A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza

Az előadások a következő témára: "A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza"— Előadás másolata:

1 A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása
Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország 2 2

3 Népesedési folyamatok a XX. század közepéig
I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) Magas születési és halálozási ráta Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió Harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka  indiánok fokozott pusztulása D-Am: nagyobb vérveszteség, mint Közép-Am I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) Már lassú népességnövekedés, de járványok még mindig II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) Demográfiai olló kinyílása, védőoltások Közép-Am: már 1820-tól kezdődik, D-Am: gyorsabb, de rövidebb 3 3

4 III) Népességrobbanás (kb. az 1970-es évek végéig)
Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X népnöv. Ma: 600 millió (V9%) Tetőpont: 1950–1960-as évek Centruma: Földhíd (1940–1970: 7  16,3 mó, Costa Rica: biológiai maximum) Ok: természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta (főleg csecsemőhalandóság) jelentős csökkenése  születéskor várható élettartam növekedése Magas termékenységi arányszám Területi különbségek: migráció fontos (falu  város) Hivatalosan nem korlátozták Katolicizmus + Mexikó, Brazília: nagy ország ideája + ritka benépesültség + nagy család, mint termelési egység 4 4

5 Népességszám évi átlagos növekedési üteme a 3
Népességszám évi átlagos növekedési üteme a 3. világ nagytérségeiben 1950–2000 Adatforrás: WUP 2004, 5 5

6 IV) A népességrobbanásból való kilábalás
Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása  főleg természetes szaporodás 28‰-ről 15 ‰ Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős Demográfiai robbanás következményei ma: Fiatalos korszerkezet Alacsony nőtöbblet 6 6

7 Emberfajták nagyfokú keveredése
Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak 7 7

8 Népesség térbeli eloszlása
Erőteljes térbeli koncentráció országon belül Őrzi a gyarmati időket Sűrűbben lakott Max: Antillák Trópusi magasföldek Meleg mérsékelt tengerparton Ritkábban lakott Amazonas-medence, hegyvidékek 8 8

9 Gyors urbanizáció a XX. század második felében
Felzárkózás a fejlett világhoz A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban 1900–2030 Adatok forrása: INEGI 9 9

10 A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkig Forrás: ENSZ
10 10

11 Urbanizáció Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei
Közigazgatás, bányák, kikötők Szabályos városszerkezet XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció Netzalhualcoyótl, Favela Primate-city hatás 11 11

12 A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben
Forrás: ENSZ 12 12