MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2004. Mi a szabvány Olyan dokumentum, amely: 1. Általános és ismételten alkalmazható megoldásokat, irányelveket, szabályokat.

Az előadások a következő témára: "MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2004. Mi a szabvány Olyan dokumentum, amely: 1. Általános és ismételten alkalmazható megoldásokat, irányelveket, szabályokat."— Előadás másolata:

1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2004

2 Mi a szabvány Olyan dokumentum, amely: 1. Általános és ismételten alkalmazható megoldásokat, irányelveket, szabályokat tartalmaz tevékenységekre vagy azok eredményére azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen; 2. Elismert szervezet fogadta el; 3. A fő érdekkörök önkéntes részvételével közmegegyezéssel dolgozták ki; 4. A tudomány, a technika és a gyakorlat kiforrott eredményein alapul; 5. Célja, hogy a legkedvezőbb módon szolgálja a közérdeket; 6. A kidolgozásának valamennyi fázisában egészen a jóváhagyásig nyilvánosan hozzáférhető.

3 Nemzetközi szinten: ISO, IEC, ITU-T Európai szinten: CEN, CENELEC, ETSI Nemzeti szinten: MSZT, DIN, AFNOR, BSI Szakmai, iparági, vállalati szinten Szabványügyi szervezetek

4 A szabványok fajtái alapszabvány terminológiai szabvány vizsgálati szabvány termékszabvány módszertani szabvány szolgáltatási szabvány interfész szabvány

5 Valamennyi érdekelt részvételével folyó konszenzuson alapuló önkéntes tevékenység. Nemzetközi, európai, nemzeti szinten hivatalosan elismert független szervezetek irányításával végzik. Az európai jogalkotás növekvő mértékben használja a jogharmonizáció eszközeként. Hivatkozási alapot teremt a technikai harmonizációhoz, az információtechnológia fejlesztéséhez és a közbeszerzésekhez. Segíti az európai érdekek érvényesítését, különösen a környezet, a biztonság, az egészség, a fogyasztóvédelem és a versenyképesség javítása területén. Szabványosítás

6 AZ EURÓPAI IRÁNYELVEK (DIREKTÍVÁK) KORLÁTOZOTT SZÁMÚ, LÉNYEGES ÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEKET HATÁROZNAK MEG  SZÉLESKÖRŰEN HATÓ TÉMAKÖRÖKBEN (BIZTONSÁG, EGÉSZSÉG- VAGY KÖRNYEZETVÉDELEM),  NAGY TERMÉKCSALÁDOK RÉSZÉRE,  HORIZONTÁLISAN HATÓ KOCKÁZATOKRA. (85/c 136/01 Tanácsi Határozat a technikai harmonizációval és a szabványokkal kapcsolatos új megközelítésről - 1985. május 7., OJ, c267, 1985. VI. 04.) ÚJ MEGKÖZELÍTÉS

7 AZ ÖNKÉNTES SZABVÁNYOK EGY MEGFELELŐ, LEHETSÉGES, DE NEM KÖTELEZŐ MŰSZAKI MEGOLDÁST KÍNÁLNAK. (85/c 136/01 Tanácsi Határozat a technikai harmonizációval és a szabványokkal kapcsolatos új megközelítésről - 1985. május 7., OJ, C267, 1985. VI. 04.) ÚJ MEGKÖZELÍTÉS

8 A CEN/CENELEC nemzeti tagszervezetei kötelesek az általuk, illetve a szakértőik által az európai szabványok kidolgozása során keletkező, szerzői jogi védelemben részesülő hozzájárulásaikon fennálló felhasználási jogaikat a CEN/CENELEC-re ingyenesen átruházni/engedélyezni; A CEN/CENELEC kizárólagos hasznosítási jogot enged tagszervezetei számára; A tagszervezetek a saját nemzeti területükön belül jogosultak a CEN/CENELEC kiadványok terjesztésére, adaptálására, fordítására, kölcsönbe vagy haszonkölcsönbe adására, a közönség számára való közvetítésére, bármilyen formában, akár egészben, akár részben, mindezek tekintetében mások részére felhasználási jog adására, és a kiadványok bármilyen más módon történő hasznosítására. Szerzői és felhasználói jogok a CEN/CENELEC-ben

9 A hozzájárulás megadása ne veszélyeztesse a szabványok eladását, segítse elő azok használatát, eredményezzen többletbevételt. A felhasználási díjak számítása a vonatkozó szabványok papíralapú változatának eladási árán. A megjelentetés nem engedélyezhető az ISO szabvány publikálása utáni első 6 hónapon belül. Engedély nem adható több mint 10 ISO szabvány egyidejű megjelentetésére. A megjelentetett ISO szabványok teljes oldalszáma, nem lépheti túl a kiadvány 25 %-át. ISO/GEN 19:1999. Irányelvek az ISO szabványok hasznosítási jogának átadásához harmadik fél részére

10 A kérelem típusa százalékban A szabványok oldalszáma A szabványok kategória szerinti ára A tervezett példányszám Felhasználási díj összege Oktatási anyag 3% Cégeknek belső használatra 5% Kereskedelmi tevékenység 10% A díj kiszámításának alapját képező paraméterek

11 Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. 1999. évi LXXVI. törvény 1. § (4) bek. Szabványokra hivatkozás a hazai szerzői jogi törvényben

12 A nemzeti szabvány alkalmazása az egyes időszakokban 19/1976. (VI. 12.) MT rendelet (kötelező) 78/1998. (XI. 16.) MT rendelet (kötelező) 42/1994. (III. 25.) Korm. rendelet (önkéntes, de lehet kötelező) 1995. évi XXVIII. Törvény alapszövege (önkéntes, de lehet kötelező) 1995. évi XXVIII. Törvény 2002. január 1-jei módosulása (önkéntes)

13 Nemzeti szabványokra hivatkozás módja a hazai jogszabályokban A módosított Sztv. 2002-től hatályos 6. §-ának (1) és (2) bekezdése: „(1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.” „(2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesüljenek.” 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) és (2) bekezdés „A nemzeti szabványokra való hivatkozás csak a közösségi irányelvekben alkalmazott módon történhet.” 2283/2001. (X. 5.) Kormányhatározat 2. pont

14 Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásban együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni. 1999. évi LXXVI. törvény 6. § (1), (2) bek. Szabványokra hivatkozás a hazai szerzői jogi törvényben

15 A Nemzeti szabványosításban érvényesíteni kell az önkéntességet egyrészről a nemzeti szabványosításban való részvétel, másrészről a nemzeti szabványok alkalmazása szempontjából. Sztv. 3. § c) pont A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet. Sztv. 5. § (2) bek. A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthető. Sztv. 5. § (5) bek. A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete az MSZT, amely köztestületként (Ptk. 65. §) kizárólagos jogkörrel látja el a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat. Sztv. 7. § (1), (2) bek. A nemzeti szabványosításról szóló törvény szerzői jogi védelem szempontjából fontos előírásai

16 Az MSZT az egyes nemzeti szabványokra vonatkozó forgalmazási és terjesztési jogot akkor engedélyezi, ha: a kérelmező az MSZT-vel a kiadási joggal kapcsolatban szerződést kötött; a szerződés feltételeit teljesíti; az ISO/GEN 19:1999. irányelv szerint számított összeget megfizeti; Forgalmazási és terjesztési engedély nem adható: a szabvány megjelenését követően fél éven belül; ha egy kiadványban 10 db-nál több szabványt kívánnak megjelentetni; ha a szabványmásolatok összes terjedelme meghaladja a kiadvány terjedelmének 25%-át. A szabványforgalmazás és -terjesztés MSZT szabályozásának alapjai

17 FT = k × Σ(Hi × Ái) × P ahol: FTforgalmazási és terjesztési díj; Hia kiadványban megjelenő adott szabvány(ok) hányada a papíralapú terjedelemre vonatkoztatva; Áiaz adott szabvány(ok) papíralapú eladási nettó ára; Pa kiadvány forgalmazási példányszáma (lehet tervezett is); ia kiadványba beépített szabványok sorszáma; ka felhasználás jellegét tükröző tényező k=0,03oktatási célú felhasználás, k=0,05belső, saját célú felhasználás, k=0,1kereskedelmi célú felhasználás. A forgalmazási és terjesztési díj összegének számítása

18 A szabad felhasználás csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben: nem sérelmes a mű rendes felhasználására; indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit; megfelel a tisztesség követelményeinek; nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem függő célra. 1999. évi LXXVI. törvény 33. § (2) bek. A szabad felhasználás általános szabályai

19 MSZT Információs Központ – Szabványinformációs szolgáltatások Információk telefonon: hétfőtől – csütörtökig 9.00 – 16.00-ig; pénteken 9.00 – 13.00-ig. A magyar nemzeti szabványokkal kapcsolatban – Tel.: 06 90 490 254 A nemzetközi, európai és külföldi szabványokról – Tel.: 06 90 490 103 Szabványbolt – Szabványok, katalógusok és kapcsolódó kiadványok forgalmazása. Cím: 1091. Budapest, Üllői út 25.; Tel.: 456-6892, fax: 456- 6884 Nyitvatartási idő: hétfőtől – csütörtökig 8.00 – 16.00-ig; pénteken 8.00 – 14.00-ig. Szabványkiadó – Elektronikus adathordozón igény szerinti szabványválogatások, témacsoportos szabványgyűjtemények megrendelhetők. Tel.: 456-6911; fax: 456-6912; e-mail; isoline@mszt.hu Szabványosítással összefüggő információk elérhetők

20 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2004