A szegénység Fogalma, mérhetősége, a szegények társadalmi-gazdasági helyzete, a szegénység és a falusi lakóhely közötti kapcsolat erőssége Készítette:

Az előadások a következő témára: "A szegénység Fogalma, mérhetősége, a szegények társadalmi-gazdasági helyzete, a szegénység és a falusi lakóhely közötti kapcsolat erőssége Készítette:"— Előadás másolata:

1 A szegénység Fogalma, mérhetősége, a szegények társadalmi-gazdasági helyzete, a szegénység és a falusi lakóhely közötti kapcsolat erőssége Készítette: Kolár Anna

2 A szegénység fogalma Történet
Szegénységről minden társadalomban, és minden időben beszélhetünk — legfeljebb mást kell értenünk alatta. társadalmi tény => „normális”? – a társadalmi szerkezethez kapcsolódik, annak természetéből fakad objektív állapot  adott közösséghez tartozó egyének által létrehozott társadalmi konstruktum, mentális termék

3 Törzsi jellegű közösségek: erőforrásokhoz való hozzáférés egyenlőtlen
Rendi társadalom: szegénység=föld és megélhetési biztonság hiánya XVIII.-XIX. sz.: nem az a szegény, akinek nincs semmije, hanem aki nem dolgozik 1897. Fooster: slum A gazdasági világválság, de különösen a Második Világháború után, a jóléti államok kiépülése következtében a szegénység kérdése végérvényesen a szociológia egyik központi tematikájává vált

4 Fogalmak A szegénység az élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiányával írható le, az a szituáció, amely során az egyén nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek segítségével a társadalom által decensnek elfogadott életszínvonalat magának biztosítani tudja. Depriváció: valamitől való megfosztottság. Hátrányos helyzet: az átlaghoz viszonyított lemaradás. Többszörösen hátrányos helyzet: hátrányok a valóságban rendszerint kumulálódnak, vagyis halmozódnak. Pl. falusi, paraszti származású gyerekek. Abszolút szegénység: a minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti, egy adott társadalom esetében. Rövid távon társadalmi kirekesztődés, hosszú távon biológiai következmények.

5 Mély szegénység: éhezés.
Extrém szegények: a napi 1 PPP dollár/fő jövedelem alattiak. Szegények: a napi 2,15 PPP dollár/fő értékből gazdálkodó népesség. (Világbank szerint) Relatív szegénység: hosszú távú következménye nem annyira biológiai, mint inkább pszichikai. Szegénységi küszöb: az a virtuális elválasztó vonal, ami a szegényeket a nemszegényektől elválasztja. => szegénység gyakorisága, mértéke, szegények száma Szociálpolitikai szegénység: ténylegesen a segélyezés gyakorlatában nyilvánul meg. Szegénynek ebben az értelemben az minősül, aki formálisan megfelel a segélyezés által támasztott feltételeknek.

6 A szegénység értelmezése
szegénység értelmezése és kezelése => a központi fogalomhasználatot és problémaértelmezést elsősorban a társadalomszervezés központi elve, a politikai kultúra jellege és szociálpolitikai céljai határozzák meg Kirekesztés: a szolidaritáson alapuló társadalmi kötelékekben bekövetkezett töréssel, szakadással áll szoros kapcsolatban; a közös, a társadalom tagjait egymáshoz szorosan összefűző, összekötő kapcsolatok rendszeréből való kikerülésre, kiszakadásra vonatkozik pl. Fro., EUROSTAT

7 Underclass: amerikai értelmezésben városi gettó-szegénység, rendszerint faji/etnikai vonzattal; a társadalomban tetten érhető törésekre fókuszál, amelyeket alig, vagy rendkívül nehezen lehet átlépni; nem tagjai a társadalomnak, az osztály alatti réteg NB: a legalsó osztályok nagyon szegény tagjainak megnevezésére használatos, akik nem, vagy csak nagyon nehezen élhetnek civil-, politikai- és szociális jogaikkal; részét képezik az osztályrendszernek, semmilyen etnikai/faji vonzata nincs, a törvény előtti státusuk azonos a többi nem szegény állampolgárral

8 Kelet- és Közép-Európa
Újszegénység: kiindulópontja a gyökeresen megváltozott gazdasági és társadalmi kontextus; a kockázat-társadalom és globalizáció körülményei közepette megnyilvánuló városi szegénységet jelöli a szegénység már nem csupán az alsóbb osztályokhoz tartozókat fenyegeti, hanem a társadalom tagjainak jelentős többségét; a szegénységi ráták alakulása elvált a gazdaság alakulásának ciklusaitól; a Második Világháború után létrejött jóléti államok szociálpolitikai rendszerei nem bizonyulnak hatékony eszköznek az újszegénység kivédésére Kelet- és Közép-Európa - a szegénység, munkanélküliség elvesztette osztályrelevanciáját, egyéni sorssá vált

9 - a KGST megszűnte, a GDP visszaesése, a reáljövedelmek csökkenése, az infláció, a szerkezeti átalakítás - szegregálódás, munkanélküliség, a társadalmi szolidaritások és kapcsolat- hálók megszűnése és/vagy beszűkülése - szegregálódás: az eltérő státusú társadalmi csoportok térbeli elkülönülése - slumosodás: szegénység térben koncentrálódik

10 A szegénység mérése Szegénységi küszöb Szubjektív szegénység
Objektív szegénység Abszolút Relatív Létminimum Fogyasztási egységkulcsok/ekvivalencia skála Objektív relatív szegénység küszöb mérési lehetőségei Társadalmi minimum Nyugdíjminimum Hierarchia a szegénységi küszöbök között

11 Szegénységet mérő mutatók:
· Szegénységi arány · Szegénységi rés · Normalizált szegénységi rés · Relatív szegénységi rés · Sen index · Risk mutató · Gini mutató

12 Gazdasági, társadalmi változások a mai magyar falvakban
Magyar Háztartás Panel hat hullám A kutatás célja: a munkaerőpiac, a jövedelem-egyenlőtlenségek és szegénység változásainak követése a magyarországi átmenet éveiben. A fő kutatási kérdés a háztartások jövedelmi és anyagi helyzetének feltérképezése, illetve annak a felmérése, hogy milyen tényezők játszanak közre az elszegényedésben, illetve a meggazdagodásban. A háztartások gazdasági és pénzügyi stratégiáinak, illetve a háztartástagok demográfiai, munkaerőpiaci helyzetének követésére is nagy hangsúlyt fektettek. Utóda: Háztartás Monitor 1998.

13 A falvak a városoknál sokkal hátrányosabb helyzetűek
Alacsonyabb jövedelmek Rosszabb lakásviszonyok Elmaradottabb infrastruktúra Településkategóriák: Község Nem megyeszékhely-város v. kisebb város Megyeszékhely v. nagyobb város Budapest

14 A községek lemaradottságának változásai a szocialista korszakban
II. vh. végén ny-európainál sokkal elmaradottabb településszerk. Falvak  főváros : földreform => kisbirtokos parasztok => parasztpolgárság: 0 Háztáji gazd. => vállalkozó törpebirtokos réteg O. iparosodása, városiasodása, gazd.-i fejl. Hatott város-falu közti különbségre A magas színvonalon, urbánus életkörülmények között élő és a nemzeti társadalomba integrálódott falusi népesség velejárója, előfeltétele egy társadalom valódi modernizálódásának.

15 Mo. tudatos gazdaságpolitika ipari beruházásokra koncentrálta a fejlesztési erőforrásokat, egyenlőtlen elosztás települések közt ’60-as évek 2. fele: főváros, többi város és községek közt a jövedelmi különbségek lassan mérséklődni kezdtek (spontán folyamatok) Háztáji gazdálkodás Vidéki iparosítás – alacsonyabb bér Szgk. Lassú terjedése falvakban + tv

16 A rendszerváltozás után a községek lemaradása ismét nő
’70-es évek gazdasági válsága => külföldi hitelek => gazdasági növekedés és jövedelemkiáramlás visszafogása Második gazdaság korábbi korlátozásának mérséklése: előnyös falusi lakosság számáranövelhette mg-i kistermelést. DE 2. gazd. kiterjedt szolgáltatásra, iparra => városokra => városok és falvak közti jövedelmi olló szétnyílása Rsz.változás => községi társadalom jövedelmi hátránya megnőtt, pedig „új városok” lehúzták a városi jövedelem átlagát A fővárosi lakosság átlagos jövedelemszintje csökk., a többi városé még erősebben, a falvaké sokkal erősebben

17 Tartós szegénység falvakban 9X Bp.
Megnőtt a szegénység: 1980-as években kb. 1 mió, 1992-ben 1,5-2 mió, 1993-ban 2-2,5 mió, 1994-ben 3-3,5 mió ember élt a létminimumhoz szükségesnél kisebb jövedelemből MHP legszegényebbnek az egy főre jutó jövedelem alapján a legalacsonyabb jövedelmi kvintilist vette: Bp. lakosságának 8,6%-a Községek lakosságának 25,3%-a – 3X (falvak a legrosszabb helyzetben) Tartós szegénység falvakban 9X Bp. Falun élő, 8 ált. isk. végzettségűek közt több a szegény, mint a városon lakók, különösen a bp.-iek közt Falun foglalkoztatottság csökkenése Falun inaktívak aránya is nagyobb Aktív keresők csökkenése => nyugdíjasokká v. eltartottakká válnak

18 Falun a munkanélküliség hosszabb Lakásfelszereltség:
Nagyobb munkanélküli és inaktív arány => a falvakban lényegesen kevesebb a foglalkoztatott kereső, mit a városokban Falun a munkanélküliség hosszabb Lakásfelszereltség: Vízvezeték, vízöblítése WC v. fürdőszoba nélküli lakás: nem tudtak akkora jövedelmet elérni, amelynek segítségével lakáskörülményeiket korszerűsíthették => hátrányos helyzet, szegények, mert a modern életkörülményekhez tartozó feltételek hiányoznak a lakásukból Falvak: 2X orsz. átl., többX Bp. Telefon: személyes érintkezés, orvoshívás Tartós eszközök: köségi háztartások hátrányban vannak

19 A hátrányok megnövekedésének hatása a falusi társadalom lelkiállapotára
A falusi lakosoknak nemcsak objektív helyzetük, hanem lelkiállapotuk is sokkal rosszabb, mint a városiaké Az elégedetlenség a jövedelmi helyzet alakulásával a falvakban még élesebb, mint a városokban (község 49,8% - Bp. 35,9% - ’94) Az átlagosnál többen panaszkodnak kimerültségre, erős szívdobogásra, idegességre, fejfájásra, remegésre A lelkiállapot még az amúgy is nagyon rossz magyar átlagnál is rosszabb Lelki problémák nagy gyakorisága Emelkedő öngyilkossági arányszám Terjedő alkoholizmus A szocialista korszakban fokozatosan súlyos anómia és elidegenedési válság alakult ki

20 Összefoglalás Rsz.váltás nagyobb mértékben sújtotta a falusi lakosságot Média hajlamos figyelmét a városi, bp.-i problémákra összpontosítani A községi társadalom többsége leszakadhat a jobb módú és helyzetüket a jövőben javítani képes (jelenleg azt nagyjából megtartani tudó) rétegektől => „latinamerikanizálódás” Első lépés a helyzet és a tendenciák tisztánlátása => társadalomtudomány

21 Netzahualcóyotl

22 Netza – mexikóvárosi agglomeráció
Gyarapodik: Demográfiai robbanás Nincstelen, szakképzetlen, munkalehetőséget és szerény megélhetést kereső vidéki tömegek beáramlása T: 3X Bp. Chimalhuacán – Texoco-tó: halászat, de feltöltődött Földszintes viskók mindenféléből – nincs vízvezeték, csatorna, közintézmény, eü-i és kulturális létesítmény Gyermekek fele nem jár iskolába 13000 fő/orvos Munkanélküliség 25-50%: árnyékgazd., ezer kereső ingázik (drága és rossz)

23 Kalkutta Monszun => árvíz Járványok
Ivóvíz Hugliból jön szűrés nélkül egész városba!

24 Kibera –Nairobi, Kenya

25 Forrás: A Falu XI. évf. 4. sz. – A falu társadalma – Andorka Rudolf: Gazdasági, társadalmi változások és problémák a mai magyar falvakban Természet Világa, 1986/6. sz.

26 Kösz a figyelmet 