Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és.

Az előadások a következő témára: "Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és."— Előadás másolata:

1 Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu

2 22 Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon szempontokLatin-AmerikaIszlám VilágDélkelet-Ázsia kiterjedésHosszúkás, nagy távolságra elnyúlókis területű É–D (Rio Grande– Tűzföld) Ny–K (Atlanti-óc.– Közép-Ázsia) ókorfejlett centrumok indián birodalmak: inka, maja, azték Egyiptom, Mezop, Perzsia (Róma) Angkor–Khmer Királyság gyarmatosítóviszonylag homogénheterogén spanyol, portugáltörök (európai) maFélperifériák, eltérő közeli centrumok vonzásában centrum: É–Amcentrum: Európacentrum: K-Ázsia nyelvhomogénheterogén spanyol, portugálfőleg arab valláshomogénheterogén katolikusiszlám ágazategytermék exportCH vagy semmieltérő szintek

3 33 Latin-Amerika fogalma, lehatárolása Latin-Amerika: III. Napóleon – –Társadalomföldrajzi kategória (közös történelmi, nyelvi és kulturális örökség) Északi határa: 1. 1.Történelem: USA-n belül: hagyományos mexikói–USA határ (gyarmatosítástól 1849-ig) 2. 2.Társadalomföldrajz: mai mexikói–USA határ (Rio Grande) 3. 3.Természetföldrajz: Tehuantepeci-földszoros (216 km) Mexikón belül 4. 4.Külgazdaság: Mexikó déli határa: NAFTA, OECD – –20,5 mó km 2 (V14%) – –600 mó fő (V9%) Részei – –Dél-Amerika – –Közép-Amerika (Földhíd + Mexikó + Karib-térség)

4 Latin-Amerika belső tagolódása Észak-Amerika (Angol-Amerika) Latin- Amerika Közép- Amerika Middle Am. Mexikó Földhíd - Central Am. Karib-térség Dél-Amerika Közép-Amerika = „Middle- America” ≠ „Central-America”

5 55 Hasonló történelmi múlt 3-as osztatú történelem 1. 1.Prekolumbián időszak 2. 2.Gyarmati korszak (XVI- sz- tól) 3. 3.Függetlenedés (XIX. sz- tól) – – Kuba speciális helyzete (1959-től)

6 66 Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk – –Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma) – –Városaik világviszonylatban óriásiak voltak – –Azték Birodalom: központja Tenochtitlán (Mexikóváros elődje) – –Teotihuacan – –Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek) – –Inka Birodalom: Andok országai – –Hatásuk ma is meghatározó: mesztic többség, nyelv, vallás, konyha Karib térség, Amazónia: kevésbé fejlett indián civilizációk Társadalomtörténet 1. Prekolumbián időszak

7 77 Társadalomtörténet 2. Spanyol gyarmati uralom Korai gyarmatosítás Közép-Amerika: Új-Spanyolország Alkirályság – –Kuba, 1492: Kolumbusz (Fontos „logisztikai központ”  kései függetlenedés) – –Mexikó, 1519: Hernán Cortés – –Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság) – –Panama nem volt része: Kolumbia része – –Fontos terület: „spanyol korona ékköve”: világ ezüstkivitelének 2/3-a – –Függetlenedés: 1821 Dél-Amerika: Perui Alkirályság – –XVIII. sz.: kivált belőle Új-Granadai és La Platai Főkormányzóság Portugál területek (Tordesillas-i szerződés, 1498: Ny. h. 46°)

8 88 Világgazdasági szerep a gyarmatosítás idején Merkantilizmus: – –Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak kizsákmányolás: nemesfémek kirablása – –Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába Ipari kapitalizmus kora – –Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra – –Anyaországi spanyolok érdeke: iparcikkek piacainak vámvédelme – –Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala  szabadkereskedelmi politika  korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok – –Ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonása centrumba  alig megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt

9 99 Társadalomtörténet 3.: függetlenség, de USA befolyása Korai függetlenedés, eleinte nagyobb államok – –Argentína: 1811 – –Mexikó, Közép-amerikai Államok Szövetsége (5 állam): 1821 – –Nagy-Kolumbia (Panama, Kolumbia, Ecuador) – –Nem latin államok: késői függetlenedés (pl. Belize: brit ter. 1981-ig) Zűrzavaros időszak – –Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció – –Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális érzéketlenség  társadalmi polarizáció – –Forradalom (Mexikó 1911–1921, Kuba: 1959), USA- ellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek, földreform, államosítás Ma Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994)