Csehország ipara az átmenet éveiben

Az előadások a következő témára: "Csehország ipara az átmenet éveiben"— Előadás másolata:

1 Csehország ipara az átmenet éveiben
Gyebnár Gergő

2 Tartalom A tervgazdálkodás helyi jellemzői.
Az ipar helyzete 1989 után. A gazdasági régiók áttekintése. Források.

3 A tervgazdálkodás helyi jellemzői
Jelentős nehézipar, főként vas és acélkohászat. Évente 1 tonnányi acél jutott egy főre . Vegyipar (főként nehézvegyipar). Az ipar különböző ágazatai jellemzően rossz technológiai adottságokkal bírtak. A gazdaság energiafelhasználás szempontjából legfőként a helyi lignitre támaszkodott. (Alacsony energiatartalom, magas környezetszennyezés. Magas kéntartalom.)

4 Bizonyos terülteteken hatványozott szennyezés a koncentráció miatt (Prága, Osztrava terület, Észak-nyugat Bohémia). A nagyobb történelmi múlttal rendelkező területek közé lehet még sorolni Brno, és Plzen ipari területeit is.

5 Forrás:

6 Az ipar helyzete 1989 után A fő cél az volt, hogy minél simább legyen a váltás az elavult tervgazdálkodásos rendszerből. Megfelelés a Világ, és Eu piacának. Negatív környezeti hatások csökkentése. 89 után erősen csökkent a gyártásnövekmény az előző statisztikákhoz képest.

7 Éves gyártásnövekmény/fő
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Czk 36 581 28 067 31 520 25 938 29 002 32 486 37 011 39 355 36 089 34 866 Éves gyártásnövekény a GDP %-ában Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 % 26,2 22,6 25,5 21 23 24,3 26,4 28,3 26,5 25,6 Forrás:

8 Az ipar szerkezete A változások leginkább az Európai Unió iparszerkezetéhez való közelítést célozzák meg. Legnagyobb változások az elektrotechnikai gépgyártásban, a közlekedés-, és textiliparban, valamint a kohászatban. Új termelőegységek, elektrotechnikai, és közlekedési gépek alkatrészeinek gyártása. Számos külföldi befektetés.

9 Az átmenet hatása a GDP-re
Nagy visszaesés. 1991: 12%-os csökkenés. 1992: még plusz 0,5%-os csökkenés. 93: a felbomlás éve. Bár a GDP szintje maradt, további nehézségeket hozott az év. Az ipari termelés ugyanis jócskán visszaesett. Az 1990-es évi szint 63%-át teljesítették csupán. 94-ben már minimális növekedést mutatott a gazdaság.

10 A GDP alakulása 1990-től 2000-ig
Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Milliárd Czk 1449,4 1281 1274,5 1275,3 1303,7 1381 1447,7 1432,8 1401,3 1397,9 1448,1 Százalék 100 88,4 87,9 88 90 95,3 99,9 98,9 96,7 96,5 Forrás:

11 Az ipari termelés erős csökkenése elkerülhetetlen volt, ugyanakkor pozitív hatással is bírt. A nehézipar csökkenése miatt ugyanis a környezeti problémák csökkentek. Ez elégnek bizonyult ahhoz, hogy ne alakuljanak ki nagy szociális feszültségek. Az országban már a szocializmus bukása előtt is fontos volt a lakók szemében a környezet és annak védelme.

12 A környezet szennyezés erőteljes csökkenésének fő oka az ipari tevékenység visszaszorulása volt.
Új hivatalok is létesültek. A parlamentben viszonylag hamar hoztak új környezetvédelmi törvényeket.

13 Prága, és Közép-Csehország
Prága: legtöbb nagyvárosi iparág - gépgyártás, textilipar, élelmiszeripar, nyomdaipar. Fontos kereskedelmi csomópont is. Kladnó: barnakőszén, és kohászat a szocialista időkben. Mladá Bolesav: Skoda autógyár.

14 Délnyugat-Csehország
Ez a legkevésbé iparosított, és urbanizált vidék. Központja Ceske Budejovice. Gépgyártás, ceruzagyártás, söripar. Pilsen: (negyedik legnagyobb város), Skoda kihelyezett központja, gépipar jelentős. Sörgyártás.

15 Északnyugat-Csehország
Egyik legfontosabb ipari régió. Karlovy Vary: üvegáruk, porcelán. Érchegység délnyugati előterében az Ohre-völgy mentén ipari tengely. Cheb: gép, textilipar, Sokolov: bk. Bányászat + vegyipar. Bk. Kitermelés központja: Most. Litvinov: szerves vegyipar.

16 Északkelet-Csehország
Hagyományos könnyűipar, de ma már vegy-, és gépipar is. Hradec Kralove: vegyipar, fotokémiai üzem. Zongoragyár is. Pardubice: textilipar. Liberec és Jablonec: kristályüveg, és bizsugyártás.

17 Észak-Morvaország Szocializmus idején nehézipari bázis.
Bányászat, kohászat, nehézgép gyártás. Környezetszennyezés problémája. A központ: Ostrava. Legelmaradottabb régió az országban.

18 Közép-Morvaország Ipara nem jelentős. Főként üdülőkörzetként vált híressé. Központja Olomonc.

19 Délkeleti régió Több lábon álló gazdaság.
Könnyű-, nehéz-, és élelmiszeripara is jelentős. + Gépgyártás. Központja Brno. Fontos tranzitszerep kelet felé.

20 Bibliográfia www.czso.cz www.czech.cz
Bedrich Moldan – november 5. - Industrial Development In Czech Republic In Light Of The Sustainalbe Development – (Tanulmány. Készült, a United Nations Industrial Development Organization számára.) p. p Sas Magdolna – december – A növekedés és versenyképesség empirikus tapasztalatai három átalakuló ország példáján p. p