Suvadásos formák a Tolnai-dombság löszös területein

Az előadások a következő témára: "Suvadásos formák a Tolnai-dombság löszös területein"— Előadás másolata:

1 Suvadásos formák a Tolnai-dombság löszös területein
Külső erők földrajza Sipos Kriszta 2009. október 13.

2

3 Általános jellemzés DK-Dunántúl vastag lösztakaróval borított középtája a Tolnai-dombság 1336 km2 kiterjedésű Hazánk legsuvadásosabb területei közé tartozik Pleisztocén, holocén és recens suvadások tömegesen fordulnak elő A suvadások kialakulása szempontjából a pannóniai üledékeknek és a fosszilis vörösagyagnak van jelentősége Belső területének nagy része féloldalasan kiemelt lösz takarta pannóniai tábladarabokból áll A felszínnek kb. 72%-a lejtő, s a lejtők több mint 40%-a 10°-nál meredekebb

4 A suvadások kialakulásának feltételei
A csúszópályát szolgáltató vízzáró agyag jelenléte A csúszópályát szolgáltató impermeábilis agyagrétegek és a vízáteresztő homokos üledékek változatos települése Az agyag réteges-leveles szerkezete és vízgazdálkodási tulajdonságai A csúszópályát szolgáltató agyagrétegek településviszonyai Rétegdőlés Az impermeábilis agyagrétegek megfelelő beázása és duzzadása Erős függőleges tagozottság Lejtők hajlásszöge Mesterséges erőhatások

5 Suvadás Lejtőcsuszamlás=suvadás
Vízáteresztő és főleg agyagos vízzáró kőzetekből álló lejtők jelensége. A leszivárgó víztől felázó, képlékennyé váló agyag és felette lévő kőzetek együttes megcsúszása okozza.

6 Pleisztocén suvadások
Legkedvezőbb éghajlati feltételei a pleisztocén interglaciális és interstadiális időszakok melegebb csapadékos fázisai A peremterületek töréslépcsőinek elrombolása, lejtők átformálása Legimpozánsabb suvadások a Szekszárdi-dombvidék felszínén Ma már csak a suvadás hatalmas testei ismerhetők fel, a szakadásoknak és suvadás nyelveknek nyomuk sincs Legszebb előfordulás: Várhegy, Gyertyámos-hegy, Cserhát-hegy, Palánki-hegy, Bottyán-hegy, Simontornya és Tolnanémedi környéke, Kapos-perem, Bartina-hegy, Bakta-hegy

7 Pleisztocén suvadások
1. pannóniai agyag; 2. pannóniai homokos agyag; 3. pannóniai homok, homokkő; 4. alsó pleisztocén vörös agyag; 5. típusos lösz; 6. szoliflukciós lösz; 7. fosszilis talajzóna; 8. világosszürke, durvaszemű folyóvízi homok; 9. szürke, finomszemű, iszapos folyóvízi homok; 10. átmosott lejtőtörmelékes lösz; 11. vető, vetőzóna

8 Pleisztocén suvadások
Palánki-hegy (régebben)

9 Pleisztocén suvadások
Palánki-hegy (napjainkban)

10 Pleisztocén suvadások
A Palánki-hegy K-i lejtője több részletben suvadt le, de az egymás felett lépcsősen elhelyezkedő lejtőtömegek valószínűleg egyidejűleg bekövetkezett mozgások eredményeként egymásból váltak le 10000 m2 kiterjedésű suvadásrendszer Különböző időben keletkezett testvérsuvadásokat és egyidejű ikersuvadásokat egyaránt magában foglal A Szekszárdi-dombvidék K-i töréslépcsős peremén karéjos szakadások mentén egyedül álló suvadások keletkeztek, pl. Bottyán-hegy Jellegzetes formák: hát, halom, púp

11 Pleisztocén suvadások
Bottyán-hegy

12 Holocén suvadások A holocén időszakban is jelentékeny suvadások keletkeztek, de a domborzat formálásában a pleisztocén időszakiaknál jóval kisebb szerepük volt A pleisztocén suvadásoktól abban különböznek, hogy a suvadás elemei frissebbek, épebbek, a recenseknél viszont szenilisebbek Többnyire egyedül álló suvadások, helyenként egyidejű lépcsős ikersuvadások Pleisztocén suvadásos lejtőkön, lösszel takart régi suvadások hupái között ép formák tűnnek ki Pleisztocén deráziós völgyekben, töréslépcsős peremeken alakultak ki legnagyobb számban Legszebb előfordulás: Elő-hegy, Bartina-hegy, Bakta-hegy

13 Holocén suvadások Bartina-hegy

14 Bartina-hegyi szőlőkilátó
Holocén suvadások Bartina-hegyi szőlőkilátó

15 Recens suvadások A régi pleisztocén és holocén időszaki suvadásokon kívül napjainkban is végbemennek suvadások Többnyire a pleisztocén suvadások által formált lejtőkön alakultak ki, ahol a nagyobb suvadások testéről karéjos szakadások mentén váltak le Megjelenésük alapján fióksuvadásoknak nevezzük Gyakran a vízzel átitatódott képlékeny pannóniai agyag legfelső rétege alsó szintjétől elválva „kicsúszott” a fedőjébe települt vastag lösz alól Fontos megjegyezni, hogy a lösz nem suvad, hanem a megsuvadt fekü agyagréteggel mozog együtt lefelé Az emberi beavatkozásnak egyre nagyobb szerepe van a suvadások kialakulásában Legszebb előfordulás: Csatári-völgy, Rák-völgy, Völgység, Hegyhát, Kaposi-völgy

16 Szabadhídvég-i suvadás
Recens suvadások Szabadhídvég-i suvadás

17 Szabadhídvég-i sánc metszete
Recens suvadások Szabadhídvég-i sánc metszete

18 Köszönöm a figyelmet! Forrás: Földrajzi értesítő XVI. évf. 2. füzet