Janics Kálmán „A hontalanság évei” 1945 –1948. 1944 május KlementGottwald  május: A moszkvai csehszlovák (kommunista) emigráció is hajlani kezd a magyarok.

Az előadások a következő témára: "Janics Kálmán „A hontalanság évei” 1945 –1948. 1944 május KlementGottwald  május: A moszkvai csehszlovák (kommunista) emigráció is hajlani kezd a magyarok."— Előadás másolata:

1 Janics Kálmán „A hontalanság évei” 1945 –1948

2 1944 május KlementGottwald  május: A moszkvai csehszlovák (kommunista) emigráció is hajlani kezd a magyarok Csehszlovákiából való kitelepítésére; az elképzelés nyíltan is hangot kap Klement Gottwald moszkvai rádióbeszédében. szeptember 4.Beneš  szeptember 4.: Beneš aláírja a kisebbségek teljes jogfosztásáról szóló határozatot. Nagy-Britannia kívánságára csak egy évvel később teszik ezt közzé.1945 január 15.  január 15.: Moszkvában megbeszélések folynak a Magyarországgal kötendő fegyverszüneti megállapodás feltételeiről. Csehszlovákia – Moszkva támogatásával – igyekszik elérni, hogy a fegyverszüneti egyezménybe kerüljön bele a magyarok kitelepítése is. Ezt azonban az angol és amerikai álláspont szerint a békekonferencián kell majd tisztázni.  február 27.Szlovák Nemzeti Tanács  február 27.: A kassai Szlovák Nemzeti Tanács rendelete a németek és a magyarok, „valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei” mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és elosztásáról.  április 5.kassaikormányprogram  április 5.: A „kassai kormányprogram” kihirdetése. A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XIII. TÓTHFILEP A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XIII. forrás: TÓTH L. – FILEP G.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés kronológiája 1918 – 1998. In: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története. IV. köt. Ister, Budapest, 2000.

3 A „kassai kormányprogram”  háborús bűnössé  VIII. pontja az antifasiszta ellenállási mozgalomban részt vetteken kívül az egész magyar és német kisebbséget háborús bűnössé nyilvánítja és megfosztja állampolgárságától,  áruló  az áruló németek és magyarok vagyonát nemzeti gondnokság alá helyezi, elrendeli az árulók és kollaboránsok megbüntetését és internálását,   a magyar és német mezőgazdasági tulajdon elkobzására irányuló földreformot hirdet,   rendelkezik a magyar és a német iskolák bezárásáról, valamint elrendeli az oktatási és kulturális intézményeknek a „német és a magyar kultúrához fűződő viszonya” felülvizsgálását. A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XIII. TÓTHFILEP A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XIII. forrás: TÓTH L. – FILEP G.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés kronológiája 1918 – 1998. In: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története. IV. köt. Ister, Budapest, 2000.

4 A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XIV. TÓTHFILEP A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XIV. forrás: TÓTH L. – FILEP G.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés kronológiája 1918 – 1998. In: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története. IV. köt. Ister, Budapest, 2000. 1945 április 6.Esterházy GustávHusák  április 6.: Egy szovjet katonai járőr letartóztatja Esterházy Jánost, a szlovákiai Magyar Párt elnökét, s közmunkára fogják, majd elengedik. Április 20.-án meghallgatásra jelentkezik Gustáv Husák szlovák belügyi megbízottnál, aki letartóztattatja őt. április és július között181  április és július között: A magyar kormány 181 tiltakozó jegyzéket nyújt át a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak a csehszlovákiai magyar kisebbség diszkriminációjával kapcsolatban. május 3.  május 3.: A pozsonyi magyarok lakásaikból való kitoloncolásának és a Ligetfalu határában kialakított internálótáborba hurcolásának kezdete. május 15-18.  május 15-18.: A SZNT rendelete a „fasiszta bűnösök, a megszállók, az árulók és a kollaboránsok” megbüntetéséről, valamint a népbíróságok felállításáról. A rendelet szerint az 1938-1945 között Magyarországhoz csatolt területeken a magyar hatóságokkal való együttműködést, illetve a magyar politikai pártokhoz, gazdasági, szociális, vagy kulturális intézményekhez való tartozást is büntetendőnek kell minősíteni. A magyarok kizárása a politikai pártokból, a magyar(országi) sajtótermékek kitiltása Szlovákia területéről. május 25.  május 25.: Az aktív antifasiszták kivételével megszüntetik a magyar és a német nemzetiségű közalkalmazottak munkaviszonyát. A SZNT rendeletileg feloszlatja a magyar kulturális, társadalmi, valamint sport- és munkásegyesületeket. május 26.  május 26.: Megkezdik a Magyarországhoz csatolt területeken 1938 november 2.-a után letelepedett személyek kitoloncolását az országból. május 31.  május 31.: Beszüntetik a magyar nemzetiségű nyugdíjasok nyugdíjának folyósítását.

5 A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XV. TÓTHFILEP A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XV. forrás: TÓTH L. – FILEP G.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés kronológiája 1918 – 1998. In: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története. IV. köt. Ister, Budapest, 2000. 1945 június  június: Előbb Nagy-Britannia, majd az USA is elzárkózik a csehszlovákiai magyarok tömeges kitelepítésének terve elől. június 27.GustávHusákEsterházy Jánost  június 27.: A csehszlovák hatóságok, Gustáv Husák utasítására, átadják Esterházy Jánost a szovjet katonai szerveknek, akit Moszkvába, majd a Gulagra hurcolnak. június 29.  június 29.: Moszkvában aláírják a Kárpátalját a Szovjetuniónak átadó csehszlovák-szovjet szerződést. július 17. – augusztus2.  július 17. – augusztus 2.: A potsdami értekezleten az USA megvétózza a csehszlovákiai magyarok kitoloncolásának tervét. július  július: Köztársasági elnöki rendelet a belső telepítésekről. augusztus 2.Beneš 33  augusztus 2.: Beneš elnök 33. számú rendelete – a csehszlovákiai magyarokat megfosztja állampolgárságuktól. A rendelet visszamenőleg is igazolja a csehszlovákiai magyarok ellen korábban foganatosított intézkedéseket, s továbbiakhoz teremt jogalapot. szeptember 19.Beneš  szeptember 19.: Beneš elnök rendelete az állampolgárságukat elvesztett személyek munkakötelezettségéről. Október – rendelet az általános munkakötelezettség- és közmunkára foghatóságról. október 25.  október 25.: Elnöki rendelet az „ellenséges vagyon elkobzásáról”. december 3-6.  december 3-6.: Az első prágai csehszlovák-magyar lakosságcsere-tárgyalások. december 4.  december 4.: Az első Cseh- és Morvaországba irányuló deportálások leállítása. (Kb. 10 000 ember)

6 A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XVI. TÓTHFILEP A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XVI. forrás: TÓTH L. – FILEP G.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés kronológiája 1918 – 1998. In: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története. IV. köt. Ister, Budapest, 2000. 1946 február 27.ClementisGyöngyösi  február 27.: Budapesten Clementis és Gyöngyösi, a két külügyminiszter aláírja a lakosságcsere-egyezményt, melynek értelmében ugyanannyi, a csehszlovák hatóságok által kijelölt magyarnak kell elhagynia az országot, amennyi magyarországi szlovák jelentkezik önkéntesen az áttelepülésre. márciusCsehszlovák Áttelepítési Bizottság  március: megkezdi működését a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság. május 10.  május 10.: A magyar parlament ratifikálja a lakosságcsere-egyezményt. május 26.  május 26.: Parlamenti választások Csehszlovákiában. június júliusMagyar Áttelepítési Kormánybiztosság  június: Csehszlovákia átnyújtja Magyarországnak az áttelepülésre jelentkezett magyarországi szlovákok névjegyzékét.(→ július: Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság, Budapest.) június 24.Esterházy János  június 24.: Moszkvában kihirdetik gróf Esterházy János ítéletét – „a magyar fasiszta párthoz való tartozásért” 10 év javító munkatábor. októberMeghatalmazotti Hivataltól  október: A pozsonyi magyar Meghatalmazotti Hivataltól ún. „fehér lapot” kapnak az áttelepítésre kijelölt személyek., amely tartalmazza a lakosságcsere-egyezmény alapján őket megillető jogokat is. október 15.  október 15.: A párizsi békekonferencia befejezése. A két országra bízza a vitás ügyek rendezését; nem hagyja jóvá a csehszlovákiai magyaroknak a csehszlovák fél által követelt egyoldalú és teljes kitelepítését; három községet Csehszlovákiához csatol. november – 1947 február  november – 1947 február: A deportálások második hulláma. (kb. 50 000 ember)

7 A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XVI. TÓTHFILEP A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XVI. forrás: TÓTH L. – FILEP G.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés kronológiája 1918 – 1998. In: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története. IV. köt. Ister, Budapest, 2000. 1946  A reszlovakizáció első szakasza. Központi Reszlovakizációs Bizottság, Pozsony.

8 A lakosság száma 1930 SzlovákokMagyarok A statisztikai magyarok közül reszlovakizációra jelentkezettek fő% % % 1 445 161 742 450 52,2 552 830 38,8 325 718 58,9 A dél-szlovákiai járásokban reszlovakizálást kérő személyek száma VADKERTY A dél-szlovákiai járásokban reszlovakizálást kérő személyek száma forrás: VADKERTY Katalin: A reszlovakizáció. Mercurius Könyvek. Kalligram, Pozsony, 1993, 71 – 72. o.

9 A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XVII. TÓTHFILEP A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XVII. forrás: TÓTH L. – FILEP G.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés kronológiája 1918 – 1998. In: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története. IV. köt. Ister, Budapest, 2000. 1947 április  április: A lakosságcsere megkezdése. június 10.EsterházyJános  június 10.: A csehszlovák hatóságok elfogatóparancsot adnak ki Esterházy János, mint „ismeretlen helyen tartózkodó, feltehetően szökésben lévő” személy ellen. július  július: A Szlovák Telepítési Hivatal rendelete a Szlovákiába visszaszökött csehországi magyar deportáltak visszatoloncolásáról. szeptember 16.Esterházy Jánost  szeptember 16.: A Szlovák Nemzeti Bíróság, távollétében halálra ítéli Esterházy Jánost, majd a benyújtott kegyelmi kérvényt is elutasítja.1948 február 25.  február 25.: Kommunista hatalomátvétel Csehszlovákiában. március  március: folytatják a decemberben felfüggesztett lakosságcserét. április  április: Kormányrendelettel visszaadják az állampolgársági kötelességeiket meg nem szegő, más állampolgárságot nem szerző, Csehszlovákiában állandó lakóhellyel rendelkező magyarok és németek állampolgárságát. Újabb rendelet októberben. november  november: Határozat a magyar nyelvű oktatás megszervezéséről. december15.Új Szó  december 15.: Megjelenik a pozsonyi Új Szó első száma.

10 A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XVIII. TÓTHFILEP A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája XVIII. forrás: TÓTH L. – FILEP G.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés kronológiája 1918 – 1998. In: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története. IV. köt. Ister, Budapest, 2000. 1949 január  január: Elindulnak Szlovákia felé a Csehországba deportált magyarokat hazaszállító, első, hivatalosan megszervezett transzportok. áprilisEsterházyJánost  április: A szovjet hatóságok kiadják Esterházy Jánost. Júliusban a köztársasági elnök elhalasztja halálos ítéletének végrehajtását, majd egy év múlva kegyelemből életfogytiglanra változtatja. (1957-ben hal meg a csehországi Mírov börtönében.) júliusCsorba-tói egyezmény  július: A „Csorba-tói egyezmény” Csehszlovákia és Magyarország között: kölcsönösen lemondanak a lakosságcsere áttelepítettjei hátrahagyott vagyonából fakadó követelésekről. szeptember 1.  szeptember 1.: Csehszlovákiában megindul a magyar anyanyelvi oktatás.

11 A CSEHSZLOVÁK – MAGYAR LAKOSSÁGCSERE MÉRLEGE 1948 december 22. VADKERTY forrás: VADKERTY Katalin: A belső telepítések és a lakosságcsere. Kalligram, Pozsony, 1999., 166-167 o. A Magyarországról önként áttelepült szlovákok Áttelepülésre jelentkezett 95 432 Áttelepedett 73 273 A lakosságcsere-egyezmény alapján ténylegesen kitelepített szlovákiai magyarok Az egyezmény V. cikkelye alapján 45 475 „Háborús bűnösök” 2905 Az egyezmény aláírása előtt 11 057 „Egyéb”2145 „Önként távozott” Kb. 6000 Összesen 89 660