A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban

Az előadások a következő témára: "A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban"— Előadás másolata:

1 A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban
Dr. Weidinger Tamás – Dr. Bartholy Judit – Dr. Matyasovszky István A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban Vázlatot készítette: Szilágyi Dániel Magyarország és Kárpát-medence természetföldrajza GY Földrajzi Közlemények sz o.

2 HOGYAN VÁLTOZIK EGYES RÉGIÓK ÉGHAJLATA?
Bevezetés -Légköri üvegházgázok növekvő koncentrációjaglobális éghajlatváltozás a közeljövő egyik nagy problémája lesz -Változások nem egy időben és nem azonos mértékben jelentkeznek HOGYAN VÁLTOZIK EGYES RÉGIÓK ÉGHAJLATA?

3 -Éghajlatváltozás → globális cirkulációs modellek (GCM) által szimulált jelenlegi és egy megváltozott éghajlat összehasonlításából következtetünk -Nehézség: modellek felbontása nem haladja meg a néhány 100 km-t Kisebb térségekre – mint amilyen a Kárpát-medence is – a számítások bizonytalanok. A modellek nem tudják figyelembe venni a helyi időjárást alakító tényezőket (domborzat, felszínborítás) A GCM eredményeit tehát nem lehet közvetlenül felhasználni a lokális és regionális változások leírására

4 A globális éghajlati előrejelzések regionalizálására három út kínálkozik:
-empirikus vizsgálat: éghajlatváltozási forgatókönyveket adnak meg történeti adatsorok vagy statisztikai modellek segítségével -csatolt vagy beágyazott modellező eljárások: ahol egy kisebb társégre vonatkozó ún. limited area model (LAM) van beágyazva egy általános cirkulációs modellbe -félempirikus modellek: GCM-ek által szolgáltatott nagyskálájú információk alapján egy sztochasztikus modell segítségével készítünk becslést (idősorok alapján)

5 -Magyarországon a 80-as évektől tanulmányozzák a globális éghajlatváltozás lokális hatásaitforgatókönyvek -1992: Rio Konferencia: Éghajlatváltozási Keretegyezménymagyaroszági stratégiák megállapításamajd megvalósítás -1997: Kiotoi Konferencia: EU elvárásaihoz kapcsolódó klíma-stratégia

6 Hőmérséklet és csapadékváltozás trendjei:
-éghajlat: kontinentális, óceáni, mediterrán hatások (óceáni a legerősebb) -Évi khőm: 10˚C (max. Dél-DK- Mo. 11,5˚C; min.hegyvidékek 6-7˚C ) -leghidegebb hónap: január (-1– -4˚C), legmelegebb: július (18 – 22˚C) -Csapadék: átlag – mm (max. DNY-Mo., Balaton felvidék mm; min. DK-Mo. 500 mm alatt) -legtöbb csapadék: május-június és október-november

7 -Molnár-Mika: 16 db Mo-i állomáson elvégezte 110 éves évi középhőmérsékleti, homogenizált középhőmérsékleti és évi csapadékösszegek lineáris trendvizsgálatát -Hőmérséklet: mindegyik állomáson hőmérséklet-emelkedés adódott 1°C\100év átlagértékkel -Csapadék: negatív trend mutatkozik átlag: -92 mm/100 év (max. Pécs -230 mm/100 év, min. Pápa -27mm/100 év)

8 Éghajlatváltozás lehetséges magyarországi hatásai
-Számítások szerint kismértékű melegedés: átlaghőmérséklet 0,5-1,5 ˚C-kal nő + évi csapadék mm-es csökkenés napfénytartam +20%; aszályos hónapok 1,4 hó/év → 2 hó/év Hatások: -Ökológiai változás: talaj felső rétege kiszáradtalajvízszint lesüllyedaszályok öntözési igény növekedése, víztározók építése -Gazdasági változás: kukorica és a búza terméseredményeinek csökkenése 10-20%-kal.

9 Hazai éghajlatváltozások egy félempirikus modell tükrében
-A Magyarországra vonatkozó éghajlati forgatókönyvet (Molnár-Mika) egy félempirikus modell segítségével finomították az ország két éghajlatváltozás szempontjából érzékeny területre. A kifejlesztett modellt az északi félteke más klímarégióiban is alkalmazták.

10

11 Hőmérséklet -A GCM-ek által megjelenített globális felmelegedésnek megfelelően természetesen a hőmérséklet lokális növekedését tapasztaljuk. Változások tendenciája hasonló de térben és időben eltérő mértékű. -A várható felmelegedés jóval intenzívebb télen mint nyáron, illetve magasabb szélességeken mint a délibb területeken. Nyarak tehát kiegyenlítettebbeké a telek viszont változékonyabbá válnak.

12 A félempirikus modellben évszakos bontásban pontosították az ország legérzékenyebb klímaterületét az Alföldet. 5 állomást vizsgáltak

13 -A hőmérséklet várható alakulása egy megkétszereződő CO2 koncentráció esetén sem mutat jelentős területi változékonyságot -Minden évszakban pozitív anomáliát kapunk, ami átlagban +0,7 ˚C-ot jelent (ősszel a legmagasabb (1,8°C))

14 Csapadék -időben és térben nem folytonosmodellezése és az eredmények értékelése a hőmérséklethez képest bonyolultabb feladat -alapvető tapasztalat: a vizsgált területeken a globális változást ritkább vagy legalábbis nem gyakoribb csapadék kíséri a mennyiség pedig változatos képet mutatcsapadékviszonyok szélsőségesebbé válnak

15 -Magyarország két érzékeny területe az Alföld és a Balaton-Sió vízgyűjtője
-az állomásokra a nyári és jórészt a téli csapadék csökkenése jellemző. -Nyáron mind a csapadék gyakorisága mind az esős napok csapadékmennyisége jelentősen csökken(-25-35%, mm) -Télen a gyakoriság mindenhol csökken, a csapadékmennyiség a terület nagy részén kevesebb, ám egy kisebb déli részen növekszik(+0-10%, 0-15 mm)

16 Alföld: 5 állomás csapadékösszegének kismértékű területi változékonysága jellemző
Csapadékhullás gyakorisága: -tél, tavasz, nyár: minden állomáson csökken -ősz: Bp., Debrecencsekély emelkedés Csapadék mennyisége: -nyár: 5 állomásból 4 helyen csökkenés (~20mm) -tél: minden állomáson 5-15%-os csökkenés -éves csapadékmennyiségben Kalocsa kivételével csökkenést figyelhetünk meg

17 Összességében az Alföldre (Balatons-Sióhoz képest) kisebb csapadékváltozást kaptunk, ami arra utal, hogy egy megváltozott, szárazabb éghajlat esetén az országon belül csökkenő különbségeket várhatunk.

18 Összefoglalás Csapadék és hőmérséklet idősorok trendvizsgálatából megállapítható: -az elmúlt 110 év magyarországi éghajlatát a csapadék csökkenő trendje (92mm\100év) jellemzi -évi hőmérséklet adatokból nem mutatható ki egyértelmű trend de a homogenizált adatsorok szignifikáns hőmérséklet-emelkedést (1°C\100 év) valószínűsítenek -melegebbé és szárazabbá váló éghajlatunkon növekszik az aszályhajlam -várható felmelegedés télen jóval intenzívebb mint nyáron és a magasabb földrajzi szélességeken is mint a délebbi területeken -felmelegedés csökken a csapadékos napok száma -csapadékmennyiségnél változékony kép csapadékviszonyok szélsőségesebbé válnak -Alföldön ősszel kapjuk a legnagyobb hőmérsékletváltozást -Balaton-Sió vízgyűjtőterületén lényegesen nagyobb nyári csapadékcsökkenést kaptunk, mint az Alföldön

19 Köszönöm a figyelmet!