2011. a Kémia Nemzetközi Éve (International Year of Chemistry)

Az előadások a következő témára: "2011. a Kémia Nemzetközi Éve (International Year of Chemistry)"— Előadás másolata:

1 2011. a Kémia Nemzetközi Éve (International Year of Chemistry)

2 Az ENSZ Közgyűlés 2008. december 30-án, Etiópia előterjesztésére 2011-et a Kémia Nemzetközi Éve megjelöléssel tisztelte meg. Az év jelmondata: „Chemistry – our life, our future” „ Kémia – a mi életünk, a mi jövőnk”

3 „Water, A Chemical Solution” Az év során egy olyan, az egész földkerekségre kiterjedő kísérletsorozatot terveznek, amelynek a központi témája a víz. A szervezők azt szeretnék, hogy minél több iskoláskorú diák vizsgálja meg a környezetében előforduló különféle eredetű vizek tulajdonságait. A végső cél az, hogy ezáltal a diákokban is tudatosuljon a kémia szerepe az emberiség egyik legfontosabb kincsének, a tiszta ivóvíznek az előállításában.

4 A nemzetközi programba a következő linken keresztül lehet bekapcsolódni: http://www.chemistry2011.org/participate/activities/ show?id=92

5 Miért pont 2011 lett a kémia éve? Indoklás: „elismerésképpen a rádium és polónium felfedezésért, a rádium sikeres elszigeteléséért, és ennek a figyelemreméltó elemnek további tanulmányozásáért” 100 éve, 1911-ben kapta meg Madame Curie a Kémiai Nobel-díjat.

6 Új elemek felfedezése A Curie házaspár az uránszurokérc vizsgálata során észrevette, hogy hogy az uránszurokérc sugárzása négyszeresen aktívabb magánál az uránnál. Így arra a következtetésre jutottak, hogy az uránszurokérc valamiféle más, sokkal aktívabb anyagot is tartalmaz. 1898 júliusában Pierre és Marie együtt adtak ki egy tanulmányt egy általuk újonnan felfedezett elemről, amit polóniumnak neveztek el. Decemberében egy másik elem, a rádium felfedezését is publikálták.

7 Kémia éve a Szinyeiben 2011. január 26-án iskolánk is csatlakozott a MKE által szervezett iskolai kísérleti akcióhoz A kísérleti akció mottója: VÍZZEL TÜZET – TŰZZEL VIZET! Célja a vízzel kapcsolatos látványos kémiai kísérletek bemutatása.

8 Magnéziumszalag égése vízgőzben Mg + H 2 O = MgO + H 2

9 Zöld láng Egy porcelántégelybe bóraxot, 1 cm 3 cc. kénsavat, és 2 cm 3 metil-alkoholt teszünk. Meggyújtjuk. A bór zöld színűre festi a lángot. A borátból a kénsav hatására bórsav képződik, ami a metanollal vízkilépés közben illékony észtert képez. CH 3 OH + H 3 BO 3 = CH 3 -O-BO 2 H 2 + H 2 O

10 Kísérletek kristályvízzel Hevítsünk kémcsőben kristályos kobalt-kloridot és réz-szulfátot! CuSO 45H 2 OCuSO 4 kékfehér CoCl 2 6H 2 OCoCl 2 bordósötétkék A kristályvíz elvesztése látványos színváltozással jár.

11 Titkosírás Híg CuSO 4 -oldattal vegyjeleket írtunk egy papírlapra, majd megszárítottuk. Ilyenkor az írás nem látható. Kristályosító csészébe tömény NH 3 -oldatot melegítünk és a lapot fölé tartjuk. Cu 2+ (aq)Cu(NH 3 ) 4 2+ A rézion az ammóniamolekulával sötétkék komplexet képez.

12 Éghetetlen zsebkendő Propanol és víz 1:1 arányú keverékébe zsebkendőt áztatunk, kicsavarjuk, majd meggyújtjuk. A zsebkendőn lévő alkohol ég, de a zsebkendő nem gyullad meg. Az alkohol égése során keletkező hő a víz elpárologtatására fordítódik.

13 Alumínium reakciója jóddal Jódot és alumíniumport keverünk össze, majd egy-két csepp vízzel beindítjuk a reakciót. A két elem látványos fényjelenség közben egyesül. 2 Al + 3 I 2 = 2 AlI 3 A reakció exoterm. A jód egy része szublimál, ezért lila füstöt is látunk.

14 Szökőkút kísérlet vízzel Üvegcsővel ellátott Erlenmeyer-lombikban kevés vizet forralunk, majd szájával hideg vízzel teli kádba fordítjuk. A kádból a hideg víz szökőkútszerűen spriccel a lombikba. A hűlő lombikban a vízpára lecsapódik, a nyomás csökken, ezért a kádból a hideg víz beáramlik a lombikba.

15 Égő víz Erlenmeyer lombikot kevés benzinnel átmosunk, majd színes vízzel töltjük meg. Meggyújtjuk a „vizet”. A benzin a víz tetejére úszik, s ott elégethető.

16 „Vegyészek koktélja” Három oldószert: kloroformot, vizet és etil- acetátot rétegzünk egymásra, majd szilárd jódot és réz-szulfátot oldunk az elegyben. A két apoláris oldószerben a jód eltérő színnel oldódik. A vízben az ionos kötést tartalmazó réz- szulfát oldódik jól.

17 Ammónium-nitrát és cinkpor reakciója Ammónium-nitrátot, cinkport és ammónium- kloridot keverünk össze, majd 1-2 csepp vízzel beindítjuk a reakciót. Heves reakciót látunk, a képződött gáz szétfújja a cink-oxidot. NH 4 NO 3 (sz) = N 2 O(g) +2H 2 O(g) NH 4 NO 3 (sz) + Zn(sz) = N 2 (g) + ZnO(sz) + 2H 2 O(g)

18 Metán kígyó (Égő kéz) Földgáz (metán) segítségével habot fújunk, majd a leválasztott habdarabot meggyújtjuk. CH 4 + 2O 2 = CO 2 + 2H 2 O

19 Az elefánt fogkrémje Nagy méretű mérőhengerbe kálium- jodidot, mosogatószert és 30%-os H 2 O 2 -ot öntünk. Hírtelen nagy mennyiségű hab képződik. Égő gyújtópálcát tartunk a hab közepébe. H 2 O 2 = H 2 O + ½ O 2 KI + H 2 O 2 = I 2 + KOH

20 Tűzhányó Ammónium-bikromát port halmozunk egy azbesztháló közepére, majd meggyújtjuk a keveréket. A narancssárga por fényjelenség közben bomlik, laza sötétzöld, szilárd anyag marad vissza. (NH 4 ) 2 Cr 2 O 7 N 2 +Cr 2 O 3 +4H 2 O

21 Szivárvány A látványos kísérletet megnézheted: http://www.youtube.com /watch?v=lCrMB8341 rU&feature=related http://www.youtube.com /watch?v=PdprNTwb4 Ks&feature=related