácsadók (Reader’s, 1988) a jó szocializáció szempontjából a családi élet hat ismérvét állapították meg: (1) Felelősség minden családtag iránt (2) Számtalan együttes családi élmény (3) Elismerést ad és kap minden családtag (4) Meghitt nyíltság és bizalom (5) Erkölcsi tartás és következetesség (6) Konfliktustűrő képesség

32 Családi légkörök szocializációs hatásai Hideg, engedékeny Hideg, korlátozó Meleg, engedékeny Meleg, korlátozó

33 16. Szocializációs közegek: a család  lényeges továbbá, hogy ki áll a család középpontjában, ez szerint három családtípus lehetséges (Gans, 1973): felnőtt-, gyermek- és fejlődésközpontú CsaládtípusKözpont- ban áll Nevelési módEredmény Autokrata, önkényes SzülőÖnkényes: tilt, parancsol, fenyít Becsületes, szorgalmas de rideg Ráhagyó, permisszív GyermekRáhagyó: erőtlen, hanyag Nehezen alkalmazkodó Demokrata, fejlődésközpontú Szülő és gyermek Tekintélyelvű: ráhagyó, kiegyensúlyozott Kiegyensúlyozott egyéniség

34 17. Szocializációs közegek: a barátok  a kortárscsoport hasonló korú egyének baráti közössége  szocializációban betöltött szerepét azon ténynek köszönheti, hogy a 4-5 évnél idősebb gyerekek és fiatalok idejüknek jelentős részét hasonló korú barátaik társaságában töltik  a női munkavállalás elterjedése révén egyre hangsúlyozottabb szerepet kapott  a kortárskapcsolatok fontossága a kapcsolat „demokratikus” voltában rejlik (J. Piaget), itt gyakorolják a lojalitást, az intimitást, a másik elismerését, az elkötelezettséget, a kölcsönös megértést (fejleszti az önbizalmat és növeli a biztonságérzetet)  különösen fontos szerepük van a serdülőkorban és sok esetben hosszú évtizedekig fontosak maradnak és fennmaradnak (főként kisebb és zártabb településeken)  éves korig jellemző az azonos neműek csoportjához való tartozás igénye  a kortárscsoportok között első helyen áll a testvérkapcsolat  a hasonló korú emberek informális csoportjai tartósan befolyásolják az egyes tagok vélekedésének és viselkedésének alakulását

35 18. Szocializációs közegek: az iskola az oktatási intézmények fejlesztik a gyermekek minden képességét: értelmi, akarati, érzelmi, esztétikai, mozgásos adottságait fontos a nevelő intézet és a család közötti jó kapcsolat az általános iskola legfőbb feladata, hogy szerettesse meg a feladat-teljesítést, a munkát, teremtsen egyensúlyt a munka és a pihenés között a rejtett tanterv révén jelentős szocializációs közegként működik a létező társadalmi egyenlőtlenségeket erősíti meg

36 19. Szocializációs közegek: a média a tömegkommunikációs eszközök (sajtó, rádió, tévé stb.) szerepe vitathatatlan a szocializáció esetében (Mérei, 1978): 1.egyrészt az újságok, folyóiratok, könyvek, rádió, televízió, filmek, zene révén rengeteg információra és élményre tehetünk szert 2. másrészt rombolóan eláraszthat bennünket az erőszak és az agresszivitás határozottan befolyásolják az emberek vélekedését és viselkedését még a világ legeldugottabb részein is jelentkezik a hatása További szocializációs tényezők: - a munka (emberformáló ereje közismert) - szomszédság (a szociális környezet meghatározó: nem mindegy, hogy falun vagy városon, kertes házban vagy egy hátrányos lakótelepen élünk) - szabadidős tevékenységek közösségei stb.


Letölteni ppt "V. A szocializáció. A szocializáció fogalma „az embert érő hatások, az ezekre való reakciók, visszahatások egész folyamata, amelynek során az egyén megszerzi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések