Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaÁkos Rácz Megváltozta több, mint 9 éve
1
AZ ANTIGÉN FOGALMA ÉS SAJÁTSÁGAI IMMUNOLÓGIAI FOGALOM Bármilyen kémiai szerkezet Oldott vagy részecske természetű Egyszerű vagy összetett Szervezetben képződő vagy külső környezetből bejutó Genetikailag saját vagy nem saját Természetes vagy mesterséges
2
DEFINÍCIÓK Antigén (Ag) - bármely olyan anyag, amelyet az érett immunrendszer felismer és vele szemben specifikus, fajlagos módon reagál. kötődése Antigenitás – az antigén specifikus kötődése a TCR-hez vagy BCR-hez/ellenanyaghoz immunogenitás – az antigén képessége az (adaptív) immunválasz beindítására tolerogenitás – az antigén képessége az immunológiai toleranciát kiváltására, specifikus „immun-nemválaszolás”
3
AZ IMMUNOGENITÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK I. Idegen-saját (filogenetikai távolság) Méret Genetikai háttér –faji hovatartozás –egyéni különbségek Életkor Dózis Bevitel módja és útja Intradermális/szubkután > intravénás > orális / intranazális Nem igaz az élő kórokozót tartalmazó vakcinákra (ld. Sabin-csepp)
4
AZ IMMUNOGENITÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK II. Adjuvánsok (oltóanyagokban) –fokozzák az immunrendszer antigén ingerre adott válaszát (pl.: alumíniumsók, LPS, Freund-adjuváns, TLR-ligandumok) –Hatásuk összetett: depo hatás – elnyújtott antigén felvétel az antigén prezentáló sejtek által, lassabb lebomlás nagyobb hatásfok a természetes immunitás aktiválása járulékos sejtek aktivációja Fizikai állapot –részecske (sejt, kolloid) vagy oldott –denaturált vagy natív Lebonthatóság –antigén prezentáció APC által
5
Az antigén azon része, melyet egy meghatározott immunglobulin (B-sejt receptor/ellenanyag) vagy T-sejt receptor ismer fel. ANTIGÉN DETERMINÁNS (=EPITÓP)
6
BCR (mIg) Ig (ellenanyag A B-sejtek natív antigént ismernek fel. A T-sejtek processzált antigént ismernek fel.
7
Ab1 Ab2 rejtett/feltárt determináns denaturáció új/neoantigén determináns konformációs determinánsok hasítás konformációs/lineáris determinánsok AZ ANTIGÉN DETERMINÁNSOK TÍPUSAI lineáris determináns konformációs determináns (TCR, BCR, Ig)(BCR, Ig) sejtfelszíni/hozzáférhető determináns
8
B-SEJT EPITÓP T-SEJT EPITÓP (B-sejtek ismerik fel) fehérjék szénhidrátok lipidek DNS szteroidok stb. - mesterséges vegyület is lehet! szöveti vagy oldott (T-sejtek ismerik fel) peptidek (8-23 aminosav) (szigorú méretbeli kötöttség!) sejtek általi feldolgozás és bemutatás szükséges (MHC)
9
ANTIGÉN FELISMERÉS ≠ SEJT AKTIVÁCIÓ
10
Felismerés / aktiváció A TCR-EN KERESZTÜLI ANTIGÉN FELISMERÉSHEZ SZÜKSÉGES AZ MHC-N KERESZTÜLI PREZENTÁLÁS Felismerés / nincs aktiváció
11
SZUPERANTIGÉNEK Olyan mikrobiális fehérjék, melyek több, azonos szerkezetű TCR-t hordozó T-sejthez kötődnek poliklonális aktivációt eredményeznek. A kapcsolódás független az MHC molekula peptidkötő zsebében prezentált antigéntől. LÁZ HIPOTENZIÓ HÁMLÁS KIÜTÉS
12
Konvencionális Antigén Monoklonális/Oligoklonális T-sejt válasz 1:10 4 - 1:10 5 10 7 / 10 11 Szuperantigén Poliklonális T-sejt válasz 1:4 - 1:10 10 10 / 10 11 Fehérjék, melyek több – megfelelő TCR-t hordozó – T-sejthez tudnak kötődni és aktiválják azokat. aktivált T-sejt SZUPERANTIGÉNEK
13
SZUPERANTIGÉNEK OsztályozásForrás Endogén Exogén 1.Mouse mammary tumor virus (MMTV) 2.Epstein-Barr virus (EBV) 1.Staphylococcal enterotoxins (SEs): A, B, C1 to C3, D, E, G to Q 2.Staphylococcal toxic shock syndrome toxin-1 (TSST-1) 3.Staphylococcal exfoliative toxins: exoliatin A, exfoliatin B 4.Staphylococcal enterotoxin-like toxins formed due to recombination within enterotoxin gene cluster: U2, V 5.Streptococcal pyrogenic exotoxins (SPEs): A1 to A4, C, G to M 6.Streptococcal mitogenic exotoxins: SMEZ 7.Streptococcal superantigen :SSA 8.Yersinia pseudotuberculosis: Yersinia pseudotuberculosis-derived mitogen (YAM) 9.Mycoplasma species: Mycoplasma arthritidis-derived mitogen (MAM) 10.Cholera toxin: subunit A of cholera toxin 11.Prevotella intermedia* 12.Mycobacterium tuberculosis* 13.Viral superantigens: (a) Mouse leukemia virus (b) IDDMK1222- Ppol-ENV-U3 (c) HIV-Nef (d) Rabies virus-nucleoside protein.
14
T-SEJT-FÜGGŐ B-SEJT AKTIVÁCIÓ A poliszaharidok nem prezentálódnak!
15
B-SEJT T INDEPENDENS ANTIGÉN TI-1 T INDEPENDENS ANTIGÉN TI-2 A B-SEJTEK AKTIVÁLÁSA A T-SEJTEK KÖZREMŰKÖDÉSE NÉLKÜL „Tímusz independens antigének” Az antigén különböző részei a BCR-hez és más sejtfelszíni receptorokhoz (pl. LPS-kötő receptor /CD14) egyidejűleg kötődnek Sűrűn elhelyezkedő, ismétlődő, azonos epitópok (pl. szénhidrát komponensek a mikroorganizmusok falában) BCR keresztkötéseket hoznak létre B-SEJT AKTIVÁCIÓ (extra aktivációs szignál)(extenzív receptor aggregáció)
16
B-sejt aktiváció nincs aktiváció T-SEJTEKTŐL FÜGGETLEN B-SEJT AKTIVÁLÁS
17
A mikroorganizmusoknak számos különböző sejtfelszíni epitópjuk van
18
Haptén / antigéndetermináns A komplex antigén azon része, amelyet egy adott immunglobulin (BCR/ellenanyag), vagy T-sejt receptor felismerni képes Hordozó az antigén azon része, mely az adott immunglobulinnal vagy T-sejt receptorral közvetlenül nem reagál HAPTÉN Olyan anyag, amely nem immunogén, de reagálni tud a specifikus immunválasz termékeivel. A haptének olyan kisméretű molekulák, melyek önmagukban nem váltanak ki immunválaszt, és csak egy hordozó molekulához kötődve indítanak be immunreakciót. Ezek a fogalmak csak az antigén és egy adott immunglobulin vagy T-sejt receptor viszonylatában értelmezhetők! A KOMPLEX ANTIGÉNEK (elvi) FELÉPÍTÉSE
19
hordozó specifikus haptén specifikus hordozó+haptén specifikus hordozó+haptén ellenanyag/antitest AZ EGYSZERŰ ANTIGÉNEK ELLEN IRÁNYULÓ ELLENANYAGOK TÍPUSAI
20
AZ AKUT GYULLADÁS ÉS AZ AKUT FÁZIS VÁLASZ
21
A GYULLADÁS Egészséges bőr, nincs gyulladás Sérülés, a baktériumok inváziója aktiválja a rezidens effektor sejteket amelyek citokineket termelnek Vazodilatáció, erek áte- resztőképessége nő, folyadék, fehérjék és sej- tek elhagyják a keringést és a szövetekbe jutnak Gyulladás kialakulása a fertőzött szövetben, bőrpír, melegség, duzzanat, fájdalom
22
NAPOK
23
AKUT GYULLADÁS A szervezet gyorsan kialakuló válasza valamilyen szövetkárosító hatásra. Célja hogy a védekezés fontos elemei – leukociták és plazma fehérjék – eljussanak a károsodás helyszínére. Vaszkuláris fázis –Vazokonstrikció vazodilatáció –érpermeabilitás növekedés ödéma, plazmafehérjék kiáramlása a szövetbe (akutfázis fehérjék, antitestek) Celluláris fázis –a vérben keringő fehérvérsejtek kijutnak a gyulladás területére, effektor funkciók
24
AKUT GYULLADÁST KÜLÖNBÖZŐ HATÁSOK VÁLTHATNAK KI: Fertőzések (patogén mikrobák és mikrobiális toxinok) Trauma (zúzódás és mélyreható sérülés) Fizikai és kémiai ágensek (égés, fagyás, sugárzás, számos vegyi anyag a környezetünkben) Idegen test (szálka, varrat, stb.) Immunreakciók (túlérzékenységi reakciók, autoimmun folyamatok)
25
Az akut gyulladás klasszikus tünetei: - pír (rubor) - vazodilatáció - duzzanat (tumor) – fokozott érpermeabilitás - melegség (calor) – fokozott perfúzió - fájdalom (dolor) – nociceptorok ingerlése - funkcióvesztés (functio laesa)
27
KÉMIAI MEDIÁTOROK I. Vazodilatáció –prosztaglandinok (PG..), nitrogén-monoxid (NO) Fokozott érfal permeabilitás –vazoaktív aminok (hisztamin, szerotonin), C3a és C5a, bradykinin, leukotriének (LT..), PAF Kemotaxis és leukocita aktiváció –C3a és C5a, LTB 4, kemokinek
28
KÉMIAI MEDIÁTOROK II. Láz –IL-1, IL-6, TNF, prosztaglandinok Fájdalom –prosztaglandinok, bradykinin Szövetkárosodás –neutrofilek és makrofágok által termelt: lizoszomális enzimek oxigén metabolitok nitrogén monoxid (NO)
29
NEUTROFIL GRANULOCITA vérben legnagyobb számban (a keringő leukociták 68%-át teszik ki, a keringő granulociták 99%-át alkotják) fagocitózisra képesek egészséges szövetben nem jellemző szöveti sérülés hatására vándorlás, kórokozók eliminálása (enzim, reaktív oxigén intermedier) az akut gyulladásos folyamatok fő sejtes résztvevői
30
A NEUTROFIL GRANULOCITÁK MIGRÁCIÓJA VÉRBŐL A GYULLADT SZÖVETEKBE Áramlás Bazális membrán A neutrofilek „gördülése” gyenge adhéziós kölcsönhatások mellett (szelektinek) „Gördülő adhézió” DiapedezisMigráció Szoros kőtődés
31
A NEUTROFIL GRANULOCITÁK MIGRÁCIÓJA
32
Neutrofil granulociták átlépése az érfalon (diapedezis)
33
ADHÉZIÓS MOLEKULÁK AZ ENDOTÉLEN A GYULLADÁS ALATT gyulladás előtt gyulladás során
34
A genny sárgásfehér, sárga vagy barnássárga váladék, ami a gerinceseknek gennykeltő baktériummal történő fertőzése során termelődik. A genny fehérjében gazdag (liquor puris), rengeteg elhalt sejtet tartalmaz. GENNY
35
AZ AKTIVÁLT MAKROFÁGOK ÁLTAL TERMELT CITOKINEK LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS HATÁSAI Szisztémás hatás Helyi hatás Aktivált makrofágok citokin szekréciója Láz Metabolitok felsz. Szeptikus sokk Láz, Akut fázis fehérjék termelése Láz IL-6 termelés Érfal sejtjeinek aktivációja, limfociták aktivációja, helyi szöveti destrukció, effektor sejtek aktivációja Érfal sejtjeinek aktivációja, permeabilitásá- nak növelése, ami fokozza a komple- ment és az IgG szövetekbe jutását és a nyirokkerin- gést Limfociták aktivációja, ellenanyagterme- lés fokozódása Neutrofilek bazofilek és T sejtek kemotaxisa a fertőzés helyére NK sejtek aktivációja, CD4+ T sejtek T H 1 sejtekké történő differenciálása Szisztémás hatás
36
AKUT-FÁZIS REAKCIÓ proinflammatorikus citokinek hypothalamikus hőközpont ‚set-point’ érték megemelése láz
37
Máj IL-6 Mannóz kötő lektin/fehérje MBL/MBP Fibrinogén Szérum amiloid protein (SAP) C-reaktív protein (CRP) AKUT-FÁZIS REAKCIÓ IL-6 HATÁSÁRA A MÁJ AKUT FÁZIS FEHÉRJÉKET TERMEL Komplement
38
AKUT-FÁZIS REAKCIÓ
40
AZ AKUT GYULLADÁS KIMENETELE nekrotikus szövet neutrofil törmelék növekedési faktor fibroblasztok új vérerek monocita érés neutrofil apoptózis vér nyirok sebgyógyulás folyadék és fehérjék makrofág
41
SZEPTIKUS SOKK Kiváltó tényezők: Szisztémás fertőzések (bacteraemia) Bakteriális sejtfal termékek és/vagy toxinok felszabadulása Eredmény: Neutrofilek és makrofágok szisztémás aktiválódása Nagymennyiségű citokin (TNF-alfa) termelés : „citokinvihar” Túlfokozott gyulladásos válasz
42
SZEPTIKUS SOKK a folyamat kulcsmolekulája a TNF-alfa TNF-alfa és más gyulladásos citokinek Kapilláris permeabilitás fokozódás, vérnyomásesés DIC Magas láz (jellegzetes lázmenet) és „multiorgan failure” terápia: TNF-alfa elleni antitestek Disszeminált intravaszkuláris koaguláció
43
DIC: DISSZEMINÁLT INTRAVASZKULÁRIS KOAGULÁCIÓ a véralvadási kaszkád először kóros mértékben aktiválódik majd a véralvadási rendszer kimerül, vérzékenység és vérzések jelentkeznek egyéb okok: kígyómarás, szeptikus abortusz, akut szülészeti komplikációk, malignus tumorok, leukémiák
44
DIC: Disszeminált Intravaszkuláris Koaguláció
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.