Árvízi sajátosságok és tervezett fejlesztések a TIVIZIG területén Az

Az előadások a következő témára: "Árvízi sajátosságok és tervezett fejlesztések a TIVIZIG területén Az"— Előadás másolata:

1 Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése
Árvízi sajátosságok és tervezett fejlesztések a TIVIZIG területén Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ÉS A tiszántúli Vízügyi Igazgatóság SZAKMAI FÓRUMA Sándor Attila Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Debrecen 2015. július 27.

2 Árvízi sajátosságok a TIVIZIG területén

3 A TIVIZIG ártéri öblözetei 2.78 Tiszanagyfalu-Tiszalöki 56,6 km2 2.79
Hortobágyi 1578,0 km2 2.87 Nagy-Sárréti 307,3 km2 2.88 Berettyóújfalui 143,4 km2 2.89 Érmelléki 16,6 km2 2.90 Kis-Sárréti 901,0 km2 Összesen: 3002,9 km2

4 Árvízzel veszélyeztetett lakosság

5 Az árvízvédelmi öblözeteinkhez tartozó vízfolyások
- Tisza - Berettyó - Sebes-Körös - Hortobágy-Berettyó - Ér - Kálló főcsatorna torkolati szakasza (Berettyó) - Keleti főcsatorna torkolati szakasza (Tisza)

6 Tisza Tiszafüred és Rakamaz között a bal parti védvonal
Síkvidéki vízfolyás, nagy külföldi vízgyűjtő Szabályozott meder Viszonylag széles hullámtér Szinte végig töltésezett

7 Berettyó - A Berettyó teljes hazánkra eső szakasza
- Síkvidéki kisvízfolyás, nagy külföldi vízgyűjtő - Erősen szabályozott meder - Szűk hullámtér, szinte végig töltésezett - Középvízi mederélben dús szegélyerdő, hullámtéren kaszáló - Szélsőséges vízjárás - Jeges árvízre hajlamos Nyílt ártér nincs, csak védett. A szabályozással egy időben készültek el az árvízvédelmi töltések a folyó mindkét partján Szeghalom és Szalárd között. A Berettyó minimális hullámtér szélességét a szabályozás időszakában 120 méterben állapították meg, ennek ellenére még ma is található 75 m széles hullámtér. A keskeny hullámtér a teljes magyar szakaszon szabadon tartandónak van minősítve, tilos a hullámtéren erdőt telepíteni. A nagyvízi meder területe a szabályozások kezdete óta jelentősen nem változott, a hullámtér kárára töltésáthelyezések nem történtek, a nyomvonal-korrekciók a lefolyási viszonyok javítását célozták. Mesterséges létesítmények közül említést a hidak érdemelnek, egyéb építmények (lakóingatlanok, nyárigátak, utak, stb.) melyek a lefolyási viszonyokra hatással lennének, nincsenek a hullámtéren. A középvízi mederben jelentős változások (mélyülés, szűkülés) nem figyelhetők meg, a főmeder vízszállító képességét csak a mederélben és a rézsűn felnőtt fa- és cserjeállomány, illetve a bedőlt fák csökkenthetik. Az övzátonyképződés a mélyebb fekvésű, dús aljnövényzetű galériaerdővel benőtt hullámtéri szakaszokon – ahol már a kisebb árhullámok is kilépnek a középvízi mederből – jelentkezik, a feliszapolódásra vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, a különböző időben történt geodéziai mérésekből nyert keresztszelvények nem mutatnak jelentős magassági eltéréseket. A legnagyobb hatást a vízszállításra a területhasználat változása, a beerdősülés jelenti. A termelőszövetkezetek megalakulásával a hullámtéri területek legeltetése és kaszálása jelentősen visszaesett. A fatüzelés a gázfűtésre való áttéréssel háttérbe szorult, így az erdők, az erdőaljak a mederrézsűk tisztítása elmaradt, melynek köszönhetően dús aljnövényzetű galériaerdők alakulta ki a Berettyó mentén. A beerdősülést tovább fokozza az invazív fajok (pl.: ámorakác, zöld juhar, amerikai kőris) elterjedése, melynek jelentős érdesség növelő hatása van. Jégjárás A jégjárás terén – bár javuló tendenciát mutat – a helyzet még ma sem kielégítő. A jégtorlaszképződés ma is elég gyakori. Ennek okai részben a meglévő morfológiai adottságok (szűk hullámtér, elfajult kanyarok stb.) részben a keresztező hidak helytelen átvezetése. A téli kisvizek idején a jégjelenségek – a hőmérséklet függvényében – gyakrabban jelentkeznek. A kisebb vízhozamok ugyanis a hőmérsékletváltozást könnyebben követik. Ha a Berettyó vízgyűjtőjére nyugat felől érkezik a felmelegedés az némileg korlasztja a jeget, de olyan hamar eléri a vízgyűjtő felső részét, hogy a gyors hóolvadás vagy az eső még közepes erősségű jeget talál. Ha az árhullám vízhozama jelentős, a jégtakaró felső végét elérve nyomáshullámot indít el a jég alatt. A megnövekedett nyomás hatására a jégtakaró felszakad, a vízszint pedig megemelkedik. Tehát nem a víztömeg, hanem a nyomáshullám bontja meg a jeget. A déli meleg légáramlat egyszerre éri el a folyó jégtakaróját és az egész vízgyűjtőt, úgy, hogy az árhullám még acélos jeget talál a folyón. Az áradó víz a közép vízi mederből gyakran nagyobb – kb. 100 m hosszú – jégtáblát is kiemel, amely – a megfigyelések alapján – a morfológiai adottságok következtében keresztbe fordulnak a hullámtéri szűkületekben, hidaknál, és jégtorlódást majd jégtorlaszt okoznak (pl ban a gáborjáni híd felett). A kisvíznél beálló Berettyón általában cm vastagságú jég képződik. A belvízcsatornák műtárgyait a jég gyakran eltömi. A folyó egyébként már %-os mederteltségnél középvízi medréből kilép, ami a jégképződés és a jégvonulás szempontjából döntő jelentőségű.

8 Hortobágy-Berettyó - A Hortobágy-Berettyó Ágotai híd és Borzi vízmérce-szelvény közé eső szakasza - Síkvidéki kisvízfolyás, hazai vízgyűjtőterület - Mesterséges ásott meder - Szűk hullámtér, végig töltésezett - Elszórtan fás csoportok, hullámtéren gyep - Szabályozott vízjárás - Árvíz alatt medertározó funkció Beépített terület nincs,

9 Jelenleg folyó fejlesztések a TIVIZIG területén
- Berettyó folyó védtöltéseinek fejlesztése a Kis-Sárréti és Berettyóújfalui ártéri öblözetekben - Tisza védvonal fejlesztések a Tisza bal parton Tiszafüred-Rakamaz között

10 Berettyó folyó védtöltéseinek fejlesztése a Kis-Sárréti és Berettyóújfalui ártéri öblözetekben
Projekt elemei: - töltéserősítés - új töltés építése (Bakonszeg) - árvízvédelmi út építése - műtárgyfelújítás - mederelfajulás helyreállítása - hullámtér tisztítása - őrtelepek felújítása, új őrtelep építése - területszerzés - nagyteljesítményű rézsűkaszáló gép Fásszárú növényzettel benőtt Berettyó hullámtér tisztítása

11 Töltéserősítés és töltésépítés
Nagyteljesítményű rézsűkaszáló gép Töltéserősítés és töltésépítés

12 Gátőrtelepek felújítása, átépítése

13 Fejlesztéssel érintett töltésszakaszok
Tisza védvonal fejlesztések a Tisza bal parton Tiszafüred-Rakamaz között Fejlesztéssel érintett töltésszakaszok Magassági hiányok megszüntetése Előírás szerinti geometria Állékonyság növelése Fenntartási munkák feltételeinek biztosítása

14 Mentett oldali erősítéssel érintett töltésszakaszok
Összetett- és minimálszelvények kiegészítése, magassági hiányok megszüntetése mintegy 40 km hosszban

15 Műtárgyfelújítások Acélcsövek korrózióvédelme (béleléses technológiák)
Szerkezeti változtatások a vízzáróság érdekében Betonhibák kijavítása

16 Tervezett fejlesztések a TIVIZIG területén

17 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről
A Tisza mentén a növekvő árhullámokhoz igazodó, tavaly decemberben meghatározott új mértékadó árvízszintek alapján szükséges kidolgozni az árvízi kockázatkezelési terveket. Az árvízvédelmi rendszerek fejlesztésében pedig a töltések erősítése, a szükségtározók építése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az úgynevezett nagyvízi (árvízi) folyómedrek rendezésére. 2014. december 23. Minden megváltozott, mindenhol emelkedett a mértékadó árvízszint. A futó projektjeink a korábbi MÁSZ érétkekre voltak kiírva.

18 Kiépítettség alakulása a mértékadó árvízszint (MÁSZ) változásának tükrében a TIVIZIG védelmi szakaszain Védelmi szakasz Hossz Kiépített Hiány Kiépítettség 2005 2014 09.01 41 000 15 608 25 392 100,00% 38% 09.02 76 300 61 808 17 520 14 492 58 780 81,01% 23% 09.03 12 797 647 12 150 0,05% 09.04 55 125 39 006 7 080 16 119 48 045 70,76% 12,80% 09.05 35 187 17 237 130 17 950 35 057 48,99% 0,37% 09.06 47 365 32 430 660 14 935 46 705 68,47% 1,39% 09.07 13 920 5 820 5 380 8 100 8 540 41,81% 38,60% 09.08 32 265 205 32 060 0,64% 09.09 33 930 12 052 2 140 21 878 31 790 35,52% 6,31% Összesen: 49 370 83 994 75,86% 14,20% 2005 és 2014, régi és új MÁSZ közötti különbség bemutatása, hogyan változott a kiépítettség

19 Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv
Intézkedései: - Ártéri, hullámtéri területhasználatok módosítása - A növényzet átalakítása és fenntartása (TIVIZIG) - Mederkotrás - Víztározás, víz-visszatartás a mederben (TIVIZIG) - Árhullámcsökkentés oldaltározóban, vésztározóban (TIVIZIG) - Töltés áthelyezés (TIVIZIG) - Töltésmagasítás, megerősítés (TIVIZIG) - Új töltés építése - Árapasztó csatorna kialakítása - Folyószabályozási művek visszabontása - Lefolyási akadályok átalakítása, elbontása - Hullámtéri mellékágak és holtágak rehabilitációja, mesterséges vápa kialakítása - Nyárigátak és depóniák elbontása - Övzátonyrendezés - Kanyarulatrendezés (TIVIZIG) - Áramlási holtterek elárasztása vízvisszatartás céljából - Üdülőterületek rendezése - Mederstabilizáció - Egyéb intézkedések Az új MÁSZ miatt, a zárójellel a TIVIZIG-et is érintő intézkedések lettek megjelölve

20 A növényzet átalakítása és fenntartása
Az intézkedés árvízvédelmi célja: Lefolyási akadályok megszűntetése a túl sűrű aljnövényzet visszaszorítása.

21 Víztározás, víz-visszatartás a mederben
Az intézkedés árvízvédelmi célja: Az árvízi víztömeget medertározóban ideiglenesen be lehet tározni. Csökkenti az alvízi árhullámcsúcsot.

22 Árhullámcsökkentés vésztározóban
Az intézkedés árvízvédelmi célja: Az árhullám egy részének kivezetésével az árvízszint csökkenthető. Lehet árhullámok idején rendszeresen elöntött terület és lehet csak rendkívüli árhullámok idején elöntött ún. szükségtározók.

23 Töltésmagasítás, megerősítés
Az intézkedés árvízvédelmi célja: A töltések emelésével , erősítésével kell biztosítani az árvizek biztonságos, kártétel nélküli levonulását.

24 Kanyarulatrendezés Az intézkedés árvízvédelmi célja: Túlfejlett kanyarulatok rendezése, a parterózió és medermélyülés megakadályozása. A kanyarulatrendezés során terelőművek és partvédelem is létesül. Mederelfajulás helyreállítása a Berettyó folyó torkolata közelében Szeghalomnál

25 Köszönöm a figyelmüket!