Schweitzer Ferenc- Nagy István- Alföldi László cikke alapján

Az előadások a következő témára: "Schweitzer Ferenc- Nagy István- Alföldi László cikke alapján"— Előadás másolata:

1 Schweitzer Ferenc- Nagy István- Alföldi László cikke alapján
Jelenkori övzátony (parti gát) képződés és hullámtéri lerakódás a Közép-Tisza térségében Schweitzer Ferenc- Nagy István- Alföldi László cikke alapján Kerekes Ádám

2 Bevezetés Övzátony/parti gát: a partot követő, gátként magasodó domborzati elem(gát szerep), hosszabb szakaszon megakadályozza a kisebb vizek szétterülését, megnöveli a középvízi meder méretét és formáját. Hullámtér: a folyók ártereinek azon része, amely nincs mentesítve az árvízi elöntésektől. Az ártér kb. 8%-a

3 Folyószabályozás előzményei
Mirhó- fok: fokgazdálkodás mezőgazdaság Kisköre-Szolnok között árvízszint jelentős emelkedése

4 Vásárhelyi Terv Széles ártéren folyó lelassul → lerakódás, ártér feltöltődés Szűk ártéren a felgyorsuló folyó megakadályozza a lerakódást. Szűk keresztmetszet – magasabb tetőzések Vásárhelyi Terv a hullámtéri feltöltődéssel nem számolt

5 Árvízvédelmi töltések hosszának összehasonlítása
Tisza szabályozás: km2 ártér lecsapolása Forrás: http//geogr.elte.hu

6 Az hullámtéri hordalék lerakódásról
Felsőszakasz vízgyűjtői erősen befolyásolják az alsóbb szakaszok árvízi körülményeit Árvízi hordalék lerakódás: kilép a mederből→ sebessége lecsökken. A lebegő hordalék nagy arányban lerakódik, ami idővel több méter magas domborulat is lehet (övzátony) Kisebb árvizek csekély hordalék lerakó szerepe: nem jut át a nyári gáton, övzátonyon

7 Hordalék lerakódás Az árvíz első szakaszában számolni kell a hordalék növekedéssel Hordalék mennyisége függ ugyan a vízhozamtól, de meghatározó a vízgyűjtő tulajdonsága. A víz csak néhány napig szállítja a lebegtetett hordalékot. Később csökkenni kezd a koncentráció a tetőzés ellenére

8 Vízhozam, hordalékanyag vizsgálata

9 Hordalék lerakódás befolyásolói
Tetőzés nagysága Parti gátak/övzátonyok elhelyezkedése, mérete (nyári gátaké is), Hullámtéri morfológia, Benőttség Meder elhelyezkedése Maros, Körösök visszaduzzasztó hatása- hamarabb lerakják a hordalékot

10 Árvízszintek alakulása
1888. első nagy árhullám a töltésezett Tiszán. Tokajtól fokozatosan nő a vízszint a korábbiakhoz képest. Védelmi rendszer kiépítése-árvízszint növekedéssel egyensúlyban-1970-ig Forrás: http//geogr.elte.hu

11 Az árvízszintek alakulása (1870-2000)

12 Vízszintemelkedés okai
Időjárás változékonyság Antropogén beavatkozások – töltésezésnél helyi érdekek Medermorfológiai változások- vezérárkok nem mélyültek ki Töltésvonalazási korrekciók - keskeny hullámtér De: vízhozam nem növekedett a vízszinttel együtt Nem számoltak azzal, hogy korábban az árterek sem voltak képesek levezetni az árvizet. (második ártéri meder) Fokokon keresztül Hortobágy- Berettyó

13 Árvízvédelmi töltések
Forrás: http//geogr.elte.hu

14 Meder vándorlása

15 Övzátonyok szerepe Árvizek során mindig bekövetkezik a zátonyképződés, parti kirakódás Képződés: folyószabályozást követően is 10 cm/ nagyárvíz Megnöveli a középvízi meder méreteit Befolyásolja a hullámtér víz- és hordalékszállító képességét

16 Övzátony (parti gát) vizsgálat
Vizsgálat: minden évben tisztított hullámtér(több m-es övzátonyok Szolnok) Övzátony átvágása(fokok)→ 2m-el alacsonyabban öntötte el a hullámteret Közép-Tiszán 6,5-7,0 m vízállásig hordalékát elszállítja. Legfeljebb övzátony képződés

17 Szolnoki övzátony vizsgálata
Hordalék lerakódások: övzátony meredek oldalán, mélyedésekben 30-40cm-es nagyrétegzettség, néhány cm-es rétegzettség (szemcseösszetétel) Legnagyobb szemcseméret 0,2mm-lebegtetett max Nincsenek pontos réteghatárok, átmenetek. Nem lehet az árvíz korát pontosan beazonosítani

18 Fémek előfordulása 15 fő komponens elemzése, abban a reményben, hogy a fő elemek mélység szerinti megoszlása segíti az ülepedés idejének meghatározását. Fémek kiülepedése a legfinomabb agyag és iszapfrakcióhoz kötődik. Nem sikerült a keletkezés korát meghatározni. Radioaktív izotópok radioaktív 137Cs izotóp max. anomália 0.30 m vastag üledékek 1986 után rakódhattak le (0.10cm/árvíz) Ugyanez Holt-Tisza: m mélységben Termonukleáris robbantások. ( m) →Vizsgált övzátony folyószabályozás után keletkezett

19 A légköri nukleáris kísérletekből származó radionuklid dózis termelés

20 Összefoglalás A vizsgálat rávilágít, hogy szükség lenne további, pontosabb vizsgálatokra Árvíz kialakulásának első szakaszában nagyobb hordalékhozam(hullámtérre kijutás előtt) Kanyarulatok továbbfejlődéséből jelentős hordaléktöbblet képződik Árvízszintek aránytalan növekedésének befolyásolói: Hullámtéri feltöltöttség Benőttség Egy kis szakasz vizsgálatából nem lehet általánosítani a Közép-Tiszára

21 Irodalomjegyzék és forrás
Földrajzi Értesítő 2002 LI. Évf. 3-4 füzet pp