Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Írta és rajzolta: Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna Szinezték: A fiatalok Készült: A Gergelyiugornyai gyermekhétre, 2009-ben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Írta és rajzolta: Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna Szinezték: A fiatalok Készült: A Gergelyiugornyai gyermekhétre, 2009-ben."— Előadás másolata:

1 Írta és rajzolta: Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna Szinezték: A fiatalok Készült: A Gergelyiugornyai gyermekhétre, 2009-ben

2

3

4 1. Az az években az akkori Egyház nagyon eltért a Biblia tanításától. Az egyházi építkezésekre a pénzt bűnbocsátó cédulák árusításával gyűjtötték. Elmúlt évben, a „Biblia éve” keretén belül foglalkoztunk Luther Márton Egyházat megújító tevé- kenységével, a reformáció megindulásával október 31-én kiszegezte 95 tételét a Wittenbergi vártemplom kapujára. Lefor- dította a Bibliát német nyelvre, hogy azt mindenki olvashassa. – Luthert és kortársait „első generációs reformátoroknak” nevezzük. A francia-országi hitújítókat pedig huge- nottáknak nevezték. A hitújítókat a hivatalos Egyház (belső szervezete, az Inkvizíció) üldözte. – Kálvin János a második generációs reformátorok közé tartozik. „Kálvin elkép- zelhetetlen lenne a német lutheri reformáció nélkül, de a lutheri reformáció csak egy epizód maradt volna a történelemben, ha nem jött volna Kálvin.” ( Joachim Staedke ) Kálvin János 500 éve, július 10-én, született. Mostani évünk ezért „Kálvin emlékév”.

5

6 2. Kálvin életét egy szép csésze példájához hasonlí- tottuk. A mester meggyúrja, pörgeti, égeti, festi. A csésze sokat szenved, de így lesz szép, erős, tartós és hasznos. A csésze a fazekasmester keze alatt-, Kálvin élete pedig Isten keze alatt formálódott.

7

8 3. A térképen az 1500-as évek Európája látható. Kálvin Franciaországban, Noyonban született. Noyon Párizstól 100 km-re északra található. A térképen Kálvin élete szem- pontjából fontos települések vannak kiemelve. A narancs- sárgával satírozott részek a reformáció hitének térhó- dításait jelzik. – (Magyarország az 1526-os mohácsi vész után három részre szakadt. Az Erdélyi Fejedelemség alá tar- tozó területek lettek refor- mátussá.)

9

10 4. Kálvin édesapja, Gerald Cauvin a katolikus egyháznál dolgozott ügyvédként és gaz- dasági igazgatóként. Édes- anyja Jeanne Le Farnc. Min- dketten polgári családból származtak. Kálvinék 7-en voltak testvérek; közülük ő volt a második. Édesanyja fiatalon meghalt, apja újra nősült. Kálvinnak még 2 fél- testvére született. Testvérei közül több meghalt gyer- mekkorban.

11

12 5. Kálvin Noyonban, a „Kámzsások Kollégiumá- ban-,” majd pedig 14 éve- sen, a pestis járvány miatt Párizsban tanul, a nemes Mommor család gyerme- keivel együtt. Apja papnak szánja az okos fiút, aki hamar kitűnik társai közül. Csendes, visszahúzódó fiú. Gyerekkorától fejfájások gyötrik, keveset eszik és al- szik, ám sokat tanul. Tanul- mányait egyházi ösztöndíj biztosítja.

13

14 6. Párizsban a de la Marche gimnáziumban so- kat tanul latin tanárától, Maturin Cordiertől, akivel életre szóló barátságot is köt.

15

16 7. Másik iskolába kerül, a Montaigne nevű spanyol kollé- giumba, ahol szigorú katolikus nevelést kap. Sok híres ember került ki ebből az iskolából. - Ott a diákok sokat éheztek, húst nem kaptak. - Itt megy tönkre Kálvin gyomra. De megtanulja az ön- fegyelmezést és az alázatot.

17

18 8. Bibliafordító rokona, Pierre Robert Olivetan a Biblia tanulmányozására hívja fel a figyelmét. (Későbbiekben Kál- vin ír előszót Olivetan biblia- fordítása elé. Ez lett a francia protestánsok közös Bibliája.) (1529.)

19

20 9. Édesapja összetűzésbe kerül a katolikus egyházzal. Fiát inkább jogi egyetemre szánja. Kálvin Orleáns-ban és Bourges-ben tanul, megszerzi a doktorátust. Sok híres tanárral, professzorral ismerkedik meg. Nagy hatással van rá görög professzora Melchior Wolmar, aki Luther tanaival is megismerteti. Wolmar-nál kosztos diák a nemesi származású, 9 éves Béza Tódor, akivel Kálvin barátságot köt. - Kálvin tanulási szokása az volt, hogy szerény vacsora után éjfélig tanult, majd kora reggel, még az ágyban mindent átismételt elméjében, amit előző este olvasott. Ennek köszönhette kitűnő emlékező te- hetségét. ( )

21

22 10. Édesapja halála (1531) után inkább irodalommal foglalkozik, Seneca művéhez (De clementia) ír magyarázatot (1532); a munka jól sikerült, de nem aratott vele elismerést. Rádöbben, hogy nem ez az ő útja. – Ugyanakkor Párizsban lektorként a Fortet kollégiumban oktatott, és teológiát tanult. A pelikán fogadóban, De La Forge úrnál összeismerkedik hitújítókkal, hugenottákkal, akik hitükért máglyahalált is vállalnak (pl. egy hugenotta orvos azt vallotta, hogy a papi paráznaság oka a cölibátus; ezért a tanításáért elégették). Kálvin is rádöbben arra, hogy az egyház megújításra szorul, mert letért a Bibliában kijelölt útról. Ekkorra tehető megtérése. Sokat foglalkozik a Bibliával, sőt másoknak is beszél róla. Bölcsessége már ekkor megmutatkozott: sokan kérnek tőle eligazítást hitbeli dolgokban.

23

24 11. A Párizsi Sorbonne egyetem rektorának, Nicolas Cop- nak segít megírni tanévnyitó beszédét, amely – Mindenszentek napján, november 1-én - nem a szentek közbenjárásáról, hanem az új hitnek megfelelően Isten kegyelméről szól. A kato- likus egyház el akarja fogatni a rektort is és Kálvint is, de a diá- kok figyelmeztetik őket. Cop édesapjához Bázelbe menekül, Kálvint ágytakarókból készült kö- télen engedték le a Kollégium ab- lakán, és parasztnak öltözve me- nekül el Párizsból.

25

26 12. Barátjához, Luis du Tillet kanonokhoz menekül Angoulémba, ott tölt hóna- pokat. Álnevet használ. Sokat olvas, jegyzetel, keresi az igazságot, amit baráti körnek tovább ad. Segít katolikus pap barátainak megírni a prédi- kációikat. A környék falvaiban a kikiáltó kövön állva a hal- piacon, vagy a hídon beszél a jelenlévőknek az új tanokról.

27

28 13. I. Ferenc, francia király testvére, Navarai Margit király- né védelmébe veszi az új tanok hirdetőit, akiket üldöznek. Kál- vin is többször megfordult nála a dél franciaországi Nerac váro- sában. Ott sok neves, tudós emberrel találkozott. Egyik al- kalommal egy idős professzor, d’ Estaple Faber Jakab felismeri Kálvin történelmet formáló sze- mélyiségét: általa fogja Isten francia földön felállítani a nagy országát.

29

30 14. Párizsban misét gúnyoló röpcédulák jelennek meg. I. Ferenc király dühös lesz, elrendeli 4 helyen az új hit követőinek máglyán elégetését és vezeklésül égő fáklyával, gyermekeivel megy a misére. A király még saját gyer- mekeit is megfenyegeti: ti is így fogtok járni, ha az új hit követői lesztek. Elindítja a protestánsok kiirtását, üldözését. Kálvin barátai, ismerősei közül is többen áldo- zatul esnek, például a fogadós, De La Forge úr is. (1534)

31

32 15. A király a német fejedelmek előtt azzal mentegeti magát, hogy „ő bűnözőket és felforgatókat ítélt el”. Kálvin Bázelben tartózkodik, ott írja meg a máglyán meghalt hívek védelmében fő művét az Institutiót, vagyis a Keresztyén Vallás Rend- szerét. Könyvét I. Ferenc francia királynak ajánlja. Ez élete főműve, később többször bővíti. Ez a mai református egyházunk felépítésének az alapja. Sajnos a király nem olvasta el a művet, és tovább üldözte az új hit követőit. Európa szerte sokakhoz eljutott ez a könyv és Kálvin neve ismertté lett. (1536)

33

34 16. I. napi aranymondás: „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.” Máté 5,10

35

36 17. Kálvin és barátja, du Tillet Felső-Itáliába, Ferraraba utazik, a francia királylány, olasz hercegné udvarába. Renée de France - aki, ha fiúnak születik, Franciaország királya lett volna; - ő is az új hit követője, védelmébe veszi az üldözötteket. Renée a későbbiekben sokat szenved hitéért, börtönbe is kerül, gyermekeit elszakítják tőle. Veje kegyetlen protestáns üldöző lesz. Renée névlegesen visszatér a katolikus egyházba, de férje halála után Franciaországban protestáns lesz, és kórházat alapít hittest- véreinek. – Kálvin leveleivel támo- gatta őt egész életében. (1536)

37

38 18. Kálvin bátyja, Charles meghal Noyonban. Testvérének a katolikus egyházzal sok összetűzése volt, ezért kiátkozták, és az akasztófa alá temették. Kálvin eladja házukat, 2 élő testvérével, Antallal és Máriával el akarják hagyni Franciaországot, Bázelben, vagy Strassburgban akarnak letelepedni. Útközben betérnek Párizsba, hogy meglátogassák a hittestvéreket. - Itt kell megemlíteni Szervét Mihályt, aki nagy tudású orvos és teológus volt. Tanai eltértek Kálvinétól. Tagadta a szent- háromságot, és a gyermekkeresztséget; tanai miatt üldözték. Kálvinnal Párizsban akart vitázni, de a találkozóra Szervét nem ment el. Sokak szerint, ha ez a találkozó létrejön, nem kerül sor 20 évvel később Genfben Szervét máglya- halálára. – Az üldözések miatt Kálvinék hamar elhagyják Párizst, de háború miatt az út Bázel felé el van zárva, ezért kerülni kell Genf irányába. (1536)

39

40 19. Genf a felbomlott Burgund Királyság része volt, és nem tartozott sem Svájchoz, sem Franciaországhoz. Önálló városállam volt, de szö- vetségben állt Bern kantonnal. Genf az új hit követője lett, elűzte kato- likus püspökét. Az új hit lelkészei Fa- rel Vilmos és Viret Péter megtudják, hogy Kálvin Genfbe érkezett. Ekkor még az új egyház megszületőben volt. Farel és Viret nagyon jól tudott prédikálni, de az egyház szerve- zéséhez nem értettek. Megörültek, hogy az Institutio szerzője meg- érkezett városukba.

41

42 20. Farel átokkal fenyegetve veszi rá Kálvint, hogy maradjon Genfben és segítsen az új egyházat létrehozni. Kálvin nem akar maradni, mert a tudo- mányban akar elmélyedni. Visszahúzódó természetére hivat- kozik, nem akar előtérbe kerülni. Farel ezt mondja: „Te tanul- mányaiddal védekezel, de a Min- denható Isten nevében mondom neked: Isten átka fog érni, ha tőlünk az Úr munkájában segít- ségedet megtagadod, és magadat elébb teszed, mint Krisztust.”

43

44 21. Kálvin előbb lektorként, tanácsadóként dolgozik Genf- ben. A várost vezető tanács- ban még a nevét sem ismerik, hónapokig fizetést sem kap. Hozzálát az Egyház szerve- zéséhez, Hitvallást dolgoz ki, amire a városban lakóknak esküt kell tenni, és el kell kötelezni magukat az új vallás mellett. Az eskütétel sokaknak nem tetszik, akár csak a bibliához hű, szigorú életvitel.

45

46 22. Az istentisztelet központi része lesz az igehirdetés, biblia- magyarázat. Kálvint egyre többen hallgatják. A Reformáció visszatér Istenhez és a Bibliához.

47

48 23. A gyülekezeti élet fontos része az úrvacsora, ami Jézus testének és vérének a jele. Kálvin szerette volna, hogy minden vasárnap úrvacso- rázzanak, de a városi tanács évi négyszeri úrvacsora osztást en- gedélyezett. Az úrvacsoránál kenyeret és bort használtak, szemben az evangélikusokkal, akik ostyát és bort osztottak. Az úrvacsora sok vitának volt központi témája.

49

50 24. A bibliai zsoltárokat énekké formálják és isten- tiszteleteken éneklik. A szövegeket Marot Kele- men, udvari költő, és Béza Tódor – Kálvin barátai írják, de a teljes 150 Zsoltár vers- be szedése Kálvin élete végére készül el. – Ma- gyarra Szenczi Molnár Al- bert fordítja le, 1606-ban. – A zsoltárok dallamát Loys Bourgeois szerezte.

51

52 25. Kálvin fontosnak tartotta a gyermekek tanítását. A gyermekeket nem kicsi felnőtteknek tekintette. A gyerme- keknek kátét ír és azt oktatják.

53

54 26. A város vezetése beleszól az egyházi életbe, az úrvacsoraosztásba. Arra akarják rávenni őket, hogy –berni szokás szerint – ostyával osszák az úrva- csorát. De a lelkészek ellen- állnak, ezért kiutasítják őket a városból, április 25- én.

55

56 27. Kálvin előbb Bázelbe megy, hogy megvalósítsa korábbi tervét, és a tudománynak éljen, majd Martin Bucer lelkész kérésére Strassburgba megy, az egyetemen tanít és a francia menekültek lelkésze lesz. Bucer kérésének is nehezen tesz eleget, ezért az Jónás próféta példáját idézi, aki szintén el akart futni a feladat elől. Strassburg sokszínű város, több ország találkozásánál helyezkedik el. Kálvin Bucertől sokat tanul az egyházépítés terén. Genffel ellentétben itt a város vezetése nem szól bele az egyház életébe. Strassburgban több egyház képviselője is megtalálható. Több országból sokan menekülnek ide olyanok, akiket a hitükért üldöznek. A városban a különböző egyházak toleránsak voltak egymás iránt. Kálvin prédikálására sok anabaptista megkeresz- telkedik, és reformátussá lesz. Kálvin itt adja ki az Institutio második, bővített kiadását, a Római levélhez írt magyarázatát, valamint első zsoltároskönyvét, amelyből Genfnek is küld 100 darabot. Velük továbbra is levelezett.

57

58 28. Strassburgban barátai szeretnék megnősíteni. Ő azt mondta, hogy ezek a tulaj- donságok tudnának engem egy asszonynak megnyerni: erköl- csösség, háziasság, türelem. En- nek az elvárásnak megfelel a 2 gyermekes, korábban anabaptis- ta, holland származású fiatal öz- vegyasszony, Idelette de Bure, akit Kálvin feleségül vesz, és vele boldog házasságban él. Felesége segítette Kálvin munkáját. Meg- halni is kész lett volna vele. (1540)

59

60 29. Hitviták miatt több hónapon át van távol felesé- gétől, különböző városokban: Frankfurt, 1539; Hagen, 1540; Worms, 1540; Regensburg, Megismeri a lutherá- nusokat, barátságot köt Mel- lanchton Fülöppel. Más fele- kezetekkel is próbál közös álláspontra jutni, nem nagy si- kerrel. A hitvitákat V. Károly Német-Római császár szorgal- mazta, hogy a felekezetek újra egyesüljenek. De ez a törekvés kudarcot vallott.

61

62 30. Genfben Kálvinék távo- zása után zűrzavar uralkodik, Szadoleto bíboros levelet ír a városnak, hogy térjenek vissza a katolikus egyházba. A genfiek Bern városához fordulnak, azok pedig Kálvint kérik meg a válaszadásra. Nagy tudásával bölcsen megválaszolt a levélre, amelyben saját érveit fordította a bíboros ellen. Ennek hatására Szadoleto bíboros meghátrált.

63

64 31. II. napi arany- mondás: „Útaid, Uram ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.” Zsoltárok 25:4

65

66 32. Genf visszahívja Kálvint, aki nehezen en- ged. Szívemet áldozatul ajánlom Istennek, vála- szolja, - később ez jel- mondata is lesz, és pecsétjén szerepel kie- gészítve a „szorgalmasan és becsületesen” szöveg- gel. Feltételekhez köti visszatérését, amelyeket a Tanács elfogad. (1541. szeptember)

67

68 33. Nem sértődik meg, a prédikációt ott folytatja, ahol 3 évvel korábban abba- hagyta. A városi tanács elfogadja az egyházi rendtartást. A gyülekezet tisztviselői: lelki- pásztorok, tanítók, presbiterek – a lelki élet tisztaságára vigyáznak. - Diakónusok – az adományok összegyűjtésével, szegények közötti adományozásával, kórházi, szegény- házi, árvaházi munkával foglalkoztak. Ezeket a tisztségeket az ősegyház mintájára ala- kították ki. - A Presbitérium feladata volt az egyházfegyelem gyakorlása: tehát a figyel- meztetés, kiközösítés, a Városi Tanács előtti büntető eljárás. A lelkészek éltek azzal a joggal, hogy aki erkölcstelenül élt, annak nem adtak úrvacsorát. Az erkölcsöt a Bib- liában a 10 parancsolat szabályozza. Ezért Kálvin szerint az I. kőtábla megszegése, vagyis az Isten elleni vétek is büntetendő.

69

70 34. Kálvin sokat dolgozott: sokat prédikált, egyetemen tanított Biblia isme- retet. Külföldről is eljöttek meghallgatni ta- nításait. Hétköznap az Ószövetséget, vasár- nap pedig az Újszövetséget magyarázta. Könyveket írt, levelezéssel buzdított, bátorított, lelkigondozott. Megrendítő tör- ténet, amikor 5 Genfben tanuló, frissen végzett lelkészt küldenek franciaországi szolgálatra. Csapdába csalták őket, és börtönbe kerültek. Máglyahaláluk előtt Kálvin buzdító levelet írt nekik. Zsoltárt énekelve, igéket idézve tettek bizonyságot a máglyán is. – Kálvin sokat betegeskedett. – Munkáját lelkésztársai segítették. Pestis idején a város vezetése lelkésztársait küldte a járványkórházba szolgálni, mert nem akarták elveszíteni Kálvint.

71

72 35. Kilencévi házasság után, súlyos betegségben elveszítette hűséges feleségét, 1549-ben. - 3 gyermekük született, de csecse- mőkorban mind meghalt. Ezt mondta feleségéről: „Elvesztet- tem életem oly kitűnő társát, aki, ha kellett volna, velem együtt vállalta volna nemcsak a szám- űzetést és a nyomort, hanem a halált is. Egész életemben hűsé- ges segítőtársam volt a szol- gálatban. Soha nem hátráltatott semmiben, a legcsekélyebb mér- tékben sem.”

73

74 36. Genfi gyülekezet és városépítő munkája során sokat vitázik, harcol a szentháromság-tagadókkal, az anabap- tistákkal, a szabadelvűekkel. Védi az egyre több helyről menekülteket. Az úrvacsoráról az evangélikusokkal vitázik, predestináció (eleve elrendelés) tanával sokan nem értenek egyet. Sok az irigye, a rosszakarója, ellensége. Régi barátai közül is ellene fordulnak. Rendíthetetlenül harcol a Biblia igazáért. Második ottlétének első kilenc évében a városi tanácsból sokan harcolnak Kálvin ellen. Közel áll ahhoz, hogy ismét elüldözzék. Szervét Mihály, akit Párizsban halálra ítéltek, de onnan megszökött, ezt a helyzetet akarta kihasználni. Kálvin helyére pályázik. A Városi Tanács végül Szervétet kivégzi (1553), és Kálvin hívei többségbe kerülnek, ezzel Kálvin helyzete megerő- södik.

75

76 37. Munkájának gyümölcse a járványok, nélkülözések ellené- re a város felvirágoztatása. Kór- házak, árvaházak, szegényházak épülnek. Megszünteti a koldu- lást. Felvirágzik a szövőipar, óra- ipar. 30 nyomda működik. Ban- kok segítik a munkát. Az iskolát megerősíti, így a tudomány is felvirágzik. Az akkori általános és középiskolát Kollégiumnak nevezték. Az osztályok elne- vezése fordítva volt, így a vég- zősök voltak az elsősök.

77

78 38. Egy év alatt Akadémiát (főiskola) épít Genfben. Súlyos betegségei ellenére szemé- lyesen gyűjt pénzt az építkezésre. Híres taná- rokat szerez: a Lausanne-i egyetem elbo- csájtja tanárait, mert nem ért egyet azok kálvinista szemléletével. Kálvin Isten kezét látja a dologban: befogadja az elbocsátott, kiváló tanárokat az Akadémiára. Gyerekkori latin tanárát, Mathurin Cordier -t is meghívja oktatni. Az Akadémiát a zsoltárokat énekbe szedő Béza Tódor professzorra bízza, aki hű barátja, és lelkésztársa is. Itt képeznek lel- készeket a világ minden részére. Kálvin azt mondta: „küldjetek faágakat, mi nyíl- vesszőket küldünk vissza.” – Valóban szükség van lelkészekre: megalakul a Francia Refor- mátus Egyház. Ekkor, 50 évesen adja ki az Institució végső változatát. Megkapja a genfi polgár- jogot. (1559)

79

80 39. Kálvin fiatal korától sok betegségben szenvedett: fejfájás, gyomorbetegség, aranyér, váltóláz, köszvény, TBC. Halálos ágyán, 55 éves korában még Biblia magya- rázatot diktál: a Józsué könyvéhez. 2 könyv kivételével (Énekek-éneke; János Jelenések könyve) az egész Bibliához magyarázatot ír. Halála előtt elbúcsúzik a város vezetésétől, lelkésztársaitól. Mindenki siratja. Bocsánatot kér, ha valakit meg- bántott volna. Munkáját semmi- ségnek mondja. Soli deo Gloria – Egyedül Istené a dicsőség! (1564. május 27.)

81

82 40. Temetése egyszerű volt, bár az egész város kikísérte. Nem engedte, hogy sírját megjelöljék.

83

84 41. Kálvin munkássága: Kálvin az igemagyarázók fejedelme – többen gyorsírással jegyezték le Biblia-magya- rázatait, amit ő utána átnézett, és szük- ség esetén kijavított személyhez összesen 4271 levelet írt, királyokhoz, érsekekhez, hercegekhez, gyülekeze- tekhez, egyszerű emberekhez. Levelek- kel buzdította a máglyahalálra készülő mártírokat is. – Egyik fő műve: az Ins- titutio – amelyben református hitünk alapjait rakta le. A másik fő műve maga Genf városa. - Szemére vetették, hogy nem volt gyermeke: „Nekem az egész világon vannak utódaim” - mondta. Jelenleg a Földön kb. 50 millió református él, Kálvin utódai, köztük Magyarországon is közel két millió.

85

86 42. Genfben található a reformáció emlékműve, amely halálának 300. évfordulójára készült el. 12 alak található rajta. A négy főalak, a genfi reformációt meghatározó 4 lelkész: Farel, Kálvin, Béza és Knox (ő menekült skót re- formátor, Kálvin tanítványa, majd pedig az angol nyelvű menekültek lelkésze Genfben). Református hitünk hősei között Bocskai István fejedelem szob- ra is ott látható.


Letölteni ppt "Írta és rajzolta: Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna Szinezték: A fiatalok Készült: A Gergelyiugornyai gyermekhétre, 2009-ben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések