Készítette: Aradi Péter

Az előadások a következő témára: "Készítette: Aradi Péter"— Előadás másolata:

1 Készítette: Aradi Péter
Mecsek Készítette: Aradi Péter

2 Három részre tagolható:
Középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága 682 m. Három részre tagolható: Kelet-Mecsek Közép-Mecsek Nyugat-Mecsek

3 Földrajza 500 négyzetkilométernyi területet fed be
gazdag ásványkincsekben Határai: Pécsi-félmedence Völgységi-patak és az Ófalui-völgy Dombóvár-Szentlőrinc törésvonal Duna ártere

4 Geológiája Szigethegység, a Variszkuszi-hegységrendszer maradványa, északkeleti-délnyugati irányú ősi vonulatokkal A kunsági egységhez tartozik Felépítés: triász kori mészkő perm-triász vörös homokkő főleg jura, kisebb részben kréta kori, helyenként uránium tartalmú kőzetek miocén kori, antracit tartalmú kőzetek

5 Fő kőzetei: Magmás kőzetek: fonolit, trachdolecit, andezit Metamorf kőzetek: fillit, szericites fillit Üledékes kőzetek: mészkő, homokkő, aleurolit, konglomerátum kristályos-metamorf kőzetei összefüggően Fazekasboda és Mórágy környékén találhatók meg A nyugati és középső Mecsekben a felszínen ennél fiatalabb, perm időszaki és triászi képződmények A Közép-Mecsek kőszene jura – ezen belül also liász – kori, de elkülönült tömegei a Kelet-Mecsekben is megtalálhatóak, Szászvár és Nagymányok környékén.

6 Vízrajza A Mecsek legfontosabb vízgyűjtői: Völgységi-patak
Baranya-csatorna Pécsi-víz Vasas-Belvárdi víz Ezeket a Mecsekből mintegy ezer forrás táplálja

7 Éghajlat szubmediterrán hatások
az északi és a déli lejtők közt jelentős éghajlati különbségek Az éves csapadék átlaga 710 milliméter az éves középhőmérséklet 10,0 C° körül van

8 Élővilága A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le, amelyek csak itt fordulnak elő. Több, mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él itt.

9 Barlangok Kb 100 barlang A változatos alapkőzeten kialakult mészkőterületeket nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja szurdokvölgyek, víznyelősorok, karsztforrások A mecseki barlangok jelentős része szűk, kacskaringós aknákból állnak, víznyelőként indulnak és méter után eltömődnek Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját, a Mánfai-kőlyukat vagy akár a Tettye-forrást is.

10 Különlegesek a Babás Szerköveknél a permi vörös homokkövében mállással kialakult üregek.
Szintén nem szokványos módon alakult ki a miocén mészkőben szivárgó vizek hatására kialakult Füstös-lik.

11