Vallások Koreában Mitológia

Az előadások a következő témára: "Vallások Koreában Mitológia"— Előadás másolata:

1 Vallások Koreában Mitológia
Birtalan Ágnes

2

3 Szakirodalmi ajánló Grayson, James H.: Korea - A Religious History. London, Routledge Curzon 1989 (2002). Mitológiai Enciklopédia. I-II. Szerk. Sz. A. Tokarev. Budapest, Gondolat 1988. Birtalan, Ágnes: Some Common Phenomena in Korean and Inner Asian Ancient Religious Systems. In: Aspects of Korean Civilisation. (Korean Studies in Hungary I.) Ed. Ágnes Birtalan. Budapest, Eötvös Loránd University, Department of Inner Asian Studies pp. 13–20.

4 Fogalmak 1. A vallás etikus és emikus megközelítés Latin religiō
lego “olvas” + re- “újra”, “újra olvas (?), választ (?)” ligare “összekapcsol” + re, re-ligare, “újra összeköt, kapcsol” 종교(宗敎) A vizsgált szintek: történeti kontextus társadalmi jelenség hatalmi tényező közösség, közösségi élmény hit, hiedelem, tételes vallások természeti vallások népvallás

5 szöveghagyomány rituálé, mágia etika morális tanítás taburendszer
Fogalmak 2. szöveghagyomány rituálé, mágia etika morális tanítás taburendszer

6 Mitológia 1. Klánmítoszok: a nemzetségfő isteni eredete
1. Tan'gun mítosz (Wei Shu: 554) IV. mitikus császár: Yao ( ) császár idején 2. É.-Puyŏ SY; 59 I.e. - Az Ég ura alászáll a Hŭlsŭnggol erődbe, öt sárkány által vont kocsiban ereszkedik alá. - Várost alapít. népének neve É.-Puyŏ - Uralkodóvá teszi magát: Hae Mosu, fia: Hae Puru. - Vándorlás: K.-Puyŏba - A Tongmyŭng, Cholbon Puyŏ, Koguryŏ uralkodó ősei is tőle származnak. 3. K.-Puyŏ SY. - É.-Puyŏ minisztere Aranbul álmot lát. - Az Ég ura alászáll és bejelenti, hogy ott az ő utódai fognak uralkodni (utalás Tongmyŏngra). - Az udvar távozik Kasŏpwŏnba (termékeny föld)  K.-Puyŏ - Puru-nak nem volt fia: imádkozott a hegyekhez, folyókhoz. - A király lova egy szikla láttán könnyekre fakad. - A kő alatt arany békafiút találnak: Kŭmwa. - A béka emberré lesz, örökli a trónt. - Utódát, Taesot és országát elpusztítja Koguryŏ.

7 Mitológia 2. 4. Koguryŏ. SY. - T’aebek hegy, Ubal folyó, Yuhwa, a vizek urának a lánya (és Kŭmwa találkozója). - Hae Mosu az ég fia elrabolja lányt az Ungin-san tövében. - Az Ég fia és a vizek ura verseng, az ég fia mindig erősebb lénnyé tud válni. - Kŭmwa ablaktalan szobába zárja a lányt. - A lány fénysugártól válik viselőssé. - A lány tojást szült. - Az uralkodó el akarja pusztítani a tojást: 1. disznók, kutyák elé, 2. tehenek útjába, 3. mezőre a vadak és ragadozók elé, 4. szét akarja törni, - Gyermek születik a tojásból, 7 esztendősen maga készíti nyilait, íját 100-ból 100-szor célba talál: neve Chumong "mesteríjász". - Chumong menekül, a folyó halai hidat formálnak neki. - Várát vízre építi, országa Koguryŏ.

8 Uralkodói legitimáció (Shilla)

9 Shilla koronák https://www. khanacademy

10 Madár? Szarvas?

11 Szárny? Agancs?

12 Shilla uralkodói fejdísz http://domongol. org/viewtopic. php

13

14 http://www. chinahistoryforum
( )

15 Uralkodói legitimáció: Paekche, Kaya (http://www. chinahistoryforum

16 A három királyság kora 삼국시대(三國時代) I.
Történeti háttér: törzsszövetségek és államok kapcsolatok Kínával (É.-Kína, nomád eredetű dinasztiák) Chin ( ), Keleti Chin ( ), Északi Wei ( ) Koguryŏ (Kr. e. 37–668) Paekche (Kr. e. 18–660) Shilla, egyesített Shilla (Kr. e. 57–660/668–935) Kaya, Talgubŏl Források: Samguk sagi (Kim Pusik 1145), Samguk yusa (Iryŏn 1285), Haedong kosŭng-jŏn (1215), népmondák, legendák, kínai (pl. Liang shu, Liang Kao-sheng ch’uan) és japán (Nihon shoki) források Koguryŏ (Sosurim 2. éve) 372 Sundo szerzetes Kínából érkezik Paekche (Ch’imyu 1. éve) 384 Mālānanda/Maranantha Shilla (Nulchi ) Hŭkhoja (Mŭkhoja) „Fekete barbár” (= Ado?) (Soji ) Ado (Pŏphŭng ) Ich’adon mártír Taewang hŭngnyun-sa 534. wangson (cakravartin-raja)

17 Eszmerendszer: konfuciánus eszmék és a buddhizmus együtt jelentkezik (forrás: pl. Nihon shoki) szerzetesek érkezése: szent iratok és képmások írásbeliség, szent iratok másolása államvallás, állam által támogatott szoros kötődés az ősvalláshoz (legendák) művészet: Északi-Wei (Gandhara  Turkesztán  Paekche  Japán) gyógyítás, sámán tevékenység (füstölő áldozat) Misszionáriusok: Koguryŏ: Sundo (372), Ado (383), T’an-shih „Fehér lábú mester” (395), Sŭngnang ( Kumarajīva É.-Wei, Hua-yen, San-lun) Shilla: Hŭkhoja (gyógyító, dhārani-k?), Ado (vinaya)