Szerbia – Szerb Köztársaság

Az előadások a következő témára: "Szerbia – Szerb Köztársaság"— Előadás másolata:

1 Szerbia – Szerb Köztársaság
Szerbia állampolgárai december 22-én kérte felvételét az Európai Unióba amelynek külügyminiszterei októberében kérték fel a Bizottságot a tárgyalások megkezdésére március 2-án hivatalosan is EU-tagjelölt lett.

2 Szerbia földrajza, történelme
A Balkán-félsziget középső és északi részén, illetve a Kárpát-medence déli részén található. Legjelentősebb folyók: Duna, Tisza, Nagy-Morava. Klímája a kontinentális. Közigazgatási egységek: 2 autonóm tartomány –Vajdaság és Koszovó + 29 körzet, 122 község. Fővárosa Belgrád Népesség: 7 181 505 fő Nyelvek: szerb, albán Vallások: szerb ortodox, katolikus, iszlám, protestáns, ateista

3 Környezetvédelem Az 1999-es koszovói háború súlyos környezeti károkat okozott. A lebombázott ipari létesítményekből, vegyi üzemekből toxikus anyagok tömege került a környezetbe. A bombázások során használt grafit szálak súlyos károkat okoztak az élővilágban. A becsapódáskor elporló szegényített urán lőszerek bizonyos területeken komoly nehézfém szennyezést okoztak. Szerbia jelentős Európai Uniós támogatással több rehabilitációs programot is indított.

4 Történelem Szerbiát a görög időkben a trákok lakták.
Az ország mai lakosai, a szerbek a 7. század második felében foglalták el a területet, valószínűleg bizánci hívásra. Az egységes állam 1929-ben a Jugoszlávia (jugoszláv = „délszláv”) nevet vette fel. A második világháborúban az állam megszűnt és Szerbia a Harmadik Birodalom illetve a Magyar Királyság (Bácska) megszállása alá került. A megszállt területeken a német és a magyar megszállók számos kegyetlenkedést követtek el a szerb lakosság ellen, a zsidó lakosságot pedig koncentrációs táborokba hurcolták. A délszláv háború során, 1992-re a korábbi szocialista Jugoszlávia felbomlott, a tagköztársaságokból független államok jöttek létre. Jugoszlávia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Horvátország és Szlovénia teljesen önállóan működtek tovább Köztársaság. Alkotmányát 2006-ban hozták.

5

6 Fontosabb adatok A népesség: 7 181 505 fő (2013. január), népsűrűség: 95 fő/km², városi lakosság aránya: 52% Nyelvek: szerb ( hiv.) albán ( hiv. Koszovóban ) Szerbia legnépesebb városai: a főváros Belgrád (Beograd) (lakossága 1 639 121 fő), Újvidék (Novi Sad ) (301 968), Priština(Prishtinë) (200 000), Niš (257 867), Kragujevac (147 281), Prizren(Prizreni) (121 000) és Szabadka (Subotica) (96 483). Vallások: szerb ortodox 84,59%, katolikus 4,97%, ateista 1,11%, protestáns 0,99%

7 Szerbia fővárosa - Belgrád

8 Látnivalói Nándorfehérvár vára

9 Miklós fejedelem kútja
Királyi Palota

10 Nemzeti Múzeum Parlament

11 Zimony - Óváros Belgrád központjától 5 km-re északnyugatra, a Duna jobb partján, a Szerémségben fekszik, közigazgatásilag a főváros része.