A MÁSODIK ORSZÁGOS VÍZGYŰJTŐ -GAZDÁLKODÁSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA ORSZÁGOS FÓRUM VGT2 BEMUTATÁSA Tahy Ágnes.

Az előadások a következő témára: "A MÁSODIK ORSZÁGOS VÍZGYŰJTŐ -GAZDÁLKODÁSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA ORSZÁGOS FÓRUM VGT2 BEMUTATÁSA Tahy Ágnes."— Előadás másolata:

1 A MÁSODIK ORSZÁGOS VÍZGYŰJTŐ -GAZDÁLKODÁSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA ORSZÁGOS FÓRUM VGT2 BEMUTATÁSA Tahy Ágnes

2 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet… … a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. XX. cikk szerint Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. … Magyarország … az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

3 Engedélyes (tulajdonos, üzemeltető)
Az ÁLLAM és MINDENKI ÁLLAM JOGSZABÁLY ALKOTÓ Hatóság Vagyonkezelő MINDENKI Lakosság Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás Engedélyes (tulajdonos, üzemeltető) Tervező, szakértő

4 A VKI és a VGT kapcsolata
A 2000/60/EK Víz Keretirányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén (VKI) A VKI átültetésre került a hazai jogszabályokba – a napi gyakorlatot közvetlenül befolyásolják a szabályozás változásai A Víz Keretirányelv célja 2015-re (ill re, 2027-re) a vizek jó állapotának elérése, illetve megőrzése Az ehhez vezető utat (stratégiát) határozza meg a „Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv” A VGT2 kormányhatározattal lesz kihirdetve, ezért csak közvetetten befolyásolja a jövőt: VGT2 alapján módosulnak jogszabályok VGT2-ben megállapítások, módszertani és cselekvési iránymutatások (intézkedési program)

5 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv tartalma
Vízgyűjtők jellemzése Védett területek Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások Monitoring hálózatok és programok Vízhasználatok gazdasági elemzése A vizek állapotának értékelése, jelentős vízgazdálkodási kérdések azonosítása Környezeti célkitűzések Intézkedési program Kapcsolódó programok és tervek A közvélemény tájékoztatása

6 A VGT2 az első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata
Az intézkedési program tartalma lényegében nem változott, de a hangsúlyok eltolódtak Intézkedések részletesebb kidolgozása, több útmutató, több szabályozási koncepció, több háttérinformáció A VKI célkitűzések megvalósításához „mindenkinek” hozzá kell járulnia (minden vizes projektben legyen VGT elem) Intézkedések forrása biztosított legyen DPSIR model alkalmazása az intézkedések tervezéséhez

7 Hol? Mi? VGT2 1. fejezet: Víztestek és vízgyűjtők leírása
Térképek és referencia értékek VGT2 2. fejezet: VKI Védett területek leírása Térképek és speciális követelmények VGT2 3. fejezet: Terhelések és hatások Terhelések számbavétele Hatásbecslés és módszere VGT2 4. fejezet: Monitoring program Kijelölt monitoring helyek listája Program követelmények (elemek és módszerek) VGT2 5. fejezet: Gazdasági elemzés

8 Hol? Mi? VGT2 6. fejezet: Állapotértékelés
Értékelés eredménye Módszertan VGT2 7. fejezet: Környezeti célkitűzések Célkitűzés és ütemezés (VKI 4. cikk) Kivételek (VKI 4.4, 4.5, 4.6, 4.7 cikk) VGT2 8. fejezet: Intézkedési program Intézkedések, ütemezés, forrás Átfogó (nem szerkezeti) intézkedések Szabályozás módosítása Gazdasági ösztönzők Jó gyakorlatok Monitoring fejlesztése, módosítása…. Műszaki intézkedések (víztestenként)

9 VÍZGYŰJTŐ TERÜLETEK Tervezés tárgya: Duna-vízgyűjtő magyarországi része (OVGT2) 4 db Részvízgyűjtő – Duna, Tisza, Dráva, Balaton Tervezési alegység – 42 db AVGT

10 Felszíni víztestek statisztikái
15890 vízfolyás (70950 km) 1321 vízfolyás víztestnek kijelölve (19126 km) – vízhálózat 27%-a 1321 vízfolyásból 889 víztest került kijelölésre a kisebb, hasonló vízfolyások egy víztestbe történő összevonása miatt (pl. Aranyos-patak és mellékvízfolyásai) 7587 állóvíz (2230 km2) 828 állóvíz víztestnek kijelölve (1180 km2 – vízfelület 53%-a, aminek közel fele a Balaton), 189 víztest került kijelölésre a 828 állóvízből, azok csoportba foglalásával (pl. tározó láncok, bányató csoportok) 10

11 FELSZÍNI VÍZTEST KATEGÓRIÁK DB SZÁMA VGT2 ÉS VGT1
Felszíni víztestek VGT db, VGT db VGT2 VGT2 VGT1 VGT1 VGT2 VGT1 VGT2 VGT2 VGT1 VGT2 VGT1 VGT1 11

12 Felszín alatti víztestek
Felszín alatti víztest: 185 db Sekély porózus (55) Sekély hegyvidéki (22 ) Porózus (48) Hegyvidéki (23) Karszt (14) Termálkarszt (15) Porózus termál (8) A felszín alatti víztestek felülvizsgálata során 28 víztest lehatárolása változott a VGT1-hez képest.

13 Védett területek Ivóvízkivételek védőterületei: 1952 db felszíni és felszín alatti vízbázis (EU VKI 7. cikk szerint: >10 m3/nap; min 50 fő ellátása) Tápanyag-érzékeny és nitrát-érzékeny: az ország területének 70%-a (240/2000 (XII. 23.), illetve a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet) Természetes fürdőhelyek: 309 db (78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet, OKI nyilvántartása) Természeti értékei miatt védett területek (1996. évi LIII. törvény, FM nyilvántartása) Natura2000 területek: 522 db (élőhely és madárvédelmi) Egyéb természetvédelmi vizes területek: 399 db (NP,TK, TT, Ramsari, ex lege) A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek: 7db (6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet, 7. melléklet)

14 Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások
Vizek fiziko-kémiai elváltozását okozó terhelések (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) Veszélyes anyag szennyezés és az emisszió leltár (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) Morfológiai beavatkozások (keresztirányú műtárgyak, hosszirányú beavatkozások, fenntartások) Vízjárást módosító beavatkozások (víz visszatartás, vízátvezetés, vízszint szabályozás, vízkivétel, vízbevezetés) Egyéb terhelések (közlekedés, rekreáció) 14

15 KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZBEVEZETÉSEK (2010-2012)
Az első VGT módszertanától eltérő módon a terhelés hatás elemzés elkészítése modellezéssel történt meg a közti időszakra vonatkozó átlagos terhelés adatok felhasználásával. A modellezés során a tápanyag és szervesanyag szerint külön-külön elvégezték a minősítést, ha a hatás bármely minőségi elemcsoportnál jelentősnek bizonyult, akkor a szennyvízbevezetés hatása jelentős besorolást kapott.

16 Diffúz tápanyag terhelés (2009-2012)

17 Veszélyes anyagok emisszió leltára

18 Veszélyes üzemek, balesetszerű szennyezések, kárelhárítás és kármentesítés

19 Hidromorfológiai beavatkozások

20 Vízkivételek a vízhasználat célja szerinti megoszlása
Felszíni vízkivételek: 5,4 km3/év = 171,4 m3/s Qaug80= 2184 m3/s, ebből hazai keletkezés 45,7 m3/s 55% ökológia, 45% hasznosítható Vízkivételek a vízhasználat célja szerinti megoszlása Felszín alatti vízkivételek: 750 millió m3/év

21 Környezeti célkitűzések
Felszíni víztestek állapotromlás megakadályozása; a jó ökológiai állapot megőrzése vagy elérése ; az erősen módosított vagy mesterséges felszíni víztestek esetén a jó ökológiai potenciál elérése; a szennyeződések fokozatos csökkentése Felszín alatti víztestek a szennyeződések korlátozása, illetve megakadályozása; az állapotromlásának megakadályozása; a jó mennyiségi és jó kémiai állapotának elérése; a szennyezettség fokozatos csökkentése, a szennyezettségi koncentráció bármely szignifikáns és tartós emelkedő tendenciájának megfordítása. 21

22 MENTESSÉGEK: műszaki, gazdasági, természeti
M1: Jelenleg nem ismert megbízhatóan a víztest állapota, illetve a kedvezőtlen állapot oka. M2: A jó állapot eléréséhez a szomszédos országgal összehangolt intézkedésekre is szükség van G1: Az intézkedéseket nem éri meg megtenni a becsülhető pozitív és negatív közvetlen és közvetett hatások, illetve hasznok és károk, ráfordítások alapján, aránytalan költségek. G2: Az intézkedések 2021-ig történő megvalósítása aránytalanul magas terheket jelent a nemzet-gazdaság, a társadalom bizonyos szereplői, vagy egyes gazdasági ágazatok számára, aránytalan költségek (jellemzően az időbeni mentesség indoka). T1: Ökológiai állapot helyreállása hosszabb időt vesz igénybe. T2: A felszín alatti víz állapot helyreállásának ideje hosszabb.

23 És még a VKI 4.7 cikkely is alkalmazható…
Új hidromorfológiai beavatkozás (FEV) és a FAV vízszintjét változtató jelentős új tevékenység, amely állapotromlást okozhat  Vizsgálni kell jelentős-e a hatás (jelentős: környezeti célkitűzések elérése, illetve megtartása meghiúsul, állapot romlik) VKI 4.7 cikkely szerinti mentesség  közérdekű társadalmilag, illetve gazdaságilag előnyös nincs jobb megoldás és a káros környezeti hatások mérséklésére mindent megtettek 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet a VKI környezeti célkitűzéseinek teljes körű átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról (hatályos tól)

24 Intézkedések tervezése a DPSIR alapján
Igény kezelő (hajtóerő) (víztakarékos berendezések alkalmazása, gazdasági szabályozók) Terhelés csökkentő (szennyvíztisztítás hatásfokának növelése) Állapot javító (rehabilitáció, vízpótlás) Hatás mérséklő (holtág, hullámtér revitalizációja például egyes árvízvédelmi intézkedések ellensúlyozása céljából) .

25 INTÉZKEDÉSEK I. Pontszerű szennyezések Diffúz terhelések
Szennyvíztisztító telepek építése, korszerűsítése Elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentése Talajerózióból származó terhelés csökkentése Települési csapadék-gazdálkodás Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése Szennyezés csökkentése, felszámolása Diffúz terhelések Településekről származó szennyezések megelőzése és szabályozása Természetes vízvisszatartás Mezőgazdasági eredetű tápanyag és veszélyes anyag szennyezés csökkentése Erdészeti tevékenységből származó szennyezések csökkentése Hidromorfológiai elváltozások enyhítése A hidromorfológiai viszonyok javítása Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, keresztirányú művek hatásainak csökkentése 25

26 INTÉZKEDÉSEK II. Vízkivételek szabályozása, a természetes vízjárást módosító hatások Ökológiai szempontok beépítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításába A víz hatékony felhasználása, nem vízigények kielégítését szolgáló FA vizek szabályozása Vízár politikai intézkedések Vízjárási viszonyok javítása, ökológiai kisvíz helyreállítása, vizes élőhelyek védelme Ivóvízellátás biztonsága Ivóvízbázis védelmét szolgáló intézkedések Védett természeti területek és fürdésre kijelölt vizek Károsodott vízi, vizes és szárazföldi élőhelyek védelme Hidromorfológiai viszonyok javítása, kompenzációs intézkedések FA vízelvonások szabályozása Monitoring (EU Bizottság feltételeinek megfelelően kell kialakítani) bióta monitoring elvégzése, kiegészítő kémiai monitoring elvégzése, kiegészítő halmonitoring vizsgálatok elvégzése, felszín alatti vizek kiegészítő kémiai monitoringja elvégzése, emisszióprofil meghatározása az EU által megadott veszélyes anyagokra 26

27 INTÉZKEDÉSEK III. Gazdasági szabályozás a vízpolitikai célok elérése érdekében Felügyelet, igazgatás A vízgazdálkodás és vízkárelhárítás területi infrastruktúrájának árazása és szabályozása Vízkészlet-gazdálkodás korlátos készletekkel Vízvédelmi zónák, beszivárgási területek és puffer területek (területhasználatok) Települési vízgazdálkodás Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése vízkivételek szabályozása, takarékosságra ösztönző gazdasági eszközök, az igénygazdálkodás erősítése, vízigény szabályozás takarékos vízhasználatok elősegítése, vízvisszatartás különböző formáinak növelése, vízszintszabályozás, vízpótlás,árvízi kockázat csökkentése az ökológiai szempontok figyelmbe vételével területhasználat módosítása, eróziócsökkentés, ökoszisztémák állapotának javítása, ökoszisztéma szolgáltatások erősítése, vízfolyások, hullámterek, árterek rehabilitációja, tározók ökológiai szempontú üzemeltetése, szennyvízkibocsátás határértékeinek módosítása 27

28 FENNTARTHATÓ VÍZHASZNÁLATOK
Engedély nélküli vízhasználatok csökkentése, megszüntetése (illegális, szakszerűtlen, felhagyott kutak elsőrendű probléma a FAV értékelés szerint) VGT1-ben is volt intézkedés, de a helyzet inkább romlott Új vízkitermelések esetében az EMVA 46. cikkének alkalmazása Víztakarékos technológiafejlesztések és ezek pénzügyi ösztönzése Energetikai célú használt termálvíz visszasajtolás és technológiai fejlesztések támogatása Vízkészletjárulék bevételek vízügyi igazgatási és hatósági tevékenységekre történő fordítása (VGT2 javaslat) Készlethiányos területeken alternatív vízbázisra való áttérés lehetőségének megteremtése (VGT1 időszakban nem volt rá szükség, de VGT2-ben megtartandó öntözési fejlesztések miatt szükség lehet új átvezetésekre) 28

29 VÍZTAKARÉKOS TECHNOLÓGIA !!!
VM kérdőíves felmérés eredménye szerint alacsony a víztakarékos technológia elterjedsége és az új fejlesztési igényeknél is kevesen választják Vízkészlet rendelkezésre állásának, szolgáltatásának a díja magas ??? VP támogatja az energiatakarékos és víztakarékos technológiai fejlesztéseket !!

30 Települési csapadékvíz-gazdálkodás
VGT2 háttéranyag: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató Ingatlan – települési rendszer – belterület és külterületi vízrendezés kapcsolata

31 Kapcsolódó programok és tervek I.
Hazai stratégiai dokumentumok és programok IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója – Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (NKS) Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv Nemzeti Erdőprogram Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért Magyarország Hozzájárulása a Duna Stratégia Fejlesztéséhez Nemzeti Vízstratégia (NVÍZS Tervezet) Országos Hulladékgazdálkodási Terv ( ) Országos Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ( , kitekintéssel 2050-re, Szakpolitikai vitanyag), NÉS Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (NBS) (Kormány elfogadta február 5-én, végső elfogadásról az Országgyűlés dönt), NBS IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv – 2015–2020 Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv Nemzeti Energiastratégia Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (NKIS) 2020 Konvergencia Program és Nemzeti Reformprogram 31

32 Kapcsolódó programok és tervek II.
Széchenyi 2020 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Vidékfejlesztési Program (VP) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kapcsolódó további programok LIFE Program Ős-Dráva Program Bejárható Magyarország Keretprogram EGT és Norvég Alap Svájci Hozzájárulás 32

33 A VGT2 TÁRSADALMASÍTÁSA
honlapon OVGT2 és RVGT2 tervezetek, vitaanyagok publikálása - 6 hónapos véleményezési időszak: Vitaanyag I. (2015. július 31-ig) Vitaanyag II. (2015. szeptember – november) Fórumok rendezése (június-szeptember) Szakmai tematikus országos fórum 10 db Területi fórumok 12 db (VIZIG-ek) Területi specifikus egy-egy helyi kiemelt témakörben tartandó fórum 10 db Részvízgyűjtő tervek fórumai 4 db Országos szakmai tematikus (egy-egy ágazat) számára tartott fórum 7 db és + 1 „zöld” fórum A fórumokon elhangzottak és az ben, postán megküldött vélemények folyamatosan feldolgozásra kerülnek. VGT2 10. fejezet mellékletben a vélemények és válaszok közlése. KÉRJÜK KÜLDJE MEG VÉLEMÉNYÉT A VITAANYAGOKRÓL! 33

34 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!