Románia demográfiai helyzete különös tekintettel a magyar kisebbségre

Az előadások a következő témára: "Románia demográfiai helyzete különös tekintettel a magyar kisebbségre"— Előadás másolata:

1 Románia demográfiai helyzete különös tekintettel a magyar kisebbségre
Tolnai Gábor Földrajz BSc III. évf.

2 FÖLDRAJZI PROBLÉMA Váratlan mértékű népességcsökkenés
Magyar kisebbség demográfiai helyzete Arányok átrendeződése Térbeliség (Városiasodás)

3 Természetes népmozgalom Romániában (ezrelék)
Népesedés: 1941-ben még tart a dem. átmenet  népességrobbanás; de az azt követő években visszaesés. II. vh. után gazdasági növekedés legintenzívebb növekedés (évi 1,3%) ‘56-’66: fejlődés lassul  megtorpanás ’66: drasztikus szigorítások bevezetése, cél: nép. növ. üteme ne essen vissza ( 1,2% évente) „30 milliós nemzet” ‘77-’92: „alkalmazkodás” növ. üteme csak 0,4 % 1990-től hirtelen változás (szabályozás megszűnése) (gazdasági visszaesés) (emigráció!)  csökkenés! De regionális különbségek D-Erdély, D-Románia É-Moldva Forrás: Horváth I Románia népessége (millió fő). Forrás: Elekes T

4 Népesedés: 1992.: fő 2002.: fő  es fogyás! Várakozáson felüli (term. népmozg. nem indokolja) oka: – term. fogyás: – elvándorlás: (’90-es évek első felében a legsúlyosabb) Becslések a jövőre: 2025: 20,8 mó fő 2050: 18,7 mó fő (szélsőségesebb verzió: 16 mó körül) Pedig becslés alapja: Teljes termékenység: 1,3 1,63 Várható élettartam 67,4 / 74,8  72,1 / 78,1 év Elöregedés felgyorsulása (60 év felettiek aránya 2002-ben 14,2%  2025-ben 18% DE!!! cigányok erősen befolyásolhatják (még mindig 3 a teljes termékenységi mutató) Számuk? 2002-es népszáml.:  valóságban: 1-1,5 mó

5 Forrás: IDB

6 A románok és a kisebbségi magyarok demográfiai mutatóinak összehasonlítása:
orsz. átl. románok magyarok Nyers szül. arány: 9,7 9,9 9 Nyers hal. arány: 12,4 12,6 14,7 Csecsemőhalandóság: 17,2 17,1 13,8 Várható élett. (férfiak): 67,4 67,1 66,8 Várható élett. (nők): 74,8 74,5 75,5 Teljes termékenység: (kb.) 1,3 (kb.) 1 Kor szerinti term.: 15-24 éves 46,2 45,4 40,7 25-34 éves 46,9 47,1 50,8 35-49 éves 6,9 7,5 8,5 Forrás: Gheţău, V Közös tört.  hasonlóság

7 A román és magyar népességváltozás összehasonlítása:
  (ezer fő) Románia román magyar egyéb 1992. 22810 20408,5 1625 776,5 2002. 21681 19399,6 1431,8 849,6 változás -1129 -1008,9 -193,2 73,1 vált (%) -4,9 -11,9 9,4 term. népm. -303,7 -220,5 -99,7 16,5 migráció (+asszimiláció) -825,3 -788,4 -93,5 56,6 Forrás: Gheţău, V Románokat inkább migráció, Magyarokat inkább term. fogy. apasztja.

8 Magyar nemzetiségűek és anyanyelvűek Románia területén.
Magyar népesedés: ‘80-as évek közepéig szaporodás ‘80-as évek vége – ’90-es eleje: menekülési hullám ‘92-’02 vártnál is nagyobb fogyás (1,506 mó helyett csak 1,437 mó!) Jelenleg: 6.6% népszámlálási csalás? inkább: – korábbi statisztikai pontatlanság (1992-es népesség túlbecslése) – metodikai változtatás: >1éve külföldön levők nem állampolgárok  190e helyett „csak” 118e csökk. (problémás követni) ( össznépesség esetében is) 2025: 1, 25 mó, 2050: 1,15 mó ? Cigányok módosíthatják (!) Forrás: Veres V. 2002b. Magyar kivándorlók Romániából. ugrás Forrás: Veres V. 2002b.; Horváth I

9 A kivándorlás korspecifikus (1988-94: 70% 35 év alatti)
Romániai magyar nemzetiségűek korcsoportos megoszlása (népszámlálás ill. becslés). Forrás: Kiss T. – Csata I A kivándorlás korspecifikus ( : 70% 35 év alatti) Súlyosbítja az elöregedést Asszimiláció is a fiatalabbakat érinti: tanulmányok, pályaválasztás, új lakóhely = intragenerációs vegyes házasságokban a gyermekek = intergenerációs (kevésbé, mint korábban (?) + hely, környezet is számít)

10 Magyar nemzetiségűek száma Romániában,
csak a természetes szaporodás alapján illetve a valóságban. Forrás: Veres V. 2002b. és Kiss T. – Csata I

11 ugrás

12 Magyarok és románok Erdély megyéiben 1992-ben és 2002-ben.
Forrás: Veres V. 2002a.

13 Magyarok számának változása Erdély megyéiben 1992-2002 között.
Románok számának változása Erdély Megyéiben között. Magyarok és románok számának változása Erdély megyéiben között (%). 1920-ban Erdély lakosságának 31,5%-a magyar 1992-ben 20,8 % 2002-ben 19,6% 2025/2050 ?? (szórványmagyarság gyorsabban fogy) Egész Erdély fogy: (magyarok jobban!) ‘92 – ’02: -6,4% legerősebben: D-Erdély de Arad, Temes kap utánpótlást Cigányok ! Forrás: Veres V. 2002a.

14 és számuk változása ‘92-’02.
Magyarok aránya 2002-ben; és számuk változása ‘92-’02. Forrás: Kocsis K. – Bottlik Zs. – Tátrai P

15 és számuk változása ‘92-’02.
Románok aránya 2002-ben; és számuk változása ‘92-’02. Forrás: Kocsis K. – Bottlik Zs. – Tátrai P

16 és számuk változása ‘92-’02.
Németek aránya 2002-ben; és számuk változása ‘92-’02. Forrás: Kocsis K. – Bottlik Zs. – Tátrai P

17 és számuk változása ‘92-’02.
Cigányok aránya 2002-ben; és számuk változása ‘92-’02. Forrás: Kocsis K. – Bottlik Zs. – Tátrai P

18 Városiasodás Romániában:
: városi lakosság 240%-kal nő ‘60-as évektől intenzív lakótelep-építés Faluról városba költ., ‘70-es évektől nagytávolságú 70%-ban aktívkorúak  falvak elöregedése Regionális központok felduzzasztása (300 ezer) Megyeszékhelyek, kisvárosok is követik Hiányos középváros-hálózat ( ezer) ‘89 dec. után gazd. hanyatlás (egyfunkciós városok!) visszaköltözés a falvakba (főleg megyén belül) „speciális dezurbanizáció”: munkanélküliség okozza! (2002-ben 11,7%-os munkanélküliség  1, 04 mó fő  60,5%-a városi!)

19 A városlakók száma Romániában 1948-2002.
A városiak aránya Romániában (%). Forrás: Elekes T A városok száma Romániában Forrás: Borzán A

20 Erdélyi regionális központok lakosságának
változása Ó-Romániai regionális központok lakosságának változása Bukarest lakosságának változása Székely kis-középvárosok lakosságának vált. Forrás: Elekes T

21 ugrás

22 urbanizáltság a visszájára fordult. 1948-90:
Magyarok aránya Erdély városaiban és községeiben Egykor magasabb fokú urbanizáltság a visszájára fordult. : Románok erősebb városba áramlása; Tudatos „elrománosítás”. Magyarok fogyása: szórványban, városban gyorsabb  egyre alacsonyabb urbanizáltság ‘92-’02: fogyás fele 8 nagyvárosból Magyar kisebbség periférián: Hátrányos helyzet; Lemaradás a modernizációban. Városban és községben lakó magyarok száma Erdélyben Forrás: Kiss T

23 KONKLÚZIÓ Gazdasági fejlődés + javuló életszínvonal  csökkenő fogyás
Megoldások: Családtámogatási politika Emigránsok visszacsábítása (lehetőségek) Magyarság meddig „tart ki”? pol. erőszak nélkül is nemzetállam?

24 Bibliográfia: BORZÁN A. 2004.
Románia népességének alakulása – In: Területi Statisztika 7.(44.)/2. pp ELEKES T Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig. – In: Tér és Társadalom 22/2. pp GHEŢĂU, V A romániai románok, a romániai Magyar etnikai kisebbség és Magyarország demográfiai helyzetének összehasonlítása ( ) – In: Demográfia 47/3-4. pp HORVÁTH I A romániai Magyar kisebbség Magyarországra irányuló mozgása. – In: Korunk Vol. 2. pp HORVÁTH I A 2002-es romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismertetése és elemzése. – In: GYURGYÍK L., SEBŐK L. (szerk.) Népszámlálási körkép Közép-Európából – Teleki László Alapítvány. Budapest. pp

25 Kiss T A romániai magyarság az 1992-es és 2002-es népszámlálások tükrében. – In: Gyurgyík L., Sebők L. (szerk.) Népszámlálási körkép Közép-Európából – Teleki László Alapítvány. Budapest. pp Kiss T. – Csata I Népesedési perspektívák Erdélyben. – In: Pro Minoritate Vol. 2-3. Kocsis K. – Bottlik Zs. – Tátrai P Etnikai térfolyamatok a Kárpát- medence határainkon túli régióiban ( ) – MTA FKI. Budapest. 197 p. Varga E. Á A romániai Magyar népességcsökkenés okairól. Néhány demográfiai szempont a évi népszámlálás előzetes közleményének értékeléséhez – In: Magyar Kisebbség Vol. 4. Veres V Erdély természetes szaporodási folyamatai európai kontextusban az ezredfordulón. – In: Korunk Vol. 1. Veres V. 2002a. A romániai magyarok demográfiai viszonyai a évi népszámlálás előzetes adatai tükrében. – In: Demográfia 45/2-3. pp Veres V. 2002b. A romániai magyarság létszámcsökkenésének okai a 20. század utolsó negyedében. – In. Korunk Vol. 2. pp