Reformkor Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Reformkor Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Reformkor Magyarországon

2 Előzmények Napóleoni háborúk vége
Hadiszállítások => gazdasági fellendülés „Csendes esőt és hosszú háborút” Nemzeti ébredés: Nyelvújítási Kazinczy Ferenc Nemzeti Múzeum (1802) – Széchenyi Ferenc MTA – 1825 – Széchenyi István egy évi jövedelme

3 Válság a háború után Pénzügyi válság: Kereslet és árcsökkenés
a hadiszállítások nagy terhet jelentenek a kincstárnak → kölcsönfelvétel (nő az államadósság) → nő a bankjegykibocsátás: INFLÁCIÓ (a papírpénz értékcsökkenése) Kereslet és árcsökkenés Kiút a válságból: nyitás az újításokra, REFORMOK

4

5 Gróf Széchenyi István „a legnagyobb magyar” – Kossuth
1791 Bécs – 1860 Döbling Nagycenk

6 Pályafutása Katonai pálya Utazások: Célja:
részvétel a napóleoni háborúkban → Napóleon legyőzése után kilép Utazások: Anglia (a gazdasági és politikai fejlődés élén jár Oszmán Birodalom (lemaradás a fejlődésben) Célja: az ország fejlődése, reformok bevezetése

7 Az országgyűlés működése
Élén a király Összehívja, feloszlatja az országgyűlést Két táblás Felsőtábla: főurak, katolikus főpapok Alsótábla: 52 megye 2-2 küldöttje, a városok követei Kapcsolat üzenet váltásokkal Felirat: két tábla együttes javaslata a királyhoz Leirat: király válasza Szentesítés: a király törvényerőre emeli a javaslatot

8 Miről vitáztak? A polgári átalakulás alapkérdései
Jobbágyfelszabadítás önkéntes örökváltsággal Ősiség törvényének eltörlése Gazdasági élet fejlesztése Sajtószabadság – a cenzúra eltörlése

9 Széchényi István reformelképzelései
Hitel (1830) – Világ – Stádium Reformelképzelései: Ősiség tv. eltörlése => hitel Mezőgazdaság fejlesztése Közteherviselés => nemes is adózzon Törvény előtti egyenlőség Megvalósítás: Reformokkal Arisztokrácia vezetésével Habsburg Birodalmon belül

10 Széchenyi gyakorlati alkotásai
Nem választja szét az elméleti és gyakorlati munkát! (példa: Anglia) Nyelvművelés: Magyar Tudós Társaság (MTA, 1825) Szórakozás: Pesti Kaszinó (1827), lóverseny → társasági élet, eszmecsere színhelye Közlekedés: Duna – Balaton gőzhajózás, Duna szabályozása – Vaskapu szoros Lánchíd vasút Iparfejlesztés: Pesten hengermalom, Óbudán hajógyár , vasöntöde, selyemgyártás

11 Politikai viták az országyűléseken
1832 – 36 Jobbágyfelszabadítás önkéntes örökváltsággal Nemesi adózás „hídpénz – házadó” Nyelvkérdés – 1844

12 Báró Wesselényi Miklós
„az árvízi hajós” 1838 Pesti árvíz.

13 Az udvar támadása I. Ferenc - 1792-1835)
kísérlete az abszolutizmus kiépítésére 1812 után nem hívja össze az országgyűlést rendeleti kormányzás Cél: javítani a rendekhez fűződő viszonyon

14 Támadás az ellenzék vezetői ellen
Kossuth Lajos: Börtön – angol, közgazdaságtan Nem sikerül megtörni Pesti Hírlap szerkesztője Wesselényi Miklós: Börtönben megvakul, visszavonul erdélyi (Zsibó) birtokaira Lovassy László: országgyűlési ifjak vezetője börtönben megőrül

15 Haladók - maradiak Haladók: Maradiak: Reformot követelők
Felsőtáblán: Széchenyi Miklós Alsótáblán: Deák Ferenc – Kölcsey Ferenc Maradiak: Reformok ellenzői Metternich kancellár vezetésével