Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben Készítette: Hermann Orsolya Földrajz Bsc, III. évfolyam.

Az előadások a következő témára: "Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben Készítette: Hermann Orsolya Földrajz Bsc, III. évfolyam."— Előadás másolata:

1 Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben Készítette: Hermann Orsolya Földrajz Bsc, III. évfolyam

2 Bevezetés ► A többszöri eljegesedés tényét (a poliglacialista felfogást) először Murányi közölte 1925-ben. ► 1940-től ez lett az uralkodó tudományos modellezés alapja a negyedidőszaki geológiai és őslénytani kutatások területén a korábbi monoglacialista felfogással szemben.

3 Alkalmazott módszerek ► A negyedidőszaki őskörnyezeti változások rekonstruálására rendelkezésünkre álltak a már korábban vizsgált löszrétegsorok adatai. ► „malakohőmérő módszer”  őséghajlati elemző módszer, az eltérő éghajlati területeken elterjedt csigafajokból lehet következtetni az egykori tenyészidőszakra és a júliusi átlaghőmérsékletre. ► Faszénmaradványok antrakotómiai vizsgálata  makro vegetáció rekonstruálásához

4 ► Karbonátokon mért oxigénizotóp-arány változások  2 millió évre visszanyúló éghajlati változások rajzolódtak ki. ► Paleoökológiai rekonstrukcióhoz a rétegsorok mintáiból 14 C korhatározást végeztek  a lelőhelyek párhuzamosítása útján a környezet változások regionális érvényességét mutatja. ► A régebbi és újabb adatsorok értékelésével lehetővé vált a Kárpát-medence negyedidőszak végi paleoökológiai változásainak megrajzolása térben és időben.

5 A magyarországi löszök képződésének klíma- és ökoszratigráfiai elemzése ► A pleisztocén képződmények legbehatóbban vizsgált fajtája a lösz. ► A löszös képződményeken mért 13 C és 18 O izotóp eltolódási értékek jól felhasználhatók a negyedidőszaki makrociklusok modellezésére  jól elkülönül az interglaciális korú fosszilis talaj a hidegkedvelő fajokat tartalmazó würm vagy riss korú löszös képződményektől. Ciklikus változást mutat.

6 ► Az éghajlati szakaszok hőmérsékleti értékeinek pontosabb megismerését a malakohőmérő módszer felhasználása tette lehetővé.  a legjelentősebb lehűlések során a júliusi átlaghőmérséklet 10-14 o C között mozgott (maihoz képest 7-10 o C-al alacsonyabb). ► A felmelegedések alkalmával viszont a mai júliusi átlagot megközelítő vagy annál 3-5 o C-al alacsonyabb hőmérsékleti viszonyok voltak.

7 A negyedidőszak végi őskörnyezet térbeli változásai a Kárpát- medencében ► 32000-25000 éve: ► A melegigényes Granaria frumentum csigafaj a Kárpát-medence déli részéről és a Balkán-félsziget északi részéről vándorolhatott be a felmelegedések során a Kárpát- medencébe  bizonyítja, hogy az interstadiálisok során a felerősödő szubmediterrán éghajlati hatás kiterjedt a medence déli részén (Alföld északi részéig).

8 ► 16000-18000 éve: ► A középhegység peremén és a Kárpátokból induló alföldi folyók „zöld folyosóiban” megjelennek a közép-európai zárt elemek. Az Alföld déli részén a melegkedvelő fajok (két Mollusca fauna) elterjedésének okai: egyrészt a mediterráneumból előretörő fás vegetáció terjedése, másrészt a medence belsejében kialakult menedékterületekről szétterjedő fás vegetációk megjelenése. Az ekkori júliusi középhőmérséklet ezeken a területeken 15- 17 o C.

9 ► Napjainkban a Kárpát-medencében 4 klímatípus érezteti hatását: 1. mediterrán  Dunántúl nagy részén 2. kontinentális  Alföld jelentős részén 3. Kárpáti-hegyvidéki  Északi-középhegység, É-Alf. 4. Óceáni  É-Dunántúl ► Ha néhány szűk tűrőképességű Mollusca-faj elterjedését vizsgáljuk, jól látható, hogy azok megközelítőleg az egyes éghajlati típusok kiterjedését követik.

10 ► Feltételezzük, hogy a Kárpát-medence középső része a negyedidőszak végén (akárcsak ma), éghajlati övek ütközőterülete volt, ahol egy klímaválasztó vonal alakult ki. ► Ugyancsak feltételezhető, hogy az Alföld középső és déli része a lehűlések során a szórványosan fagyott övezethez tartozott. Ettől északra már a széttagolt fagyott talajok övezete alakult ki. ► A mélyebb völgyekben (hidegzugokban) a jelentősebb lehűlések során tundranövényzet is létrejöhetett. ► Negyedidőszaki Mollusca-faunák alapján makro-és mezoklimatikus szinten is mozaikos volt a Kárpát- medence. (csakúgy mint napjainkban)

11 Következtetések ► Ez a pleisztocén végén megfigyelhető mozaikos környezet „öröklődött át” a holocén kezdetén a Kárpát-medencében. ► A radiokarbon elemzéssel is vizsgált szelvények azt bizonyítják, hogy ez a mozaikosság a holocén során is fennállt és átalakulása, fokozatos megsemmisülése a termelő gazdálkodás kialakulásával, az emberi közösségek hatásával vette kezdetét.

12 Köszönöm a figyelmet!